Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-10-07 / 40. szám
TOLNAJMfeGYEI KÖZLÖNY 1917. október 7. szászi, senki sem szándékozik exportálni, önként adódik, hogy a német piac a mi jobbfajta borainkat 5 koronától felfelé emelkedő' áron készséggel fogja felvenni.“ Szóval mindebből én csak azt óhajtottam leszűrni, hogyanéin kell mindjárt félreverni a* harangot. Bortermelő gazdatársaim jól tudják, hogy bizonyos ideig kell állani a lének a törkölyön, ha jó sillert, meg igazi vörösbort akarunk szűrni. 'Aki, siet vele, az bizony csak fikszlft kaphat. így vagyunk a borárakkal is. Szekszárdi bortermelő. Göbölök Simontornyún. Lapunk egy barátja. írja," hogy nemrégiben Simontornyán egy ósdi, roskatag kastély előtt a korhadt pádon gubbasztó három ütött-kopott öreg magyar Vonta magára a figyelmét. Egy ottaűi ismerőse látván az érdeklődését, kesernyés mosolylyal jegyezte meg : — Ezek a simontornyai göbölök h — Göbölök e ? . .’. Hisztn a bőrük hozzá van • száradva a csontjukhoz, a róluk leorditó Ínségtől, nyomorúságtól |! — No igen, ezek olyan göbölök, akik a mások szájával esznek. Ez a rozoga épület ugyanis a gr. Styrum-Lymburg által tett nemesi' alapítvány- menedékháza, — az öregek a kosz- tosai. Eredetileg hatan voltak, de hármat már megettek a felügyelők, — most ezeken a sor. Sokáig ezek se viszik' már, mert legutóbb egy tenyeres talpas házaspár ült a nyakukra felügyelőnek hat jó étvágyú gyerekkel. A nyolc tagból álló família most egy tálból eszik a három fogatlan öreggel, — képzelhető, hogy mi marad ezeknek. — És, hogy jutottak a megtisztelő-epithe- touhoz, ami „lucus a non lucendo“ ? — A felügyelőjük egyszer azzal állított be egy földmivesnéhez: „Ugyan édes Szencziné asszony, nem tudna összeszedni valamit, ha mást nem, legalább egy két tojást, mert nem tudok .adni semmit a göböleimnek. Ezt meghallották a szomszédok, s azóta a csúfnév az öregeken száradt. Pedig érdemes végig nézni azt a felügyelő családot. Mióta ők alapítványi javakban dúskálnak, a család minden tagja dijat nyerhetne e fajta kiállításon, — mégis ők keresztelik el falu csúfjára göbölöknek ezeket a szegény ördögöket. — Nos, hát nincs felsőbb forum, amely az ilyen botrányos dolognak határt szabna? — De van. A védszentjük, Boromäi Szent /Károly. Az igaz, hogy régen meghalt, de amint mondják, a lelke néha haza jött és inspirálta a felügyelő hatóság tagjait, akik * azután ad hoc bizottsággá verődve össze, a körmükre koppin pedig nem csekélység. 300 kilométernyi világitó vezetéket építettek- itt és több, mint ötvenezer villamos égő világítja meg az óvóhelyeket és az összekötő árkokat. ,J Mindenütt villamos világítást haslpálnak, sok helyütt még a katonák kosztját is villamosság segítségével főzik. Óránként átlag nyolcezer lőerőt használnak el; az egész erőt csaknem kizárólag vizierővel termelik. A karin- thiai harcvonal számos sodronypályáját is, benzinmotorok mellett, sokfelé villamosság tartja üzemben. Külön műhelyek * vámnak e magas pályák géprészeinek kijavitására. Egyáltalán eléggé meg sem becsülhető az a szerep, amelyet ezek a vasutak a meredek és gyakran-járhatlan, hegyes vidéked játszanak. E vasutak nélkül gyakran tisztára lehetetlenség volna itt a háború. Néhol szétágaznak a vasutak és .olyan helyen, ahova igen-gyakorolt hegymászó is csak a legnagyobb fáradság árán juthat, egész századoknak is lehetővé teszjk, hogy egész télen át megszállva tarthassanak különben járhatlan csúcsokat. — A sodronypályák segélyével nehézség nélkül szállíthatók oly áruk, amelyek szállítása különben a nyaktörő utakon rengeteg — pusztulásra szánt — lovat igényelne. A rendes közlekedési utakat sokszor lavinák zárják el, de a sodronypályán a forgalom zavartalanul folyik. A drótpályán a sebesültek szállítása is gyorsan megy és evvel sok ember életét mentették meg, akik a lassú szállításba belepusztul - tak volna. Talán — igy végzi a levélíró megkapó leírását — némi képet nyújthattam e sorokkal arról a hihetetlen Hunkáról, arról a nagyszabású szervezésről és a körülményeknek arról a csodálatos kihasználásáról, amelyet a karinthiai hadseregnél tapasztaltam, de amely hasonló mérvben, ha részben más formában is, a többi harcoló seregnél is feltalálható. tottak az enyves kezű felügyelőknek. Mióta azonban a háhoru -kitört, hiába minden báj, panasz, gravamen. Vagy Szent Péter nem ad útlevelet a védszentjüknek, vagy a bizottsági tagok munkaképtelenek a nagy háborús gomblyukfájdalomtól, vagy pedig a háború nagy vásári zsivajában az öregek panaszos nyöszörgése nem hallatszik a magasba: nem segit rajták senki és semmi, ;— pusztulnak és vesznek, lassan és biztosan. — Hm . . . Milyen szép dolog is az a humanismus! Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Arz mai jelentése.' Budapest, október 5. Nem volt nagyobb harci esemény. A vezérkar főnöke. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, október 5. A Dagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Rupprecht bajor trónörökös harcvonala : A negyedik hadsereg vezetősége és csapatai felett ritka nehéz csatanap múlt el, de megállpt- ták a harcot. Kora reggeltől az éj beálltáig tartott a viaskodás, amely a Langemarcktól északkeletre fekvő területről a menin—yperni úttól délre fekvő területig terjedő vidékről (5 kilométer) ismételten indított nagy .támadások folytán újra fellángolt. A tüzérségi tömegek, az ágyuk és kiszolgálóik végsőkig fokozott teljesítőképességével szakadatlanul lőtték a terepet, amelyen a gyalogság ide-oda hullámzó elkeseredett harcai lefolytak. — A csata legforróbb pontjai voltak Poelchapelle, néhány magaslat, Tasandaetetől 3 kilométei’nyire nyugatra, Sonnebecketől keletre és'Ghelúvelt falu. Az ellenség ugyan átmenetileg előrenyomult ezen a vonalon át, de ellen- támadásaink ereje folytán nem tudott helytállni; jóllehet egész késő egtig folyton uj erőket vetett harcba. Az angolok térnyeresége ennek folytán csak 1 és fél -kilométer mélységű földsáv Poel- chapelletől kezdődőleg, a Sonnebecketől keletre fekvő kiszögelléseken át és innen a Deceleare félé vezető utakon. Ez a falu, valamint Gheluvelt, amelyért forró küzdelem folyt,' teljesen birtokunk ban van. Az angol hadosztályok véres vesztesége — habár a kora roggeli támadásnál legalább 11 et vetettek harcba — egybehangzó jelentések szerint nagyon nagy. Az összes fegyvernemek szabályos együttműködése az angoloknak ezt a hatalmas támadását is megsemmisítette a cél előtt, mely cél pedig nem < úgy, amit állítani fogják, közelfekvő, hanem kétségen kívül mesz- szemő volt. A Flandriában küzdő német csapatok hősiességét mi sem múlhatja felül. A német trónörökös hadcsoportja: A M^as keleti partján a franciák a 344. magaslat északi lejtőjén Samogniéuxtől keletre este uj erős támadást intéztek, amely három nap alatt immár a tizenkettedik volt. Heves, az előretörés előtt pergőtűzzé fokozódott tüzelés vezette be a francia hadosztályok rohamát," amelyeket a harcedzett württembergiek csaknem mindenütt visszavertek. Néhány helyen ellentámadások váltak szükségesekké. Ezekből sok foglyot szállítottunk be. Keleti harctér :t Nem volt nagyobb harci 'esemény. Macedóniai arcvonal: A monasztiri medencében és a Cserna hajlásban élénkéig volt a harci tevékenység, fhint a legutóbbi napokban. Ludendorf, első főszállás mester. KÜLÖNFÉLÉK. • — Katonai kitüntetés. A király Kurtz Géza 44-es gyalogezredbeli századost az ellenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért a vaskoronarend III. osztályával tüntette ki. — Kitüntetett főispáni titkár. A király dr. Sass Elemér belügyminiszteri segédfogalmazót, tolnamégyei főispáni titkárt a III,. osztályú polgári érdemkereszttel tüntette ki. Az uj főispáni titkár lebilincselő modorával és hivatali ügybuzgalmával rövid itt működése alatt is már a nagy- közönség szeretetét szerezte meg. ' — A nemzeti vértanuk ünnepe. A 13 nemzeti vértanú ünnepét, október 6 an hazafias kegyelettel ülték meg Szekszárdon is. A nemzeti .gyásznapon a szekszárd-belvárosi róm. kath. templomban d. e. 9 órakor rekviem volt, melyet dr. Fent Ferenc apát-plébános végzett segédlettel. A gyaszmisén a hatóságok és hivatalok testületileg n jelentek meg dr. Apponyi Rezső gróf főispán vezetésével. Az összes iskolák tanulói is részt vettek tanítóik és tanáraikkal. — Kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Regula