Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-05-07 / 19. szám

1916 május 7. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Felhívás hadi kölcsön jegyzésre. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök, amint már megírtuk, legutóbbi körlevelében felhívást intézett a papsághoz, tanitóiboz és híveihez a IV. hadi kölcsön sikerének biztosítása érdekében. A főpásztor felhívása alapján dr. Fent Ferenc apát-plébános és Mosgai Sándor újvárosi plébá­nos a szószékről szózatot intéztek a néphez, hogy minden nélkülözhető pénzüket hadi kölcsön jegy­zésre fordítsák, mert csak igy lehet az eddig kivívott győzedelmes harcokat dicsőségesen be­fejezni. . ■, ' — Az elpusztult kárpáti falvakért. Városunk összes iskoláiban méltó hazafisággal ünnepelték meg május 1-én dicső hadseregünk győzelmes előnyomulásának emlékét. A szekszárdi állami főgimnázium és a polgári leányrskola a <Világ»-mozgó színházban ünnepelt, melyen a főispán és a törvényszéki elnök is megjelent. Délelőtt 11 órakor a Himnusszal kezdődött az ünnepély, utána Kovácsáé Nagy Lujza a polgári leányiskola igazgatója tartott remek, szivet átható beszédet. Dr. Bartal Kornél tanár a Kárpátokról ol­vasott fel, illusztrálva vetített képekkel. Szépen szavaltak: Horváth Margit polgári leányiskolái IV- osztályú tanuló és Molnár József főgimnáziumi VIII. osztályú tanuló. A növen­dékek szép énekszámokat adtak elő. Wigand János főgim­náziumi igazgátó záróbeszéde után végül elénekelték a Szózatot. A kárpáti falvak újraépítésére 306 korona folyt Le. — A polgári fiúiskola is tartott ünnepélyt, itt a tanulók 641 koron 55 fillért gyűjtöttek. — A szekszárdi bel- és újvárosi róm. kath- iskolákban szintén ünnepély \ olt, melyen dr. Fent Eerehc apát-plébános és Mosgai Sándor újvárosi plébános is megjelentek. A gyűjtés eredménye a belváros­ban 63 K, az újvárosiban 12 K 20 f. — A szekszárdi ref, iskolában a'kárpáti ünnepély 25 K 20 fillért eredményezett. Itt Herczeg József h. lelkész és Rácz Gyula tanító tartottak alkalmi beszédet: x — A hátaszóki róm. kath. Ifjúsági Ön­képzőkör folyó hó 7 én, vasárnap a háborúban elhalt hősöknek Bátaszéken emelendő emlék­oszlopa javára, műkedvelő előadást rendez. — Színre kerül a „Két mátka“ cimü szindarab. A rendezés és betanítás fáradságos munkáját Szentiványi József káplán végezte nagy buzga­lommal. — Lelkigyakorlat. A szekszárdi főgim­názium, polgári fiú- és leányiskola katholikus ifjúsága számára a belvárosi plébánia templomban május hó 4-ike óta lelkigyakorlat folyik. Veze­tője P. Pénzes István budapesti jézustársasági tanár, kinek kiválóan nevelő hatású beszédeit az ifjúság nagy érdeklődéssel és lelki haszonnal hall­gatja. A szent gyakorlat vasárnap reggel szent áldozással ér véget. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet­nek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — Szinielőadá* a Kath. Legényegyletben. Múlt vasár­nap, április 30-án a «Szekszárdi Kath Legényegylet» jól sikerült műsoros előadást tartott Wosinsky Mór-utcai helyi­ségében. Az előadást Májer Ilonka «Katonavonat» cimü szép szavalata nyitotta meg. Majd «A vén honvéd álma» o. színjáték került bemutatásra. 