Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)
1917-07-22 / 29. szám
Programmbeszéd. Gróf Batthyány Tivadar délután fél 4 órakor tartotta meg a városháza előtti Béla-téren több ezerre menő érdeklődő közönség előtt nagyhatású •programmbeszédót, melyet mind végig nagy figyelemmel hallgattak és sokszor éljenzéssel kísértek. Beszédje elején megígérte a sárbo- yárd—szekszárd—bátaszéki vasútnak fővonallá való kiépítését és a Sió-Sárviznek hajózhatóvá tételét, melyből kiágazólag egy csatorna fog vehetni Szekszárd alá. Tulajdonképpen, — mondotta, — amidőn miniszteri kinevezésem folytán alkotmányos kötelességből mandátumomat letettem és most újra itt állok az én választóim előtt, felesleges volna programmot adnom, hisz a programmot megadta az Esterházy kormány hivatalbalépésekor. Én ebbe a kormányba politikai meggyőződésem és programmom teljes integritásával léptem be és senki sem kívánta tőlem, hogy elveimet a kor mányon megtagadjam. Azért léptem be a kormányba, hogy a rohanó idők által előtérbe tolt problémák megvalósításában, megoldásában támogassam. Amióta közpályán vagyok, 25 esztendeje hirdetem mint képviselő ezeket az eszméket, hirdetem most erről a . helyről is, régente sokat támadva, sokat gúnyolva, de az igazság erejében mindig bízva és ma hálát adok az Istennek, hogy Őfelségének kegyéből és a miniszter- elnök bizalmából, mint v'álasztójogos miniszter jelenhetek meg választóim előtt. (Lelkes éljenzés és taps.) Azt értem a demokrácia alatt, hogy amikor a lövészárkok kiürülnek és haza kerülnek a mi véreink, megtalálhatják itt azt a megnyugvást, hogy nem harcoltak hiába, nem szenvedtek, nem véreztek hasztalan, mert a nemzet, melyért az áldozatokat hozták, kivette mindany- nyiókat a jogtalanságból és bevonta az alkotmányos életbe. (Taps.) Ahol az uralkodó nem érti meg az idők szavát, ott történnek olyan események, mint Oroszországban láttunk. Kinában két forradalom is tört ki, hogy elsöpörje a császárságot, mért útjába akarat állni a nemzeti akart érvényesülésének. Hát adjunk hálát mindnyájan Istennek, hogy nálunk király és nemzet megértette egymást, megértette az idők szavát. Egyet akar a király, egyet akarnak a nép milliói. Ez elé az akarat elé ma-még a képviselőház számszerinti többsége torlaszokat emel és Tisza István vezetése alatt szembehelyezkedik az egész korral, haladással. A választójog dolgában mondhatom úgy az általános, mint a titkosság terén elmentünk a legvégső határig, amely mellett még általánosnak és titkosnak nevezhető. Ezt a megállapodást az úgynevezett blokkban egyesült pártok jegyzőkönyvbe foglaltuk és ez minimum, amelyen alulmaradni nem lehet, többet hozhatunk, de. kevesebbet nem. Ennél kevesebbel én meg nem elégedhetem és mindenki téved, aki azt hiszi, hogy itt még további lealkudozásoknak helye van. Ne kísérelje meg senki, hogy lefelé akarjon licitálni. (Zajos éljenzés és taps.) A demokratikus választói joggal szemben mindenféle hangzatos szempontból aggodalmakat támaszt a mélyen tisztelt munkapárt. Rátérek a Tisza István és társai által annyiszor oly aggodalommal tárgyalt kérdésre, hogy uram fia, mi lesz, ha a háború alatt választások lesznek. Erre nézve is a helyzet egészen világos. Nyíltan megmondta a miniszterelnök programmjában, hogyan áll ez a dolog. Megállapodtunk egy választójogi tervezetben. Ezt a nyár. folyamán kidolgozzuk, őszszel a Ház elé terjesztjük s ha akkor biztos többségünk lesz a Házban, mely úgy a törvény- javaslatnak alku nélkül való elfogadását, mint végrehajtását teljesen biztosítja, akkor a háború alatt nem kell választatni, de ha biztos többség nem lesz, akkor a mostani parlamenttel tovább nerp dolgozhatunk s a Házat feloszlatjuk. Nekünk nem az a szándékunk, hogy vég nélkül miniszterek maradjunk, hanem az, hógy a-választójogot megcsináljuk. (Hosszantartó lelkes éljenzés Ós taps.) A választójog mellett legfontosabb a sajtói szabadság és a valódi birói függetlenség. A legelső kötelességünk, hogy visszatérjünk legalább a 48-diki álláspontra, visszaadjuk a sajtónak elkobzott szabadságát s meg kell alkotni a biró igazi függetlenségét, hogy semmiféle kormány ahhoz hozzá ne férhessen. A szabadság és egyenlőség elve alapján áll a kormány — amint a programm már kifejtette — a