Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-29 / 17. szám
XI». értőim 17. szám. SzeRszártf. 1917. április 29. % Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzktildemények íntézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH 1GNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 14 K, l,2évre7K, V* évre 3*50 K Számonként 28 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Közéletünk tisztulását és a presszión győzni tudó közvélemény akaratának érvényesülhetését jelenti törvényhatósági bizottságunknak április 26-iki tisztújító közgyűlése. Maga a körülmény, mely e megállapításnak jövő megyei életiek egészséges irányú fejlődésére biztos zálogul tekinthető, nem nagy dolog volt. • Egyszerű tisztujitás, mindössze any- nyi, hogy két uj főszolgabírót választottak. Tehát magában véve ez nem olyan óriási dolog volna, hogy ehhez a fennti megállapításokat fűzzük. Azonban a tisztújító közgyűlés előzményei, annak a rendszernek erőfeszítései, amely rendszer évtizedeken át rajta feküdt Tolnavármegye föl világosodott és saját Ítélőképességgel és akarattal is rendelkezni tudó közvéleményére, amely Tolnavármegye törvényhatósági bizottságát a vármegye lakossága többségének, függetlenségi politikai hitvallása ellenére a mindenkori kormányok bizalmat szállító testületévé formálta és a^mely rendszer a mostani tisztújító közgyűlés személyi vonatkozásaiban is rá akarta tukmálni a maga akaratát törvényhatóságunkra i bízvást mondhatjuk, hogy fölülemeli jelentősége tekintetében a csütörtöki megyegyülést egy közönséges tisztújító közgyűlés határain. Az a próbálkozás, mely sajtóban, szóban, hivatalban és hivatalon kívül a tisztult .közszellem érvényesülését nyomással, gyúrással, leszerdpssel,' érdekfonalakkal igyekezett megakadályozni a tradíció tiszteletének köpenyegében, tulajdonképen nem más, mint a nemzeti fejlődésünkön is rajta ülő nepotizmus uralma, mellyel szemben talán a háború tanulságai és megpróbáltatásai nyomán is ma legteljesebb ellenakció él mindenkiben. Ezt le kellett vetni magunkról, mint- ahogy az országos közszellem is csak igy fog az igazságnak, a tehetségnek és az igy szerzett érdemnek érvényesülhetésével egy jobb jövőhöz elérkezni. Reméljük, hogy nálunk véglegesen rést ütöttek a nepotizmus és a közvélemény ellenes presz- szió erejének- kinai-falán. A múltkori *alispánválasztás először mutatta meg, hogy törvényhatóságunk tud akarni a maga autonom akaratával s hisz- szük, hogy most utoljára próbálkozott ez ellen érvényesülést keresni a régi nyomás. Nem akarjuk ezen az eszmei vonalon sem túlhajtani a következtetéseket és leg- kevésbbé átvinni politikai térre, bár önként kinálkoznék erre is tápanyag. Azonban a közvélemény érvényesülése során legfeljebb ha a régi rend nyomása igyekezett politikai vonatkozásokat is belekeverni a választási küzdelmekbe, mig mi egy percre sem láttunk politikát, mert hisz talán e tekintetben a jelöltek valamennyien velünk ellentétes politikai elveket vallanak. Ellenben láttuk mindenkor az igazságot, az érdem érvényesülési jogát s az eredményberi látjuk -ezprt a köz részére éppefi azt a legfőbb nyereséget, hogy a törvényhatósági bizottság és vele az erkölcsileg kielégítő igazság és érdem kiállották az erőpróbát azzal a nyomással szemben, amely eddig megyei hivatalos közéletünket uralta és amely a vármegyei kormányzatot nem közigazgatási autonómiának,'de családi hitbizománynak igyekezett tekinteni és mint ilyennel elbánni. Ezért van okunk a megyegyülést, mint vármegyei önkormányzati és társadalmi közéletünk tisztulásának biztos [tanulságát tekinteni. Ez sem több nem volt, de nem is kevesebb, a jövőre nézve azonban minden. Minden arra a jövőre nézve, amelynek éltető eleme lesz a presszió nyűgjétől fölszabadult demokratiy irányzat. Ennek van jövője a hivatali és a társadalmi közéletben, hogy aztáa bevigye tisztult elveit a politikába is. .« Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 26-án Kovács Sebesfény Endre főispán elnöklete alatt- a királyi pár üdvözlése végett díszközgyűlést tartott, utána pedig megtartotta rendes tavaszi közgyűlését is. A közgyűlés iránt rendkívül nagy volt r bizottsági tagok érdeklődése, ami abban lelte magyarázatát, hogy több. választás volt kitűzve. Ezek közül különösen izgatta a bizottsági tagokat a bonyhádi főbírói szék betöltésé, melyre ketten pályáztak és amelyre Simontsits Elemér a maga jelöltjét, Perczel Dezső megyei aljegyzőt igyekezett mindén befolyás latbavetésével bejuttatni annak dacára, hogy már wagában véve a kombináció is jogsérelmet képezett a hosszabb szolgálati idővel biró érdemes tisztviselőkre. Főként ez a körülmény magyarázza, hogy az erős külső nyomásra, próbálgatásokra, megkerülésekre, presszióra olyan impozáns módon adott választ megyegyülésünk, annak jeléül, hogy uj idők — uj emberek. A régi nyomás ma már csak visszafelé sülhet el. A kifejlődött nagyarányú küzdelemben a megyei önkormányzat megállta helyét, fényes győzelemmel, ami általános megelégedést szilit a vármegye közönségének körében. A