3 képben. Különösen kiemel­kedett Várady Lajos, a vén negyvennyolcas szerepében, ki hatásosan alakította a szivében megifjodott öreg harcost, midőn látja a háborúba induló katonákat, hová maga is vágyik, de reszkető tagjai már nem bírják. Vágya azonban ne» hagyja nyugodni és álmában kimegy a harctérre s hősiesen küzd, mig egy golyó szíven találja. Mindezek hatása alatt felrzgulva, nem is ébred fel többé, mert sziv- szélhüdés megöli. Imre és Laci unokáit kedves közvetlen- séggel játszották Kákonyi István és Váczi István IV. oszt. tanulók. Hujber Gyula mint hadnagy, Kerecsényi Lajos, Keserű János, Baka Józsei, Mácsik Sándor, László Béla és Tóth György mint közvitézek mind különösen megállták helyűket és szemünk elé varázsolták a harcteret az ellen­ségre indított nagyszerű rohammal együtt. A sikerhez nagy­ban hozzájárultak: Hoffmann József, Farkas János és Baka Jözsef, kik érdekesen személyesítették meg az orosz fog­lyokat. Auvalszky András és Potyondy Lajos szanitéc sze­repekben érdemelnek dicséretet. — Ezután Kusztus Erzsiké szavalta «A kereszt alatt» cimü háborús költeményt. Ezt követte «A rongyos katona» c. színjáték 2 képben. A harc­téren elesett és a mennyország előcsarnokában megjelenő Födi János, ki Szt. Pétertől csak egy kis halasztást kért, hogy visszamehessen mégegyszer övéihez. Könyörgése végre meghallgattatott és fél órára, mint súlyos sebesült vissza­tért a földre. Kákonyi Teruska, mint a rongyos katona fele­sége. Kákonyi István és Váczf István fiai. mind jól bevál­tak. Szt. Péter szerepében Hoffmann Lajos, Májer Ilonka mint Gábor angyal szintén nagyon jók voltak, valamint a többi szerepekben: Erdélyi Mariska és Katuska, Farkas Tériké, Kusztos Erzsiké, Mészáros Juliska és Pósta Rozika, továbbá Kerecsényi Lajos, Auvalszky, Hujber és Potyondy. Végre Farkas Tériké «Viszik a harangot» cimü jól sikerült szavalata zárta be a kellemes estét. — A darab betanítása Fehérváry Ferenc s. lelkész, elnök s Garai János tanító érdeme, kik fáradságot nem kiméivé, buzgólkodtak az elő­adás sikerén. Felülfizettek: dr. Fent Ferenc apát-plébános 1 K 20 f., Mosgai Sándor plébános 60 f.; Hardy Ernő hit­tanár 1 K 60 f, Horváth Károly s. lelkész 60 f., Zsigmond Dezső 1 K 40 f., Bartha Ede 20 f., Pozsgai János 40 f., N. N. 20 f., N. N. 60 f., Zsoldis József 20 f., Pacsirta Györgyné 20 f.. Kiss János 30 f., N. N. 20 f., Stockinger János 60 f., Nikitics 1 K 20 f. Jegyét megváltotta: Stockin­ger Jánosné úrnő 5 koronával. — Érdekes műsorok keretéből külön kiemelkedik az a két hatalmas kép, a melyet szombaton és vasárnap fog a <Világ»-mozgó színház bemutatni. «Egy asszony lelke» egyike a látványosságban és hatásban utolérhetetlen társadalmi dráma. Fern Andrával a főszerepben, kinek műve nemcsak mint színésznő kiválü, hanem mint filmszerző is a kiválók közé tartozik. Egyéniségének megfelelő finom és kedvessége lebilncselő és ebben az alakításában minden bizonnyal a dráma érdekfeszitő cselekménye is magával ragadja a közönséget. A másik kép : <A hóditó robur», Max Pallenberg kacagtató vigjátéka, aki a kontinens leg­népszerűbb komikusa, sok derűs percet fog szerezni a mozi látogatóknak. — Megismételt műkedvelői előadás. A szekszárdi Kath. Legényegylet műkedvelői köz­kívánatra folyó hó 7 én, vasárnap a Katholikus Olvasókör dísztermében megismétlik „A vén hu­szár álma“ és „A rongyos katona* cimü szín­darabokat. Belépő-díj.: I-ső hely 1 K 40 fillér, II. hely 1 K. Állóhely 60 fillér. Jegyek előre válthatók az egylet elnökénél, a belvárosi plébá­nián. Kezdete este 9 órakor. — Hadi kölcsön. A IV. hadi kölcsönre a kir. tanfelügyelőség felhívására a tanítók eddig 69.380 koronát jegyeztek. — Öngyilkosság. Mélyen lesújtó csapás ért* Tóth Antal szekszárdi érdemes sütőmestert, akinek neje szül. Sándor Terézia folyó hó 4-én reggeli 8 órakor otthon az éléstárban pillanatnyi elmezavarában forgópisztollyal szájába lőtt és rög* tön meghalt. A szerencsétlen édesanya nem birta túlélni leányának : Hradek. Dénes szekszárdi posta- és távirdatiszt nejének halálát, a kit husvét más­napján temettek el. Ettől az időtől kezdve Tóth