felekezetekkel ezemben is. Itt mindenekelőtt kívánjuk megalkotni a katho ikus autonómiát, azon az alapon, ahogy ami az egyiknek igazságos, méltányos a másiknak is. Azoknak a felekézeteknek, melyeknek nincs meg az autonómiájuk, ezt haladéktalanul meg kell majd adni, amelynek pedig megvan, azokét meg kell erősíteni. A katholikusok- nak és izraelitáknak tehát autonómiát fogunk TOLNAMEGYfil KÖZLÖNY adni és ha mindegyik felekezétnek autonómiája lesz, akkor megszűnik a féltékenység és irigység és egymás mellett mindegyik önállóan haladva fogják szolgálni legjobban Istent, a hazát és királyt. (Zajos tetszés.) Gyakran halljuk még ma*is azt az aggodalmaskodást, hogy mi a nemzeti szupremáciát veszélyeztetjük az általános választójoggal. Hogy mennyire igaz ez, azt Szekszárd a legjobban tudja. Szekszárdnak magának 1800 szavazója volt s az uj törvény szerint a kerületnek lesz vagy 4000 szavazója, de hozzácsaptak a városházán egész sor községet és igy 4000 szavazó választ egy magyar képviselőt, mig az oláhoknál például már 1600—2000 szavazóra jutt egy képviselő ! ? Hol itt a magyarság szupremáciája ? Pedig Szekszárd* népétől csak nem kell félteni a magyarságot ? Kolozsvár városára, melynek 7000 szavazója lesz, esik két magyar képviselő, mert a város 90 percentben magyar, a megyére, mely tiszta bláh, 7000 szavazó mellett 4 képviselő . esik. Arra kérem hát önöket, támogassanak engem és azt a kormányt, mely a háború közepette a választójog, a népjogok jegyében vállalkozott a kormányzásra, mely Magyarországot újjá akarja építeni, naggyá, hatalmassá, függetlenné akarja tenni. Percekig tartó lelkes éljenzés és taps har- sant fel a beszéd után. A lelkes ováció megismétlődött akkor, amikor gróf Károlyi Mihály kezdett beszélni, akinek hatalmas beszédéből közöljük a következő részeket: Nem azért jöttem önök közé, hogy egy miniszter kíséretében és támogatása * érdekében szónokoljak, hanem, hogy ünnepeljem őt, mint a demokráciának, az általános, egyenlő és titkos választójog eszméjének egyik legrégibb és legkitartóbb hívét. Ne vegyék tőlem rossz néven, de a mai napot én csak hajnalhasadásnak tekintem és nem a diadal ünnepének. Az uj Magyarországnak és a demokráciának diadalnapját majd akkor ünnepeljük, hogyha ismét, eljövünk ide Batthyány Tivadar gróf kíséretében, amidőn ő már az általánosság, egyenlőség és titkosság elvén felépített és megalkotott törvényt fogja önöknek bemutatni. (Zajos taps.) A demokratikus mozgalom chartája, aranya bullája azonban ma nemcsak a választójog, de a népek békéje, a világbéke gondolata is. A demokrácia és világbéke gondolatát egymástól többé nőm lehet elválasztania. Aki őszintén demokrata, annak a tartós világbékét is akarnia kell, s kívánnia kell a világbéke intézményes alapjainak lerakását. Az igazi demokrata nem elégedhetik meg máról holnapra .való békével. A háború a demokrácia uj evangelimát szülte meg, melynek alapgondolata ez. Hiába csinálunk bármily haladó intézményt, ha a kultúrához szükséges alap- intézmények hiányzanak. A háborúval oda van minden kulturális, szociális és gazdasági haladás és ha azt akarjuk, hogy mindezen a téren való alkotásaink ne omoljanak halomszámra össze, akkor a világbéke tartós alapjára kell helyezni a jövő fejlődését. Tisza István azt mondja, hogy mi a béke külön prófétáinak tartjuk magunkat, holott mindenki kívánja a békét. Mi pedig állítjuk, hogy mi igenis a békét komolyabban akartuk, hogy mi a békéért többet is tettünk és többet fogunk tenni, mint az egész munkapárt együttvéve valaha is tett. Mi, és ezt jegyezzék meg ott, nemcsak szóval, de tettel is elősegítettük a népek békéjét. Állítjuk, hogy a mi akciónk, mely a demokráciát akaija népszerűvé tenni, cselekvés, amelyre szükség volt, ha a jelenlegi és a tartós békét komolyan akarjuk megteremteni. Ezzel a cselekvéssel kellett bebizonyítani, hogy mi sem akarunk a reakció és maradiság csatlósai lenni, hogy mi nem akarjuk a cárizmust feléleszteni és ezzel kellett kifejezni azt a kézségünket és azt a meggyőződésünket, hogy mi is az igazi demokráciában látjuk a legbiztosabb támaszát a mindenkori békének. Nekünk kétszeresen kellett ezt demonstrálnunk, mert már any- nyira el voltunk maradva ezen a téren. Ax-magyar nép tartós békét akar és