Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-28 / 4. szám

2

tója"; „az uralkodó közvélemény hangcsöve“, „az igazságnak védőpajzsa', a „szabadságnak sérthetetlen szentélye“ kell, hogy legyen Mennyi irány, mily sokoldalúság- Harcmodora, küzdelmei, védekezései, tanítása és utbaigazitásai, kritikái, teljesen nyilvánosak. Mily gazdag tárháza ez a szép tulajdonságoknak. Ilyennek képzelték el és ilyennek is alapították meg a sajtót a szabadsajtó nagy előharcosai.

Vessünk egy futópillantást a sajtó pályafutásán. Nézzünk be a gyerekszobába ; vizsgáljuk csak meg, milyen volt a sajtó akkor, amikor még a gyermek szobában járt.

Igazán ŐBzinte, örvendező szívvel gondolhatunk vissza azokra az elmúlt szép időkre, amikor a sajtó gyermekarcán még ott mosolygott az ártatlanság hamvas pirossága; amikor a sajtó még az ideális gondolkozóén Széchenyi, Eötvös, Desewffy, Kemény Zsigmond, Szalay László stb. leikéből táplálkozott, mikor a sajtó — az ő romlatlan és őszinte keresztény és nemzeti világnéze tűkkel — vezetőnk, biztositónk, támogatónk s a szó valódi értelmében tanítómesterünk volt.

Keservesen érezzük azon tapasztalati igazság súlyát, hogy a „Rontó Pálok“ kezében még a legideálisabb, legnemesebb és legújabb dolgok is tönkre mennek, roncscsá lesznek. A sajtó is úgy indult meg, mint valami nemes, ideális gon dolat ; igy is haladt élete pályájának első szakaszában, de „Rontó Pálok“ kezébe került s roncs lett belőle. Mikor ideális gondolkozásu alapitói kezéből kiesett a sajtó gyeplője, árván, magára hagyatottan tengődött. Azt a reményt táplálták sokan magukban, hogy elhunyt nagy alapitóitól kapott utasitások szerint tovább fog haladni a megjelölt irányban. Mivel nemes indítást, mondjuk nevelést kapott, azt gondolhatta mindenki, hogy önerejéből tartja távol, vagy ha mégis hozzáfér, önerejéből veti ki magából a sebeket. Fájdalom, nem az következett be. A hozzáfűzött szép remények csődött mondottak. Ereje még nagyon is gyenge volt, nem tudta magától távol tartani a gonoszt; nem tudott ellentáilni a keritők édes kis hízelgésének s lassankint felkusztak rá az idők folyamán olyan elemek is, akik annakelőtte megközeliteni sem merték. Akárcsak az emberiség életében. S hogy most a karunkban éreztük, felütötték benne saját divatos romlottságuknak butitó, mérgethintő tanszékét.

íme, igy vitték bele lassankint, lágy ovatos sággal, fokozatosan a megváltozott eszmeáramlatok és lazuló erkölcsök mételyét s igy lett a nép nyilvános megrontásának tanszéke ebből, aminek a nép és a nemzet alkotójának, hazufisága és erkölcse őrének kellett Volna maradnia. Ugyan ugyan, hol is keressük az erkölcs védőjét, a „ma“ legtöbb sajtóorgánumában ? Ugyan mit is látunk ? Egy jellemző sajátosságot, hogy a modern sajtótermékek számos cikkét, elbeszélését, híreit, sőt még szerkesztői üzeneteit is tisztességes család ban, vagy társaságban, főleg hölgyek előtt, csak hangosan felolvasni is lehetetlen volna. Emlékez zünk csak vissza néhány évvel arra, amit a lapok a Duncan- és Villány-féle táncprodukciók, hogy az orosz ballett alkalmából megírtak ; amit azóta egyes, „szépirodalmi lap“-nak ..csúfolt nyomdakenőcsök úgyszólván állandóan varizálnak. Azok a némi szégyenlep.ellej fátyolozott, de semmi másra, mint a szemérem kipusztitására célzó leírások, tréfák, nem érdemelnek más elnevezést : — pornográfia.