Antalnén erőt vett a kétségbe esés, buskomorrá lett és végre önkezével vetett véget életének, hogy a halálban egyesülhessen elvesztett leányá- val. Hátrahagyott levelében bocsánatot kér tet­tének elkövetéséért. A megboldogult 61 éves volt és boldog családi életet élt. Halálát férjén, fiain, leányán és unokáin kívül vejei: Hradek Dénes posta- és távirdatiszt és Miklósi Ödön festő­művész gyászolják. Folyó hó 5 én délután temet­ték el általános részvét mellett. Jégkár ellen legolcsóbban és legjobban csak a Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank­nál, a Phönix bizt. társaság fóUgynökségé- nél, Szekszárdon lehet biztosítani. — Felakasztotta kis leányát és önmagát. Szabó János nyugalmazott börtönőr külön váltan élt neje Lipli Fülöp Mária május 4 én szolgálati helyén, az érsekuradalmi Fónagy-féle uradalom­hoz tartozó erdőben először 7 éves leánygyerme­két, majd azután pedig önmagát felakasztotta. Mindketten meghaltak. Tettét beszámithatlan állapotban követhette el, mert mint mondják, nem vetette meg az italt. — Gyűjtés. A háborúban elesett tanítók árvái és özvegyei részére a következő gyűjtések történtek még: paksi izr. elemi iskola 10 kor., értényi rk. 3 K 64 f., görbői állami elemi iskola 7 K, hőgyészi rk. 28 K 42' f., bonyhádi ág. ev. 30 K, nagykónyii rk. 30 K, csibráki rk. iskola 37 K 44 f., szakcsi rk. ovoda 125 K, összesen 261 K 50 fillér. SZÍNHÁZ, művészet. Szombaton délután gyermek előadásul „Kis Király“ operett, este „Zsuzsi kisasszony“ operett került színre. Rácz Dezsőné ismét be­bizonyította fényes tehetségét. Igen jó voltJVirág Imre, Biró Szidi és Várady Mariska. Vasárnap délután „Lengyel vér“, este „János vitéz“ adatott elő. Közönségünk már tel­jesen megkedveli e jó, törekvő társulatot, bele­melegszik a színházba. Vasárnap mindkét elő­adás telt színházban folyt le. Meg is látszott* a jókedv színészeinken, Lelkesedéssel játszottak. „János vitéz“-ben Biróv Szidi tűnt ki Ilonka szerepében, igen jó hanggal rendelkezik, kellemes színpadi alak, szolid, kecses játéka van. Pataki Elza jó énekes, szép alak, nagyon jól játszik. Várady Mariska hosszú orrával jól festett. Hétfőn ,,Lyon Lea“, kedden „Zsuzsi kis­asszony“ jutott előadásra másodszor. Szerdán délután ifjúsági előadás, este „Mágnás Miska“ uj operett került színre telt ház előtt. A kellemes és jól játszott darab mindig vidám hangulatban tartotta a közönséget. Pataki Elza és Virág Imre kitünően adta szerepét. Csütörtökön és pénteken nem volt elő­adás. Szombaton Virág Imre jutalomjátéka volt. n A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamari- tói fentartott nyilvános, három évfolyama Q] Felső Utkli Iskola Pozsonyban, s B*MI1** Érettségi vizsgálat. Állásközv. Internátus BBOI Értesítőt kívánatra küld az Igazgatósig. KÖZGAZDASÁG. Tej hiány Szekszárdon. Április hó 16-án a Vörösker.szt Ifórház igazgatósága a szokásos városi dobszó utján kérte a tejtermelő közönsé­get, hogy a katona-betegek részére szükséges tejmennyiség beszolgáltatása céljából jelentkezzenek a kórház igazgató­ságánál. Mi az oka tulajdonképpen ennek a nagy tejfogyat­kozásnak? Természetesen elsősorban a túlságosan leapadt jószágállomány, amit nagyban elősegített s elő fog segíteni a jövőben is — ha csak más intézkedés nem történik — a tejárak alacsony árszabályozása, (1 ?) mit a következő szám­adatokkal leszek bátor megvilágítani. Szekszárd fejősmarha-állományának 50% oly szegény családok kezén van, hogy az alomszalmától kezdve az ösz- szes takarmányféléket drága áron, mástól szerzik be jószá­gaik fenntartására. 