Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-11-11 / 45. szám
lapunk olvasóközönségéhez! A lenni vagy nem lenni nagy problémáját Slitotta a háború következtében beállott nyomda-drágaság lapunk elé. A papírgyártáshoz szükséges nyers- " anyagok, cellulózé, gyanta stb. folytonos áremelkedése, a szénellátás terén beállott közismert bajok, a papírgyártó munkásokban való hiány, *a munkások herének többszöri emelése olyan papirdi^gaságot produkáltak mai napig, hogy az újságnyomó papírhoz nehezebb hozzájutni maholnap, — mint valamelyes banki részvényig, — és ha lehet is felhajtani valahol, — nem is újságpapír, hanem értékpapír ára van. Amellett^ nyomdaipai ban is már két i éven át úgyszólván 2—3 hónaponkint a megélhetési viszonyok nehezedésével, az életszükségleti cikkek drágulásával lépést tartva kénytelenek voltak a nyomdák műn- kásáik bérét emelni. Csak nyomdaszámlánk közel 200°/0 emelkedést ért el a legutóbb, november I-vel életbeléptét&t nyomdai béremelés alkalmából a békeidőhöz képest. Hol van akkore még az ujságcsinálás szellemi munkájának a megfizetésére a Fedezet ?! Előfizetési és’ hirdetési dijaink mai díjtételeink meftSTT'-a technikai kiadások áremelkedéseit sem képesek fedezni. Nem volt tehát más'választani valónk, mint vagy beszüntetni lapunkat, vagy követelő kiadástöbbletünkkel arányba hozni bevételeinket az előfizetési és hirdetési dijak felemelése utján. Negyvennégy évvel ezelőtt nem] mint üzleti vállalkozás indult meg lapunk magánnyereségre, hanem a vármegyei közérdek szolgálatára és a közönség használatára és szükségére. * Ezért nem éreztük mi magunkat feljogosítva, hogy egyoldalulag beszüntessük'' a Tolnamegyei Közlönyt, mert érezzük, hogy az nem csupán a mienk. - Hogy ehhez van köze, ebbe van belészólásá Tolna- vármegye független érzelmű, hazafias közönségének is! Különösen most, az uj Magyarország eljövetelének harctéri, politikai és gazdasági kiharcolásában! Először azt gondoltuk, hogy a megdrágult viszonyoknak megfelelő nagyobb forgótőke összehozását vármegyei életünk pártunkhoz tartozó vezetőinek lapunk érdekkörébe való bevonásával l\ozzuk össze, — mert az a politikai irányzat, — a tiszta 48-as és függetlenségi politikai irány, — melyet öt évtized óta viselünk zászlónkon, kizárja a kormáhysubvéncióból való élést még akkor is, mikor, mintjna is, a kormánynak politikailag is hívei vagyunk. Öt évtizeden át épen az volt a fen- tartó erőnk, hogy nem függtünk valamely érdekcsoporttól,. vagy pénzcsoporttól sohasem. Azért állottunk el most is attól, hogy -akár egy pár vezető egyén anyagi érdekkapcsához is kössük le működésünket.. Számot vetettünk a helyzettel, a megdrágult viszonyokkal, és olvasóközönségünk -egyetemének a kezébe tesszük lapunk jövő sorsát is, amint hogy annak támogatása tartott fenn bennünket a múltban is. Lapunk előfizetését a f. é. november 1 -tol bekövetkezett kiadásainknak megíele- lőleg évi 24 koronában kell legalább megszabnunk. Tanüggyel hivatásszerűen foglalkozóknak nagyobb kedvezményt nem nyújthatunk,-minthogy az egész évi előfizetést egy összegben való előrefizetés -esetén 16 koronában állapítjuk meg. Megfelelő arányban kell felemelnünk hirdetési díjtételeinket is. A felemelt előfizetési dijak azok részére, akik már előfizetőink közé tartoznak, 1918 január 1-én lépnek életbe, TQLNAMEGYEI KÖZLÖNY - (kV úgyszintén a most belépő új előfizetők is az év végéig még az eddigi árban kapják lapunkat. Tolnavármegye független érzelmű intelligens lakossága tudja, mennyire van szüksége lapunkra: teljes nyugalommal tesszük le lapunk jövő sorsát a kezébe. A ma lapunkat sajátjuknak vallók apja és nagyapja már lapjának vallotta a Tolnamegyei Közlönyt, — a most élőké a feladat, hogy megerősödve és megizmosodva, a szebb és jobb sors, az uj Magyarország felvirágoztatásának szolgálatára tartsukfenn lapunkat az unokáknak is. Ehhez a munkához segitőmunkatársul hívjuk Tolnavármegye egész közönségét.