Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-23 / 17. szám

6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1916 április 23. — A rabok foglalkoztatása. Miniszteri rendelet alapján mindenütt foglalkoztatni kell a rabokat gazdasági munkákkal. Dr. Simon Rudolf vezető kir. ügyész ezért Szekszárd várostól ki­bérelte a vágóhíd mellett elterülő gazdasági tele­pet, melyen már március óta dolgoznak a rabok és rabnők felügyelet alatt. — A szekszárdi vásár. A múlt hétfőre esett szekszárdi országos vásárt az eső elmosta'. Ennek következtében a vásárbérlők pótvásár enge­délyezését kérik a kereskedelemügyi minisztertől. SZÍNHÁZ, művészet. Színészet Szekszárdim. Városunkban április 15-ike, óta a helyi kö­zönség hagyományos részvétlenségével mind sze­rencsésebben megküzdve játszik Rácz Dezső szi- nészgárdája nagyobb pártfogást is kiérdemlő mű­vészi készségekkel. Bemutatóul Gábor Andor „Cyklamen*‘-jét adták, majd a következő napokon: Tiszavirág, Bródi: Lion Leája, a Sibill stb., valamennyi fő városi müsordarab hívta nemes szórakozásra a publikumot. Mi tudjuk, hogy a szekszárdi közönség min­dig nehezen melegedett fel, ma még a háború is hozzájárul a nehezen induláshoz. Viszont azon­ban éppen a szekszárdi publikum a valóban művészit mindenkor tudta értékelni. Azért egész biztosra vesszük, hogy a jövő hét nekilendülést fog hozni. Különösen Perczel Sárinak, a Király szinbáz hírneves művésznőjének jövő heti ven­dégszereplése fogja vonzani a publikumot. A jövő heti műsor egyébként a következő: vasárnap : délután Tiszavirág, este Mozi tündér ; hétfő: dél­után Mozi tündér, este Lengyel vér; kedd—szerda- csütörtök Perczel Sári napjai leszn.k a Sibillel, Nemtudomkával és csütörtökön nagyszabású ka- baré-jellegü müvészestben. A Pozsonyi Kereskedelmi és Iparkamari- tól fentartott nyilvános, három évfolyama lő Kereskedelmi Iskola = Pozsonyban. = Érettségi vizsgálat. Állásközv. Internátus Értesítőt kívánatra kaid az TANÜGY. — Magántanulók figyelmébe. A paksi állami polgári fiúiskolában a tanév végén vizs­gázó magántanulók folyamodványaikat Tolna­vármegye kir. tanfelügyelőségébez címezve, má­jus hó 10-éig Paksra, az intézet igazgatóságához küldjék be. A kérvény mellékletei: születési-, iskolai (legutóbbi)- és az állandó lakóhelyet, er kölcsi magaviseletét igazoló községi bizonyítvány. A folyamodvány és mellékletei csak akkor bé­lyegmentesek, ha uj keletű szegénységi bizonyít­vány is csatolva van. Felvétel tanítóképzőbe. Akik az eszter­gomi érseki róm. kath. tanítóképző első évfolya­mára felvétetni kívánnak, az igazgatósághoz cím­zett kérvényeikkel folyó évi junius 30-ig írás­ban jelentkezzenek. Felvehetők oly iijak, akik a 14. évet már betöltötték, de 18 évesnél nem idősebbek, ha — a tanítói hivatáshoz szükséges erőteljes, ép testet, normális szellemi képességet, jó zenei hallást (egy adott magasságú hangot tisztán és könnyen visszaadni) orvosi bizonyít­vánnyal igazolnak; ha a latin gépies olvasásban gyakorlottak; ha a gimnázium, reál vagy a pol­gári iskola negyedik osztályának sikeres elvég­zését nyilvános iskolai bizonyítvánnyal; — koru­kat és vallásukat keresztlevéllel igazolják. Fel­vehető 3Ó, legföllebb 40 növendék. Az intézettel kapcsolatos tápintézetnél (ingyen ebéd és vacsora) a jövő tanévre 10. hely üresedik meg, melyekért ugyancsak junius 30-ig, külön kérvényben kell folyamodni. E kérvény a bíboros hercegprímás ő Főmagasságáboz címezve, szintén az intézet igazgatóságánál nyújtandó be. Melléklendő a szü­lők vagyoni állapotát, a családtagok számát, va­lamint a családfő polgári állását feltüntető hiteles bizonyítvány. — Tanítók gyermekei előnyben részesülnek. Mind a felvételről, mind a tápi ado­mányozásról a kérvényezőket az igazgatóság jú­lius 31-ig értesíti. A felvétel csak akkor válik véglegessé, ha a felvettek az intézet igazgatói irodájában a szülő vagy jmnak helyettese kísére­tében szeptember elsején megjelennek és a meg­tartott orvosi vizsgálat alkalmasoknak találja őket. A szeptemberi beiratások