25% pedig oly családoknál van, akik részben szintén úgy veszik a takarmányt és csak 25o/o lehet azok száma, akik oly gazdasággal rendelkeznek, hogy saját terményeikből képesek fenntartani jószágállományukat. Ezek előrebocsájtása után lássuk, hogy drága-e a tej 32 fillérért, vagy egyáltalában lehet-e ráfizetés nélkül ma 32 fillérért 1 liter tejet előállítani. Egy darab közép minőségű fejőstehén értéke vagy vételára 1500 korona, ennek évi kamata 6% (a takarék azonban 8 % szed) 90 korona, napi élelmezése, gondozása, tej értékesítés körüli időmulasztás 2 korona, vagyis 1 évre 830 korona, tehát egész évi költségátalány 820 korona. — Ezzel szemben áll a következő tehén-haszon; Jó fejőstehén az, amelyik az egyik borjútól a másikig 1500 liter tejet ad, á 32 fillér 480 korona, esetleg egy borjú 240 korona, ösz- szes bevétel 720 korona, Tehát darabonként 100 korona ráfizetés a »tehén-haszon«. Azután még jöhet ehhez egyéb baj is: különféle állati betegségek, száj- és körömfájás, meddőség, elvetélés, elhullás. Tehát a 32 filléres ármeg­állapítás mellett a jószágtartó gazda sehogy sem találja meg a számítását, minek folytán egyre jobban apad a fejős marhaállomány s a legjobb fejőstehén is levágás alá kerül. Sőt hamar eljöhet azaz idő, hogy azok. akik ráérnek a piacot lesni, hogy N. N. 2 fillérrel drágábban akarta el­adni a tejet, — ezt büntetni kell — hogy 1 koronáért sem fognak a piacon tejet kapni, mert ott nem lesz. Nem úgy értem, hogy egyátalában nem lesz tej, csakhogy, ami lesz, a tehén tartó házak körzetében is talál fogyasztóra s igy a piacra egyátalában nem jut. Tehát, tekintettel a súlyos és drága jószágtartási vi­szonyokra, a tejtermelőket nem büntetni kellene azért, hogy azt a tejet, ami neki literenként 40—50 fillérbe kerül, nem hajlandó 32 fillérért eladni, hanem hatóságilag oly intézke­dést életbeléptetni, hogy, aki vesződik, dolgozik azzal a jószággal, legyen valami kis haszna is. össze kellene hívni a város fejős marhatartó gazdáit egy közös értekezletre. Azokat, akik nem oly kapzsiak, hogy tulköveteléssel állná­nak elő s igy közös megegyezéssel kellene a hatóság köz­bejöttével a tej s a tejtermékek illendő árát megállapítani, így talán sikerülni fog elérni azt, hogy a meg levő fejős marhaállományt a közönség javára föntarthassuk. Nagy hiba volt eddig is, hogy a tejtermelők csak maguk közt panaszkodtak s egykedvű nemtörődömséggel hangoztatták, hogy eladják a marhákat. Ha pedig valaki ké­telkednék az eltartási költségekben, tessék csak utánna szá­mítani a következő takarmányárak értéke szerint. A tél fo­lyamán 1 mm. répa 5—6 korona árban kelt el. Kell pedig 1 fejőstehénnek: 1 napra 15 kgr. répa, 2 kgr. erőtakar­mány (kukorica dara, vörösliszt, korpa) á 30—35 fillér, 4 kgr. széna á 9 fillér. Végül pedig a mostani tarthatatlan helyzetet az is ■ igazolja, hogy a háború előtt a tej ára 18—20 fillér volt, 5 most, mikor mindennek 3—4 szeres ára van, a tej a ható- | ság által megállapított ár szerint még a kétszeresét sem Hirdetmény! Ezennel közhírré tétetik, hogy miután a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium ellenőrző közegei a Magy. Kir. Szab. Osztály sorsjáték (XXXVI. sorsjáték) I. osztályára szóló sorsjegyeket felülvizsgálták, azok a főárusitóknak árusitás végett kiadattak. Az I. osztály húzása 1916. május hó 24. és 25-én tartatik meg. A húzások a Magy. Kir. Lottójövedéki Igazgatóság, mint állami ellenőrző hatóság és királyi közjegyző jelenlétében, nyilvánosan történnek, a huzási teremben. Sorsjegyek a Magy. Kir. Szab. Osztálysorsjáték valamennyi árusítóinál kaphatók. Budapest, 1916. évi május hó 3-án. Nagy« Kir. Szab. Osztálysorsjáték Igazgatósága. Tólnay. Hazay.

Next

/
Thumbnails
Contents