Tolnamegyei Közlöny, 1917 (45. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-22 / 29. szám

Programmbeszéd. Gróf Batthyány Tivadar délután fél 4 óra­kor tartotta meg a városháza előtti Béla-téren több ezerre menő érdeklődő közönség előtt nagy­hatású •programmbeszédót, melyet mind végig nagy figyelemmel hallgattak és sokszor éljenzés­sel kísértek. Beszédje elején megígérte a sárbo- yárd—szekszárd—bátaszéki vasútnak fővonallá való kiépítését és a Sió-Sárviznek hajózhatóvá tételét, melyből kiágazólag egy csatorna fog ve­hetni Szekszárd alá. Tulajdonképpen, — mondotta, — amidőn miniszteri kinevezésem folytán alkotmányos kö­telességből mandátumomat letettem és most újra itt állok az én választóim előtt, felesleges volna programmot adnom, hisz a programmot megadta az Esterházy kormány hivatalbalépésekor. Én ebbe a kormányba politikai meggyőződésem és programmom teljes integritásával léptem be és senki sem kívánta tőlem, hogy elveimet a kor mányon megtagadjam. Azért léptem be a kor­mányba, hogy a rohanó idők által előtérbe tolt problémák megvalósításában, megoldásában támo­gassam. Amióta közpályán vagyok, 25 eszten­deje hirdetem mint képviselő ezeket az eszmé­ket, hirdetem most erről a . helyről is, régente sokat támadva, sokat gúnyolva, de az igazság erejében mindig bízva és ma hálát adok az Isten­nek, hogy Őfelségének kegyéből és a miniszter- elnök bizalmából, mint v'álasztójogos miniszter jelenhetek meg választóim előtt. (Lelkes éljen­zés és taps.) Azt értem a demokrácia alatt, hogy ami­kor a lövészárkok kiürülnek és haza kerülnek a mi véreink, megtalálhatják itt azt a megnyug­vást, hogy nem harcoltak hiába, nem szenved­tek, nem véreztek hasztalan, mert a nemzet, melyért az áldozatokat hozták, kivette mindany- nyiókat a jogtalanságból és bevonta az alkotmá­nyos életbe. (Taps.) Ahol az uralkodó nem érti meg az idők szavát, ott történnek olyan események, mint Oroszországban láttunk. Kinában két forradalom is tört ki, hogy elsöpörje a császárságot, mért útjába akarat állni a nemzeti akart érvényesülé­sének. Hát adjunk hálát mindnyájan Istennek, hogy nálunk király és nemzet megértette egy­mást, megértette az idők szavát. Egyet akar a király, egyet akarnak a nép milliói. Ez elé az akarat elé ma-még a képviselőház számszerinti többsége torlaszokat emel és Tisza István veze­tése alatt szembehelyezkedik az egész korral, haladással. A választójog dolgában mondhatom úgy az általános, mint a titkosság terén elmentünk a legvégső határig, amely mellett még általános­nak és titkosnak nevezhető. Ezt a megállapodást az úgynevezett blokkban egyesült pártok jegyző­könyvbe foglaltuk és ez minimum, amelyen alul­maradni nem lehet, többet hozhatunk, de. keve­sebbet nem. Ennél kevesebbel én meg nem elé­gedhetem és mindenki téved, aki azt hiszi, hogy itt még további lealkudozásoknak helye van. Ne kísérelje meg senki, hogy lefelé akarjon licitálni. (Zajos éljenzés és taps.) A demokratikus választói joggal szemben mindenféle hangzatos szempontból aggodalmakat támaszt a mélyen tisztelt munkapárt. Rátérek a Tisza István és társai által annyiszor oly aggo­dalommal tárgyalt kérdésre, hogy uram fia, mi lesz, ha a háború alatt választások lesznek. Erre nézve is a helyzet egészen világos. Nyíltan meg­mondta a miniszterelnök programmjában, hogyan áll ez a dolog. Megállapodtunk egy választójogi tervezetben. Ezt a nyár. folyamán kidolgozzuk, őszszel a Ház elé terjesztjük s ha akkor biztos többségünk lesz a Házban, mely úgy a törvény- javaslatnak alku nélkül való elfogadását, mint végrehajtását teljesen biztosítja, akkor a háború alatt nem kell választatni, de ha biztos többség nem lesz, akkor a mostani parlamenttel tovább nerp dolgozhatunk s a Házat feloszlatjuk. Ne­künk nem az a szándékunk, hogy vég nélkül miniszterek maradjunk, hanem az, hógy a-vá­lasztójogot megcsináljuk. (Hosszantartó lelkes él­jenzés Ós taps.) A választójog mellett legfontosabb a sajtói szabadság és a valódi birói függetlenség. A leg­első kötelességünk, hogy visszatérjünk legalább a 48-diki álláspontra, visszaadjuk a sajtónak el­kobzott szabadságát s meg kell alkotni a biró igazi függetlenségét, hogy semmiféle kormány ahhoz hozzá ne férhessen. A szabadság és egyen­lőség elve alapján áll a kormány — amint a programm már kifejtette — a felekezetekkel ezemben is. Itt mindenekelőtt kívánjuk megal­kotni a katho ikus autonómiát, azon az alapon, ahogy ami az egyiknek igazságos, méltányos a másiknak is. Azoknak a felekézeteknek, melyek­nek nincs meg az autonómiájuk, ezt haladékta­lanul meg kell majd adni, amelynek pedig meg­van, azokét meg kell erősíteni. A katholikusok- nak és izraelitáknak tehát autonómiát fogunk TOLNAMEGYfil KÖZLÖNY adni és ha mindegyik felekezétnek autonómiája lesz, akkor megszűnik a féltékenység és irigy­ség és egymás mellett mindegyik önállóan ha­ladva fogják szolgálni legjobban Istent, a hazát és királyt. (Zajos tetszés.) Gyakran halljuk még ma*is azt az aggo­dalmaskodást, hogy mi a nemzeti szupremáciát veszélyeztetjük az általános választójoggal. Hogy mennyire igaz ez, azt Szekszárd a legjobban tudja. Szekszárdnak magának 1800 szavazója volt s az uj törvény szerint a kerületnek lesz vagy 4000 szavazója, de hozzácsaptak a város­házán egész sor községet és igy 4000 szavazó választ egy magyar képviselőt, mig az oláhoknál például már 1600—2000 szavazóra jutt egy kép­viselő ! ? Hol itt a magyarság szupremáciája ? Pedig Szekszárd* népétől csak nem kell félteni a magyarságot ? Kolozsvár városára, melynek 7000 szavazója lesz, esik két magyar képviselő, mert a város 90 percentben magyar, a megyére, mely tiszta bláh, 7000 szavazó mellett 4 kép­viselő . esik. Arra kérem hát önöket, támogassanak en­gem és azt a kormányt, mely a háború köze­pette a választójog, a népjogok jegyében vállal­kozott a kormányzásra, mely Magyarországot újjá akarja építeni, naggyá, hatalmassá, függet­lenné akarja tenni. Percekig tartó lelkes éljenzés és taps har- sant fel a beszéd után. A lelkes ováció meg­ismétlődött akkor, amikor gróf Károlyi Mihály kezdett beszélni, akinek hatalmas beszédéből közöljük a következő részeket: Nem azért jöttem önök közé, hogy egy miniszter kíséretében és támogatása * érdekében szónokoljak, hanem, hogy ünnepeljem őt, mint a demokráciának, az általános, egyenlő és titkos választójog eszméjének egyik legrégibb és leg­kitartóbb hívét. Ne vegyék tőlem rossz néven, de a mai napot én csak hajnalhasadásnak tekin­tem és nem a diadal ünnepének. Az uj Ma­gyarországnak és a demokráciának diadalnapját majd akkor ünnepeljük, hogyha ismét, eljövünk ide Batthyány Tivadar gróf kíséretében, amidőn ő már az általánosság, egyenlőség és titkosság elvén felépített és megalkotott törvényt fogja önöknek bemutatni. (Zajos taps.) A demokratikus mozgalom chartája, aranya bullája azonban ma nemcsak a választójog, de a népek békéje, a világbéke gondolata is. A demo­krácia és világbéke gondolatát egymástól többé nőm lehet elválasztania. Aki őszintén demokrata, annak a tartós világbékét is akarnia kell, s kí­vánnia kell a világbéke intézményes alapjainak lerakását. Az igazi demokrata nem elégedhetik meg máról holnapra .való békével. A háború a demokrácia uj evangelimát szülte meg, melynek alapgondolata ez. Hiába csinálunk bármily haladó intézményt, ha a kultúrához szükséges alap- intézmények hiányzanak. A háborúval oda van minden kulturális, szociális és gazdasági haladás és ha azt akarjuk, hogy mindezen a téren való alkotásaink ne omoljanak halomszámra össze, akkor a világbéke tartós alapjára kell helyezni a jövő fejlődését. Tisza István azt mondja, hogy mi a béke külön prófétáinak tartjuk magunkat, holott mindenki kívánja a békét. Mi pedig állítjuk, hogy mi igenis a békét komolyabban akartuk, hogy mi a békéért többet is tettünk és többet fogunk tenni, mint az egész munkapárt együtt­véve valaha is tett. Mi, és ezt jegyezzék meg ott, nemcsak szóval, de tettel is elősegítettük a népek békéjét. Állítjuk, hogy a mi akciónk, mely a de­mokráciát akaija népszerűvé tenni, cselekvés, amelyre szükség volt, ha a jelenlegi és a tartós békét komolyan akarjuk megteremteni. Ezzel a cselekvéssel kellett bebizonyítani, hogy mi sem akarunk a reakció és maradiság csatlósai lenni, hogy mi nem akarjuk a cárizmust fel­éleszteni és ezzel kellett kifejezni azt a kézsé­günket és azt a meggyőződésünket, hogy mi is az igazi demokráciában látjuk a legbiztosabb támaszát a mindenkori békének. Nekünk kétsze­resen kellett ezt demonstrálnunk, mert már any- nyira el voltunk maradva ezen a téren. Ax-magyar nép tartós békét akar és demo­kráciát, egyforma