Hogy mire tanítanak a modern titánok ? „A hit, a tekintély, az alázatosság, az igénytelenség, a törvények tisztelete. Múlófélben van s uj lélek száll az emberiség nagy, lomha testébe. A földre néző, a hajlott derekú, az alázatos ember ellen irtóhadjáratot viselni s elégedetlenné, hálátlanná, követelődzővé, telhetetlenné tenni őt. Ez az igazi emberteremtés munkája . .. Micsoda emberformáló erő az a gyűlölet, amely „feszíti b füti már a társadalom ócska hordáit . . .

Van egy folyóiratunk, melynek munkatársai „háboruellenesek“, mert „meghalni könnyű, ölni nehéz“. Ölni a harctéren nehéz, de igy papiro Bon lelkeket mérgezni, gyilkolni az nekik uem nehéz. Nem tartjuk bűnnek azt, amit a lélek— gyilkosok a „sajtó szabadság betűjébe kapasz kodva megszámlálhatatlan mennyiségben elkövetnek“. Csak emlitésképen hozom fel a folyóirat egyik versének hírhedt befejezését:

' . . . nagyobb örömmel ontanám kis ujjáért a csobogó vért, mint száz királyért, lobogóért

Mi az eddigi eredmény ? Tanitás helyett szándékos félrevezetést, orvosság helyett mérget nyújt a megfizetett modern toliforgatók keres- kereskedő szellemű nagy része ; és ami a legér dekesebb: nem is a maga portékáját árulja, hanem csak olcsó vásári kikiáltója pénzsóvár gazdájának.

Valóságos tirannizmus fejlődött ki ezen a téren s az a legcsodálatosabb, hogy ezt a bántó, sértő önkényt oly soká tűrte bárány türelmével tut egész társadalom.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

Pedig szinte érthetetlen a dolog. Nincsen érzékenyebb valami a világon, mint a közérzés a társadalomba^ a legcsekélyebb érintésre is reagál. Csak a sajtó garázdálkodását tűrte némán, nagy nembánomságga), anélkül, hogy csak egy kissé is ideges lett volna tőle.

De mindennek meg van a maga határa.

(Folyt, köv.)

KÜLÖNFÉLÉK.

Liliomok Királynéja.

Liliomok Királynéja I Gyöngyvirágos Szflzanya! *

Csillagfénnyel beragyogott Bttlehemi szent tanya.

Ti tartjátok öletekben Földnek, égnek Istenét:

Forró szivünk imádságát *

Égi Atyánk szerelmét.

Te legelső, legékesebb Szentségtartó: Mária!

Te tudod, hogy a lelkűnkön Mennyi a bűn, a hiba . . .

Bús hazánknak ezer évig Te voltál a Támasza.

Most is, Benned bízva, száll fel Lelkünk könnyázott szava:

Te szólj hozzá legelőször lézuskánkhoz Szűzanyánk !

Esdekeld ki, ne gyötörje Az ellenség bús hazánk.

Te zokogd el a sok özvegy I S árva gyermek bánatát ...

Te, Akinek szent Szívét a Kfn hét tőre járta átl

Óh ha drága ajkaiddal Kis Jézuskánkhoz beszélsz,

S közbenjáró szent Szíveddel Nemzetünk pártjára kélsz!

Bizton hisszük, hogy bekére,

Szent békére virradunk:

S Néked, »Béke Királynéja«:

Teljes szívvel hódolunk

_____ JÁRTAS RÓZA.

— Mag9s kitüntetések. A király Apponyi Sándor gróf tárnokmestert, aki a koronázáskor az országbírót helyettesítette, az első osztályú vaskoronareuddel tüntette ki, — Simontsits Elemér képviselőházi alelnököt pedig valóságos belső titkos tanácsossá-nevezte ki.

