Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-17 / 51. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 1916. december 17. tartó fiók egyesületnek, mint a kórházi szervezet keretében működő összes hölgyeknek és uraknak a felsőbb katonai hatóságok legmelegebb köszö­netét tolmácsolja és beteg és sebesült katonáinkat további jóindulatukba és gondjaikba ajánlja. — A délutáni órákban a bizottság a „Ferenc“ köz­kórházban ápolt katonákat vette felülvizsgálat ‘ alá, este 6 órakor pedig, szemlekörutja folytatá­sára, kocsin Tolnára utazott — Megvizsgálta a bátaszéki Vöröskereszt egyleti kórházat is s a •közel 400 betegre példásan berendezett és nagy körültekintéssel vezetett kórház vezetőségének elismerését nyilvánította. — Küldöttség a földmivelesügyi miniszter­nél. A Szekszárdi Kisgazdák Egyesületének a rézgálic szorgalmazására kiküldött 10 tagú kül­döttsége Szüliman György vezetésével múlt szer­dán tisztelgett a földmivelésügyi miniszternél. A küldöttséget a miniszternek, minthogy Batthyány Tivadar gróf, a kerület képviselője beteg volt, Lovászy Márton országgyűlési képviselő mutatta be és hosszú beszéd keretében kérte a minisz­tert, hogy az átadott kérvényünket támogassa. Á miniszter válaszában kijelentette, hogy ismeri Szekszárd bortermelő vidékét és hogy kereseti forrása a bortermelés, tudomása van arról is, hogy csapadékos éghajlatkor nagy küzdelem mel­lett tartható fenn a szőlő. Ami csak módjában áll, mindent el fog követni a rézgálic előállítá­sára. Szüliman György kérte a minisztert, hogy kegyeskednék informálni a küldöttséget, hogy kataszteri holdanként számítva hány kilót helyez kilátásba és milyen árban lesz megállapítva ? A miniszter válaszában azt mondta, hogy jelenleg többet nem tud kilátásba helyezni, mint katasz­teri holdanként 5 kilót, mert a német kormány nem engedélyez többet. Egy gyárral szerződést kötött a rézgálic gyártásra, de ez meghiúsult, mert muníciót kell neki gyártani. Az árra vonat­kozólag nem tud biztosat mondani, minthogy az előállítási ár^különböző, Gyártják 2 és 8 koroná­ért is. Földvári Mihály kérte a minisztert, hogy kellő időben megkapnánk és ha lehetséges lenne, egyszerre. Továbbá kérte a minisztert, hogy miután tudomása van arról, hogy egyesek­nél- van rézgálic, de igen drágáért adják, (20 ko­ronát kérnek), kegyeskednék valami módon, talán rekvirálás utján, oda hatni, hogy mégis valami­vel olcsóbban lehetne beszerezni. — A miniszter* azt válaszolta, hogy törekedni fog, hogy a ki utalt rézgálicot egyszerre megkapjuk, de Ja ke­reskedők által árusított rézgálic drágasága ellen nem tehet, mert ez mint csempészáru jön Magyar- országba. Nagy kockázattal jár, most is egy bi­zonyos rizskását szállított Sveicból és mivelhogy rézgálicot találtak közte, az egész* árut elkoboz­ták. Tehát ha rekvirálná, nem kockáztatná meg senki a szállítást, akkor még nagyobb baj lenne, mert egyáltalán nem lenne rézgálic. Tehát a két rossz közül, a kevésbbé rosszat válasszuk, ha drága is, inkább legyen, minthogy hiányt szén- , védjünk. Mert mi nem tudunk eleget előállítani. Végül kijelentette, hogy készséggel hozzájárul, hogy a kiutalt rézgálicot az egyesület kapja meg kiosztásra és erről a vármegye alispánját értesí­teni fogja. Sz. Gy. — Itt említjük meg, hogy Szulimati György, a fenti egyesület ügyvezető igazgatója gazdatársaira való tekintettel, össze­köttetést keresett egy fővárosi céggel és sikerült neki a rézgálicárat előbb 1.7 ’*&s most, hogy fent- jártak és több eladást helyezett kilátásba, a cég az árat kilogrammonként 16 koronára szállította le és pedig ezen ár a már előbb 17 koronáért -egyesek által rendelt és a már meg is kapott rézgálicra is kihat. Tehát vagy rézgálicot kap­nak a többletre, vagy a pénzt -kapják vissza. -— Ez utón hivatnak fel mindazok, akik már ren­deltek vagy rendelni akarnak, hogy Szüliman Györgynél Szekszárdon jelentkezzenek. — Tolnavármegye 150,000 koronás alapit Ványa. Lapunk múlt szamában, a vármegyei közgyűlésről irt közleményünkben megirtuk, hogy Forster Zoltán alispánunk indítványára a tör­vén) hatósági bizottság egyhangú határozatával kimondotta, hogy elhunyt nagy királyunk /. Fe­renc József emlékére 150 000 koronás vármegyei alapot létesít a világháborúban rokkanttá vált totnamegyei illetőségű szegénysorsu katonák, katonaárvák és özvegyek segélyezésére. Agilis alispánunk az alapítványi összeget a közélelmezés körül és a földmivelésügyi miniszteri rendelet alap- ! ján elért megtakarításból fedezi és igy az nem hoz a vármegye közönségére újabb terhet. — Bartal Béla adománya. A jótékonyság­ban mindig elöljáró Bartal Béla cs. és kir. ka­marás, Bukarest bevételének örömére újabban •6000 koronát adott jótékony célra. Nevezetesen -5000 koronát küldött a báró Schell Józsefité-féle gyűjtésre és 1000 koronát a szekszárdi Vörös- kereszt kórháznak. Ez a ritka bőkezűség nem szorul bővebb dicséretre. — Választás. Decs községben a megürese­dett segédjegyzői állásra Halasi Andor okleveles j egyző helyettesittetett. Bállá Dezső emlékére. Dezső ? ! Ah! de nem, nem igaz! Az mégsem nem lehet! Egy ifjú élet ily könnyen Elenyészhetett?! i Előttem áll képed, mikor Boldogan nevetted A nemzetiszin szalagot A csákód mellett, S örömmel, ujongva mondtad: Holnap én is megyek. Kedves, jó barátom nos hát Az Isten veled­S a harcmezön is megálltad, — Mint itthon — a sarat; Hány muszkának adott halált Rettentő vasad! S most jő a hír, a gyászthozó. Ah! de nem, nem lehet! S fájdalom mégis csak igaz: Dezső elesett! — Az Egyesült Szekszárd—Tolnamegyei Nöegyesület választmánya gyűjtést indított meg tagjai körében, hogy a hozzá fordult nagyszámú segélykérők nyomorán enyhitsen. A megindított nemes emberbaráti gyűjtésnek eredménye közel 700 korona. Akik adományaikkal segíteni akar­nak a szükölködőkön, azok adományaikat küld­jék be özv. dr. Sass Istvánná nőegyleti tb. elnök nevére Szekszárdra. —- A koronázási halom földje. A belügy­miniszter a következő felhívást intézte Tolna- vái’megyéhez : „A megkoronázott király mély értelmű nemzeti hagyománynak megfelelően a koronázási halmon négy kardvágással jelképezi, hogy győzelmes kardjával megvédi az országát bármely oldalról fenyegető ellenséggel szemben, ősi szőkás, hogy a koronázási halomhoz, amely hazánk szent földjét képviseli, az ország vala­mennyi törvényhatósága küld földet. A korona zási ünnepek e fenséges mozzunata sohasem volt jelentősebb, mint most, amikor királyunk észa­kon, délen és' keleten és nyugaton vezeti győze­lemre hős seregeinket. Felkérem a törvényható­ságot, hogy a koronázási halomhoz saját terüle­tének történelmi nevezetességű helyeiről 5 klgr. súlyú tiszta földet postán, következő felírással: Hivatalból koronázási ügyben portómentes, hoz­zám sürgősen beküldeni szíveskedjék. A koroná­zási ünnepre szóló meghívást a törvényhatóság­nak egyidejűleg megküldtem.