Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-18 / 11. szám

hat. Bizonyára nem neheztelnek azok a sajtóra. Vagy nézzük csak a sajtóirodalomnak azt a soksok elágazó szálát: mennyi folyóirat, mennyi szaklap. Ugyannyira, hogy mindenki e folyóiratok nagy sokaságából egész kényelmesen kiválaszthatja magának azt, ami az ő speciális hivatásának leginkább megfelel, amire leginkább szüksége van. Maguk a hírlapirodalom munkásai is bizonyára melegen szavazzák meg a köszönetét fizetésükért, melyet már távolról sem lehet hasonlítani az ötven évvel ezelőtt. valóhoz. El kell ismerni mindenkinek, — irja Kenedi Géza — hogy a tőke és a vállalkozás ekkora belépése ogyetemes, nagy szolgálatot tett a társadalomnak és kiváltképpen hatalmas lendületet adott a kultúrának, melynek általánosan ismert rohamos fejlődését máskép el sem lehetne, képzelni . . . Fölötte hibás volna afc impressziója annak, aki a kapitalizmus puszta fölemlitését is az ellenszenv vagy éppen a gyűlölet érzelmeivel fogadná.

A hiba abban rejlik, jói jegyezzük meg, hogy áz üzleti vállalat a szellemi munka elé ke rült a sajtóban. „A sajtó romlásának főoka — mondja Schöffie — a mai szociális organizációnak közgazdasági hibáiban rejlik. Áz igazán befolyásos nagyvárosi napisajtó legnagyobb része a spekuláció, börze és nagytőke kezébe került és elsősorban kereseti forrás. Nem sok lépés kell ahhoz, hogy a népek és osztályok mindennapi gondolkozásának, érzéseinek és akaratának vezető apparátusa annak az elemnek szolgáltassák ki, amely a spekulatív pénzhatalmat kezében tartja.

Ma már általában véve a vállalat, a lapkiadó tőke az, amely a sajtó szellemi ábrázatját kiformálja. A véső és a kalapács pedig, mellyel ideáljának képmását kialakítja: az üzleti verseny.

A társadalmi élet. ama hírhedt démonjának korlátlan vad hatalma talán sehol sem bírt any- nyira kifejlődni, mint éppen a sajtóvállalatokban, ahol a tőkének amugyís vaskos erejét, a sajtószabadság hagyományos tiszteletű védőzászlója alatt szinte a végletekig képes fokozni. Pontcól- pontra ki lehet mutatni, hogy a „sajtószabadság előnyeit ma már tulnyomólag a hírlapkiadó üzlet élvezi és nem a szellemi munka.“ Mivel igy állanak az ügyek, nagyon is természetes, hogy a „szellemi munkás, a szerkesztő, a publicista, a hírlapíró és a sajtónyilvánossághoz kötött iró általában véve nem igazodhatik a maga meggyőződése után.“ Sajnos, nem ritka azon esetek száma, amikor még leik iismeretét is erős lakat alá kell tennie. Ä mindennapi betevő falat követeli ezt tőle. Hisz köztudomású dolog, hogy a múzsák mindenütt szegények, sőt koldusok. Továbbá az is ismeretes, hogy azok az írók, akik a lapok oldalait benépesítik, csak igen ritkán tulajdonosai is annak a lapvállalatnak. Tehát az ilyen fölfogadott szellemi napszámos jövedelmeivel a hírlap üzleti sikereihez van hozzákapcsolva és azon vas kényszerhelyzet szorítása következtében többnyire észrevétlenül kapitalizálódik az ő lelkiismerete is. Maga sem veszi észre — el fásul.

Az Írónak a sajtóvilág hatalmas koncertjében úgy kell a maga számát kifújnia, amint azt

giti s egyben — hűvös időben — kocsikat is füti. Egy ilyen fürdő vonatnak a napi teljesítő- képessége 1200—1500 ember.

