Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-05 / 10. szám

1916 március 5. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 van — 8 mágia élnek, bizonyára nem a levegő­ből, hanem az eltitkolt készletből. Továbbá a pékeknél történő sütések és egyéb körülmények megfigyelésével fogja a rendőrség, csendőrség és pénzUgyőrség az eltitkolásokat felderíteni. Nem csak annak érdeke tehát, hogy március 10-ig i pótolja eddigi mulaszását, akinek kevesebb van, mint kellene. Elvégre meg kell szokni, hogy ma a háború érdeke megköveteli, hogy a spájzunkba is belásson a hatóság. — Jótékonycélu előadás. A bonyhádi „Immaculata“ leánynevelő intézet növendékei február 27 én délután, a felépítendő „Máriafalva“ alapja javára jótékonycélu előadást rendeztek, amely úgy erkölcsileg, mint anyagilag fényesen sikerült. — A termet szorongásig megtöltötték a nézők százai és munkába kertilt a mesésen ren­dezett helyes számokban, a bájos szereplőket tapsokkal jutalmazni. — Hősi halál. Keserű István őcsényi kis­birtokos, 44. gyalogezredbeli katona az olasz harctéren hősi balált halt. A katonai parancsnok­ság az elesett hős feleségének most küldötte meg elismerő szavak kíséretében a II. oszt. vitézségi érmet. — A himlőoltáshoz. Városunkban a kö zönség beoltása [örvendetesen halad előre, úgy hogy nemsokára nem marad senki ki fogékony maradna a himlővel szemben. Az első felhívást sokan tévesen értelmezték, mert rendkívül sok 13 és 20 év közötti gyermeket küldöttek a vá­rosházára beoltás végett — hiába. A beoltás, mely kötelező törvényesen két ízben és pedig az első oltás az egyéves gyermekekre, a második oltás a 12 éves iskolás gyerekekre. Egy-egy ol­tás 10 évre immunensé (nem fogékonnyá) teszi a beoltottat. Így tehát ki a két kötelező oltáson keresztül esett, az 22—24 éves koráig a himlő ragálytól mentes és a beoltása felesleges. Az első felhívást sokan félreértették azért is, mert a vá rosbázára jövők nagy kontingensét a 12—22 éves fiatalság adta, kiknek nagyrésze vissza lett uta­sítva az orvos által azért, mert már két ízben volt oltva. Vissza kellett utasít ni azért is, mert a jelenlegi himlő elleni oltás nem kötelező, és a jelenlegi oltást a városi tiszti orvos tisztán csak a közönség megnyugtatására végzi önkényesen és az oltóanyagot, melynek megtérítése vagy a város pénztárát vagy a városi orvos zsebét fogja megterhelni, tehát az oltóanyaggal neki spórol­nia kellett. A belügyminiszter tisztán csak a ■cigányok beoltásáról gondoskodott, de a nagy- közönségről nem. Nem gondoskodott azért, mert a jelenlegi körülmények között nem találta szük­ségesnek. Ezek elŐrebocsájtása után kérjük a város közönségét, hogy csak azok fáradjanak a városházára 12 órakor beoltás végett, kik két ízben nem voltak sikeresen olva ; vagy ha vol­tak már két ízben, ha a 22. életévet már betöl­tötték ; mert az oltóanyaggal spórolnunk kell. — 36379 hadiárva. Soha szomorúbb stati- sztisztikát 1 A világháborúnak múlt év dec. 31-ig -36.379 hadiárvája volt Magyarországon. Ez a szám nem pontos, aemmiesetre sem teljes. A harctéren elesett bősök gyermekei, a gyásznak ez a fekete hadserege, nem kiáltanak atyjuk véréért, csönde­sek, könyezők, az egész világrengésből csak annyit tudnak és éreznek, hogy az ő apjuk nincs többé. Csak évek múlva lesznek nagyon szomorúak