“. — A felhívásra Tolnavármegye alispánja 5 klgramjn súlyú földet küldött a kajdacsi határban levő sáncból, ahol a korona a mohácsi vész után három napig egy odvas fában 'volt elrejtve. — A kézipodgyászban szabad élelmiszert vinni. Az orsz. közélelmezési hivatal elnöke leiratot in­tézett Baranyamegyéhez, a melyben a következőket mondja : értesülésem szerint a podgyászvizsgá­lattal megbízott közegek a rendeletek hibás értelmezése következtében az élelmicikkeknek a városokban való bevitelét több esetben megaka­dályozzák. Ezen, a közélelmezésre felette hát­rányos körülmény megszüntetése és miheztartás végett közlöm, hogy az élelmiszereket utipodgyász- ban még szállítási igazolvánnyal sem szabad szállítani. Kézipodgyászban ellenben, az ország határain belül, szabad élelmiszert vinni. A hazai városok piacára s a lakosság ellátására szánt élelmicikek szállításában, ha. az kézipodgyászként történik is, a hatóságoknak a városokat aka­dályozni nem szabad. — Erre a rendelkezésig nagy szükség volt, mert a legtöbb hatóság túlságos szigorúan vette az ismert rendeletet s ezáltal a városok piacainak ellását megnehezítették. — Az egyház és a papság a hadikölcsön érdekében. A nemzeti összetartozandóság és együttérzés lélekemelő jelensége, hogy a tár sadalmi életünk minden tényezője — egymással versenyre kelve — lankadatlanul munkálkodik az ötödik * hadikölcsön sikerén. Fontosságánál fogva külön megemlítést érdemel, hogy mindenik felekezetink papsága hagyományos hazafiassággal és a nép lelkipásztorához méltó készséggel buzgólkodik azon, hogy az otthonmaradottak — az állam kölcsönkérő szavára — teljesítsék hon­polgári kötelességüket. Nemcsak lelkesítő szóval agitálnak a nemzet védelmére szükséges kölcsön érdekében, hanem tehetségükhöz képest jópéldával járnak elől a jegyzésben is. A katholikus egyházi vagyon ezúttal is. milliók imponáló számával szerepel a jegyzők sorában és a nagyarányú részvétellel mindeneket figyelmeztet, hogy harma­dik évében járó háború győzelmes befejezésére anyagi erőnket is teljes mértékben latba kell vetnünk. A többi egyházak is nem kisebb lelkesedéssel és odaadó késuéggel sitnek a rendelkezésükre álló összegek jegyzésével emelni a kölcsön sikerét. A hadikölcsön tudvalevőleg népkölcsön, amely igazi nagy eredményt csak ak­kor mutathat fel, ha a legszélesebb népréteg pénzerejéből tevődik össze. — E legszélesebb népréteg bevonása a badikölcsönbe a mai vi­szonyaink között eredményes csak úgy lehet, ha minden felekezet minden egyes papja teljesiti hazafias kötelességét és híveivelJ megismerteti a hadikölcsön sikerének nagy nemzeti fontosságát és egyben az abban résztvevőre nézve feltétlen hasznosságát. — Elhalasztott rekvirálás. A hadsereg szük­ségleteinek biztosítása céljából elrendelt rekviráj lást, Forster Zoltán vármegyei alispán intézke­désére, folyó évi december hó 18-ig elhalasztot­ták. — Szekszárdon a rekvirálást katonai kísé­rettel Mikula Dezső polgári iskolai tanár, Hor­váth Ignác és Tarlós János népiskolai igazga­tók, Bállá Sándor, Kálmán Ferenc, Rácz Gyula, Garai Jánost König Géza, Kelemen Károly ta­nítók és Fent László hitk. pénztárnok végzik. — A katonák karácsonyfájára. Vitéz kato­náinknak az idén is szuronyos karácsonyuk lesz, a szeretet és békesség ünnepén megint a gráná­tok borzalmas zenéje szól nekik karácsonzi csön- getyük -helyett. Mindenki