Ugyancsak magukban az állásokban, vagy a tartaléknál az időnként szükséges nagyobbsza- básu tisztítást, fertőzőbetegségek forrásának eltávolítását, kutak és emésztőgödrök rendbehozását, eltakaritatlan, vagy csak föiületesen elföldelt elesettek rendes, a közegészségi kívánalmak szerint való elhelyezését stb., stb. az u. n. asszanáló osztagok végzik el. „Csendes“ időkben, illetve a kisebb munkálatot az a seregrész végzi, amely azokon a helyeken állásban vagy tartalékban van. A nagyobb és speciális gyakorlatot és ismereteket igénylő munkákra azonban a már említett Salubi^täts-Kommission által felállított és kiképezett asszanáló osztagok szolgálnak. Egy-egy ilyen osztag egy orvos és egy gyógyszerész tiszt vezetése alatt körülbelül 10 emberből áll. Felszerelése hozzávetőleg a következő: 4 szekér, 4 kézi. targonca, 10 ásó és lapát, 4—4 nagy és kézi fűrész, kalapács, fejsze, gyalu, véső, feszitővas, ráspoly, fúró, forrasztólámpa. Azután szögek, mérővessző, vaspántok. Villamos zseblámpa tartalék elemmel. 10 emésztőgödör-merítő, 4 haj- nyirógép, ápolóköpeny, kefék, kézikefék, törülközők. Heh kordfecskendők, egy gőzdesinfektor. Egy kis mozgófürdő és 2 meszelőfecskendő.^Fer- tőtlenitőszerek, szappan.

Ez az osztag kikutatja a fertőző bajok forrását. Azokat a helyeket, ahol fertőző beteg volt, desinticiálja, a hozzátartozókat, illetve a' beteggel érintkezésben állottakat qaarantain alá helyezi s megfigyeli. Elkülönítő helyeket rögtönöz és egyéb, a célt — a fertőzőbetegsegek mielőbbi elfojtását* — elősegítő munkát végez.

! a tulajdonos dirigens pálcájával kiüti. Milyen I különös: az egyes számok úgy vannak feltüntetve, mint önálló szerzemények, mégis a pénz csengése adja meg még ezekhez is az alaphangot. A hirlap kiadói és szerkesztői, kénytelenek nemcsak megcsonkító és elcsavaró vizsgálatot kikötni munkatársaik félfogadásakor, hanem még saját tollúkat is bilincsekbe kell verniök. Az önállóságról való lemondás elengedhetetlen szükségesség. Aki pedig meghunnyászkodni s behódolni nem akar, az mehet : „szerkesztőket és levelezőket felmondásra szerződtetnek.“ Ha a lapvállálat érdeke úgy kívánja, hogy a lap iránya éppen az ellenkezőjére változzék át, „a lap szellemi munkásainak nagy sokasága egyszerűen; mint valami leltári készlet, kénytelen követni az ^üzleti érdekeket. S ha akad még itt ott egy-egy meggyőződéséhez ragaszkodó egyéniség, nem találja helyét tehát és egyik újságtól a másikhoz kénytelen vándorolni, mint például Kaas Ivor báró. (És ami a legcsattanósabb a dologban, hogy ő is végül — protestáns létére is — katbolikus lapnál, az »Alkotmányrtrnál találta meg azt, amit ke resett: a meggyőződésnek és igazságnak tiszteletét. (L. Garay. Kassai A. 18. old.)

, Holt Hamilton, egy amerikai szerkesztő igy kesereg : „Napjainkban a mi tehetségünk, életünk, energiánk mások tulajdonai. Értelmiségi pros tituáltak vagyunk.“

Egy dán iró pedig fájdalmasan panaszolja el, hogy a hírlapirodalom szellemi munkásai ma sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint az ipari munkások, mivel a munkaadó ezeknek csak testi képességeit kötheti le, — de azt is csak a sztrájk határáig — ellenben a hírlapirodalom szellemi munkásainak még a lelkiismerete is bilincsekre van vervg és ők még a sztrájk eszközeivel sem védhetik magukat.

Az firületes verseny szélsőségei pedig, mint a gátját szétszakító hatalmas vizár, magával ragadja az egész sajtót s ellenállhatatlan erővel cipeli ama szédítő szakadék felé, mely szakadékot az erkölcsi nihilizmus jellemzi. Az egyik veszély, mely hatalmába ragadta a „ma“ sajtóját az, „hogy az újságok rendkívüli nagy terjedelemmel kénytelenek megjelenni, ami okvetlenül a szellemi tartalom elsekélvedésére vezett“ és a másik: „hogy a versennyel az érdekesség, a szenzáció szertelen kultusza jár.“

(Folytatjuk.)