— Katonai kitüntetések. A király megparancsolta, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a 44-ik gyalogezredben, legfelsőbb dicsérő elismerése Kristófok Gyula tartalékos hadnagynak tudtul adassék.

A király Borovitz László tartalékos táv irászt, a 8-ik dandár telefonosztag szolgálatveze tőjét, bátaszéki tekintélyes kereskedőt fáradha tatlan szolgálatai elismeréséül, a koronás vaskereszttel tüntette ki, vitézség! érem szalagján. Múlt év március havában is szép kitüntetés érte Borovitz Lászlót aki ekkor a koronás ezüstkeresztet kapta meg a vitézségi érem szalagján.

— Miniszteri elismerés. Teleszky János pénzügyminiszter a hírlapírói egyesületekhez meleghangú elismerő levelet intézett a hirlapirók azon hazafias működésűkért, hogy az ötödik magyar hadikölcsöu sikerét előmozdították.

— Kinevezés. A pénzügyminiszter 149.000 1916 számú rendeletével felhatalmazta, a pénz ügyigazgatóságot arra, hogy a , szabad forgalomba átment égetett szeszes folyadékokat zár alá helyezzék és a fogyasztás céljára igénybe vehessék. A zár alá helyezett és igénybe vett égetetett szeszes folyadékok fölött egy, a pénz- ügyigazgatóság mellett szervezett bizottság ren delkezik, melynek legfőbb feladata a rendelkezésére jutott készletnek a szükséglet figyelembe vételével való arányos elosztása és a tovább eladási ár megállapitása. A miniszteri rendelet értelmében e bizottságban egy-egy tagot a főispán, iiletve az alispán nevez ki szakértőül. A főispán Leopold Mihály bor és pálinka nagy kereskedőt, az alispán pedig Nyéki Mihály illetve helyetteséül Nagy Sándor szekszárdi lakosokat nevezte ki.

— Wajdits-féle alapítvány. Lapunk múlt számában megírtuk, bogy Wujdils Gyula pécsi püspöki helynök, praelátus-kanonok 10,000 ko ronás alapítványt tett a pécsi Emericanum részére. Ezen közlésünk k iegészitésetil azt az «értesítést kaptuk, hogy a Wajdits féle alapítvány 300—300 koronás ösztöndíját első sorban tanító gyermekek fogják megnyerni.

— Birtok bérbevétel. Kazamér Konrád

báta.zéki lakos postamester bérbe vette özvegy báró Weissenbach Jánosné 500 holdas gyöngyös- meliéki birtokát azonnali átvételre az összes élő és holt felszereléssel együtt.

— Nyavalya-vasút. Hát miféle találó szóval jelölhetnénk meg a mi vasútvonalunkat Sárbogárdtól Szekszárdon át Bála- székig és vissza! ? Mert nem egyéb a;, mint gazdasági életünk rossz nyavalyája, mely csak annyival különbözik attól az állapottól,“ amikor még nem volt meg ez a vasútvonal, hogy most sokkal inkább bosszant, kínoz és gyötör eleveneket és holtakat, személy- és teherszállítást egyaránt. Százszor tettük már szóvá finoman és gorombán, humorosan és keservesen a tarthatatlan állapotokat, adresszáltuk a felszólamlásokat a szabadkai üzletvezetésé ihez, felfolyamodtunk miniszterhez, depuf > cióztunk, mozgósítottunk O. M. K. E.-t, főispánt, mind hasztalan. Fütyülnek gazdasági érdekeinkre, fütyülnek Szekszárdi a, meg egész Tolnamegyére. Más vidékeknek van és lehet 2—3 vonatjárásuk, minden háború, minden géphiány és minden szénbajok ellenére, nekünk adnak 1, szóval is egy rossz göthös mozdonyt, egy-két kivert ■ bevert oldalú ketrecet s azt is úgy járatják le és föl, hogy valahogy csatlakozást ne kapjon semmerre sem. Hát hogy Szabadkán igy fütyülnek ránl£, azt is nehéz megérteni, de hogy itt Tolnában igy hagynak fütyülni, hogy nem akad itt ember, forum, aki ez vellen tenni tydna, aki pusztulásnak indult kereskedelmi és gazdasági érdekeinket megvédeni tudná: ez egyenesen f11- háboritó.

