Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-21 / 21. szám

XLlü. évfolyam. 21. szóm. Szekszíró, 1916. május 21. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj Tstván-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkoldemények intézendők. Felelős szerkesztő BODA VILMOS Főmunka társ HORVÁTH IONÁCZ / A negyedik hadlkölcsön. Jelige: A hadikölcsön: nemzeti köl­csön, amelynek sikere erkölcsileg annál becsesebb, gazdaságilag annál értékesebb, minél szélesebb néprétegek hazafias áldo­zatkészsége és helyes gazdasági belátása nyilvánul meg benne. Teleszky János, migyar királyt pánzUgymlatatar. A most dúló világháború alatt immár ne­gyedízben fordul kfilosönért a magyar kormány az ország hű és hazafias polgáraihoz, hogy ha­zánk fennmaradásáért folytatott nagy háború roppant költségeit, ha kell, továbbra is akadály­talanul fedezhesse. Mindenki tudja, hogy a háborúhoz sok pénz szükséges. A hadsereg felszerelése, élelemmel, ágyukkal, fegyverekkel s mindenféle más hadi­szerekkel való ellátása sok-sok millióba kerül. S hiába van elég katona, hiába való e katonák lel­kesedése, hősiessége, — kárba vész a legkitű­nőbb hadvezetési tudomány is, ha a hadviselő államnak a háború folytatásához nincs elegendő pénze. De nem is annyira a háború folytatásához szükséges most a pénz, hanem inkább a kivívott győzelem biztosításához. Fegyverekkel már min­den harctéren győztünk. A lövészárkokból vissza- visszatérő hős testvéreink családi körünkben ra­gyogó arccal azt beszélik, hogy: győztünk I Nézzünk csak széjjel a harctereken! Hu­szonegyedik hónapja, hogy az ellenségek egész légiójával állunk szemben. A bérces Kárpátokból kivertük a betörő muszkát, végigkergettük Ga­licia hegyein-völgyein, felszabadítottuk Lengyel- országot, behatoltunk az orosz mocsarakig és olyan megreúdithetetlen ércfalként áll hadsere­günk az orosz fiymton, hogy azt a falat áttörni emberi számítás szerint lehetetlen. Az olasz harc­téren is kezd beteljesedni a végzet. Áruló szö­vetségesünk úgy járt, mint az idejében megfé­kezett bandita. Szerbia nincs többé, megsemmi­sült teljesen. Véres kezű királyának palotájában hős katonáink laknak. Montenegró is összerop­pant, legyűrtük álnok csalfaságát s ami még megmaradt belőle, kegyelemre megadta magát. Hős katonáink dicső szövetségesünkkel, a nagy és hatalmas német nemzettel, vitéz török testvé­reinkkel, a hős bolgár nemzettel megmentették édes hazánkat, szép Magyarországot és az álnok­ság ellen mind erősebb biztosítékul állanak fegy- vereink a világbéke szent eszményének őrizetében. Fegyverrel tehát ellenfeleink nem bírnak velünk. Fegyvernélküli hadjáratot kezdenek hát s azt hiszik, hogyha minél tovább húzzák a há­borút, akkor mi azt nem bírjuk élelemmel, ágyukkal, fegyverekkel, lőszerekkel, munícióval, szóval: pénzzel. Ez a bizodalmuk is hiú azonban és meg­törik mirajtunk, itthonmarsdottakon. Kivetjük mi, itthonmaradottak, ellenfeleink fejéből azt a rög­eszmét, hogy bennünket ki lehet éheztetni. Drága véreinknek, hazánknak, önmagánknak megadjak most is azt a pénzt, amennyi hős tiaink felruhá­zására, apáink felfegyverzésére, élelemmel, ágyú­val, municiéval való ellátására szükséges. A nagy és gazdag Németország, bú szövetségesünk, pél­dával most is elöl járt ebben. Ott a múlt hetek­ben a negyedik hadtköloaönre 11 inilliárdot gytij • töttek össze. Ezt a gyönyört! eredményt nem azért említjük fel, mintha nektlnk a hasafiságból bárki ia példát’ adhatna, de az világlik ki ebbél is, hogy ahol fegyverrel, munkával és pénzzel ennyire bírják a háborút, — ott ellenségeink utolsó fegyverének, a kiéhestetésnek, is meg kell törnie. As ittbonmaradott, verejtékező, dolgosé nép bisonyáta az uj hadikölcsönból is ki fogja venni I a maga részét Meggyésédbetett mindenki az elézé nádikölcaönökbél, hogy a nemzeti erének emelése mellett a hadikölcsün mennyire jó Üzlet is. Most már alig hiheti valaki, hogy pénze leg­biztosabb helyen a ládafiában van. Az okosab­bak hajdan is nem pénst, hanem pénzről szóló nyugtákat, Írásokat őriztek a ládafiában. Hát nem a legbiztosabb írás, nem a legbistoaabb nyugta-e a hadikötvény ? Tudták már akkor is, hogy ha a pénz vándorol a nem a ládafiában Ul, éppen úgy meghozza kamatját, a csengő tallé­rokat, mint a sertés malacát, vagy a tehén a borjúját. A becsületesen forgó péns: áldás, ter­mékeny, mint az eső, alapos mint a mélyszántás, könnyeket szárit, mint a vigasztalás. A pihenő pénz: meddő asszony, gyümölcstálén fa, ugaron maradt föld, szárazra került vízimalom. Nyissuk meg tehát a ládafiát, mert eszel elsősorban is saját magunkon segítünk. Jó üz­lethez jutunk s tulajdonképen csak magunknak adunk kölcsönt; emellett még derék hazafiaknak is bizonyultunk. Szeretett basánk hőa serege pedig győzelmes, dicső, hosszantartó, virágzó békét ad nekünk eserébe. Távirataink. A ■inisztsreisékaég sajtéssztályiaak Mvataias táviratai. Hagy győzelmünk az olaszokon. Eddig több, mint 10.000 fogoly, 51 gépfegyver és 61 ágyú jutott kezünkre. Höfer mai jelentése. BKispest, májas 19. Orosz és délkeleti hadszíntér: Nem volt különös esemény. Olasz hadszíntér: A tenger melléki és a karinthiai arcvonalon beállott harci saünet teg­nap is tartott. Ma reggel csapataink visszaverték az ellenségnek két támadását, amelyet a Monfal- konétél keletre nemrégiben megszerzett hadállá­saink ellen intéztek. Egyik tengerészeti repülő- rajunk sikeresen bombázta a san giorgio di no- garói pályaudvart és a Grado melletti ellenséges haditengerészeti repülőállomást. A dóltiroli arc­vonalon támadásuk föl tar tózhatatlanul tért nyert. Az Armenterra-hegyháton az olaszoknak hat tá­madását visszavertük. Az Astacb és a Lain- völgy között előre, nyomult haderőink ő cs. és kir. fensége, Károly Ferenc József főherceg al­tábornagy parancsnoksága alatt az ellenséget az egész arcvonalon hátrább Űzte és ma reggel bir­tokába vette a campo—malom és torarói olasz páncéleródmüveket. A Lain és a Brand-völgy kö­zött (Vallarsa) csapataink a Col Santo tömb északi szegélyét érték el. Az Ets völgyében az olaszok Marco és Móri helységeket kiüríteni kényszerül­tek. A támadásunk kezdete óta ejtett foglyaink száma eddig több mint 10.000 főnyi legénységre és 196 tisztre, a zsákmány 5l gépfegyverre és 61 lövegre emelkedett. Höfet* altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kórjuk a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents