Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-02-18 / 7. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1917. február 18. — Gőzmalom vétel. Rosenberg Mátyás, a bátaszéki közalapítványi birtok bérlője- 250,000 koronáért megvette a bácsbobodi gőzmalmot, — A legfiatalabb katonák bevonulása. Az 1899. évben született népfelkelő hadkötelesek sorozása moet van országszerte'folyamatban, azt legtöbb helyen már be is fejezték. A bevált 1899 beliek, a honvédelemügyi miniszter rendelet« szerint, már március hé 10 én tartoznak bevonulni. — A voratok indulása és a posta. Minthogy a Budapestre induló vonat d. e. 1110 perckor érkezik Szekszárdra és 11 óra 40 perckor indul, a Budapestről érkező vonat pedig este 7 Óra 30 perckor érkezik Szekszárdra és 7 óra 47 perckor indul Bátaszékre, a közönséget felhívjuk, hogy leveleiket és küldeményeiket a délelőtti órákban adják postára. — Jegymegváltások, özv. Kunffy Károlyné, dr. Kiss Ernőné és dr. Pesthy Pálné 20—20 koro nával váltották meg az Egyesült Szekszárd— Tolnamegyei Nőegylet által folyó hó 5-én ren dezett előadásra belépő jegyeiket. — Kapisztrán szent János holtestét megta látták. A möfcei születésű P. Kaizer Nándor kaplonyi szent ferencrendi házfőnök, ki a szekszárdi polgáriiskolának is huzgó tanulója volt, éveken át tartó hosszas fáradságos munkábau ku tatta a középkor hős keresztes vitézének, a ferencrendi Kapisztrán szent Jánosnak holttestét. Kapisztrán szent János a törökverő Hunyadi Jánosnak kortársa, kivel szövetkezve arattak világhírű diadalt a Nándorfeliérvárat ostromló török seregen. Mint munkatársunktól értesülünk, P. Kaiser óriási fáradsággal felkutatta, , hogy Kapisztrán szent János Oláhország melyik részében van. A múlt -hetekben József főherceg a következő táviratban értesítette P. Szent ferenc- rendjét: „A szt. test megvan, katonák éjjel nappal őrzik. József főherceg.“ Az expedició a Kapisztrán szent Jánosnak az elnevezett Rendtartomány Provinciálisából, P. IJngváry Antalból Karácsonyi János nagyváradi c. püspökből és német katonai kirendeltségből áll, s még e héten indul katonai fedezettel Oláhországba, hogy a Szent testét hálás kegyelettel haza hozzák. P. Kaizer az utóbbi időben súlyosan betegen feküdt s igy gyengesége miatt, nem csatlakozhatott az expedícióhoz. » — Adjuk oda fémünket a hadseregnek! Mindenkinek oda kell adnia önként és sürgősen most már beszolgáltatásra kötelezett fémkészletét, még mielőtt megbüntetik. A hatóság által megállapított nhpi árakat a fémbeváltók azonnal készpénzbe fizetik és remélhető, hogy azoknak, akik eddig húzódtak a fémbeváltástól vagy bármely más okból akadályozva voltak kötelességük teljesítésében megérdemlik hogy ez is éppen olyan honpolgári kötelesség, akár a hadi- kölcsön jegyzés, vagy a rekvirált gabona beszolgáltatása. ' — A némedi-i kisbiró levele. Tisztőtt Ki- szörkesztő Ur 1 Az -sün de tikon esetünk meg meg igy vótt. Hogy az muttkor elvégeztük az hamistanuZás arányába való dógunkat az törvényházba SzekszárdoD, 'mondok az kolegámnak, hogy mondok ballaggyunk le a zálomásra, hogy le ne maragyunk a gőzösrül. Útközbe azonggya