és nagyon büszkék, szomorúak, mert legtöbben még gügyögni sem tudtak, mikor apjuk nemzetiszin kokárdával a hadba indult és büszkék, mert ap­juk a hazáért csurgatta vérét. És az itthonhagyott katonasapka, egy kis darab pántlika, amely a háború alatt játékszer volt kezükben, akkor majd megszentelt ereklyéje lesz szivüknek. A hadi­árvák túlnyomó része, több mint 94 százalék az édesanyjánál maradt, majdnem harmadfél száza lék rokonoknál talált uj utthont, több mint har­madfél százalékát a gyám gondozza. Jótékony családoknál, örökbefogadóknál, állami gyermek- menbelyen mindössze néhány százan vannak el­helyezve. Az édesanyánál való elhelyezés aránya folyton emelkedőben van. — Kimutatott 36.379 főnyi létszámban nincsenek azok a hadiárvák, a kikről még nem lehetett hivatalosan megállapítani, de nagy a valószínűség, hogy atyáik hősi halált haltak. Ez eket az árvákat most Írják össze. — Szünetelő tábori postahivatalok. Ille­tékes helyről jelentik : További intézkedésig 9,16, 34, 45, 46, 49, 95, 99, 103, 140, 151, 168, 170, 187, 190, 210, 211, 227, 229, 230, 233, 234, 260, 261, 264, 264, 265, 300, 307, 308, 315, 316, 317, 319, 331, 336, 337 338, 339, 341, számú tábori (hadtáp) postákhoz, valamint a német császári 11. hadsereghez beosztott magyar és osztrák katonai személyek számára nem lebet magáncsomagot küldeni. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta­bélyeget szabad csak használni. Minden fillér «gy árva könnyét törli le. — Betiltott lap. A kormány az Eszéken megjelenő „Szlavóniai Magyar Újság* című lapot betiltotta, mivel egy cikksorozatban a magyargyülöietet szította. — Az nj moil műsor ismét kiváló szép felvételekből van összeválogatra. Egy nagyszerű sláger áll a műsor élén a »Két barát* citnü, 4 I (elvonáson dráma. Sóba meghatóbb filmet nem láttunk, a közönség elejétől^ végig feszült érdek lődéssel nézi minden jelenetét. — Ezenkívül egy aktuális harctéri felvétel: a «Varsó bevitele* és két kitűnő, páratlanul kacagtató humoros kép kerül bemutatásra. Egyúttal felhívjuk a közön­ség figyelmét a szerdai előadásra, mikor is egy nagy szenzáció, a «Tavaszi dér» lesz műsoron. — A szekszárdi népkonyhára adakoztak: Forster Zoltánná Szekssárd 20 korona, Wolf Arnoldné Szekssárd 20 kilogramm liszt, mely kegyes adomán vökért számos szegényeink névé ben ez utón is Tiálás kössönetem fejesem ki. — Bezerédj Pál. — Katona temetés Ertónyben. Cseh­országban, a reichenbergi csapatkórházban február hó 16-án agyhártyagyuladás következtében el­halt Ékes János 44. cs. és kir, gyalogesredbeli katona, ki a múlt év december 15 én vonult be kiképzésre. Edesatyja a távirati értesitésre, már csak kedves fia boltteteméhes ért. Hazaszállította, hogy itthon, a szülői földben helyezzék el az örök nyugalomra. Folyó hó 24-én délután volt a temetése a község nagy részvéte mellett. Jó fiú volt, mindenki becsülte. A temetőben a háborús emlékül állított szobor árnyékába temették, öt az első hazaszállított háború áldosatját. Fetter Gyula plébános a sírnál búcsú beszédet mondott s az Isten akaratában való megnyugvásra intette a nagyszámú gyászoló közönséget. — Halálozások. Súlyos csapás érte Müller Albert szekszárdi technikus-gépkereskedót, kinek neje szül. Hirschfeld Mariska hosszas szenvedés után elhunyt. Temetése múlt kedden délelőtt 10 