alkalmával első évese­ket csak abban az esetben veszünk fel, ha a junius hó 30-ig jelentkezők a létszámot be nem töltötték. Esztergom, 1916 április 11. Az igaz­gatóság,. IRODALOM. — Vér és vas. Cim alatt jelent meg az ismert munkásköltőnek Vanczák Jánosnak Bikerüt verses kötete. A kötet a költőnek szebnél-szebb hangulatos és telkekhez szóló, lendülettel megirt verseit tartalmazza. Különösen kifejező a kötetnek Vér cimü vezető költeménye, amely a háborús lelkeket átfogó vértengert siratja meg. A nagyszerű költemények közül, különös méltatás érdemel, szintén háborús aktuálitásal bíró a Vashoz cimü költemény, amely az egykori vasmunkás költőnek keservét fejezi ki, a vasnak a kultúrától eltért és a háborúban vállalt szerepe fölött. A rend­kívüli csinos címlappal díszített kötet ára 1 korona,- a Népszava könyvkereskedés kiadásában jelent meg és kapható minden könyvkereske­désben. — A háború második éve is vége felé jár és stmini kilátás, hogy a béke áldásait egyhamar élvezhetjük. Lehe­teti» ily válságos időben újság nélkül lenni. Felhívjak azért t. olvasóink figyelmét arra, hogy a Pesti Hírlap a háborús viszonyok és a papirszükség dacára is a légtér jedelmesebb és legbővebb tartalmú újság maradt napilap­jaink között. A harcterek eseményeinek részletes megírást napról-napra kitűnő térképpel kiséri. A Pesti Hírlapnak min­den harctéren külön tudósítója van. Méltáu legkedveltebb és legelterjedettebb napilapja tehát az országnak. A Pesti Hírlapot minden hó 1-től és 15-től kezdve meg lehet ren­delni. Egy hóra 2 korona 80 fillér, negyedévre 8 korona. A Pesti Hírlap és a Divatszalon együtt negyedévre 11 ko­rona- A Pesti Hírlap és Az Érdekes Újság együtt negyed­évre 12 korona 50 fillér. A Pesti Hírlap és a Képes Újság együtt negyedévre 10 korona 50 fillér. A négy lap együtt negyedévre 19 korona. Az előfizetési összegeket legcél­szerűbb postautalványon küldeni a Pesti Hírlap kiadóhiva­talának. (Budapest, Vilmos csásxár-ut 78.). KÖZGAZDASÁG. Rézgálicszükséglet. Megyeszerte általános a panasz, hogy a kormány által a vármegyei szőlősgazdák részére küldött rézgálic mennyiség nem fedezi a szük­ségletet. Ez ügyben a kormány a következő fel­világosító közleményt adta ki: A földmivelésügyi miniszter február hóban valamennyi törvényhatósággal közölte azt a réz­gálic mennyiséget, amelyre az illető törvényható­ság szőlősgazdái az akkori kilátások szerint fel­tétlenül számithattak. Ez már akkor annyira biz­tos volt, hogy a miniszter feljogosította a tör­vényhatóságokat, hogy annyi rézgálicnak az árát, amennyit februárban kilátásba helyezett (kiló- grammonkint 3 koronával számítva), előre is be­szedhetik a termelőktől, ha akarják. A vármegyei alispánokat, illetőleg városi törvényhatóságokban a polgármestereket személyes felelősség terhe alatt utasította a miniszter, hogy a rézgálicot a szőlő- terület arányában egyenlő kulcs szerint osszák ki a szőlősgazdáknak. A törvényhatóságoknak februárban kilátásba helyezett rézgálic időközben már el is készült, annak elszállítása folyamatban van és biztosra vehető, hogy április végéig, tehát mindenesetre idejekorán, megkapja minden törvényhatóság azt a mennyiséget, amelyet a miniszter az említett első kiosztás alkalmával kilátásba helyezett. A miniszter már ezen első kiosztáskor je­lezte, hogy iparkodni fog ezenfelül még több rézgálicot is beszerezni. Ez ma egyike a legne­hezebb kérdéseknek, mert a réz, melyből a réz­gálic készül, elsősorban hadi célra szükséges. Ez az oka, hogy a rézgálicban nemcsak nálunk, ha­nem a külföldün is nagy hiány van. Még a legnagyobb bortermő országokban, úgymint Franciaországban és Olaszországban is igen sok a panasz amiatt, sőt Olaszországban a múlt hónapban a parlamentben is szóvá tették, hogy mily nagy veszedelemmel fenyegeti az olasz országi szőlőművelést a rézgálichiány. Mindazon­által nálunk kedvezőbben alakult a helyzet, mint eleinte gondoltuk, a hazai rézgálicgyártás tovább folyik s a földmivelésügyi miniszternek 2—3 hét múlva módjában lesz, hogy tájékoztassa a közön­séget arról, hogy az első kiosztáson felül még mikor mennyi rézgálicot bácsothat rendelkezé­sükre. Mi mindenesetre megnyugszunk az ilyen hivatalos megnyugtatásokban, csak a peronoazpo- rának azonfelül rézgálic is kell. — Németország sertéshús fogyasztás«. Németország lakósága birodalmi átlagban és évente 52 kg. húst fogyaszt fejenkint. Ebből cirka 20 kg. marha hús, 32 kg. pedig sertéshús. A mi lakóságunk is cirka 20 kg. marhahúst fogyaszt fejenkint és évente, sertéshúst ellenben csak 8-10 kg.