Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-14 / 2. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1917. január 14. | bűn ostorozására fordított időt a következő történelmi, számtan stb félórából kellett ellopni. Azt is jól ted-tűk, hogy ilyenformán a-VI. osztályból az életbe kilépő gyermek, feje tele van tömve mindenféle köbtartalom számítási, kh.miai, fizikai stb., stb. elméletekkel, szabá­lyokkal, melyeket, ha vele tovább nem foglal­kozik — ímint rendesen nem foglalkozik — hamar elfelejt, de az erkölcsi alapja, jelleme, erényeinek legnagyobb része, főként a vallás- oktatásban s ott — ahol a szülői nevelésben nyert alapot. Éreztük, tudtuk, hogy nekünk több időt kellene fofditani a nevelésre, de nem tehettük, mert a tartási tervben előirt napi anyag el­végzése és a felsőbb hatóságaink szigorú kö­vetelései azok pontos elvégzésére szorítottak bennünket. Első a kötelesség — s az iskolai nevölés háttérbe szorult. Erre szakadt nyakunkba ez a véres há­ború s a tanerők megfogyatkozása kétszeres muhkateljesités mellett az a körülmény, hogy a házi nevelésben annyira fontos »apai szigor«, azok bevonulása folytán majdnem minden csa­ládban kiáltó hiányként jelentkezett. Hozzájá­rult ehhez az anyák még nagyobb fokú elfog­laltsága, minek folytán a család nevelésére még kevesebb időt fordíthattak, az anyák szivgyen- gesége szemben az apák szigorává’, különösen falun a gyermekeknek a gazdasági munkában való mindfokozottabb igénybevétele, ennek foly­tán a sok iskolamulasztás, a szorgalmi idő csökkenése stb. a háborúval kapcsolatos mind azon körülmények, melyeket itt elősorolni hosz- szadalmas lenne s bekövetkezett a fiatalkorúak már egyébkent is nagy bűnözési százalékának rohgmos emelkedése, mely a haza jövő erkölcsi ereiére sötét árnyékot vetett, annak jövendő megerősödésére nehéz, aggodalmas gondot tolt .az ország vezetőinék.- homlokára. S a bajt, amit mi már régen láttunk, most felismerte a kultuszminiszter is. »A nevelés szándéka vezesse a tanítást is« — mondja ő a fennt említett szózatában. Igen, ezt mi már régen vártuk. Mert való igaz, hogy mi már látva a kiáltó veszélyt, a háború alatt saját szakállunkra megtettük azt, amit ő most nemcsak megengedett, hanem el is rendelt. Avagy mit szólnának a győzelmes befeje­zés után hazatérő s értünk küzdő apák, ha gyermekeiket a züllés utján, tele bűnökkel s fajtalanságokkal — adnánk vissza ? Miért vol­tunk akkor mi a katonai szolgálat alól fel- fnentve ? Helyesen I Ha mi eddig a gyermekeknek , valóban csak tanítójuk voltunk, most az/Utyák minden jogaival s nevelési kötelességeivel: aty­juk is vagyunk s jövőjük, erkölcsük felett úgy kell őrködnünk, ‘ mintha a saját gyermekeink lennének 1 Ezt kjyánja hazánk s .a jövendő Magyarország érdeke is. Természetesen ez nem zárfa ki a tanítási feladatok pontos elvégzését. A különbség csak annyi, hogy most a nevelés az első! Hdboras esészsésüsyi berendezések és Intézmények. Irta : Korilsánszku Olló. II. A legkülönbözőbb szempontból csoporto­síthatók a háborús egészségügyi intézménye­ket és berendezéseket. A legáttekinthetőbbnek mégis azt tartjuk, ha a harcvonalból indulunk ki s, a mögöttes országrész felé haladva, az egyeseknél