demokráciát, egyforma jogokkal és ha egyszer hazajönnek a mi fiaink, ha egyszer ki fognak ürülni a lövészárkok, ezek a gunyolódók el fognak tűnni.. Nem hiszem, hogy akár Tisza István, akár bárki az ő pártjából ajkára merje majd akkor is venni azt a szót, hogy ki harcolt, szenvedett, dolgozott, védte, fentartotta a hazát, az nem érdemli meg, hogy egyforma joga is legyen. Nehigyjék, hogy a régi világ a maga érintetlenségében fen- marad', hogy azok az emberek oly türelmesek lesznek, hogy azok az emberek engedni fogják, hogy még egyszer csak kitéve is legyenek ilyen borzalomnak. Maguk veszik majd kezükbe a maguk sorsának intézését, mert egyedül a népben van biztos garanciája annak, hogy a békét fen tartjuk. (Hosszantartó, lelkes éíjenzés és taps.) Ezután Létay Ernő, Szmrecsányi György, OrmoB Ede dr. és Lovászi Márton képvisqjők beszéltek nagy hatással. Végül Zsigmond Ferene pártelnök előterjesztette a határozati javaslatot, mely kiváoja a szekszárdi válásztókerületnek olyan megváltoztatását, hogy Szekszárd város onnálló kerület legyen. Ezután a népgyülés egyhangú lelkesedéssel jelölte a kerület képviselőjévé Batthyány Tivadar grófot, akit és társait a nép sokáig ünnepelt. Táviratilag üdvözölték az Eszterházy- kormányt. A képviselők, a miniszterre? Tolna- domhori állomásra hajtattak és hajóval tértek vissza Budapestre.* Apponyl Rezső erői főispán beiktatása. Tolnavármegye közönsége általános örömmel fogadta Apponyi Rezső gróf főispán kinevezését, akinek ünnepélyes beiktatása folyó hó 23-án lesz minden külső fény és pompa mellőzésével, amit maga a főispán kért, mert ez felel meg legjobban a mostani háborús hangulatnak. Forster Zoltán alispán folyó hó 23-ára rendkívüli közgyűlésre hívta egybe Tolnavármegye törvényhatósági bizottságát, hogy beiktassa a főispánt, aki már múlt szerdán yárosunkba érkezett és elfoglalta a. vár- megyeházában levő főispáni lakosztályt. A beiktató díszközgyűlés délelőtt 10 órakor lesz az alispán elnöklésével, aki besísedet. tart és felolvastatja a legfelsőbb királyi kéziratot a főispán kinevezéséről. Ezután a főispán leteszi az esküt és a bizottsági tagokkal a belvárosi róm. kath. templomba vonul, ahol dr. Fent Ferenc apát-plébános, kér. esperes segédlettel ünnepélyes istentiszteletet tart. Istentisztelet után visszamennek a vármegye közgyűlési nagytermébe és itt Apponyi Rezső gróf főispán elmondja székfoglaló beszédét. Dr. Éri Márton várrhegyei főjegyző a vármegye közönsége nevében üdvözlő beszédet mónd. Apponyi Rezső gróf főispán a Közgyűlés Után a tisztelgő küldöttségeket fogadja.* Távirataink. \ A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Arz mai jelentése. . Budapest, julius 20. Keleti hadszíntér : A szövetségesek tegnap reggel engedve a nyugati hatalmak és Amerika által az orosz népakarat ellenére kikényszeritett ellenséges offenziva kihívásának, Kelet Galíciában ellentámadásba mentek át. A német és az ősz • trák magyar ütegek reggel* 5 óra 30 perckor Zborow területén és a Szeret között hatalmas erővel munkához láttak. „ A délelőtti órákban cs. és kir. osztagok által kisért német gyalogság rohamtámadása köyetkezett. A diadalmas támadók három erősen kiépített vonalon keresztül hatoltak. Az oroszok teljesen felbomolva, számos halottat és súlyos sebesültet- hagyva a harcmezőn, hátráltak. Tegnap estig néhány ezer foglyot jelentettek. A galíciai arcvonal más szakas'zain kisebb, a szövetségesek fegyvereinek sikerével járó harci cselekmények egész sorozata zajlott le. Novicánál, Kalusztól délre orosz támadásokat a védők ágyutüze fojtott bl. A Kárpátokban az ellenség ágyutüze helyenként meghaladta a szokásos mértéket. Olasz hadszíntér: Az Isonzó mellett mindkét részről fokozott tüzérségi tevékenység. Délkeleti hadszíntér: Semmi újság. A vezérkar főnöke. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, julius 20. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati had* színtér : Rupprecht bajor trónörökös harcvonala : Flandriában esős délelőtt után, amely átmenetileg a harci tevékenység csökkentésével járt, déltől kezdve a tüzérségi csata ismét a legnagyobb hevességre emelkedett. Az ellenség előretörései Lombartsydenél és Mossmesstől keletre meghiúsultak. Az Artois-vonalon a Labassei-csatorna és