jogokkal és ha egyszer hazajön­nek a mi fiaink, ha egyszer ki fognak ürülni a lövészárkok, ezek a gunyolódók el fognak tűnni.. Nem hiszem, hogy akár Tisza István, akár bárki az ő pártjából ajkára merje majd akkor is venni azt a szót, hogy ki harcolt, szenvedett, dolgo­zott, védte, fentartotta a hazát, az nem érdemli meg, hogy egyforma joga is legyen. Nehigyjék, hogy a régi világ a maga érintetlenségében fen- marad', hogy azok az emberek oly türelmesek lesznek, hogy azok az emberek engedni fogják, hogy még egyszer csak kitéve is legyenek ilyen borzalomnak. Maguk veszik majd kezükbe a maguk sorsának intézését, mert egyedül a nép­ben van biztos garanciája annak, hogy a békét fen tartjuk. (Hosszantartó, lelkes éíjenzés és taps.) Ezután Létay Ernő, Szmrecsányi György, OrmoB Ede dr. és Lovászi Márton képvisqjők beszéltek nagy hatással. Végül Zsigmond Ferene pártelnök előter­jesztette a határozati javaslatot, mely kiváoja a szekszárdi válásztókerületnek olyan megváltoz­tatását, hogy Szekszárd város onnálló kerület legyen. Ezután a népgyülés egyhangú lelkese­déssel jelölte a kerület képviselőjévé Batthyány Tivadar grófot, akit és társait a nép sokáig ünnepelt. Táviratilag üdvözölték az Eszterházy- kormányt. A képviselők, a miniszterre? Tolna- domhori állomásra hajtattak és hajóval tértek vissza Budapestre.* Apponyl Rezső erői főispán beiktatása. Tolnavármegye közönsége általános örömmel fogadta Apponyi Rezső gróf fő­ispán kinevezését, akinek ünnepélyes be­iktatása folyó hó 23-án lesz minden külső fény és pompa mellőzésével, amit maga a főispán kért, mert ez felel meg legjobban a mostani háborús hangulatnak. Forster Zoltán alispán folyó hó 23-ára rendkívüli közgyűlésre hívta egybe Tolna­vármegye törvényhatósági bizottságát, hogy beiktassa a főispánt, aki már múlt szerdán yárosunkba érkezett és elfoglalta a. vár- megyeházában levő főispáni lakosztályt. A beiktató díszközgyűlés délelőtt 10 órakor lesz az alispán elnöklésével, aki besísedet. tart és felolvastatja a legfelsőbb királyi kéziratot a főispán kinevezéséről. Ezután a főispán leteszi az esküt és a bizottsági tagokkal a belvárosi róm. kath. templomba vonul, ahol dr. Fent Ferenc apát-plébános, kér. esperes segédlettel ün­nepélyes istentiszteletet tart. Istentisztelet után visszamennek a vármegye közgyűlési nagytermébe és itt Apponyi Rezső gróf főispán elmondja székfoglaló beszédét. Dr. Éri Márton várrhegyei főjegyző a vármegye közönsége nevében üdvözlő beszédet mónd. Apponyi Rezső gróf főispán a Köz­gyűlés Után a tisztelgő küldöttségeket fogadja.* Távirataink. \ A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Arz mai jelentése. . Budapest, julius 20. Keleti hadszíntér : A szövetségesek tegnap reggel engedve a nyugati hatalmak és Amerika által az orosz népakarat ellenére kikényszeritett ellenséges offenziva kihívásának, Kelet Galíciában ellentámadásba mentek át. A német és az ősz • trák magyar ütegek reggel* 5 óra 30 perckor Zborow területén és a Szeret között hatalmas erővel munkához láttak. „ A délelőtti órákban cs. és kir. osztagok által kisért német gyalogság ro­hamtámadása köyetkezett. A diadalmas támadók három erősen kiépített vonalon keresztül hatol­tak. Az oroszok teljesen felbomolva, számos ha­lottat és súlyos sebesültet- hagyva a harcmezőn, hátráltak. Tegnap estig néhány ezer foglyot je­lentettek. A galíciai arcvonal más szakas'zain ki­sebb, a szövetségesek fegyvereinek sikerével járó harci cselekmények egész sorozata zajlott le. Novicánál, Kalusztól délre orosz támadásokat a védők ágyutüze fojtott bl. A Kárpátokban az ellenség ágyutüze helyenként meghaladta a szo­kásos mértéket. Olasz hadszíntér: Az Isonzó mellett mind­két részről fokozott tüzérségi tevékenység. Délkeleti hadszíntér: Semmi újság. A vezérkar főnöke. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, julius 20. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati had* színtér : Rupprecht bajor trónörökös harcvonala : Flandriában esős délelőtt után, amely átmeneti­leg a harci tevékenység csökkentésével járt, dél­től kezdve a tüzérségi csata ismét a legnagyobb hevességre emelkedett. Az ellenség előretörései Lombartsydenél és Mossmesstől keletre meghiú­sultak. Az Artois-vonalon a Labassei-csatorna és

Next

/
Thumbnails
Contents