órakor ment végbe általános részvét mellett. — özv. Ellmann Miklósáé szül. Könczöl Emilia életének /3-ik évében Szolnokon meghalt. Az el hunytnak néhai férje: Ellmann Miklós szék rzárdi tekintélyes ügyvéd volt. Az elhunytat Ellmann Elvira szolnoki polgári leányiskolái igazgató, Ellmann Ödön zalaegerszegi vármegyei árvaszéki ülnök, Ellmann Anna fővárosi tanitónö és Ellmann Böske gyermekei gyászolják. — Welding János nyug. tamásii kir. telekkönyv­vezető hosszas szenvedés után, életének 78-ik évében Szekszárdon el vunyt. Múlt kedden helyez ték örök nyugalomra. — Köszönetnyilvánítások. A Szekszárdi Takarékpénztár 30 koronát küldött a kezemhez az izraelita iskola szegény tanulóinak a részére, amely nemes adományért ezúton hálás köszönetét mondok. Dr. Ruhinslein Mátyás, egyh. iskola­szék i elnök. A Tolnamegyei Takarék é Hitelbank 100, a Szekszárdi Takarékpénztár pedig 40 koronát küldött a szekszárdi Önkéntes Tűzoltó-Egyletnek, ezen nemesszivü adományokért ez utón is koszi) netet mond a Parancsnokság. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a szekszárdi polgári fiúiskola részére jutalmazá sokra 40 koronát ajándékozott, mely adományért az iskola igazgatója köszönetét mond. ^ A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a községi ovodák és menedékházak szegény gyer­mekei felruházására 70 koronát adományozott, mely adományért a községi iskolaszék köszöne tét mond. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a Tolnavármegyei Muzeum-Egyletnek és Munkás­gimnáziumnak 50 koronát adományozott, mely adományért köszönetét mond a Közművelődési egyesület elnöksége. A Szekszárdi Takarékpénztár 30, a Tolna­megyei Takarék és Hitelbank pedig 40 koronát adományozott az Egyesült Szekszárd-Tolnamegyei Nőegylet javára, mely adományokért köszönetét mond az elnökség. Nyomtatvány és papirfosyasztók szives figyelmébe ajánljuk, hogy szükségleteikről idejekorán gon­doskodni szíveskedjenek, ameny- nyiben később, — a papírárak rendkívüli emelkedésére való te­kintettel — kénytelenek leszünk mai árainkat aránylagosan emelni. HOLNÍR-féle nyomdai maintézet és sab. iróalzotgyár részvényMrxasflg SZERSI&RD. — Adományok. A nagymáoyoki rkatb. zárda növendékei február hó 27 én asinielóadáat rendeztek, melynek 235 K 70 fillér volt a tiszta bevétele. Ezt az összeget a vak katonáknak ado­mányozták. — Rudolf Mátyás mössi plébános 18 K 34 fillért, Pináid Vilmos kisdorogi plé­bános 7 K 50 fillért gyűjtöttek és Dömötör József ssásados 10 koronát adományosott a harc­téren elhunyt szegénysoron katonák árvái és hozzátartozói részére. — A szekszárdi főszolga­bírói hivatal az utazási igazolványokért befolyt 253 K 50 fillért a harctéren megvakult katonák­nak küldötte. —■ A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 100 koronát adományozott a bolgár Vöröskereszt javára és 1000 koronát a szekszárdi Vöröskeresztnek. A Szekszárdi Takarékpéuztár 500 koronát adott a szekszárdi Vöröskeresztnek. Az értényi rém. kath hivek a „Máriafaivára* eszközölt gyűjtés alkalmából 14 koronát adomá­nyoztak, mely összeg beküldetett az Országos Kath. Szövetségnek. — Tanügyi hírek. Községi óvónői Ilié* lasztás. A tolnai községi óvónői állásra Rács Paula oki. óvónő választatott meg, — A tolnai községi II. számú állandó menedékházvezetőnöi állásra Tóth