Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-04 / 9. szám

2

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1917. március 4.

Talán az igazságtalanul szerzett, ép- petí a tisztviselőktől elrabolt „uzsorázók“ igazságtalan feleslegéből ki lehetne egyenlíteni a mérleg serpenyőit.

Quod Deus bene vertat !

Forrai István.

Távirataink.

A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai.

Höfer mai jelentése.

Budapest, március 2.

Keleti hadszíntér: Mackensen vezértábornagy hadcsoportja: Nincs újság. József főherceg vezérezredes arcvonala: A mesticanescii szakaszon az oroszok tegnap délután njra megkezdték erőfeszítéseiket, bogy a néhány nap előtt elvesztett állásokat visszaszerezzék ; ötször rohamoztak •rcvonalnnk ellen, de minden alkalommal leg- súlyosabb veszteségük mellett visszavertük őket. Tüzérségünk ‘kiváló érdemet szerzett. Kirlibaba területén ellenséges századok előretörései meghiúsultak. Lipót . bajor herceg vezértábornagy arcvouala : A Narajowka mentén rohamcsapataink egy orosz tisztet, 170 főnyi legénységet fogtak el, 3 gépfegyvert' és 3 aknavetőt szállítottak be. Zloczowtól keletre és a Stochod területen feléledt az ágyutüz.

Olasz harctér: Változatlan.

Délkeleti hadszíntér: A Tomoricától délkeletre fekvő területet csapataink ellenséges bandáktól megtisztították.

Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese'

A német nagy főhadiszállás jelentése.

’ - . * , Berlin, március 2.

A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Ipern és Arras között az ellenség több felderítő előretörése eredménytelen maradt. — Souheztől keletre és délkeletre fekvő árkaink ellen intézett tüzelés után erős angol osztagok nyomultak előre; visszavertük őket. Közelharcban 20 fogoly és egy géppuska maradt kezünkön. Az Ancre területén sokszoros összecsapások folytak állásaink előterén itt és a Sailly melletti angol fészkek kitisztítása alkalmával 30 foglyot és 3 géppuskát szállítottunk be. A francia arcvonalon több helyi vállalkozás folyt. Louvrontól délre rohamcsapataink az ellenség második árokvonalá bői néhány foglyot hoztak magunkkal.

Keleti hadszíntér: Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala: Rigától nyugatra és délre* a Miadziol és a Narocz-tó között a S'fecara mentén, valamint a felső Szereth és a Dnyeszter között időnként élénk volt a harci - tevékenység. A Narajowka keleti partján rohamcsapataink előretörései teljes sikerrel járt. Az orosz állásba felrobbantottunk aknaíolyÓ8Ókat, elfogtunk 1 tisztet, 170 főnyi legénységet, 3 géppuskát és 3 akna vetőt zsákmányoltunk. József főherceg vezérezredes arcvonaia : Az oroszok ötszörös nagy veszteségekkel járó rohammal megkísérelték, hogy a valeputnai úttól északra fekvő magaslatot visszavegyék. Minden támadás összeomlott állásaink előtt. Mackensen vezértá bor nagy hadcsoportjánál ésv a Macedón harcvonalon a helyzet változatlan.

Ludendorf, első főszállás mester.->

Katonatemetés.

A katonatemetés ma már majdnem egy fogalom a hősi halállal idehaza is. Manapság majd minden esetben, midőn katona felett kondulnak 'meg a harangok, egy-egy hőst kisérünk ntolsó útjára: hőst, ki á messze idegenben, távol szeretteitől, az igazi, a magyar honszerelem tüzével lelkében állt szembe az ellenséggel; bőst, aki vére és élete árán segített édes hazánkat megvédeni, számunkra tűzhelyünket, létünket biztosítani.