az kolegám, hogy ü agyarviszonyba van az hátává, ,mer’ nám, hogy tigön hideg vótt az törvényházba az gangon meg —- meg hogy ügön Bokát köllött várnyi, hát meghtitt. Hát tigassága is vótt, mer’ nám hogy töbszörkén’ elkámforo- rodott, meg-meg visszahámforodott. Azonközbe’ hogy odaértünk az Mónár Móritz ur könyves bóttyáhó, megáttunk az övegferslag előtt, asztán nézegettük azt a sok szép levélpapiros, plájbászt, kalamusszárokat, meg-meg a zimátságos könyveket. Eccartsak aszongya a kolegám: nézze csak, van ott az kirakat sarkába ? Mondok mi jaz ? Aszongya, — avva’ az kisbiró bottyával megmu taszlja, — hogy bádogpapiros tekercsbe van pakolva és rá van irval: syndeticon, a tegkittinöbb ragasztó szer. É m’ még helyre pepexmá az maga hasát, — igy az kolegám. Helyesüttem is az nagy okosságát, avva intek néki, asztán beléptünk az bótba. Aszonygya a segrdlegény ur, mi ti ccik ? Mondok az hasunk arányába gyüt tünk 1 Aszongya nem itt van az patika. Mondok azt mink is lugyuk, de mondok ide avval, a sün de tikonnya’! ü ezt nem érti Mondok ezt mink sem értyük, mer’ hogy — magamba’ — má’ láttam stindisznót is vagyis máskülönben tüskés malatzot, meg 'tikot is de sünt még tikon nem láttam. Avva’, ”hogy az kolegám kiokoBitja az legényt elővesz egyet, aszongya, ügön jól ragaszt. Mondok iszen nekünk is ippejg a( kkő! De, mondok bogy ? Aszongya egy korona. Mondok , az drága, hanem 30 itz karajcárt adok érte. Aszongya azér, nem ággyá. Sarokba szóllitom az kolegámat, hogy határozzunk. Hát azt határoztuk, bogy az rozsferög egye meg az gyök érit, mégis megvesszük, mer nám hogy az ember hasa mé ges csak megér egy koronát, mér’ hogy magamba’ mindjár’ arra gondoltam, hogy ha nem vesszük meg, még becstelenség eshetik a zember- rel a vasúton. Hát meg is vettük. Avva leballagtunk az vasútra, megvátottuk az bilétát, meg be is ütünk az bagonyszobában. Azután, hogy elindutunk elővettük az tarisznyát, hogy mondok falatozzunk egyet mer’ nám megehül az ember az nagy fáradságba. Azután elővettük az sün de tikonyt is, szépen rákentük a kenyérre úgy, falatozunk el. No, nehezen is csúszott, a fráz törnye ki, mer hogy az kollegámnak még az könyvei is potyogtak a szemeiből, meg-meg a zerek is dagadtak a nyakán, 4e nem fogott ki rajtunk, mer* hogy mink is tuggyuk mi a zűri dívát. Másnap -azt kérdi az kolegám, ml van az hasam minőségévé? Mondok, baj van i Aszongya ü nála is, mer bogy azonközbe má’ meleg födőt is köllött az hassuukra raknyi meg, meg az javas asszonyt is ekölött hinyi, hogy megkennyen bennünket. Hát, hogy az kolegám másnap má’ a falat körömzséte kiimyába, elhozattak az simontornyai körorvosdoktort, no le is ökrözött bennünket, de ügassága is vót, csak az Mónár Móritz urat szittuk, hogy vergye meg # zsengyörgynapi ápor esső mér tesz ki ujj an csalafintaságot a zövegferslagba, mivehogy nem kisbirónak való. — Hazafias ' tisztölettel : a némedi-i kisbiró, hivatalos kezével. — Az árdrágítók büntetése. A bel ügy miniszter rendelete szerint, az árdrágítók büntetésüket ezentúl nem a rendőri, hanem az ügyész ségi fogházban kötelesek kitölteni. — Adomány. A Simontsits Béláné által létesített és nevét viselő szekszárdi I ső népkonyhára adakozott: Dr. Drágíts Imre Szekszárd 10 koronát, mely kegyes adományéit számos szegényeink nevében ez utón is hálás köszönetem fejezem ki. Bezerédj Pál — Jótékony adományok. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank jótékony és közhasznú célúkra az 1916. év jövedelméből a következő adományokat folyósította: Szekszárdi Vöröskereszt egyletnek 1000, Szeksáárd városi szegényeknek 300, A harctéreu elhunyt tolnamegyei szegény sorsú katonák árvái és hozzátartozói alapjára (báró Schell Józsefné úrnő gyűjtésére, 300, ToLnamegyei közművelődési egyesületnek V. rész let 250, Szekszárdi állami főgimnáziumnak pályadijakra és segélyekre 100, Szekszárdi polgári fiú és leányiskolának és ipsrostanonc iskolának jutalmazásokra 100, Szekszárdi elemi népiskolának szegény gyermekek felruházására 100 községi óvodák és menházaknak szegény gyermekek felruházására 70, Szekszárdi tűzoltó egyesületnek 50, Szekszárdi rém. ka,th. óvodának 50, Szekszárdi izr. nőegyletuek 50, Szekszárdi népkonyhának 50, Szekszárdi izr szentegyletnek 50, Szekszárd—tolnamegyei uőegyletnek 50, Jegyzők országos árvaházának 40, Munkások rokkant- és nyugdijegyesületének 30, Kaposvári siketnéma intézetnek, szombathelyi és kolozsvári va.iok intézetének 30, Munkásgimnáziumnak 20, Tolnavármegyei muzeum-egyletnek 20, Szekszárdi dalárdának 20, Tanítók országos árvaházának 20 korona. Az év folyamán folyósított adományok 3370 42 Széchenyi-féle alapítvány kamatai hasonló célokra 400, összesen 6770 42 korona. — Zongorázni oktatók. Értesítés Bezerédj utca 12 • sz. a. nyerhető. — A dombóvári S*t. Ortolya rendi Zárda máris oly jó hírnévnek örvei d, hogy a folyó tanév elején is több bentlakásra jelentkezett ta nulót kellett, he lyszüke miatt, visszautasítani. — Hogy a szépen fejlődésnek indult nevelőintézetet további fejlődésében mi se gátolje, J äger JV1 Berchmana főnöknő, az intézet nagy képzettségű vezetője elhatározta, hogy az intézeti épületet a szükséghez képest kibővitteti. A zárda ezido- szerint körülbelül 160—180 ezer koronát áldoz a bővítésre. — Műkedvelői előadás. O römmel látjuk, hogy napjainkban több műkedvelő előadás tör ténik, jótékony célra. Még örvendetesebb az, hogy ezen előadásokon mindig zsúfolva van a terem hallgató közönséggel, mi természetes biztosítja az anyagi sikert. — S ha áldozunk pár fillért úgy nemcsak jól esik az a gondolat, hogy most' adakoztam jótékony célra hanem ennek fejében szórakozhatunk is. Mindenesetre ezek az. előadások különbözők. Egyiken"a müveit másikon kevésbé müveit néposztály szerepel. Önkénytelenül is következik, hogy ezen utóbbiak be taóitása nem könnyű dolog nagy fáradságot, türelmet vesz igénybe. Nem is vállalkozik ilyen nehéz munkára más mind a mindig türelmes,,- mindig szelíd békés néptanító. Február 11 éu rendezett ilyen jótékonycélu előadást Malonyai Elemér újvárosi tanító. Színre került „A csizma dia mint kísértet“ népszínmű 3 felvonásban. Ezután következett egy egyfelvonásos vigjáték, c. Jön a kérő. A népszínműben főszerepe volt Tóth János majszter