^ Lapunk előfizetési dija tehát 1918. évi jai^uár 1-től Egész évre . . 24*— K 7s évre . 12“— » l/4 évre . . • 6"-— „ tanügygyel hivatásszerűen foglalkozóknak egész évre-16 korona. Hazafias üdvözlettel: a Tolnamegyei Közlöny szerkesztősége és kiadóhivatala. Mindenki saját érdekében jegyezzen hadi- kölcsönt, mert a mai viszonyok között ez a legbiztosabb és leggyümölcsözőbb befektetés. távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Arz mai jelentése. Budapest, november 9. Olasz~ hadszíntér: Lisenzánál megtörtük az olaszok ellenállását. A szövetségesek az egész arcvonalon átlépték a folyót és nyugat felé nyomulnak előre. Csapataink a tiroli határhegységekben is előre haladtak. Keleten és Albániában semmi újság. A vezérkar főnőké* Á német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, november 7. A nagy főhadiszállás jelenti.' Nyugati hadszíntér : Rupprecht bajor trónörökös harcvonala : A flandriai tüzérségi harc délután az Yser területén Pölcapellenál és Passchendaelnél jelentékeny erőre fokozódott. Artoisban a tűz több helyen feléledt. AcheviJletől délre és a Scarpetől északra visszavertünk angol felderítő előretöréseket. A német trónörökös hadcsoportja: Lényeges esemény nem történt. Albrecht wUrtenbergi herceg hadcsoportja: A Sungauban a franciáknak heves tüzhullámok után előretörő rohamcsapatait visszavertük. Az ellenség légi harcban és védő tüzelésünk folytán tizenhárom repülőgépet veszített. Müller hadnagy 52-ik, Bülow hadnagy 25-ik, Bohme hadnagy 22-ik és Pongrátz hadnagy 21-ik légi győzelmét aratta. Keleti hadszíntér: Nagyobb (harci cselekmény nem volt. Macedóniai arcvonal: A Ceernahajlásban német és bolgár ^osztagok az elégséges árkokból foglyokat és egy géppuskát hoztak magukkal. — A Struma síkságon angol századoknak Kjupri és Pocsenik felé törtek előr.e. Bolgár csapatok erőteljes ellentámadása visszaverte őket. Olasz harctér: A Nivenzát átléptük. A szövetséges hadseregek a hegyi utakon és a síkságon az olasz utóvédek ellenállását megtörte. Hófúvásban és zuhogó esőben fáradhatatlanul nyomultak előre. Ludendorf, első főszállás mester. Előnyomulásunk a Piave-vonal ellen. Budapest, november 9. A sajtóhadiszállásró! jelentik : A^szótugrasz- totf és részben még vitézül védekező ellenséges csapatrószek a felső Tagliamentotól nyugatra lévő uttalan magas hegységben nem kerülik el sorsukat. Krausz gyalogsági tábornok és Krobatin- tábornagy csapatainak n/omása itt feltartózhatlan módon nyilvánul meg. Az olaszok támogatva a vidék magas hegyei és-számos erődítései által, makacs ellenállást tanúsítanak Conrad tábornagy csapatainak a Piave felső folyása és a Feltre- Belluna medencéje ellen irányuló előrenyomulásával szemben. Ma a szövetségesek csapatai m ir a Piave felé nyomulnak előre. KÜLÖNFÉLÉK. — Kai számunk a hadikölcsönqek vas szentelve s örvendenénk, ha az olvasó vezető cikkünkben feleletet találna mindazokra a kérdésekre, amelyek a hadikölcsön jegyzésre való elhatározását megszilárdíthatják. A hadikölcsön jegyzésben valóban minden-* kinek reszt kellene venni, aki erre vagyo- nilag is diszponálva van ; .hiszen véráldö- zatot hozni, katonáskodni is mindenkinek kötelessége. Mi mindenesetre Örvendünk, hogy szakszerű felvilágosításokkal van módunkban olvasóközönségünket tájékoztatni, minden a hadikölcsönnel