Az Országos Vöröskereszt Egylet bátaszéki fiókjának kórházában a háború ideje alatt már hétszer megsuhant a biztöskezü halál kaszája, mindannyiszor egy-egy katonának, egy-egy hős nek oltván ki életét. Utoljára múlt hó 18 áp Bősz János mohácsi illetőségű cs. és kir. 52. gy. ezred- közlegénye fejezte be életét a nevezett kórházban, a harctéren töltött tizennégy hónapnyi szolgálat után, honnan súlyos, gyilkos betegségét magával hozta.

Napjainkban a hősi halál nem újdonság. Százezrével pihentek el fiaink a hosszú harc alatt, odakint sokszor jeltelen, dísztelen sírban, ’ hol talán nem is volt senki, aki imát' mondott volna érettük. Itthon azonban a lehetőség sze- , rint mindenki azon van, hogy a hőssel szemben igazán átérzett tisztelet, becsülés és hála külsőleg is megnyilvánuljon; ezért kapnak az itthoni

temetőben díszhelyet, mely fölé emlékmű fog emelkedni. Ez az érzés vezette a bátaszéki katonai kórház intézőségét is, mikor ügy az utolsó, mint az előbb itt elhantolt öt hősnek temetését külsőleg is fényessé igyekezett tenni. A koporsónál láttuk az elhunyt hozzátartozóit, akiknek a megjelenést többször a kórház nemes 8zivüsége tette lehetővé. Megjelent az elöljáróság, részt vett az intelligencia; a kisérő népnek hosszú sorát, melyet az elhunyt bajtársai csak növeltek, alig lehetett belátni. Nemcsak gyászindulók han goztak fel, hanem a hívek imájától is hangos volt az utca. Egy szem sem maradt szárazon, midőn a virágokkal telehintett és megkoszorúzott koporsóra leperegtek a fagyos rögök. Kinek a háború tépte régi sebje' vérzett újra, kinek féle-- lem, aggódás sajtolta ki könnyeit.

Szinte hallani, amint mondják: mindenben sok a külsőség. Ez igaz. A külsőség azonban a benső érzésnek kifelé való megnyilatkozása s a benső érzés igazolja a külsőséget s irányítja annak megnyilvánulását. Az igy megnyilatkozó külsőség mit mutat ? Azt a tudatot, hogy meghalt hősünknek sokkal tartozunk, mert ő mindenét ideadta; hazafiságuukat, melynek ő a halottja. És jóleső megnyugvás is fog el minket, mikor látjuk, hogy egy nemzet igy is megbecsüli hőseit.

A háború okozta sok szenvedés és nagy nyomor nem újak előttünk, hiszen annyi esetben tapasztalhattuk már. Megható volt, mint álltak közvetlenül az elhunyt hős koporsója mellett özvegye és három gyermeke, kik kenyérkereső nélkül maradván, valóban a legnagyobb nélkülözésnek néztek elébe. A hős iránt külsőségben meg nyilvánult érzés itt is megtalálta az utat, hogy az igazi emberi és felebaráti szeretet alakjában érvényesüljön. Gyűjtés indult meg; eredménye meghaladja a négyszáz koronát, mely összeghez bozájárultak az átvonuló német katonák is, kik megjelentek magyar baj társuk temetésén és sírjánál háromszor disztüzzel tisztelték meg. A gyűjtés szép eredménye igazán nemes gondolkodásnak a jele s még szebbé teszi az a körülmény, hogy nem egyesek nagy adományaiból került ki, ami végre is kimeríti az adakozót; mindenki adott, amit adhatott, aminek hiányát nem érzi, de viszont a felsegélyezetteknek igazi jótétemény és áldás.

Nem lesz e Isten áldása azon a népen, mely igy érez, gondolkodik és cselekszik? Nsm kiséri-e ilyen nép fiainak fegyverét a győzelem ? Nem fogják-e a béke áldásai naggyá tenni az ilyen népet ? Adja a Mindenható! R. F.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Kitüntetések. A király hadiforgálom terén teljesített kitűnő szolgálataiknak elismeréséül, Pogány Armin m. kir. államvasuti pécsi felügyelőnek, a Ferenc József rend hadidiszitmónyes' lovagkeresztjét, Holládi Péter József hidasbonyhádi állomásfőnöknek pedig a koronás arany- érdemkeresztet, a vitézségi érem szalagján adományozta.

— Ezredorvosi kinevezés. A király dr. Treer József katonafőorvost, özv. dr. Treer Jó- zsefné fiát, aki jelenleg az olasz fronton teljesít fontos szolgálatot, ezredorvossá nevezte ki.’

— Kitüntetett pacsegyházmegyei tábori lelkész. Milfajt Antal pecsegy ház megyei papot, tartalékos tápori lelkészt, a király a lelkészt érdemkereszt második osztályával tüntette ki a fehér-vörös szalagon.

— Katonai kitüntetés. A király Paulies Géza szekszárdi gazdasági szaktanítót, arany- érdemkereszttel kitüntetett tábori ágyús ezredbe i főhadnagyot, í z ellenség előtt tanúsított vitéz magatartása és kitűnő szolgálata elismenéseül, a Signum Laudís-szal -tüntette ki.

— Ar»ny Janos emlékezete. A szekszárdi polgári leányiskola és a vele kapcsolatban levő továbbképző folyó hó 4-én, vasárnap délután 5 órakor, a főgimnázium tornacsarnokában Arany János költő születésének 100-ik évfordulója ártalmából, ünnepélyt rendez, melynek jövedelmét részben a nagyszalontai Arany Emlék Egyesület, részben pedig az iskola segélyalapja javara fordítják. Belépődíj 60 fillér, tanulóknak 30 fillér.

— Tábori kitüntetés. A király Kalauz Elemér pécs^gy ház megyei káplánt, tart. tábori lelkészt, az ellenséggel szemben tanúsított kitűnő és önfeláldozó szolgálata elismeréséül, a leikészi érdemkereszt II. oáztályávai tüntette ki a fehér- vörös szalagon.

— Alapító tag. Báró Schell József nagybirtokos 100 koronával belépett a szekszárdi róm. kath, ovoda és gyermekmenhely alapító tagjai sorába.

— Kinevezés. A király Gabona Lajos drt., az igazságügy minisztérium ban beosztott betétszerkesztő bírót, a pécsi kir. táblához bíróvá nevezte ki.

— Esküvő. Dr. Murányi Károly bartai örvös, tart. ezredorvos f. hó .14-én esküszik a budapesti káivintéri templomban örök hűséget Ferenczy Zsigmond szabadszállási nagybirtokos leányának, Erzsikének.

— Emlékünnepély. A szekszárdi róm. kath. óvódat és gyermek-menhelyet fentartó egyesület kegyeletes emlékünnepélyt tartott február 28-án, egykori megalapítójának: Simontsits Béláné emlékezetére. A szekszárdi rk. templomban d. e. 10 órakor dr. Fent Ferenc apát plébános, kér. esperes gyászmisét mondott néhai Simontsits Béláné lelki üdvéért.. Az ünnepély nagyszámú résztvevők jelenlétében az ovoda helyiségében folyt le, melyet báró Schell Józsefeié elnök szép beszéddel - nyitott meg. Dr. Fent Ferenc apát pedig magas szárnyalá’su emlékbeszédét tartott. A jótékony egyesület 14 szegény kis gyermeket öltöztetett fel. Kovács ciebestény Endre főispán a megjelentek nevében köszönetét^ mondott az elhangzott két szép beszédért. — Ünnepély után a hölgyek kikocsiztak az alsóvárosi sirkertbe és megkoszorúzták Simontsits Béláué sírját.