ismertetjük a munkakört és esetleg a pontosabb berendezést és szervezetet. * Még a békeidők előirataiból és rendeletéi­ből ismerjük, hogy bizonyos létszámú alakula­toknál és seregrészeknél néhány egészségügyi kiképzésben részesült Vöröskeresztes karszala­got viselő katona van, akik a főnök-orvos (zászlóalj-orvos, ezredorvos) rendelkezésére ál­lanak és annak parancsa szerint járnak el. — Ezek az állásokban, a rajvonalban vannak. Bi­zonyos számú rajhoz (egy-egy szakasz, kisebb vagy nagyobb csoporthoz) tartozik ennyi meg annyi számú ilyen, az egészségügyi szolgálat­ban kiképzett katona, akiknek fedezéki állását a genfi zászló jelzi, hogy a beteg vagy sebesült bajtárs könnyen reátaláljon. Ehhez az álláshoz természetesen »Feldtelefon« szolgál, hogy a ka­tonákat bármely szakaszparancsnok odavezé­nyelhesse, ahol szükség van rájuk. Ezekből alakul az egészségügyi járőr, a mely rövidebb időközökben végigjárja az állá­sokat s jelentést tesz az orvosnak (aki termé­szetesen maga is végiglátogatja a csapatrészt). Ha beteget találnak, azt kiemelik s viszik a »maródi szobába«, amely a lövészárokban is A miniszter ur óhaja, de meg a. cél érdeke is azt kívánja, hogy ez a nevelés ne^ szoritkoz zék az iskolaterem négy falai közé, hanem ter­jedjen az ki az utca s a családi életre is. Ke­ressük az összeköttetést— és viszont —a csa­láddal s orvosoljuk közösen a bajokat. Ha ők családi — mi nemzeti érdékből. Mind a kettőt pedig támogassa a sajtó s ezeket a kérdéseket ne csak megértetni igye­kezzék a közönséggel, hanem, mint elsőrendű állami érdeket állandóan egyik sarkalatos prő- grammpontjának ismerje. Azután, ha iskola, család, sajtó, társada­lom együtt munkálkodik, megmentjük a jövő­nek azt se sok ifjút, mely kezeink közül már- már kisiklani készül. Forral István. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, január 12. Keleti hadszíntér: A Szereth torkolatának szögletében a harcok reánk nézve kedvezően folynak. József főherceg vezérezredes hadsereg- arcvonaláüak déli szárnyán Goldbach vezérőrnagy osztrák magyar és német zászlóaljai az ojtozi úttól délre gyors megrohanással kiverték az el­lenséget több egymásmögö'tt fekvő magaslati ál lásból. A harcban az oroszok súlyos véres vesz­teségeik mellett 6 gépfegyvert és 3 aknavetőt vesztettek, amelyek 1 tiszttel és 80 ‘‘’főnyi le­génységgel együtt kezünkre jutottak. Az" oroszok ellentámadásai éppen úgy, mint az előző napo- köp eredménytelenül végződtek. Egyébként a császári és királyi haderőknél a keleti harcvona- lon nincs jelentős esemény. Olasz és délkeleti hadszíntér '. Nincs je­lenteni való. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. * Berlin, január 12. A nagyíőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér: Rupprecht .trónörökös hadesoportja : Ar- méntieres és Lens mellett,- továbbá'az albert— hapaumei ot mindkét oldalán lévő állásaink az ellenséges ágyutüze alatt állottak, amelyet erő­teljesen viszonoztunk. Ancretól északra az an­golok a kora reggeli órákban kétszer hiába tá­madtak. Feriénél támadásaik vonalaink előtt ösz- szeómlottak. Beaucourtól északra kezdetben elért sikereik után erőteljes ellentámadásunkkal vesz­teségeik mellett visszavetettük őket kiinduló ál­lásaikba. 