vonatkozásban févő kérdést illetőleg s az ügy fontosságának és jelentőségének megfelelő hangsúlyozással ajánljuk vezető cikkünket olvasóink szives figyelmébe. — Királyunk névnapja. Fiatal királyunknak, aki most az olasz földön aratja, habárait, múlt vasárnap volt a névnapja, mely alkalomból dr. Fent Ferenc apát a belvárosi r. k. templomban d. e. 10 órakor ünnepélyes ezent misét celebrált. Az ünnepi szent misén a hatóságok testületileg elentek meg. — Signum laudis. A király m gparancsolta, hogy Fördős Géza 8. honvédhuszárezred- beli századosnak a legfelsőbb dicsérőelismerés tudtul adassák vitéz magatartásáért a kardok egyidejű adományozása mellett. — Kinevezések. Az igazságügyminiszter Kecskés Ignác tamásii járásbirósági dijnokot au alsólendvai járásbírósághoz írnokká nevezte ki., A király Laky Sándor legfőbb állami számvevőszéki tanácsosi címmel és jelleggel felruházott osztálytanácsost, földiuket legfőbb állami számvevőszéki tanácsossá nevezte ki. A foldmivelésügyi miniszter Magyar Józset főtisztet, Szél Gáspár bátaszéki építész nejét a foldmivelésügyi minisztériumba számtanácsossá nevezte ki. . — Kormánybiztos kinevezés. A minisztey^ elnök Preszli Elemér országgyűlési képviselőt Tolna, Baranya, Fejér, Pest-Pilis Soit-Kiskun, Somogy, Sopron, Vas, Veszprém és Zala vármegyék, valamint Kecskemét, Pécs, Sopron és Székesfehérvár törvényhatósági városok területére a hadigondozó bizottságok működésének felügyeletére kormánybiztossá nevezte ki. — A Népruházati Bizottság már megkezdette . működését, hogy a köztisztviselőket és munkásokat olcsó ruhával ér cipővel láthassa el. A polgári és katonai gyárakban nagymennyiségű egyforma posztót szövetnek és ezt osztják szét önköltségi árakon. A cipőkérdóst is agy oldják meg, hogy az összes . cipőanyagokat . Je- foglaják és a cipészek, csizmadiák között osztják szét. —r. Forster Zoltán alispánunk megrongált egészsége helyreállítása végett öt heti szabadságra ment, távolléte alatt az alispáni hivatalt dr. Éri Márton főjegyző vezeti. — Behívás. A fegyveres szolgálatra alkalmatlan népfelkelőket is behívják. A behívó már Szekszárd r. t. városhoz is leérkezett. Szekszárd- ról negyven ilyen népfelkelőnek kézbesítik a behívást. — Pénzgyi kinevezés. Aj[pénzügyminiszter Kép linger Géza pécsváradi pénzügyi számtisztet a X. fizetési osztályba pénzügyi' számellénőré nevezte ki. — • A reformáció 400 éves jubileumát a szekszárdi ág. hitvallású evangélikus hitfelekezet is méltó ünneplésben ülte meg a f. é. november 4 én az állami főgimnázum dísztermében, hol köztudomáá szerint nálunk pár éve önálló hitköz Béggéi alakult hitfelekezet istentiszteletet is tartani szokta. Az ünnepi istententiszteleten Néneth Gy. evang. lelkész szárnyaló szép vallásos prédikációban áldozott a reformátorok emlékének. Az ünnepi istentiszteletet az egyházközség díszközgyűlése követte, melyben Wigand János állami :fő- gymnaziumi gazgató tartott nagyhatású emiékbe- szédet, ismertetve és fejtegetve a reformitoroic- nak a vallásosságra, hitéletre, erkölcsre, és társaséletre gyakorolt tisztító és fejlesztő, az emberiséget előbbre vivő áldásos hatásait s különösképpen is azt a' megtartó erőt, amelyet a reformáció nemzeti történelmünkbe is bevitt. Úgy az ünnepi istentiszteleten, mint a díszközgyűlésén a boly*' beli református egyházközség is képviselte magát. Dr. Kiss Ernő, a reform egyház főgondnoka tolmácsolta a testvér egyház üdvözletét A 400 éves évforduló emlékét és megünnepeltetésének részleteit az evang, díszközgyűlése jegyzőkönyvileg is megörökíteni határozta el, s jubilárís alapítványt is iétesít a jubileum englékére.