megérti, hogy a hősök mily vágyódással gondolnak haza a meleg, szép karácsonyestére. Ezek a hősök valóban meg­érdemlik, hogy gondoskodjunk boldog karácso­nyokról, hogy a harctéren is legyen szép kará­csonyuk katonáinknak, ahol a halál az ur, ahol a mi édes hazánkért és érettünk küzdenek. —- A Magyar Szent Korona Országainak Vörös­kereszt Egylete, a m. kir. honvédelmi miniszté­rium Hadsegélyzü Hivatala az idén is országos gyűjtést indított meg a katonák karácsonyfájára. A szekszárd-belvárosi és a Béri Balogh Adáot- utcai róm. kath. népiskolák tantestülete erre a nemes célra 40 K 10 fillért gyűjtött. — A karácsony és ujáv előtti vasárnapokon este 6 óráig lesznek nyitva az üzletek. A hiva­taloslap közli a kereskedelmi miniszter rendeletét, amely szerint a hadiállapot folytán érezhető nyo­masztó gazdasági helyzet az üzleti pangás eny­hítése érdekében kivételesen megengedi, hogy a folyó évi december 24-éré és 31-éré eső vasár­napokon as ipairi és kereskedelmi árusítás és házhoz szállítás a magyar szent korona ország­nak egész területén esti hat óráig végezhető le­gyen­— Adakozás. A Simontsits Béláné által létesített és nevét viselő szekszárdi I-ső nép­konyhára adakoztak: özv. Kunfiy Károlyué Fácánkert 100 korona, dr, Haidekker Béla Szekszárd 10, gróf Széchenyi Domokos Nagy- dorog 50, Sohlesinger Ignác Szekszárd 6, Tóth Károly Szekszárd 10, dr. Mayer Gyula Szekszárd 5, dr. Zavaros Gyula Kötesd 4, Leopold Lajos Szilfamajor 20, Percei Béla Bonyhád 20, Döry Hugó Tüske puszta 20, Stauber Sándor Dana­földvár 10, Benceerdői gazdaság Nagykónyi 10 K, dr. Spányi Leó Szekszárd 10, Pollák Lajos Baja 10, Apponyi Géza gróf Hőgyész 50, Református agyház Nagyszokoly 2 korena 13 f., Vaszkovits Antal Fornád 10 korona, mely kegyes adomá­nyokért számos szegényeink nevében ez utón is hálás köszönetemret nyilvánítom. Bezerédj Pál. A szesztermelés hatvan százalékának lefoglalása. A hivataloslap csütörtöki száma közli a pénzügyminiszter rendeletét, hogy fogyasztási adó alá eső szeszfőzdékben december elsejétől termelő szeszmennyiséget, ennek hatvan százaléka erejéig zár alá helyezi és a közszükséglet céljaira igénybevettnek jelenti ki. Ennek következtében a szeszfőzdék a november 30 ika után teljesítendő szállítás iránt vállalt kötelezettségeiket minden egyes vevővel szemben csak ,a kikötött mennyi­ség 40 százaléka erejéig kötelesek teljesíteni. — Szölövóte!. Waldmann Dezső, a szek­szárdi Magyar Király Szálloda tulajdonosa, 8000 koronáért megvette Zarabag Ferenc nyug. posta­mesternek a jobb Remete hegyen levő 4000 öl nagyságú termő szőlejét. — A Szekszárdi Katholikus Legényegylet ifjúsága folyó hó 10 én szinielőadást rendezett. Előadásra került „ A két mátka“ cimü aktuális, hazafias színmű. Az előadás jól sikerült. Á sze­replők mind megállták helyüket, egyesek pedig kiválót is nyújtottak. Az anyagi siker is szép volt, amennyiben az előadás 413 koronával gya­rapította az egylet pénztárát. Az előadást — te­kintettel a nagy érdeklődésre — folyó hó 17-én megismétlik. Felülfizettek: Barta Ede 4 K 40 f., Erdős Zsigmoud, Debulay Imre. Zúgmond Dozső 1*40—1*40, Vesztergombi István 1*20, Horváth Károly, {Seholez Jenő zászlós, N. N., Tamné 60—60 f., Preimayer József 40 f., Prantner Jó- zsefné 20 f. Jegyeiket megváltották : Garai Já­nos és neje 3 K 40 fillérrel, mély összegekért hálás köszönetét mond az elnökség.

Next

/
Thumbnails
Contents