50 fogoly és 2 gépfegyver maradt fe­zünkön. B«aumontnál kisebb gyalogsági harcok még felyamatbaa vannak. — A trónörökös had- csoportja: A Maastól nyugatra emelkedő magas­laton.és a Vogézekben az ágyú és aknavető harc egyes helyeken megújult.- Rohamesapataink, a melyek ma reggel a Combres magaslatokon és csakúgy megvan,, mint akármelyik fényes pip nizonban. Fertőző betegségre való gyanú ese­tén az illetőnek fekhelyét a fedezékben stb. fer­tőtlenítik'és a vele érintkezésben állottakat meg­figyelés (Quarantin) alá helyezik. Ugyancsak ezek osztják ki a katonák kö­zött azokat a »kötszeres-patronok«-at amelyek sebesülés esetén az első bekötésre szolgálnak, amiből minden katonák kell, hogy legyen. — Szintúgy azokat á nafta-zacskókat, amik a nyakban hordandók s a tetük elleni védeke­zésül szolgálnak. Ezek az egészségügyi szolgálatban kikép­zett katonák gyűjtik össze ütközetek esetén a sebesülteket is, akiket aztán a segélyhelyre szállítanak. Sokszor a leghevesebb ütközet fo­lyamán járják be a színhelyet és ennek a ka­tonának is gyakran van alkalma erős lelküle- tét, hősi elszántságát s halálmegvetését bebizo­nyítani, mivel csak ,fgy tudja nehéz szolgálatát lelkiismeretesen végezni. És csakis, ha igy fe­lel meg kötelességének, illeti meg az elismerés s csak igy van 1 jó ügynek igaz szolgálatára. A segélyhely rendesen közvetlenül a vonal mögött van, valamely az ellenség elől fedettebb, de katonáink által könnyen elérhető helyen. — Álló harcoknál egész kis palotát építenek ka­tonáink olyan helyen, ahol más állandó épület nincsen. Ide hozzák be a sebesülteket rendes vagy rögtönzött hordágyakón, vagy — ameny- nyiben képesek erre —^fde jönnek be saját lá- oukon, vagy egymást támogatva. Nagy ütközetek esetén nemcsak az ezred- segélyhelyek szolgálnak a sebesültek első stá­ciójául, hanem a közelben lévő dandár-, sőt hadosztályegészségügyi intézetek egy-egy kü­lönítményüket állítják fel — mint segélyhelyet — a harctér mögött. 9 Nomeriytól’1 keletré benyomultak az ellenséges árkokba, minden veszteség nélkül 16 franciával 'értek vissza. Keleti hadszíntér: Lipót bajor herceg vezértáboruagy arcvonala: A Duna mentén és Dünaburgtól délre a.tavas vidéken a harci tevé­kenység tegnap lényegesan csökkent. A Wilna— dünaburgi vasút mentén támadó orosz százado­kat nagy veszteségük mellett visszavetettük. — Rigától délre állásúnk megjavulása céljából inté­zett két ^isebb támadásunk 32 foglyot eredmé­nyezett. — József főherceg vezérezredes arcvo- naJa: A január 10 én kivívott sikereinket tovább fejlesztve, az ojtozi ut két oldalán tegnap is áz ellenségnek több egymásmögött fekvő állását .ro­hammal elfoglaltuk. Az ellenség súlyos vesztesé­get szenvedett és 1 tisztet, 80 főnyi legénységet, 6 géppuskát és 3 aknavetőt hagyott a támadók kezén. A Sutula völgytől északra és délre inté­zett ellenséges támadások eredménytelenek vol­tak. — Mackensen, vezértáboruagy hadcsoportja : Braila és Galatz között a mocsaras lapályon az oroszokat tovább is visszanyomtak a Szereth felé. La Burtént olfoglaltuk. A január 10-ikéröl 11-ére virradó éjjel fe'fegyverzeit ellenséges ha­jók megkísérelték, hogy a Dunán felfelé Isacán át haladjanak. Egy gőzöst ágyutüzünk elsülyesz- tett, egy pedig az északi parton jmegfenehlett. Macedón harcvonal: A^z Ohrida tótól délre az ellenség megtámadta az osztrák-magyar és bol­gár arcvonalat. A Cerava mögött az állásokat megtartottuk. Ludendorf, első főszállásoiester. KÜLÖNFÉLÉK. — Katonai kinevezés. A király Hívért Jó zsef cs. és kir. 26. vadászgyalogezredbffli had- apródot, Hivert Ignáe szekszárdi magánzó fiát, zászlóssá nevezte ki. — Uj plébános. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Sebestyén "Károly kistengelici ad­minisztrátort, Scheieznik Károly szekszárdi jé- hirü kárpitosmester fiát, kisteugelici plébánossá nevezte ki és egyúttal neki, mint az - évben első káplánból kinevezettnek, a Poliák-féle alapítvány kamatait adományozta. — Miniszteri eíismerés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter tialláné Mehnverth Józsa szekszárd-belvárosi róna. kath. tanítónőnek 3Ó évi buzgó tanitói működése után történt nyugdíjaz­tatása alkalmából, elismerését nyilvánította. —■ Ugyancsak ezen alkalommal nevezett tanítónőnek a kir. taDfelügyelé is elismerő-köszönetét mondott. — Plébánia csere. A péc3Í megyéspüspek megengedte, Jbogy Kristóf József koceolai és Polgár János feisőmindszenti plébánosok plébá­niát cseréljenek.----Tisztújító közgyűlés. A szekszárdi Pol­gári Olvasókör folyó hó 14 én, vasárnap délután 2 órakor tisztújító közgyűlést tart. A közgyűlés tárgyai: 1. Tisztujitás. ,2, Alapszabályok módo­sítása. A segélyhelyek *—amennyire a viszonyok megengedik — állandó kötést adna^, sürgős szükség esetén műtétet végeznek és azután a sebesültet a dandár-, illetve hadosztályegész­ségügyi intézet utján valamely tábori vagy mozgó tartalékkórházba szállítják. Az elszállításra a legkülönbözőbb jármü­vek szolgálnak. A közelben rekvirált szekere­ket, hi idő és tehetség van rá, rendes sebesült­szállító kocsikká improvizálják: két'hordágyat kötnek rájuk, úgy, hogy ezek nem a kocsi al­jára támaszkodnak, aminek’ következtében a fekvő sebesült nem szenved annyit a rázás következtében. A nap és eső ellen pedig ab­roncsra feszitett vászonfedővel védik. Gyakran természetesen nem tehetők meg ezek az előké­születek s akkor szalmával, füvei, faforgáccsal vagy — ami jóformán a legkellemesebb — fe- nyőgalyakkal párnázzák ki a kocsikat, amelyek sokszor sok-sok órai döcögés után érkezhet­nek csak meg rendeltetési helyükre. Van azután kétféle sebesültszállító kocsi: olyan, amelyben két két hordágy egymásmellé és egymásfölé helyezhető s igy egy-egy ilyen vászonoldalakkal s tetővel, mellső és hátsó fal­lal ellátott kocsiba négy fekvő sebesült‘(vagy 10—12 ülő) helyezhető el. A másik féleség pe­dig (de ezeRT a segélyhelyről- való elszállításra a legritkább esetben szolgálnak) «két egymás­mellé fektetett hordágyból áll, amit ötletes ru­góval két kerükhez erősítenek A taligaszerü alkotást egy ló huzza. Ugyancsak a segély­helyről való elsyállitásra szolgálnak az egész­ségügyi autók, amelyek a négy fekvőhelyes se­besültszállító kocsikkal azonos beosztásúak. -— Több kocsi alkot egy-egy oszlopot (blasierten-, wagen Collone, San. Autocollone), amelyek az egyes egészségügyi intézetek tartozékai. (Folyt.)

Next

/
Thumbnails
Contents