közgyűlés lefolyásáról az alábbi tudósítás számol be: Kovács Sebestéül] Endre főispán délelőtt fél 10 órakor nyitotta meg a díszközgyűlést lendületes beszéddel, melynek összehívását azért tartotta szükségesnek, hogy Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága élőszóval és írásban is kifejezést adhasson, Ősi hagyományához hívén, apostoli magyar királya és felséges királynéja iránt érzett hódolatának és törhetetlen tiszteletüknek ebben a nehéz időben. A főispán beszédét a bizottsági tagok állva hallgatták vfgig és lelkesen éltették a királyt. Ezután Simontsits Elemér enfelt szót és indítványozta, hogy a törvényhatóság IV. Károly király és Zita királyuéhoz megkoronáztatásuk örömére hódoló feliratot intézzen. Dr. Eri Márton főjegyző olvasta fel a királyhoz és a királynéhoz külön-külön intézendő feliratokat, melyeket a díszközgyűlés lelkesedéssel fogadott el. Ezzel a díszközgyűlés véget,ért. Pár percnyi szünet után a főispán megnyiJ tolta a tavaszi rendes közgyűlést. Nem akarja — úgymond — hosszabban igénybe venni a tör véuyhatósági bizottság türelmét, azért egész röviden csak két szempontra hívja fel a figyelmét. 1915-ben tartott megnyitómban azzal kezdettem, hogy elmúlott egy év a háború kitörése óta és sajnos még sincs kilátás a békére. Újabban ismét két év eltelt és ma is ott vagyunk, hogy a háború végét még most sem látjuk, mely annyi pusztiiást és emberáldozatot kívánt. A rettenetes világháború mostani állásáról nem nyilatkozom, de annyit mondhatok, hogy minél tovább tart, annál inkább bele lesz vonva a társadalom a védekező munkába, melynek legnagyobb terhét hős katonáink a fronton végzik. Súlyosbítja a helyzetet az a véletlen körülmény js, hogy éppen most, a háború alatt a 3 év termése nem egészen jól sikerült. Mindenek előtt a közélelmezés és a hadsereg ellátása előtérbe lép. A közélelmezés ellátása a gazdaközönségre bárul elsősorban. Nekünk pedig kötelességünk takarékoskodni. A közellátásért a kormány felelős. A haza szent érdeke kívánja, hogy a közélelmezésre vonatkozó kormány rendeleteknek mindenki alávesse magát. Arra kéri Tolnavármegye közönségét, mely eddig biven megtette kötelességét és megtartott! a reudeleteket, hogy lehetőleg aratásig tartson ki a meglevő készlettel, mert ettől függ*® a végső siker, melyért mindennap imádkozunk. Ezután felhívja a törvényhatósági bizottság figyelmét arra a nagyszabású emberbaráti intézményre, mely Zita királyné védnöksége alatt, az ország fővárosában „Országos Hadigondozó Tanács* címen megalakult, melynek célja a hadiárvák és özvegyek gondozása és a hadirokkantaknak megfelelő munkába való állítása. Ajánlja ezen hazafias és emberbaráti intézmény felkarolását. Megnyitás után jelenti a főispán, hogy dr. Kiss Ernő vm. tiszti főügyész gyengélkedése miatt nem jelenhetett meg és igy helyette Török Béla tb. vm. ügyész vesz részt a közgyűlésben. Kegyeletes szavakkal parentálja el Bartal Béla cs. és kir. kamarást, a törvényhatóság oszlopos tagját, aki tegnap váratlanul elhunyt. Indítványára Bartal Béla emlékét jegyzőkönyvbe örökitik meg, testvérjéhez részvétiratot intéznek és a folyó hó 27 én délután 4 órakor Faddon tartandó temetésén küldöttségileg vesznek rész;. Örömmel említi fel, hogy a király gróf Apponyi Sándort a vaskorona-rend I. osztályá val tüntette ki, Simontsits Elemért pedig valóságos belső titkos tanácsosnak nevezte ki. Meleg szavakkal és elismeréssel szól dr. Tanárky Árpádnak, a Ferencz közkórház igazgató-főorvosának eredményes működéséről, aki most tölti be igazgató-főorvosi működésének 25-ik évfordulóját. Dr. Tanárky Árpád a Jefolyt negyed század alatt az ő ritka orvosi tudásával és szervezőképességével nagyra fejlesztette a vezetésére bízott kórházat. Indítványozza, hogy dr. Tanárky Árpád igazgató-főorvost a vármegye üdvözölje jubileuma alkalmából. Vármegyénk két vezető tisztviselője: Forster Zoltán alispán és dr. Eri Márton főjegyző is most töltik be' a vármegye szolgálatában eredményes működésűk 25 ik évet, mely alkalomból a főispán a vármegye közönsége nevében melegen üdvözli őket. Az alispán időszaki jelentésé e foglalt indítvány alapján a törvényhatóság feliratot intéz a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy a Sár- bogárd—Rétszilas—Szekszárd—Bátaszék között futó vasútvonal a zágrábi üzletvezetőséghez csa- toltassék vissza. Elismerő köszönetét szavaztak dr. Zsig- mond Ferenc ügyvéd, h. Szekszárd városi főjegyzőnek ős Szabó Elemér bonyhádi Bzolgabirór nak, aki Perczel Béla főbíró lemondása óta. a főbírói hivatalt vezette, a-rájuk bízott fontos háborús közigazgatási intézkedések 'kiváló végrehajtásáért. A főispán a maga és a törvényhatóság nevében sajnálatát fejezi ki afelett, hogy a. vármegye két érdemes főbírája: Rassovszky Julián és dr. Perczel Béla megváltak állásuktól. Si*- montsits Elemér szép. beszédben méltatta a két távozó főbíró érdemeit. A közgyűlés Rassovszky Julián fószolgit. birónak 5504 korona évi nyugdijat ésw920 kó. 19“ Hátralékos előfizetőinket tiszteletiéi kérjük a hátralékos összeg mielőbbi