Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-04-09 / 15. szám
Függetlenségi és 48-as politikai hetilap A kocsis urak. Ha mostanában valaki két kiselejtezett gebével rendelkezik — mert lónak alig nevezhető a két, kocsiba fogott állat, — az valóban a szószoros értelmében független urnák képzeli magát s felismerve a helyzetet, olyan követelésekkel áll elő, ha | valaki segítségét igénybe óhajtja venni, melyek egy miniszteri államtitkár megállapított napidijának is megfelelők volnának. Dacára, hogy sem a takarmány, sem a zab helyett használt kukorica nem túlságosan drága, napi 24 korona kocsi fuvar nélkül, mint parasztosan mondani szokta: az Istennek sem fogja be gebéit. Az árdrágítók ellen országszerte folyamatban van a hatósági eljárás s többkevesebb sikerrel még is csak valamit segítenek a bajón. De most, midőn az emberek kilenctized része, kapzsi természetét követve, polgártársai szorult helyzetét kihasználni és meggazdagodni kíván, valóban szükség van az államhatalom erélyes beavatkozására s megtorló rendszabályok alkotására. A hírlapok utján naponként értesülünk az elrejtett s árdrágítás céljaira kihasználandó gabonanemüek hatósági lefoglalásáról s örömmel állapítjuk meg, hogy ez a rendelkezés, tekintve az eltitkolt gabonanemüek óriási mennyiségét, mennyire szükséges volt. Ezen a téren tehát a nagyközönség érdekei győzedelmeskedtek, azonban van még elég tenni való, különösen két téren. Az egyik a napszámok árának tul- hajtása. S ezen a téren az egyedül maradt — a férfi napszámos teljesen hiányzik — asszony nép vette át a vezetést. Egyre fokozódó követelésekkel áll elő s ma-holnap a napszámosokkal dolgoztató gazda egész vagyona rámegy gazdaságának fenntartására. Pedig ez az asszonynép,“ hadbavonult hozzátartozói után államsegélyt is élvez. De a nagy napszám és az államsegély másra kell. Egy helybeli előkelő kereskedőtől hallottuk, hogy soha, mióta üzlete fent áll, még annyi selymet és bársonyt el nem adott, mint mióta a háború folyik. A másik meggazdagodni akaró s a helyzetet szemérmetlenül kihasználni akaró osztály a gebések osztálya. Mint már fentebb említettem, ennek az osztálynak tagjai a minden oldalról szorongatott gazdával, most csak úgy foghegyről beszélnek. Követeléseik, tudatában annak, hogy nem mellőzhetők, minden tisztességes határon tulmennek s még szerencsésnek mondhatja magát az, a kivel egyáltalán szóba állanak. Csak úgy dobálód- zanak a 20—30 korona fuvarköveteléssel, mintha most ők volnának a világ első és legfőbb intézői. Hát az árdrágítás ellen egyedüli alkalmazott hatósági eszköz az ármeghatározás, vagy mint idegen szóval közkeletű: a maximálás. Felelős szerkeszt« Fömunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Több téren sikerrel is alkalmazták, I de ismét más tereken teljesen csődöt mondott. így nálunk a tej legnagyobb ára is meg van állapítva, mégis a közönség, mely a tejet egyáltalán nem nélkülözheti, kénytelen — titokban — magasabb árt fizetni a tejért. De azért mégis jó volna a legmagasabb ár meghatározásának elvét a napszámosokra és kocsis urakra is kiterjeszteni. Tán lehetne vele valamelyes célt érni. Különösen felkérnek — ha köztünk maradna — Paulovics Sándor rendőrkapitány urat, ki ezen a téren már alkalma-!, zott szigorúságával bokros érdemeket szerzett magának, maximáltassa meg a nagy- 1 közönség érdekében a szekszárdi tulköve- I telő napszámosokat s a huszonnégy koronás kocsis urakat. Boda Vilmos. Távirataink. A nnlszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, április 7. Orosz és délkeleti hadszíntér: Nincs különösebb esemény. Olasz hadszíntér. A tengermelléki harc- vonalon az ellenség tegnap délután élénkebb tüzérségi tevékenységet fejtett ki és különösen a tóiméin! hídfő ellen a tüzelés az éjen át is tartott. Görz város északi részére nehéz lövegekből lőttek. Adelsberg felett két olasz repülő jelent meg, akiknek egyike eredménytelenül bombákat dobott le. A tiroli határterületen több helyen kisebb harcok voltak. A Rauchkoii hegygerincen (a Monte Christallótól északra) egy kis osztag a legutóbbi napokban az egyik nyergen megvetette a lábát, ma éjjel azonban csapataink elűzték innen aí ellenséget, 122 olaszt, közte két tisztet elfogtak és két gépfegyvert zsákmányoltak. A Sugana-völgytől északra erősebb olasz osztagok megtámadták Sanct Oswaldnal levő állásainkat. Az ellenséget visszavertük, nagy veszteségeket szenvedett. Ugyanaz volt a sorsa az olaszok támadási kísérleteinek a Ledro-völgy szakaszán. A Tonaic-szorostól északra az olaszoknak néhány újabban épített árkát ma éjjel aknákkal szétromboltuk. Höt'er altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, április 7. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Csapataink gondosan előkészített támadással heves harc után elfoglalták a St. Eloistől délre fekvő angol tölcsérállásokat, amelyeket kanadai csapatok tartottak megszállva. Az Argon- nokban Four de Paristól északra a francia robbantásokat rövid harcok követték. Az ellenséget, amely lángvetőt használva nyomult előre, gyorsan visszavertük. Többszörös ellenséges támadási kísérletek az Avocourttól északkeletre fekvő erdőállásaink ellen az első kezdésen vagy valamelyes részelőtörésen túl jutni nem tudtak. A Maasstól keletre a Caillete-erdőben sem tudták a franciák keresztülvinni támadási szándékukat a szilárdan birtokunkban levő erődítések ellen. Tüzérségünk a tervezett rohamra résen álló csapatokat hatásosan tűz alá fogták. Keleti hadszíntér. A Naroc-tótól délre meghiúsítottunk helyi, de erős orosz támadásokat. Az Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Ví évre 6 K, V* évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond so* ronként 40 fillér. ellenséges tüzérség a tó mindkét oldalán élénk tevékénységet fejtett ki. Balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. ( i A legfelsőbb hadvezetőség. A hadiárvák sorsa. A hadiárvák fájdalmas sorsa az egyénekben és hatóságokban egyaránt mélységes részvétet és szeretetteljes érdeklődést kelt mindenütt és mindenki érzi, hogy az elesettek árváival szemben az államot és a társadalmat nagy és szent kötelességek terhelik. A kormány a legmesszebb menő gondossággal készíti elő a hadiárvák védelmét és országszerte folyik minisztériumokban és a törvényhatóságoknál a védelem előkészítésének munkája. Érdeklődtünk mérvadó helyen e nagyfontosságu ügy miben állásáról és az alábbi fölvilágositáso- kat nyertük: — Hogy a hadiárvák közvédelmét miként oldják meg, ez a kérdés most áll tárgyalás és döntés alatt. Az azonban már is bizonyos, hogy az összes hadiárvákbak közigazgatási védelmét a gyámhatóságokra, az árvaszékekre bízzák. — A gyámhatóságok kezébe van letéve minden hadiárva életének és életfejlődésánek intézése, irányítása. Az árvaszékek, ahogy ezt különben a parlamentben a belügyminiszter is már kifejezte, egész odaadással és nagy lelkesedéssel oldják meg a rájuk bízott feladatot. — A legérdekesebb azonban az árvaszékek munkájában az a nagy átalakulás, amelyen a gyámhatósági igazgatás a háborn alatt átment. Az árvaszékek, melyeknek tevékenysége még nem is oly rég teljesen kimerült a gyámi jogszolgáltatásban, ma országszerte a legerősebb szociális közigazgatás jellegét vette föl. Az egyik árvaszék például nagy gondot fordit rá, hogy a tavaszi vetések rendben legyenek és irányítja a tavaszi vetőmag beszerzését, a föld megmunkálását. Egy másik árvaszék a badiárvák és a had- bavonultak gyermekei részére a cipő és cipőtalp- szükségletnek beszerzésén töri a fejét. Számtalan árvaszék pedig azon tanácskozik, hogy lehetne bizonyos tőkét gyűjteni a vagyontalan hadiárváfc- nak arra az időre,’ amikor elérik a kort, hogy valami önálló keresethez lássanak. — A gyámügyi közigazgatás keretében szervezték meg nem régen a badiárva védelemnek talán a legfontosabb társadalmi szervét, a pártfogói intézményt. Ezt pedig aképp valósították meg, hogy minden hadiárva mellé, akinek erre szüksége van, pártfogót rendel ki az árvaszék, aki egyéni felelősség mellett vezeti, támogatja, pártfogolja azt a hadiárvát, akit gondjaira bíztak. Tehát nem az egyesületi pártfogói intézmény, ahol a felelősség megoszlik, hanem az egyéni lépett előtérbe, amely odaállítja a társadalom egyes tagjait egy bizonyos hadiárva mellé. Ebben az egyéni felelősségben rejlik az intézmény nagy praktikus és erkölcsi értéke. Ez a pártfogói intézmény, amely most országszerte gyakorlati kivitel alatt áll, a fejlettebb társadalmi viszonyok közt élő vármegyékben már bizonyos magasabb szervezeteket kapott. Szervezkednek a pártfogók községenként és járásonként. A vármegyék összes pártfogói pedig egy vármegyei pártfogó szervezetben tömörülnek, hogy az árvák védelme egységes irányelvek szerint történjék. Ez ma még — miután az intézmény kezdetén van csak — szórványos, de a jövő fejlődésnek az az útja. Előre látható, hogy igazán nagy és egységes eredmény csak úgy biztosítható, ha ezek az utolsó kis községektől a vármegyék székhelyéig szervezetekbe tömörült pártfogók egy országos szervezetet kapnak, az egységes irányítás és egységes céltudatos munka megvalósítására. A hadiárvák új statisztikai adatai csak április hó folyamán lesznek ismeretesek. Az 1915. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére«