uramnak, ki mikor meg jelent, még a nézőközönséget is meg félemlitette. Kitüntő humorával a majszter uram inasa, Mihály legény és kedves megjelenésű volt Zsuzsa^ ki egy, szép bokrétát is kapott. — Voltak még többen szereplők, mindenkinek elismeréssel adó zunk. A nép gyermekei kiváló gonddal voltak betanítva. Szerepét igyekezett mindenki úgy elmondani, hogy az érdeklődést, amelyet mindjárt felkeltettek a hallgató közönségben mindvégig megtartsák, s ez sikerült is nekik. A nép tapsolt, boldogság sugárzott arcán, őrültek, hogy a saját osztályukban is milyen nagyszerű művészek vannak. Az anyagi siker megvolt. Minden jegy elkelt, Folyó hó 18-án megismétlik az előadást, hogy élvezhessék azok is, kik az előbbin részt nem vehettek. Elismeréssel adózupk a buzgó, tevékeny Malonyai Elemér tanító árnak, hogy fáradságával hozzájárni ahhoz, hogy minél kevesebb legyen a köny és sóhaj. Buzdítsa ez a siker többi tanitóarakat és tanítónőket is. Mert sok kicsi sokra megy s minden egyes fillér egy-egy szenvedő könnyét törli le N. M. — Eladó boltajtó9 rollóval együtt, teljesen jókarban, jutányosán, azonnal megvehető: Tolnay János vármegyei kiadótól, Bartina-utca 1318. sz. KÖZÖNSÉG KÖRE. A réz$álic-ü&yhőz. E cim alatt úgy e lap, mint a „T. és a K.“ legutóbbi számában kifogásoltam azt, hogy Szak- szárdon hegyközségi elnökök és Kisgazda Egyesületi tisztviselők rézgálic-üzérkedéssel foglalkoznak, üzérkedésnek paondva azt, ha valaki 2—4—5, vagy több korona közvetítési dijat szed a rézgálic kilójától. Bzuliman György, a Kisgazdák Egyesületének ügyvezető-igazgatója és a bődő—bartinai hegyközség elnöke sérelmesnek tartja magára nézve nyilatkozatomat és megismertetve velem a rézgálic beszerzésére vonatkozó lijabb, legutóbbi hírlapi nyilatkozata óta követett eljárását, mellyel sikerült neki nagyobb menynyi- ségü rézgálicot hatósági támogatás és jóváhagyás mellett az eddiginél tetemesen olcsóbb áron beszerezni és biztosítani gazdatársai részére, szívesen ismerem el, hogy Szulitnan György a rézgáíiccal nem üzérkedik gazdatársni rovására, sőt az ő igen költséges fáradozásainak köszönhető, hogy a rézgálic ára tetemesen leBzo- rittatott, az utólag elért árkedvezmény a drágább ármellett történt előző kötésekre is kitér- jesztetett és ezzel a rézgáíiccal való üzérkedésnek útja — legalább Szekszárdon — bevágatott. Nyilatkozatomnak különbea semvolt személyes éle, az tisztán elvi alapon nyugodott, nem akart más lenni, mint egyrészt figyelmeztetés gazdatársaim érdekében, másrészt elítélése a rézgáíiccal való üzérkedésnek és mint ilyet a jövőre is teljes egészében főntartom. Földvári Mihály. SZERKESZTŐI ÜZENET.- H. K. Köszönöm sorait, amint látjá, felhasználtam. Üdvözlőm. . Kiadótulajdonosok: MOLNÁR MÓR és HORVÁTH IGNÁC. Makiilatur-papir csak métermázsánként mis a készlet fart» beszerezhető a :> * Molnár-féle nyomdai intézet rf.-nál Szekszárd Kiadó lakás. Szekszárdon, a Bezerédj-utca 14. szám alatt egy lakás, mely áll 1 utcai, 2 udvarit szobából s a hozzátartozó mellékhelyiségekből, május 1-ére kiadó. — Bővebb értesitésd ad özvegy üeh r werth Józsefnél háztulajdonos.