— Központi szeszfőzdék vármegyénkben.

A központi szeszfőzdék beosztása és engedélyezése ügyében e hó 22-én vármegyénk főispánjának elnöklésével tartották meg az összes érdekeltek bevonásával a tárgyalást, a melyen a kincstári előadó összes előterjesztései, minden módositás nélkül, egész terjedelmében változatlanul léptek hatályba.

— Adományok az Ottokár hadiárvaháznak.

Az Ottókár hadiárvabáz bizottság székesfehérvári püspök nevéről elnevezendő hadiárvaház és szanatórium felállítása. A bizottság célja elérés« érdekében 1915. augusztus 20 áu országos gyűjtést indított és Rákosi Jenő tollából eredő .felhívással fordult az ország közönségéhez. A nemes akció érdekében gróf Zichy Gyula dr. megyés- püspök is gyűjtést indított az egyházmegyéb n. A gyűjtés, amelyet a megyéspüspök 500 koronás adománya vezetett be, összesen 2110 koronát eredményezett.

— Hadikölcsönjegyzós Szászváron. Szabó

Géza tb. pápai káplán, plébános buzdítására, a szászváriak az ötödik magyar hadikölcsö ’re 238,100 koronát jegyeztek. Az öt hadikölcsöure eszközölt jegyzések összege 775,070 korona.

— Plébános! kinevezés. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök Fent Gyula adminisztrátort Püspökszentlászlóra plébánossá nevezte ki.

— Eljegyzés. Nagy Béla szekszárdi posta és távirdatiszt, Nagy Béla krr. s. tanfelügyelő fia, eljegyezte Kálmán Rizuska szekszárdi róm. kuth. tanítónőt, Kálmán Károly szekszárd-belvárosi rk. tanító és neje szül. Schuber Lujza leányát.

— Szőlőeladás. Hetük Antal szekszárdi magánzó, birtokos 30,000 koronáért a mözsi gazdáknak eladta a Palánk hegyen levő szőlejét. A sző ő négyszög öle 7 K 50 fillér. — Mióta a mözsi gazdák tele vannak pénzzel, a legmagasabb árakon veszik össze a Palánk hegyi szőlőket.

Háborús ismeretterjesztő előadás. Schwarcz

Aladár dr. paksi ügyvéd, tartalékos vártüzér zászlós folyó hó 15-én az érdeklődő közönségnek, 16-án pedig a tanuló iQuságnak vetített képekkel kisért igen érdekes előadást tartott „A világháború tüzérsége és felszerelése“ címen.

— Hadiárvák segítsége. A „Pécsi Napló“ írja, hogy ott a folyó hó 22 én délután fél 5 órakor a városháza előcsarnokában az Auguszta Gyorssegélyalap kirendelts ige Özvegy Amr :m Jakabnónak 1000 koronát, Lieber József nypg. tanítónak 4000 koronát fizetett ki, mint a hadban elesett hozzátartozójuk biztosítási összegét. Özv. Amrein Jakabné 45 K., Lieber József 180 koronás biztosítási dij befizetésével lépett be ^z alapba s igy ha sovány vigasztalás is a pénz azokért, akiket ez a háború elrabol övéitől, de mégis a csapás 6ulyát kisebbíti, ha anyag lag mozogni tudnak az első b.»jok idején különösen Ezért helyesen cselekszik mindenki, ha igénybe veszi az Auguszta-alapot és belép, hadbaveuttltjr biztosításával annak kötelékébe,