-ot, tehát szinte csak negyed annyit mint a német birodalmi lakós. Szarvasmarha állomá­nyunk azonban a háború fokozott husszükaég lete miatt máris annyira megcsökkent, hogy az eddigi húsfogyasztást a békekötés után 8-10 évig sem lesz képes fedezni, s igy akarva, nem akarva kénytelenek leszünk marhahusfogyasztásunkat je­lentékenyen, legalább 25°/#-al csökkenteni, ellen­kezőleg szarvasmarha állományunk soha sem lesz. képes odaemelkedni, ahol a háború kitörése előtt állott. Nehogy azomban a húsfogyasztás csökke­nése káros hatású legyen népességünk fejlődé­sére, a hiányzó marhahúst sertéshússal kell pó­tolnunk, vagyis az eddiginél jóval több sertés­húst kell fogyasztanunk, ami különösen abban az esetben, ha fogyasztásra alkalmas sertéshúst adnak gazdáink nagyobb mennyiségben piacra, önként fog jönni. Erre a célra az u. n. hússer­tések alkalmasabb anyagot szolgáltatnak mint a mangolicák, s a hússertések, yorksbiori, lin- colnshirei stb. iránti kereslet sokkalta jobban fog fokozódni. Igyekezzenek tehát gazdáink ilyen te- nyéBzanyagra szert tenni annyival is in­kább, mert ezek tenyésztése nagy szaporaságuk, gyorsabb fejlődésük miatt amúgy is jövedelmezőbb mint a mangalica tenyésztése. — Olaj* és zsirpótlénövények termelése. A zsirdrágaság és a külföldről jelenleg nem szállítható növényi ételzsirok és csemegeolaj ne­műek hiánya nagyon is szükségessé teszi, hogy az ehető zsirt és olajat adó növények termeszté­sére az eddiginél sokkalta nagyobb gondot for­dítsunk. Az alábbiakban elősorolandó termékek olaja, az ételzsir i helyettesítésénél igen nagy hé­zagokat pótolna; közülök pedig egyik-másik az iparban felhasználást nyerő olajok és kenőcsök készítésénél tehet nagy szolgálatokat. Az olajat tartalmazó ilyen növények sorából számításba jöhetnek nálunk a napraforgó, len, kender, repce, tök, mák, a ricinus; fák sorából, a dió, mogyoró, mandula és bükfa magva. Ezek sorábul leg- olajdusabb a nálunk országszerte termő napra­forgó, melynek szapora magvából 60°/o-nyi olaj- tartalom, s ebből is 35-40o/°-nyi a finom izü ételolaj. Az olaj kisajtolása után fenmaradó ter­mék is igen tápdus anyagot szolgáltat, minélfogva iparkodni kellene gazdáinknak, hogy parlagon álló területeiket minél több napraforgóval ültes­sék be. Németországban a vasutak mentét is mindenüt napraforgóval ültették be. Lapkiadó: Molnár Mór. Kramer József borbizományos, mezőgazdasági- és iparcikkeket értékesítő irodája Telefon 14. Szehizárdon. Telelőn 14. Tisztelettel értesítem a t. szőlősgazda közönséget, hogy a Rézgálicot egye­düli sikerrel helyettesitő Perocidot, sikerült személyes utánjárásommal Auszt­riából direkt a gyárból megszereznem és bár csak mérsékelt mennyiségben kaphat­tam, mégis a szükségelt mennyiség egy részét fedezhettem. A Perocidnak a peronospora elleni védekezésnél elért kitűnő eredményéről ügy a Nagyméltóságu m. kir. Földmive- ésügyi Minisztérium szőlészeti és borá­szati szakosztálya, valamint a m. kir. Ampelológiai intézet, részint a napilapok­ban, másrészt a Borászati Lapokban igen kedvezően és elismerően nyilatkoztak és a' Perociddal való kísérletek is kitünően beváltak. Ajánlatos, hogy minden szőlősgazda, ki az idén szüretelni akar, kellő időben lássa el magát Perociddal, mert előrelátha­tóan a kis készlet igen gyorsan el fog fogyni. Használati utasítással, mely a keve­rék elkészítésénél szigorúan betartandó, bárkinek minden időben díjmentesen ren­delkezésére állok. Kiváló tisztelettel Kramer József.

Next

/
Thumbnails
Contents