Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-03-25 / 12. szám
XW. mm. 12. mm. SzekizUrd, l91Jjnm4riia$ 25. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Takarékoskodjunk! Nem üres szólás-mondásból és nem is azért, írunk olvasóinknak az élelmiszerekben, különösen a kenyérben, a lisztben való takarékosságról, mert nem volna talán száz és száz más kérdés, ami vezércikk tárgyul kínálkozik. Hanem szükségesnek tartjuk mindenekfelett ezt a szót bevésni városunk és vármegyénk közönségének eszébe és leikébe, hogy takarékoskodjunk a kenyérrel. Mert megdöbbentő, mily mértékben szaporodnak azok a rendőri büntető ki- hágási ügyek, amelyek a kiszabott lisztmennyiségen túli fogyasztásból keletkeznek. Egész évre való lisztmennyiséget be- ©röltöttek sokan és ma már jelentkeznek hatósági ellátásra, mert már felették készletüket. És folyton szaporodik a hatósági ellátásra jelentkezők száma. Természetesen megbüntetik az ilyeneket, de ez múló része a bajnak. A nagyobb baj az, hogy az ilyen mértéket nem ismerők miatt, előbb-utóbb le kell majd szállítani azoknak a lisztjárandóságát is, akik pedig, eddig betartották a rendelkezéseket, mert belátták, hogy akik nem katonáskodnak, azoknak azért épp úgy katonásan és katonai reglamaval kell élni, mint a hadbavonultaknak. Ezt meg* kell érteni. És meg kell érteni abban a rrjai szűkös viszonyokhoz nem simuló könnyelmű gondolkodásban rejlő nemzeti veszedelmet, ami akkor érhet igazán éhség formájában bennünket, ha készletünket felesszük és úgy gondolkodunk, hogy ha Felelős szerkesztői: HORVÁTH IONÁGZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. becsuknak, becsuknak, azért éhen veszni nem hagynak, enni majd csak adnak! De nem úgy van az! A másokét is nem ehetik fel az ilyen meggondolatlan evők, akik nem akarják bevenni azt, hogy a mai helyzet parancsol a hasnak is és hogy sokkal inkább elélhetünk az uj kenyérig mindennap fél porcióval, mintsem úgy, hogy ha júniusig fölemésztjük az egész készletünket. Ma nem vétkezhet mással sem talán nagyobbat a hadviselés érdeke ellen, mint* az, aki készletét idő előtt feleszi, vagy vetőmagját feleteti, Őfelsége IV. Károly király a frontokon küzdő katonák között megszüntette a kikötést, mint amely büntetés méltatlan a küzdő katonákhoz. De vájjon eléggé nagy volna-e ez a büntetés annak, aki ostoba meggondolatlansággal azt mondja: „amennyi van, any- nyit eszem s ha elfogy, adjon az állam! Én bizony jól lakom, mig van, ha becsuknak is aztán!“ Bizonyára meg fogják találni a módját az ilyenek megfennyitésének. És mert nagyon súlyos következésü és keserves veZekléssel járó lesz a következmények viselése és legfőképen, mert méltatlan és hazafiatlan eljárás lenne ez a mai nagy időkben nemzetünk által már meghozott áldozatokhoz, hangsúlyozottan figyelmeztetünk mindenkit, hogy készleteivel takarékoskodjék, hogy minél könnyebben, minél kisebb1 rázkódtatás nélkül érhessük meg az ujjat. Kérdezzék meg csak hős katonáinkat, hogy olyan nagyon nehéz-e itthon kisebb adagokkal dolgozni a hazáért ?! Bőfizetési ár: Egész évre 14 K, */a évre 7 K, V« évre 3’50 K Számonként 28 fillér e laps nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: $5 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nvilttér: garmond soronként 40 fillér. Sajtőröl. Irta: P. Borsányi Balázs. VIII. Nagyon szomorú tény, hogy az egyes nyomtatványoknak sokszor nem az értelmiség adja meg az irányt, hanem az érdek. Kétséget nem szenved helyessége ama felfogásnak, hogy meg van engedve, sőt üdvös, bírálat alá venni az igazságtalanságot az intézményekben s a romlottságot az eszmékben, vagy erkölcsben, mert az ily bírálat, ha igazságos, fejleszti a nyilvános lelkiismeretet s kényszeríti a rosszat, hogy számoljon a közvéleménnyel. Amit az erkölcs tilt,4 amit a kegyelet kárhoztat, azaz a beteges kíváncsiság, amely behatol boudoir-okba, fölvonja minden háléfülke függönyét és gyönyörködik a magánélet minden botránykrónikájában. Ezek azok, amelyeket a sajtónak óvatosan kerülnie kellene. De mit tapasztalunk. Legtöbb esetben azt, amit az előbb olvastunk. Azonban, jól jegyezzük meg, amikor egyes nagyon is kétes- hirü sajtótermékek „becsületben való gázolásait és a magánéletben való szemérmetlen tjirkálásait, pornografikus közleményeit különben joggal elítéljük, e hibákat ne kizárólagosan s egyedül a szerkesztők és hírlapírók rovására könyveljük el. Nézzünk csak a dolgok mélyére, a belső szerkezetet is vegyük szemügyre s figyeljük meg a mozgató rugókat íb, amelyek ezt a hatalmas kultur-gépet mozgásba, működésbe hozzák. A tollforgató ellemek, csak vértjei az üzlettulajdonosoknak. Valamiképen olyan szerepet töltenek be, mint az ó-kor színészei; amikor a színészt felállították egy hatalmas kothurnusra s hogy hórihorgas ne legyen, hát kitömték, ugy- annyira, hogy ném mozoghatott rendesen és merőben csak konvencionális mozdulatokra volt utalva. A fejét ormótlan lárvával torzították el, amelynek mozgatható nagy szájába tölcsér volt bele illesztve, hogy a hang teljes ■ erővel hatolhasson ki a nagy nézőtérre. Tehát olyan álarcot hordoztak, amely börtöne volt a színészi kifejezésnek s a szereplőt jóformán csak a puszta szóra Hüborus eiéjzséíüjyl berendezések és Intézmények. Irta : Koritsánszky Ottó. < VII. Az állásokból akár más harctérre, akár a mögöttes országrészbe kerülő csapatrészek vagy katonák mindenképpen rászorulnak arra, hogy alapos tetümentesitésnek és tisztításnak vessék őket alá s hogy ruhájukat, fehérneműjüket és minden apróságukat a legprecízebben fertőtlenítsék. Ezt a célt szolgálják a gyűjtőhelyeken (és elől a vonalak mögött központibb fekvésű helyeken) épített Entlausungs- An stall tok: tetütlenitő- intézetek, meg a különböző stabil és mobil gőz- fertőtlenitők, gőzkamarák, kénes fertőtlenítő-kamarák és fertőtlenítő osztagok. Gőzfertőtlenitö (tábori konyha-fertőtlenitő, stb.) minden tábori és állandó jellegű kórházban, az egyes csapatalakulatnál stb. van Gőzkamrákat vagy forró levegővel való. fertőtlenítésre alkalmas kamrákat rendesen a rituális fürdők mintájára építenek, illetve ezeket alakítják át. (Nagy kődarabok átizzanak s ezektől 120—180° hő- raérséküvé lesz a levegő). A kénes fértőtlenitő- kamrák olyan elzárható (vagy földalatti) kamrák, amelyben kén elégetésével • keletkezett SOs-vel ölik el az esetleges bácillusokat. A fertőtlenítő osztagok rendszerint egy gyógyszerész , vagy .ervosnövendék-kadetf parancsooksága alatt 4—6 emberből áll. Egy gőzdesinfektorral, egy szoba- formalin desinfektorral,1 Lysol (Lyxyl), vagy egyébb fertőtlenítőanyagokkal és mésszel vannak felszerelve és az