Erzsébet oki. óvónő Sskszárdról választatott meg egyhangúlag. — Államsegély. Jakab Jóssá sióagárdi rk. tanítónő részére 600 korona, Lányi Irén bölozkei ref. segédtanitónó részére havi 60 korona államsegély utalványoz látott. — Az államsegélyét községi és feleke­zeti tanítók, óvónők háborús államsegélye is leérkezett. Havi részletekben vehetik fel. A ja­nuári és júliusi nyugtát a kir. tanfelügyelőségnek is kell láttamosni. — Selyemgubó beváltásnál ez évben is szívesen alkalmastatnak tanítók és tanítónők. Fizetés négy hétre kezdőknek 140—160 korona. Jelentkezni lehet a kir. tan föl ügy el őség­nél 8 napon belül. PÉNZINTÉZETEK. Pénzintézeti közgyűlés. A -Szekszárdi Takarékpénztár múlt vasárnap délelőtt 10 óra­kor tartotta meg évi közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett. A közgyűlés elnökéül Orffy Lajos volt vezérigazgatót választották meg, a jegyzőkönyv hitelesítésére felkérettek: Boda Vilmos és Tihanyi Domokos. A közgyűlés jó­váhagyólag tudomásul vette az igazgatóság és a felügyelőbizottság jelentését; továbbá változatla­nul elfogadta Leicht Lajos vezérigazgatónak a tiszta nyereség felosztására vonatkozó előterjesz­tését. Dr. Peslhy Pál indítványára az intézet vezérigazgatójának, az igazgatóságnak és a fel- Ugyelőbizottaágnak a közgyűlés .köszönetét mon­dott. Orffy Lajos közgyűlési elnök elismerő sza­vakkal emelte ki az intézet vesetőségének és a derék tisztikarnak odaadó munkásságát. Végül Leicht Lajos köszönte meg maga és tiszttársai nevében a közgyűlés elismerését, mire az elnök a közgyűlést berekesztette. A nemzeti fogadalmi templom. Kevés nemzetnek jutott a világtörténetbeu oly magasztos, de nehéz szerep, mint hazánknak és csak egy Petőfi lantiához méltó volt, hogy hangot adjon az igaz és fájdalmas panasznak: Mit ettél föld, hogy annyit szomjazol, Hogy annyi kOnyt és vért iszol. A nemzet ma a huszadik században ugyan­azt teszi, amit ősei ezelőtt évszázadokkal tettek: a legnagyobb önfeláldozással, karddal a kézben kiálltának megállj t a kereszténység, kultúra és szabadság ellenségeinek. Csak a dátumok vál­toztak .. . A tatárjárás szörnyű pusztítása után mint­egy három évszázaddal később a mohácsi vész temetővé változtatta az országot. A Gondviselés azonban úgy intézte, hogy a temetővé vált or­szág ne legyen az enyészet és megsemmisülés gyászos színhelye, hanem hatalmas vértanusir, a melyből milliók számára uj élet fakad. Francia- ország nagy történetírója, Michelet egyik müvé­ben határozottan kérdést intéz Európa népeihez, hogy mikor fogják hálájukat leróni a dicső ma­gyar nemzetnek, amiért megmentette őket az izlámtól. A hála sokáig késett; 1914. nyarán ellen­séges tűz borította lángba az ország déli határát, a Kárpátok friss bótakaróját pedig pirosra fes­tette a kiontott vér. Rémes csapások nehezedoek egész világ­részünkre, a keresztény civilizáció nagy bölcső­jére. E megpróbáltatásban hazánk a rettenetes túlerővel szemben megszabadult az első, őt fenye­gető veszélyektől. Katonáink hősiessége dicső győzelmet aratott. Hálát adunk érte mindenek­előtt az egek Urának. Istené mindenekfelett a dicsőség. S mivel ezt elismerjük, semmit sem ve­szünk el hőseink megérdemelt dicsőségéből, ha­nem tulvilági fénybe mártjuk azt a babért, mely ! az ő halántékaikat koszoruzza.

Next

/
Thumbnails
Contents