Antal dombóvári főgimnáziumi helyettes tanárt a IX. fizetési osztályba rendes tanárrá nevezte ki. A pécsi kir. Ítélőtábla elnöke a szekszárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbirÓ3ág elnökének helyettesévé Alapi Salamon % Iván kir. ítélőtáblái bírói cim- és jelleggel felruházott kir. törvényszéki birót jelölte ki. A kereskedelmi miniszter László Aladár szekszárdi államépitészeti kir. mérnököt főmé» nőkké nevezte ki. —- Előléptetés. A király a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter előterjesztésére, Ember János bárányavármegyei kir. tanfelügyelői; a VT. fizetési osztályba nevezte ki. — Eljegyzések. Csapó Pápay Géza újpesti állami főgimnáziumi tanár, Csapó Pápay Géza fcbátaszéki igazgató-tanitó fia, eljegyezte Szécsi Olga dombóvári polgári iskolai tanítónőt, Szécsi szegedi főmérnök leányát Apostol Gábor m. kir. honvédfőhadnagy folyó évi szeptember bó 29 én jegyet váltott Gyüszii Babykával, Gyüszü István nyug. báta- széki postamester és neje szül. Traiber Stella leányával. Pelle László paksi állami polgári fiúiskolái tanár eljegyezte Oszwald Irén úrnőt Paksról. — Névmagyarosítások. Weisz Dezső tamásii születésű ugyanottani lakos családi nevét «Bodá* rá, — Pfaffenbüchler Albert bonyhádi illetőségű pécsi lakos pedig családi nevét JPalágyi»-ra magyarosították. — TanitónöváiasztáS. A cikói róm. kath. iskolaszék a megüresedett tanítónői állásra Kocsis Erzsébet tanítónőt választotta meg. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bakó Lenke őcsény-szőlőhegyi tanitónőt a szamosdobi állami elemi iskolához helyezte. — Esküvő. Dr. Örffy Lajos orvos, tartalékos főorvos, szeptember 25-én esküdött Budapesten örök hűséget Nászay Terikének, -özv. Nászay Gézáné leányának. — Papi korona. A szekszárdi kér. rkath. papsága folyó hó 4 én Szekszárdon dr. Fent Ferenc apát plébános, kér. esperes elnöklésével tartotta meg őszi koronáját, melyet szentmisé elő.- zött meg. Az elnöklő kér. esperes szép besz éd- del nyitotta meg a tanácskozást, melyen több egyházi ügy nyert elintézést. — Segély. Gróf Zichy Gyula, a jótékonyságáról ismert pécsj megyéspüspök saját pénztárából az egyházmegyei nyugdíjas papok részére 400 korona háborús segélyt utalványozott. — A pécsi székeskáptalan a kegyes püspök példáját követve, a nyugdíjas papoknak 400 korona rend • kívüli segélyt folyósított. — Figyelem! Az Országos Burgonya Közvetítő Iroda értesíti a gazda közönséget, hogy a vármegye területén kirendeltséget létesített, amelynek pontos címe: Országos Burgonya Közvetítő Iroda toinamegyei kirendeltsége Szekszárd, telefon száma 93. Mindennemű felvilágosítással készséggel rendelkezésre áll. — Házasság. Pintér Aranka és Vastatjh Ferenc október ho 9 én d. u. fél 1 órakor tartják esküvőjüket a dunaföldvári plébánia templomban. — Felmentések a tavaszi munkálatra. Hir szerint a tavaszi munkálatokra az ideinél nagyobb számú felmentések várhatók. — Tőkeemelés. A pécsi Takarékpénztár elhatározta, hogy 1300 darab uj részvény ki- bocsájtásával részvénytőkéjét 5.000,000 koronára emeli fel. > — Erdőégés. Ismeretlen tettesek,'valószínűleg orvvadászok felgyújtották Wimpfen Simon kisszékelyi erdejét, melyből 100 hold leégett. — A kár közel 40 ezer korona. — Adományok. Zichy Gyula grófi pécsi megyéspüspök a dombóvári Orsolya-rénax zárda iskolájának és internátusáfiak 5000 kpronát adományozott. A bőkezű főpap ezen adományával ismét jelét adta nagy áldozatkészségének. Lőwy Mór Simontornyárról 15 K 66 fillért adományozott a harctéren megvakult katonák részére, özv. Müller Berencné úrnő pedig 10 koronát adományozott a szekszárdi Vöröskereszt kórháznak. — Adomány a vidéki újságíróknak. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök 2000 és gróf Apponyi Sándor 300 kqfonát adományozták a vidéki újságírók fővárosi Otthonának. — Az ujdombóvári gyümölcs konzervgyár kedvezménye. A kereskedelemügyi. miniszter a pénzügyi és a földmivelésügyi miniszterek hozzájárulásával Dőry Etelka ujdombóvári gyümölcskonzervgyára részére az állami kedvezményekét a nevezett konzervgyár fözelékkonzerveket előállító Uzemágára ‘hasonló feltételek és-azonos lejárati idő mellett kiterjesztette.