asázanáló osztagokkal párhuzamban működnek. A betegssállitóvonatak fertőtlenítésére szolgáló mobil-vonatfertőtlenitő-intézet szintén a fent- emlitettekhez tartozik. Röviden kivánjuk még megemlíteni azokat az egészségügyi intézményekkel kapcsolatban álló berendezéseket, amik az eddig ismertettek között •nem voltak elhelyezhetők. • Nehogy a tuberkulotikus betegek az egyéb betegeket és sebesülteket megfertőzzék azáltal, hogy velük egy kórházban vannak, külön tuber- kulotikusok gyüjtőállomása van sok belyen. A tábori kórházak és a többi mozgókórház kötsber- és gyógyszerkészletét nem a wieni katonai gyógyszerközpontnál szerzik be. Ezek számára vannak a^ Sanitűts-Felddepók. Gyógyszeréé kötszeranyagokon kívül mindenféle kórházi kellék (ágyak, takarók, fehérnemű, orvosi-műszerek, stb., stb.) raktára ez. A San.-Felddepót anyagokkal a San.-Material-Ersatzdepot látja el, ami a mögöttes országrészben van. Viszont az elromlott, vagy hasznavehetetlen, nem szükségelt anyagokat a San.-Material-Sammelstelle gyűjti össze. Az egészségügyi tábori raktárak egy-egy hadsereg területén egy központi nagy raktárra és a hadsereg nagyságához mérten több expo- siturára oszlanak. A központinak parancsnoka rendesen egy főtörzsorvos, a többinek egy egy gyógyszerésztiszt. A központi raktár kapja két hónaponként a katonai gyógyszerközpontból a gyógyszereket, a San. Material , Ersatzdepotból a többi egész ségügyi anyagot, mig rövidebb időközökben a különböző hadiraktárakból az u. n. Kranken- kostartikel-eket (betegeknek való tápszereket: zsírt, vajat, befőttet, bort, csokoládét, konden- sált tejet, rizst stb. stb.) A exposituráknak akkor, az általuk benyújtott szükségleti kimutatásukra, továbbítja a nekik valót. Ezek viszont a náluk „felvételezésre“ jelentkező tábori egészség- ügyi alakulatok és csapatrészek számára szolgálják ki a készletüket. A berendezésről és szervezetről bővebben nem szólunk most, mivel mindazt, amit itt ismertettünk, a háború után úgyis kritikai jegyzetekkel kivánunk ellátni s annak során mondjuk majd el, hogy véleményünk szerint hogyan s miként berendezve felelne meg jobban a célnak s az előrehaladottabb kivánalmaknak. A tábori egészségügyi készletraktáraknak megfelelően az állatállomány (trén, lókórházak, lógyüjtőhelyek, vágómarha-depók stb.) egészségi szolgálatra vannak a Pferdemedikamentendepok. Az egyes egészségügyi intézetek, kórházak stb. személyzetének pótlása a Sanitätspersonal - reservből történik, ami minden hadsereg terüle- letén- van. A tábori gőzmosó-intézetet is meg kell említenünk. Minden nagyobb kórházvárosban megtaláljuk ezt a rögtönzött nagy sátortákolmány alatt elhelyezett intézményt. Egy lokomobil hajtja az egész mosóintézetet, amelyben az előzőteg 2 százalékos lysololdatba beáztatott kórházi és harctérről hátrakerült fehérneműt -géppel mosnak, szárítanak és vasalnak. A már megemlitett kórházakon kívül vannak még a sebészeti osztagok (Chirurgen-Gruppen). Rendesen valamely neves sebész, egyetemi tanár, aki önként jelentkezeit, a vezetője és segéderőit asszistenseiből és Önként jelentkező sebészekből toborozta. Ezek az osztagok vágy katonai vezetés alá helyezett önálló kórházat kapnák, vagy valamely tábori kórházhoz kapcsolják. (Folyt, köv.) HŰT Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére« lüti
