Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-14 / 41. szám
41. szám. XLQ. évfolyam. Szeksztítd, 1917. október 14. Függetlenségi és 48-a's politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdöház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi Tészét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények fntézendők. « Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 14 K, V2 évre 7 K, ‘/4 évre 3*50 R Számonként 28 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — hfyilttér: garmond soronként 70 fillér. Hnnkiíban a kormány. Az egész ország «agy érdeklődéssel néz a képviselőház működése elé, mely október 16-án újra összeül. A Wekerle- kormány éppen egy hónappal előbb, September 12-én mutatkozott be é^ ezen idő alatt nagy és hasznos munkát végzett. Az eltelt rövid egy hónapot úgy használta ki, mintha máris az 'elkövetkezendő népparlament részére dolgoznék. Nagy reformokat készített és készít folyton elő, melyek gazdag munkáprogrammját fogják képezni az'uj ülésszaknak. * A parlament rövid időn belül meg fog ismerkedni a kormány legkorszakosabb- alkotásával: a demokratikus választójoggal, melynek törvénytervezetét a választq- jogi miniszter, a mostani száguldó nagy időkhöz méltóan, gyors munkával, egy hónap alatt Elkészítette s amely tervezet — noha még előbb az utolsó simítások retortáján megy keresztül — még ennek c az ülésszaknak elején, kész törvényjavaslat alakjában múlhatatlanul a Ház asztalára kerül s amelyről beavatottak értesülései és a pozsonyi meg kolozsvári nép- gyüléseken gróf Batthyány Tivadar és gróf Apponyi Albert miniszterek ajkáról elhangzott felelős kormánynyilatkozatokból bízvást fhegállapitható, hogy'az államalkotó magyarság érdekeit és történelmi vezető jogait nemcsak, hogy nem csorbitja, hanem még inkább megerősíti s eddig mellőzött néprétegeit vonja be az. alkotmány sáncaiba. Hogy ez igy van, azt ma már csak legelfogultabb maradiak vonják kétségbe. Tudjuk, hogy a munkapárt még nem adta be ugyan a derekát, de azért mégis remél- hetőnek tartjuk, hogy a mostani összetételű képviselőházban is meg lesz a demokratikus választójogi törvényjavaslatnak a többsége. A demokratikus választói törvényjavaslatom kívül a Wekerle-kormány egy rövid hónap leforgása alatt nem egy életbevágó intézkedést tett és olyan javaslatokat visz a törvényhozás elé, mintha már is egy igazi népparlament intézné azokat. A nép java: a legfőbb jó. Ez a gerince, tengelye, veleje a Wekerle-kormány egyhónapos intézkedéseinek, melyek közt ismét előtérbe tódul a köztisztviselők helyzetének javitása. A Tisza-kormány 35 százalékos háborús segélyéhez képest a mostani demokratikus kormány 100—50 százalékos segélyt ad a tisztviselőknek, akik legtöbbet szenvednek a világháború alatt uralkodó elviselhetetlen drágaság miatt^— Mily óriási a haladás a mostani és a letűnt kormány gondoskodása között. A háborús-segélyhez megkapják a tisztviselők a rég óhajtott pragmatikát és az általános fizetésrendezést, mert ez benne van mind a Wekerle programjába, valamint benne van sok más szociális jellegű intézkedés isi Ilyenek a rokkantak, hadiárvák és özvegyek ellátásának, anya- és gyermek- védelemnek és az egész közegészségügynek hatványozott gondozása. És benne van az is, hogy,végül Wekerle rendet akar teremteni az államháztartásban. Mindezekről kész törvényjavaslatok vannak már,-mellek a Ház asztalára kerülnek. Hazafiui kötelessége még a mostani összetételű parlamentnek is a népjóléti javaslatokat megszavazni. Ha pedig- ezt nem tenné, akkor napjai meg vannak számlálva. És meg - lesz a nemzet kívánsága, hogy jöjjön helyébe az uj választójogi törvény alapján egy igazi, uj, demokratikus népparlament! Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Budapest, október 12. A helyzet csekély harci tevékenység mellett mindenütt változatlan. A vezérkar főnöke. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, október 12. A nagytőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Rupprecht bajor trónörökös harcvonala : -Flandriában tegnap a tüzérségek tevékenysége a partvidéken és a Houthoulster erdőnél folyó erős tűzharcra szorítkozott. Az éjen át a Lystől a menin—yperni országúiig terjedő harci szakasz erős tüzhatás alatt állott, amely ma reggel egy- csapásra pergőtűzzé fokozódott; ezután széles szakaszon uj ellenséges támadások következtek. A német trónörökös hadcsoportja: Soisson- tói északkeletre és a Maastól keletre a tüzérségek harci tevékenysége nagy hevességre fokozódott. Vauxaillonnál erős francia felderítő csapatok törtek előre; visszavertük őket. Samogneux- tói keletre a 344-es magaslat keleti lejtőjén helyi grán^tharcokra került a sor. Keleti harctér : Rigától északkeletre és a Zbrucz mentén a harci tevékenység élénkeb.b volt, mint az előző napokon. Portyázó osztagok ütközeteinél számos fogoly jutott kezünkre. Macedóniai arcvonal: A monasztiri medencében és a Cserna hajlásban az ütegek mindkét részről időnként erős