— Szekszárd nem kap tavaszi vetőmagot £ Arról értesülünk, hogy a földmivelósügyi miniszter már kiutalta a tavaszi vetőmagokat Tolnavármegye községei részére és hogy e kiutalásból Szekszárd gazdái nem részesülnek, mert a vetőmag-szükséglet, mely pedig ezúttal igen tetemes, mintegy 7 waggon, elkésve terjesztetett fel és a vetőmagért a pénz nem szedetett be előre. Érdeklődtünk' a dolog iránt és úgy értesülünk, hogy a város a kimutatást a kívánt határidőre, pontosan beterjesztette, a vetőmag áráért pedig szavatosságot vállalt. De bárhogy legyen is a dolog, annak nem szabad, meg) történni, hogy Szekszárd ne kapjon tavaszi vetőmagot. Nem helyi érdek ez, *hanem országos szükség és ha bárhol hiba, vagy mulasztás történt volna is, annak átkos következménye nem sújthatja a jóhiszemű gazdákat, kik bejelentéseiket idejekorán megtettek. A „salus rei publiaae“ nevében kérjük a főispán urat, hogy vegye kezébe ez ügyet, hogy a szekszárdi gazdák ne zárassanak ki a vetőmag áldásából, mert ellenkez ő esetben reájuk pusztulás és ínség vár —fm.

— Háborús érettségi a szekszárdi főgimnáziumban. A vallás- és közoktatásügyi minis .tér rendelete folytán, a hadbavonuló ,,VIII.^ osztályú tanulók február 27 én szóbeli érettségi vizsgálatot tettek. A vizsga Wigand János főgimnáziumi igazgató, mint megbízott elnök vezetése alat t tartatott meg. Mindössze hárman érettségiztek* A vizsgáló bizottság H trváth Istvánt és Spángi Pált jól éretteknek, Róth Pált pedig érettnek nyilvánította ki.

— Suszteráj a főgimnáziumban. A háborúz nyomorúság sok minden jóra megtanít bennünket. IlyeQ az a suszteráj is, amit a gimnáziumban a diákok részére állítottak fel, ahol a gondosan kötött nyakkendője és frizurára fésült hajú muzsafiak suszterkötényt öltve ülik körül á három lábú kerekszékekben a panglit, nyerge- lik meg a lábszijjai a kaptafái a húzott cipőt a. klen gin s csinálnák gédert, meg sarkot, foltoznak, talpalnak olyan hivatásos komolysággal és ambícióval, hogy sok suszterinas tanulhatna tőlük. A magasabb iskola, és a jó nevetés által kifejlesztett fegyelem, megfigyolő képesség és fogékonyság, meg az az igazán csodálatot keltő jó akarat, amivel ezek az önkéntes suszterek a cipőjavitást elsajátítani igyekeznek, eredményezi, hogy egy két heti próbálkozás és tanulás után már megy a munka. A fölügyelétet dr. Bartai Kornél tanár teljesíti. Igazán a jobb jövő és az erős, fejlődőkepes Magyarország záloga az a büszke öröm, amellyel aztán a saját gyártmányú talpalással' surkalással megjavított cipőt fe.húzzák a diakok Es amellett, hogy a munka önérzetet fejlesztő nemesítő hatását is érzi a diák, a mai méreg drága időkben jelentős megtakarítást is jelent ez a diák-suszteráj. Vajha ez lenne a magva a magyar középiskolai oktatásunk gyakorlati irányú reformálásának, amikor a tanulók hajlamaiknak megfelelŐleg az iskolaévek folyamán a különféle ipari ágak szerint csoportosítva elméleti művelődésük mellett a különféle ipari foglalkozásokban (könyvkötészet, nyomdászat, müasz- talosság, gépeszet stb.) is gyakorlati kiképzést nyerhetnének. így képezhetnénk tanult, intelligens iparosokat, akik hazánkat iparilag is erőssé tehetnek. A jövő pedig ezt kívánja tőlünk.

— Egy kis nyelvészkedés. A „requirere“ és „requisiuo“ uiiu szavak magyarosított alakja : rekviralni — rekviralás (vagy : rekvizicio). Db *rekoirácio> — miként ezt nem ugyan vidéki, hanetU budapesti lapokban már ismételten olvastam — annak az örök Róma örökszép nyelvének oly barbár arculcsapasa, amelynek hallatára mindenkinek, aki csak némi kis latin nyelv- érzékkel bír, lúdbőrözik a háta, a füle fáj és foga sajog! P. Zs.

)