Távirataink.

A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai.

Höfer mai jelentése.

Budapest, március 16.

Keleti hadszíntér: Nincs jelenteni való.

Ol'asz harctér: Costanjevica területe tegnap este igen erős ágyutüz alatt állott. Az olaszok erre következő támadását ezen helység előtt visszavertük. A Karszt szakaszon élénk volt a repülök tevékenysége. A tiroli arcvonálon mész szehordó ellenséges ágyuk lőtték Arcot és Villa Lagarinát.

Délkeleti hadszíntér: Ochrida, és Prespa- tó melletti ágyuharc és elszigetelt ellenséges előretöréseket meghiúsítottunk.

Höfer altáboraagy, a vezérkar főnökének helyettese.

A német nagy főhadiszállás jelentése.

Berlin, március 16.

A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Nagyobb harci esemény nem volt. Az Ancre területén, a Somme két oldalán, az Avre és az Oise között előtéri harcok folytak, amelyek bői foglyokat szállítottunk be. Árasnál, az Ar- gonneokban, a Maas keleti partján, a Chambrette majornál és az apremonti erdőben, valamint a raj na—marnei-csatornától északra sikerült támadó csoportjainknak az ellenséges árkokból 4 tisztet, több mint 50 főnyi legénységet és nehány gép- kuskát beszállítani. . _

Keleti hadszíntér: Újból kezdődő fagyos időjárás mellett semmi lényeges nem történt.

Macedón harcvonal: Négy francia erők egész napon át ismételten támadták Monasztirtól északnyugatra és északra fekvő állásainkat. — Mizopoletól nyugatra az ellenség csekély szélességben behatolt legelői fekvő árkainkba. Egyébként a heves tűz villámokkal bevezetett támadások árkunk őrségének kitűnő magatartásán és tüzérségünk hatásos védő1 tüzében megtörtek. — Az Ochrida és a Préspa tó között szintén vissza- vértunk franciák által erős tüzelés után indított támadásait.

Ludendorf, első főszállás mester.

Segítsük a hadbavonultak családtagjait és az elesettek hozzátartozóit!

1917. március 18.

KÜLÖNFÉLÉK.

' — Katonai kinevezések. A király Hódi Andor 37. cs. és kír. gyalogezred hadnagyát, Hődl Andor szekszárdi ál lamépitészep hivatalnok fiát, főhadnaggyá, Sugár József 44-es zászlóst 'pedig hadnaggyá nevezte ki.

A király ifj. Szász Imrét, id. Szász Imre simontornyai járási utbiztosnak fiát, aki a román fronton küzd, soron kívül .hadnaggyá nevezte ki.

Gunszt János zászlós, Guuszt János postatiszt fia, 4 érem tulajdonosa, vitéz magatartásáért soronkivül hadnaggyá lépett elő.

— Akadémiai tb. tag. Hazánkban az országos selyemtenyósztés felvirágoztatása egyenesen tíezerédj Pál vbt. tanácsos nevéhez fűződik, aki hosszú éveken keresztül önzetlenül fáradozott, hogy ezen. gazdasági ágat a néppel megkedvel- tesse.,Értékes és közhasznú tevékenységéért, már méltó kitüntetések érték, melyekhez most egy újabb kitüntetés készül csatlakozni. — Ugyanis j8ezerédj Pált többen ajánlottak az Akadémia tiszteleti tagjává. A választás legközelebb lesz.

— Március 15. Hazánk szabadságának ujra- ébredése 1848 március 15-én történt. Ezen napnak emlékét az idén is az egész országban hagyományos hazafias kegyelettel ülte meg minden igaz magyar. — Városunkban az ünnep jeléül a középületekre kitűzték a nemzeti trikolort és a templomokban istentiszteleteket tartottak. A belvárosi rk. templomban d. e. 9 órakor dr. Fent

’ Ferenc apát-plébános mdndott segédlettől szentmisét, melyen a hivatalok képviselői és a tanuló ifjúság is megjelent. — A szekszárdi ref. és ág.

b. ev. testvéregyház délelőtt ünnepies istentiszteletet. tartott, melyen Németh Gyula ág. h. ev. lelkész hazafias beszédet, Gödé Lajos ref. lelkész pedig megható imát mondott. — A szekszárdi polgári lányiskolában Kovácsáé Nagy Lujza igazgató szép beszédben méltatta a magyar szabadság hajnalhasadásának évfordulóját, a növendékek közül pedig többen alkalmi költeményeket szavaltak. — Ä szekszárdi polgári fiúiskolában fennálló Garay-kör szintén rendezett ezen a napon márciusi ünnepet. Polgár József tanár, a Garay-kör elnöke hazafias beszédet tartott, utána Orbán Lajos VI. osztályú tanuló, alelnök olvasta fel a március 15-iki nagy eseményeket. Több költemény elszavalása után, Holub János igazgató a szép ünnepélyt lelkes beszéddel zárta'be.

— Jegyzőválasztás. Paks község képviselőtestülete a megüresedett pénztári jegyzői állásra folyó hó 5-én Tarisznyás Gerő István oki. jegyzőt választotta meg. . *

— A bolgár király elismerése. A szekszárdi Molnár-féle nyomdai műintézet a folyó évre a m. kir. honvédelmi minisztérium Hadsegélyező Hivatalának készítette el az ismert hadialbum naptár nagyszabású munkáját, melynek egy díszpéldányát magyar nyelvű kisérő irattal a bolgár királyhoz is juttatott. Őfelsége a bolgár király, a kabinetiroda főnöke utján most a következő magyarnyelvű levelet intézte Molnár Mór ügyvezető igazgatóhoz: »Cabinet Secret de Sa Majesté le Roi des Bulgares. Sophia, 1917 március j3-án. Ő Királyi Felsége a mintaszerűen kiállított, gyönyörű Hadi Album Naptár egy díszpéldányát kegyesen elfogadni és egyszersmind engem fölhatalmazni méltóztatott, fogy az általuk tanúsítóit Szives figyeimökért Ő FelÄge legmelegebb köszönetét tolmácsoljam ©nőknek. Legfelsőbb megbízásból: ]. D. Bobrovic, a kabinetiroda főnöke.«

— Megjutalmazott tanitók. A Troli-féle alap 1916. évi kamataiból 100—100 korona segélyt kaptak; Lagler Sándor bonyhálwarasdi, Finta Gáspár nagyszokólyi, Németh István várongi tanitók, Mehrwerth Erzsébet szekszárdi, Salá- monné Schäffler Teréz dunaföldvári és Wurst Konstancia bonyhádi irg, nővér, tanítónők.

— Háborús segély. A helybeli nyomdai és könyvkötészeti alkalmazottak hadbavonult munkástársaik hozzátartozóinak 330 korona segélyt utaltak ki, legutóbb rendezett műkedvelő előadásuk jövedelméből, melyhez a Moinár-fée nyomdai műintézet igazgatósága még külön 130 koronával járult hozzá.

— Zita katonaotthon. A király elrendelte, hogy a székésfehérvári 17. honvédgyalogezred katona otthonát Zita katona otthonnak nevezzék el. A 17. honvédgyalogezredben „Volgáinak a mi fiaink uagyrésze ia* Ez a vitéz ezred való ban megérdemelte a kjuByi kitüntetést.

.— A tanitó-lelké&ek. Sok községből hadba vonultak a tanitók, hogy fegyverrel szolgálják a hazát. j;A tanító nélkül maradt községekben a lelkészek vállalkoztak a tanitók helyettesítésére. A vallás és közoktatásügyi miniszter ezeket a hazafias tani tó-lelkészeket tiszteletdijban fogja részesíteni.

— Lelkigyakorlatok. Az Oltáregyesület tagjainak és a tanuló ifjúságnak lelkigyakorlatai lesznek a nagyböjt alatt. A lelkigyakorlatok meg tartására sikerült megnyerni P. Kherling Jézus- társasági hitszónok, pécsi főgimnázinmi tanárt. Az ifjúság lelkigyakorlatai március 28-án kezdődnek és április 1-én közös szt. áldozással fejeződnek be, mig az Oltáregyesület lelkigyakorlata azután veszi kezdetét.