Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-09 / 15. szám

Függetlenségi és 48-as politikai hetilap A kocsis urak. Ha mostanában valaki két kiselejte­zett gebével rendelkezik — mert lónak alig nevezhető a két, kocsiba fogott állat, — az valóban a szószoros értelmében füg­getlen urnák képzeli magát s felismerve a helyzetet, olyan követelésekkel áll elő, ha | valaki segítségét igénybe óhajtja venni, melyek egy miniszteri államtitkár megálla­pított napidijának is megfelelők volnának. Dacára, hogy sem a takarmány, sem a zab helyett használt kukorica nem túl­ságosan drága, napi 24 korona kocsi fu­var nélkül, mint parasztosan mondani szokta: az Istennek sem fogja be gebéit. Az árdrágítók ellen országszerte fo­lyamatban van a hatósági eljárás s több­kevesebb sikerrel még is csak valamit se­gítenek a bajón. De most, midőn az em­berek kilenctized része, kapzsi természe­tét követve, polgártársai szorult helyzetét kihasználni és meggazdagodni kíván, való­ban szükség van az államhatalom erélyes beavatkozására s megtorló rendszabályok alkotására. A hírlapok utján naponként értesülünk az elrejtett s árdrágítás céljaira kihaszná­landó gabonanemüek hatósági lefoglalásá­ról s örömmel állapítjuk meg, hogy ez a rendelkezés, tekintve az eltitkolt gabona­nemüek óriási mennyiségét, mennyire szük­séges volt. Ezen a téren tehát a nagyközönség érdekei győzedelmeskedtek, azonban van még elég tenni való, különösen két téren. Az egyik a napszámok árának tul- hajtása. S ezen a téren az egyedül ma­radt — a férfi napszámos teljesen hiány­zik — asszony nép vette át a vezetést. Egyre fokozódó követelésekkel áll elő s ma-holnap a napszámosokkal dolgoztató gazda egész vagyona rámegy gazdaságá­nak fenntartására. Pedig ez az asszony­nép,“ hadbavonult hozzátartozói után ál­lamsegélyt is élvez. De a nagy napszám és az államsegély másra kell. Egy hely­beli előkelő kereskedőtől hallottuk, hogy soha, mióta üzlete fent áll, még annyi selymet és bársonyt el nem adott, mint mióta a háború folyik. A másik meggazdagodni akaró s a helyzetet szemérmetlenül kihasználni akaró osztály a gebések osztálya. Mint már fentebb említettem, ennek az osztálynak tagjai a minden oldalról szo­rongatott gazdával, most csak úgy fog­hegyről beszélnek. Követeléseik, tudatában annak, hogy nem mellőzhetők, minden tisz­tességes határon tulmennek s még szeren­csésnek mondhatja magát az, a kivel egy­általán szóba állanak. Csak úgy dobálód- zanak a 20—30 korona fuvarköveteléssel, mintha most ők volnának a világ első és legfőbb intézői. Hát az árdrágítás ellen egyedüli al­kalmazott hatósági eszköz az ármeghatá­rozás, vagy mint idegen szóval közkeletű: a maximálás. Felelős szerkeszt« Fömunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Több téren sikerrel is alkalmazták, I de ismét más tereken teljesen csődöt mon­dott. így nálunk a tej legnagyobb ára is meg van állapítva, mégis a közönség, mely a tejet egyáltalán nem nélkülözheti, kény­telen — titokban — magasabb árt fizetni a tejért. De azért mégis jó volna a legmaga­sabb ár meghatározásának elvét a nap­számosokra és kocsis urakra is kiterjesz­teni. Tán lehetne vele valamelyes célt érni. Különösen felkérnek — ha köztünk maradna — Paulovics Sándor rendőrkapi­tány urat, ki ezen a téren már alkalma-!, zott szigorúságával bokros érdemeket szer­zett magának, maximáltassa meg a nagy- 1 közönség érdekében a szekszárdi tulköve- I telő napszámosokat s a huszonnégy koro­nás kocsis urakat. Boda Vilmos. Távirataink. A nnlszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, április 7. Orosz és délkeleti hadszíntér: Nincs kü­lönösebb esemény. Olasz hadszíntér. A tengermelléki harc- vonalon az ellenség tegnap délután élénkebb tü­zérségi tevékenységet fejtett ki és különösen a tóiméin! hídfő ellen a tüzelés az éjen át is tar­tott. Görz város északi részére nehéz lövegekből lőttek. Adelsberg felett két olasz repülő jelent meg, akiknek egyike eredménytelenül bombákat dobott le. A tiroli határterületen több helyen kisebb harcok voltak. A Rauchkoii hegygerincen (a Monte Christallótól északra) egy kis osztag a legutóbbi napokban az egyik nyergen megve­tette a lábát, ma éjjel azonban csapataink elűz­ték innen aí ellenséget, 122 olaszt, közte két tisztet elfogtak és két gépfegyvert zsákmányoltak. A Sugana-völgytől északra erősebb olasz osztagok megtámadták Sanct Oswaldnal levő állásainkat. Az ellenséget visszavertük, nagy veszteségeket szenvedett. Ugyanaz volt a sorsa az olaszok támadási kísérleteinek a Ledro-völgy szakaszán. A Tonaic-szorostól északra az ola­szoknak néhány újabban épített árkát ma éjjel aknákkal szétromboltuk. Höt'er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, április 7. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Csapataink gondosan előkészített táma­dással heves harc után elfoglalták a St. Eloistől délre fekvő angol tölcsérállásokat, amelyeket ka­nadai csapatok tartottak megszállva. Az Argon- nokban Four de Paristól északra a francia rob­bantásokat rövid harcok követték. Az ellenséget, amely lángvetőt használva nyomult előre, gyor­san visszavertük. Többszörös ellenséges támadási kísérletek az Avocourttól északkeletre fekvő erdő­állásaink ellen az első kezdésen vagy valamelyes részelőtörésen túl jutni nem tudtak. A Maasstól keletre a Caillete-erdőben sem tudták a franciák keresztülvinni támadási szándékukat a szilárdan birtokunkban levő erődítések ellen. Tüzérségünk a tervezett rohamra résen álló csapatokat hatá­sosan tűz alá fogták. Keleti hadszíntér. A Naroc-tótól délre meg­hiúsítottunk helyi, de erős orosz támadásokat. Az Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Ví évre 6 K, V* évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­rona, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond so* ronként 40 fillér. ellenséges tüzérség a tó mindkét oldalán élénk tevékénységet fejtett ki. Balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. ( i A legfelsőbb hadvezetőség. A hadiárvák sorsa. A hadiárvák fájdalmas sorsa az egyénekben és hatóságokban egyaránt mélységes részvétet és szeretetteljes érdeklődést kelt mindenütt és min­denki érzi, hogy az elesettek árváival szemben az államot és a társadalmat nagy és szent köte­lességek terhelik. A kormány a legmesszebb menő gondosság­gal készíti elő a hadiárvák védelmét és ország­szerte folyik minisztériumokban és a törvényha­tóságoknál a védelem előkészítésének munkája. Érdeklődtünk mérvadó helyen e nagyfontosságu ügy miben állásáról és az alábbi fölvilágositáso- kat nyertük: — Hogy a hadiárvák közvédelmét miként oldják meg, ez a kérdés most áll tárgyalás és döntés alatt. Az azonban már is bizonyos, hogy az összes hadiárvákbak közigazgatási védelmét a gyámhatóságokra, az árvaszékekre bízzák. — A gyámhatóságok kezébe van letéve minden hadiárva életének és életfejlődésánek in­tézése, irányítása. Az árvaszékek, ahogy ezt kü­lönben a parlamentben a belügyminiszter is már kifejezte, egész odaadással és nagy lelkesedéssel oldják meg a rájuk bízott feladatot. — A legérdekesebb azonban az árvaszékek munkájában az a nagy átalakulás, amelyen a gyámhatósági igazgatás a háborn alatt átment. Az árvaszékek, melyeknek tevékenysége még nem is oly rég teljesen kimerült a gyámi jogszolgáltatásban, ma országszerte a legerősebb szociális közigazgatás jellegét vette föl. Az egyik árvaszék például nagy gondot fordit rá, hogy a tavaszi vetések rendben legyenek és irányítja a tavaszi vetőmag beszerzését, a föld megmunkálá­sát. Egy másik árvaszék a badiárvák és a had- bavonultak gyermekei részére a cipő és cipőtalp- szükségletnek beszerzésén töri a fejét. Számtalan árvaszék pedig azon tanácskozik, hogy lehetne bizonyos tőkét gyűjteni a vagyontalan hadiárváfc- nak arra az időre,’ amikor elérik a kort, hogy valami önálló keresethez lássanak. — A gyámügyi közigazgatás keretében szervezték meg nem régen a badiárva védelem­nek talán a legfontosabb társadalmi szervét, a pártfogói intézményt. Ezt pedig aképp valósították meg, hogy minden hadiárva mellé, akinek erre szüksége van, pártfogót rendel ki az árvaszék, aki egyéni felelősség mellett vezeti, támogatja, pártfogolja azt a hadiárvát, akit gondjaira bíztak. Tehát nem az egyesületi pártfogói intéz­mény, ahol a felelősség megoszlik, hanem az egyéni lépett előtérbe, amely odaállítja a társa­dalom egyes tagjait egy bizonyos hadiárva mellé. Ebben az egyéni felelősségben rejlik az intéz­mény nagy praktikus és erkölcsi értéke. Ez a pártfogói intézmény, amely most országszerte gya­korlati kivitel alatt áll, a fejlettebb társadalmi viszonyok közt élő vármegyékben már bizonyos magasabb szervezeteket kapott. Szervezkednek a pártfogók községenként és járásonként. A vármegyék összes pártfogói pedig egy vármegyei pártfogó szervezetben tömörülnek, hogy az árvák védelme egységes irányelvek sze­rint történjék. Ez ma még — miután az intéz­mény kezdetén van csak — szórványos, de a jövő fejlődésnek az az útja. Előre látható, hogy igazán nagy és egységes eredmény csak úgy biztosítható, ha ezek az utolsó kis községektől a vármegyék székhelyéig szervezetekbe tömörült pártfogók egy országos szervezetet kapnak, az egységes irányítás és egységes céltudatos munka megvalósítására. A hadiárvák új statisztikai adatai csak április hó folyamán lesznek ismeretesek. Az 1915. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére«

Next

/
Thumbnails
Contents