harcban állottak. A Vadar jobb partján egy angol század támadása a bolgár vonalak előtt megiusult. Luden dór f, első főszállás mester. TÁRCA. ______ A P yreneusok korul. Irta: Zsigmond János. A bősz viharként dúló háború küszöbén indultam Nyugatra, nem is sejtve, hogy ahol akkor még nyugodt munkás élet folyt s ahol a kultur-világ minden jelenségei oly szépen domborultak ki, ott nemsokára egyszerre minden felfordul és a kitört háború nyomában az összes durva szenvedélyek fognak uralkodni a kultúra által teremtett szelidség, békesség és jólét helyett. Szinte hihetetlen, hogy az annyira rettegett és annyiszor gáncsolt háború mennyire meg tudja változtatni az embereket, még az olyanokat is, a kik fennen hirdetik műveltségűket, - a kiknek minden gondolatuk és szavuk a humanizmus és azgemberszeretet volt. Mindhiába, az ember mindig csak ember marad; ugyanazon jó és rossz tulajdonságokkal és a benne rejlő durva szenvedélyek, melyeket a kultúra elnyomott, egyszerre, mintegy varázsütésre előtörnek és uralják egyesek és népek szivét teljes erővel. A durva szenvedélyek nyo-' mában mindig rom és pusztulás marad, igy a háború által felkeltett szenvedélyek is romokat és sivatagot teremtelek ott, ahol eddig virágzó élet, népes városok és termékeny földek voltak. A kultur-világ nfindig rettegett á háború-, tói az ókortól kezdve a jelen időig. Ezt a rettegést pedig nem annyira a kultfrávaj együtt járó finomodás és elpuhulás vagy esetleg gyávaság szülte, hanem a vele járó borzalmak, pusztulás és rombolás, amitől a müveit társadalmak öBztönszerüleg és kultúrájukból kifolyólag min- | dig rettegtek. Ebben leli, részben legalább, magyarázatát az a jelenség is, hogy már az ókori hatalmas római birodalomnak a védő szárnyai alá igyekeztek menekülni az akkori müveit világrészei. Különösen a kelta fajú népek, a mai Franciaország, Spanyolország, Pannónia, Brit- tannia stb. népei aránylag könnyű szerrel mondottak le még állami függetlenségükről is, mert helyébe békét és nyugalmat, mint a kulturális fejlődés feltételeit nyerték. Mindezt nem élvez hették volna a hatalmas Róma légióinak védelme nélkül, mert. maguk nem tudtak volna kellően védekezni a szomszédos barbár népek betörései és a betörésekkel együtt járó pusztításai ellenében. A világtörténelem különös jelenségei közé tartozik, hogy áz ókori kultur-világot éppen az a népfaj fenyegette legjobban és az a nép is tette utóbb tönkre, amely ma minden más fajok mellett méltán dicsekedhetik azzal az igazi kultúrával, mely az embert minden téren emberré "tudja tenni. Ez a nép faj pedig : a germán, melynek egyik legnépesebb és leghatalmasabb ága a mai német. Ez a népfaj, ennek a népfajnak egyik ága teremtette meg a mai Franciaországot is, mely ma román fajú ugyan, de még neve is magán hordja a germán alapítás bélyegét. Az V. században ugyanis a kis, legfeljebb néhány százezer lelket számláló frank-német nép nyomult be a római birodalomhoz tartozó latin nyelvű Galliábavés tervszerű következetességgel előre nyomulván, a római légiók kivonulása után védet- lenüí maradt óriási területeket megszállotta és uj uralmat teremtve, megalapította nevéről a mai Franciaországot, melyet németül ma is Fránk- reich-nak neveznek’ Csupa vitézség és csupa államalkotó képesség jellemezte 'ezt a kis német I fajú népet, melynek barbár létére is csak egy hibája volt: kevesen voltak. A Sevés hóditó nem tudta nyelvét fenntartani a sok milliónyi, latin népesség között s ha ura is lett a mai Francia- ország földjének, de nyelve eltűnt, beleolvadt a latin elem nagy tömegébe és csak az ország mai neve mutatja még, hogy kik voltak ott az V. században az uj állama la pitók. Az öröklött tulajdonságok megnyilatkozása. Háborúról lévén szó, ne feledjük azt sem, hogy a háború sok olyan jellemvonást és ffajla- mot vált népekből és egyes emberekből egyformán, melyek alaptermészetében rejlenek s melyeket a kultúra szokott elnyomni és érvényesülésüknek gátat vetni. Amint az egyes ember alaptermészete a szenvedély hatása alatt szokott a maga igazi valóságában megnyilatkozni, mikor a józan ész használatát a szenvedély| ereje meghiúsítja, úgy az egyes népek is a maguk igazi mivoltát a szenvedélyeket fölkorbácsoló háború hatása alatt lehet megismerni. Napoleon .találó megjegyzése a kozákra, mely szerint csak meg kell vakarni a tatárból III kozákat és nyomban előbujik a tatár, — alkalmazhatnia mai világháborút viselő népekre is A többféle népelemekből alakult nemzetekben minden egves alkotó elemnek a maradványai megvannak, melyek az egységes kultúra hatása" miatt nem tudnak mindig érvényesülni. Alkalmi- lag'azönban előtörnek azok, különösen a háború, által föikorbácsolt szenvedélyek hatása alatt. így magyarázhatók azok a XX. század szégyenére váló kegyetlenkedések, melyek a háború folyamán nem is éppen szórványosan fordulnak elő. Előfordulnak pedig ezek az embertelenségek nem is félbarbár állapotban élő népeknél, mint például a Balkán népeinél, hanem
