Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-03-05 / 10. szám

JUJU, évfolyam. 10. szám. Szekszárd, 1916. március 5. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető j minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Va évre 6 K, 1lt évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko­rona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond so­ronként 40 fillér. Nunkáshiány. A közel két év óta tartó véres háború a harctérre szólította legnagyobb munka­erővel rendelkező fiatalságunkat. A későbbi idők szükségletei elvitték a korosabb férfia­kat is s most már a 43—50 évesekre ke­rül a sor, úgy, hogy alig marad a férfi- lakosságból még valaki itthon; aki a sür­gős mezei munkák végzésére alkalmas volna. Égetően felmerül tehát .a kérdés, hogy a közeledő tavasszal ki fogja elvé­gezni a töméntelen munkát, mely szüksé­ges, hogy úgy az itthonmaradt lakosság, mint a harctéren küzdő honfitársaink éle­lemmel való ellátását s egyéb jövedelmi források nyitvatartását biztosítsa. A még köztünk levő, idősebb férfiak erre már ko­ruknál fogva, képtelenek; asszony nép pe­dig egyáltalán nem tud beleilleszkedni az uj helyzetbe s részint nehezebb munkára való kevés hivatottsága, részint nélkülöz- hetlen voltának túlbecsülése folytán oly követeléseket támaszt a munkaadóval szem­ben, mely az elviselheti enség minden al­kotó részét magában foglalja. Ha tehát azt akarjuk, hogy a férfi- érőt igénylő gazdasági munkálatok telje­sen fenn ne akadjanak s általábán a ter­melés rendes lefolyása legyen, részint, hogy a mindinkább elharapódzó munka­uzsorának véget véssünk s a nehezebb munkák elvégzését is biztosítsuk, okvetlen férfiakból álló munkáscsoportról kell gon­doskodnunk, mely a mező és egyéb gaz­dasági ágak munkálatainak zavartalan el­végzését biztosítsa. Erre nézve pedig ren­delkezésünkre áll az óriási fogolytábor, neki is kedvesebb mézei munkák végzésére teljesen alkalmasak. Mindenütt, ahol eddig alkalmazásban voltak, dicsérettel emlékeznek meg az orosz foglyokról, akik dolgosak, értenek is hozzá és egyátalán nem tulkövetelők. Csak az a nagy baj, hogy nagyon bajos hozzájuk jutni. A kormányrendelet a kerületi katonai parancsnokságot jelöli meg a helynek, hova foglyok átengedése végett fordulni kell, de hányán nem tud­ják, hogy hol székely az a parancsnokság s minő formaságoknak kell megfelelni, hogy a munkaadó célját érje. Azután meg az egyiknek aratóra, a másiknak szőlő­munkásra volna szüksége s esetleg külde­nek neki egy iparost, vagy egy gyógysze­rész segédet, mint megtörtént egy köze­lünkben való pusztán, akit azután mezei munkákra kényszeríteni nem csak célsze­rűtlen, de egyszersmind embertelen is. Mennyivel célszerűbb volna, ha a fog­lyok kiadását decentralizálnák s amint tervbe van véve, a járásonként felállítandó gazdasági bizottságok hatáskörébe utalnák. Ahhoz mindenki könnyen hozzáférhetne és eredménnyel kérhetne olyan munkást, a minőre neki szüksége van s amely munka elvégzésére az illető fogoly társadalmi állá­sánál fogva hivatva van. íme mily könnyű a mezei munkák elvégzésének nagy kérdését, mely mind­nyájunk létének s megélhetésének alapfel­tétel«^ a megoldási módot megtalálni, csak ezzel is el ne késsünk, mint már annyi fontos dologgal annyiszor megtörtént. Sürgősen járási bizottságokat s orosz foglyokat kérünk tehát, hogy a harctéren küzdő s foglalkozó honfitársaink szükség­leteink biztosításáról gondoskodhassunk és mellett magunk s itthon maradt hozzánk tartozóink \ megélhetését is biztosítsuk. Boda Vilmos. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, március 3. Orosz, Olasz és Délkeleti hadszíntér: A három hadszíntéren tartós nyugalom van, Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, március 1. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Yperntől délkeletre a csatorna mentén az angolok betörtek a február 14 én tőlük elfog­lalt Bastiola-állásba, sőt keskeny arcvonalon ko rábbi legelői levő állásunkig nyomultak előre. Innen nyomban ismét kivertük őket. A Bastiola- állás egyes részein még tartják magukat. A La Bassee i csatornától délre az ellenség robbantásai nyomán arcvonalunk előtt élénk közelharcra ke­rült a sor. A Champagneban az ellenség tüzér­ségének tüzelése helyenként nagy hevességre fo­kozódott. Az Argonneokban a Bolante erdőben La Chaladetól északkeletre a franciák egy rész- lettám-dását könnyűszerrel visszavertük. — A Maastől keletre emelkedő magaslatokon erős tü­zérségi előkészítés után megtisztítottuk Douau- mont falut és vonalainkat a falutól és a páncél­erődtől nyugatra és délre kedvezőbb állásokba tóltuk előre. Több mint 1000 foglyot és 6 nehéz ágyút szállitottunk be. Regtilőink Verdun erődí­tési körzetében sikeresen dobtak francia csapa­tokra bombákat. Immelmann hadnagy Douaitől keletre immár a kilencedik ellenséges repülőgépet lőtte le, egy angol kétfedelűt két tiszttel, akik közül az egyik meghalt, a másik súlyosan meg­sebesült. Keleti hadszíntér. Dünaburgnál, Friedrich - stadtól keletre és a Servvec és Stara arc vonalon járőrhaíc volt. Balkáni hadszíntér. Nincs újság. A legfelsőbb hadvezetőség. Török hivatalos jelentés. Konstantinápoly, március 3. A főhadiszállás jelenti: Dardanella-front: Néhány ellenséges cirkáló és torpedónaszád a leg- 1 utóbbi napokban megszakításokkal hatástalanul bombázta a szedil bahri és tekeburnui partsávo- kat és a Szmirna közelében levő nyílt városokat, Kusedaszit és néhány ettől északra fekvő falut és azután visszavonult. Február 29-én egy angol cirkáló behatolt az akabai öbölbe, bombázta a part mellett lévő tábort és azután egy hadihajó védelme alatt mintegy háromszáz katonát partra* szállított. Csapataink és önkéntes katonáink vi­szonozták a tüzelést. Hat órás harc keletkezett, amelynek eredményeképpen az ellenséget teljesen elűztük Y partról. Az ellenség újabb kísérlete, a mellyel nyugtalanítani akart bennünket, szintén meghiúsult. Az ellenség veszteségei meglehetősen nagyok. Az önkéntes harcosok a küzdelem folya­mán csodálatraméltó magatartást tanusilottak. Yemen-front 1 A legutolsó jelentésből kitű­nik, hogy abban a csatában, amely Afiusnál, Sejk-Ozman és Lahedj között folyt le, az ellen­ség 160 halottat veszített, köztük egy táborno­kot, a partraszállitott csapatok parancsnokát. Ezenkívül sok igavonó állatot veszített az ellen­ség, amely a harcban fojtógázokat használt. Az Adentől Iladramatig terjedő partsávon lakó tör zsek emirje az atiusi csata után bejelentette, hogy aláveti magát az ottomán kormánynak. Az Adentől keletre és nyugatra lévő partvidék tehát török uralom alatt áll. Az angoloknak kevés be­folyásuk van Adenre és Sejk-Ozmánra. Az Irak- és Kaukázus-front: Nincsen újabb jelentés. Vaux erődjét ágyuzzuk. Lausanne, március 3. A Gazette de Lausanne jelenti párisi táv­irat alapján, hogy a német és osztrák-magyar ne­héz ütegek Vaux erődre koncentrálják a leghe­vesebb tüzet. Az erőd borzasztó károkat szenve­dett egy-egy találat következtében. Lélekhez való beszéd. Kétségtelen, hogy a háború is, miht min­den emberileg végezhető dolog, bizonyos korlá­tozott idő alatt folyik le s mint minden dolog, úgy ezt is lehet siettetni, vagy elhúzni. Ellen­ségeink minél tovább huzni szeretnék. A magyar természet a gyors munkát szereti. Nemcsak a dolog ég a kezünkben, de nem lankadó eréllyel állandó offenzív szellemünk már derekas részét végezte el a háború munkájának. A fronton le­vők energiáját megsokszorozza az igyekezet, hogy minél hamarább győzzenek és hazatérjenek. S vájjon az itthon levők az állam által részükre kiszabott háborús teendőket nem azon érzelem által serkentve kell-e, hogy meg tegyék, hogy ezzel közelebb hozzák a várt végdiadalt. Ez az érzés ösztökélt arra, hogy pénzünk fölös­legét az államnak kölcsön adjuk, hogy rezet és fémet adjuk a hadseregnek s hogy, ami minden­nél becsesebb, friss és friss katonaanyagot ad­junk a hadseregnek. Tesszük ezt abban a tudatban, mert ezzel növeljük nemzeti ellentálló képességünket és siettetjük a döntő győzelem eljövetelét, a háború eredményes befejezését. Tesszük ezt abban a tudatban, hogy e cél érdekében kéri az állam tőlünk azok teljesítését. Most gabona-feleslegeinket kéri az állam közcélra — pénzért. Vájjon az a magyar föld- mives atya, aki odaadta fiait, unokáit a haza szolgálatára, az a magyar polgárasszony, ki mint anya fiát, mint feleség férjét adta oda az állam hivó szavára, hogy végezzék el a háború nehéz munkáját, most a sokkal csekélyebb értékű pár métermázsa gabonáját rejtegetné el, mikor az állam a háború sikeres sbefejezésének siettetése érdekében most a gabona felesleget kér. Magyar atya, anya nem dugta el a fiát, feleség a férjét, tehát legértékesebb kincseit, hogyan férne tehát hozzá most az, hogy a saját szükségletén felüli, az újig nélkülözhető ké­ny ér feles legeit rejtegesse az állam elől, mikor annak közieadása szükséges a háború érde­ben ? Nem tételezzük ezt fel Szekszárd város és Tolnavármegye lakosairól, a vitéz kk-esek hozzátartozóiról, akikhez vármegyénk alispánja igazán a mai időkhöz illő hangnemben megszö­vegezett felhívással fordul. Az alispáni felhívást kivonatosan az aláb­biakban hozzuk: „A hadviselés érdekei mulhatlanul követelik hogy kormányunk alkalmas intézkedésekkel áll' hasson szembe az ellenségnek azzal a szándéká val és törekvésével, amely a fegyverrel legyőz ■9* Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents