Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-12-10 / 50. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1916. december 19. fejezése hozza meg. Ehhez viszont ezidő szerint az ötödik hadikölcsönre ván szük­ség, .tehát mindenki, áld jegyez az ötödik hadikölcsönre — a győztes békét segíti kö­zelebb hozm. e. I. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Az orsovai oláh seves is letelte a fegyvert. 18.000 fogoly, a zsákmányolt ágyúk száma 24. Höfer mai jelentése. .Budapest, december 8. Keleti hadszíntér: Mackensen vezértábor­nagy badcsoportja | A románok üldözése a buka- •est—plojef8ti vonalon tál gyorsan halad előre. A predeáü és az Osánc-szoros felől hátráló ellenség visszavonulási útját már osztrák-magyar és né­met csapatok által elzárva találta és legnagyobb részben fogságunkba esett. A IX. hadsereg teg­nap mintegy 10.000 embert fogott el. Az Olt folyónál Szívós ezredes csoportja | Nyugat-Ro­mániában elvágott román erőket ismét megtá­madta és megadásra kényszeritette. Tiz zászlóalj, egy lovasszázad és 6 üteg tette le a fegyvert; összesen 8000 ember és 26 ágyú került a ke­zünkre. József főherceg vezérezredes harc^pnala: A Trotus völdyben és a Ludova területen az el­lenség erős támadásait véresen visszavertük. Lipót bajor herceg veáértábornagy harc­vonala : A cs. és kir. csapatoknál nem történt semmi. Olasz harctér: Tegnap korán reggel a Karszt-szakaszon az ellenség erős tüzérségi tüzet indított, amely Kostanjenica környéke elien a legnagyobb hevességre fokozódott, de délben, a mikor az idő kedvezőtlenre fordult, ismét alább­hagyott. Délkeleti hadszíntér: A Vojusánál erős el­lenséges tűz. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, december 8. A nagyfőhádiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : A trónörökös hadcsoportja: A Maas nyugati partján a franciák tegnap megtámadták a 304-es magaslaton december 6-án általunk el­foglalt árkokat. Visszaverettek. Keleti hadszíntér: Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala : A Düna-fronton orosz előretörések meghiúsultak. Vibsytől délre a tábori örsállásaink egyikébe benyomult osztagokat nyom­ban ismét visszaüztük József főherceg vezérezredes barcvonala : A kárpáti nagy tehermentesítő offenziva kudarca után az orossok már csak részleges támadásokra vállalkoztak. Tegnap több rohamot intéztek a Ludován és a Trotus-völgyben vonalaink ellen, de véresen visszayerettek. Mackensen vezértábornagy badcsoportja: Előnyomulásunk a Bukarest—Ploesti vonal ellen és azot> túl oly gyorsan történt, hogy a predeáü és ósánc szorosi határterületen álló románok már nem tudtak idejében visszavonulni. Hátrálásuk közben német és osztrák-magyar csapatokba üt­köztek és északról szorongatva, a iegnagyobb' részükben fogiágunkba estek. A hegység és a Duna között az üldözés folyik. A kilencedik had­sereg egyedül tegnap mintegy 10.000 embert fo­gott el. Az Oltnál beteljesedett a Nyugat-Romá- niába elvágott erők kikerülhetetlen végzete. — Szívó ezredes december hó 6 án az alája rendelt osztrák-magyar és német csapatokkal megadásra kényszeritette azokat. Tiz zászlóalj, egy lovas- század és hat üteg, 8000 emberrel és 26 ágyúval tette le a fegyvert. Macedón harcvonal: A szerbek éjszakai támadásait Trnajánál, a Csernától keletre német és bolgár csapatok visszaverte. Épp u£y meg­hiúsultak az angolok ismételt előretörései | Struma- sikságon. A többnyire kedvezőtlen időjárás elle­nére repülőcsoportunk november hónap folyamán is nagy eredményeket mutathat fel. Mig mi nyu­gaton és keleten, Romániában és Balkánon ösz- szesen 31 repülőgépet vesztettünk el, addig az ellenség veszteség a következő volt: Légiharc­ban elvesztett 71, alulról lelőttünk 16, kényszer­leszállás folytán elvesztett 7, összesen 94 repülő­gépet. Ebből 42 birtokunkban van, mig vona­lainkon túl 54 repülőgép lezuhanását figyeltük meg. A tüzérségi és gyalogsági repülők fontos feladataik kitűnő teljesítése által a többi csapa­tok elismerését és bizalmát érdemelték ki. Telje­sítményeiket a hadvezetőség magasra becsüli. Liidendorf, első fŐBzállásmester. I TolMvármegye részvéte és hódolata uj királyának. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 9-én rendkívüli közgyűlést tartott, hogy jóságos magyar apostoli királyunk: I. Ferencz József halála felett érzett mélységes fájdalmának kifejezést adjon és az uj király IV. Károlyt hódolatteijes alattvalói hűséggel üdvözölje. A bizottsági tagok a gyász jeléül feketé­ben jelentek meg. Kovács Sebeitény Endre főispán fél 10 órakor üdvözölve a megjelenteket, a közgyűlést megnyitottnak nyilvánitá és mélyen átérzett, len­dületes szavakkal adott a vármegye közönsége gyászának kifejezést. Azt hiszi — úgymond — hogy a törvényhatósági bizottság összes tagjai­nak intencióját követte, midőn a mai közgyűlést egybehívta. Igazi bánat és fájdalom tölti el szi­vünket I. Ferencz József apostoli királyunk ha­lála fölött. Fájdalom,' szeretet és tisztelettel zár­juk szivünkbe emlékét. Népe ragaszkodását és szeretetét, mint uralkodó és mint ember egyaránt kiérdemelte. Uralkodása első idejét súlyos gon­dok tették nehézzé. Csak röviden emlékszik meg az elhunyt királynak uralkodásáról, mert ezt a történelem lesz hivatva megörökíteni. Kiemeli az 1867-iki törvény létrehozását, mely a nemzetet és király 'egyetértését és 50 éves fejlődésének alapját vetette meg. Hosszú uralkodását népe boldogitására hasz­nálta. A Mindenható hosszú élettel áldotta meg. Természetesen Öt is meglátogatta a sors, mint királyt és mint embert. Hála |a Minden­hatónak, hogy megadta Neki, az erőt nehéz kö­telessége teljesítéséhez. Szerette népét, hogy ez a szeretet mélysé­ges volt, legjobban bizonyítja végrendeletének azon passzusa, melyben Népéhez fordul. A király ezen szavait a főispán szószerint olvasta fel. Végül azzal fejezte be lendületes gyász- beszédét, hogy tartsuk becsben emlékét és szel­lemét. Legyen áldott emléke! A bizottsági tagok nagy figyelemmel állva hallgatták meg a fő­ispánt. A közgyűlés a főispán indítványára elha­tározta, hogy I. Ferenc József király emlékét jegyzőkönyvben megörökíti és elhunyta feletti részvétét kifejezi. Ugyancsak az ő indítványára elhatái’ozták, hogy hódoló feliratot intéznek IV. Károly királyunkhoz a miniszterelnök utján. A feliratot dr. Éri Márton főjegyző olvasta. fel, melyet itt közlünk egész terjedelemben. Császári és Apostoli Királyi Felség! Legkegyelmesebb Urunk! Az éj sötét szárnyán érkezett lesajtó hir, hogy jóságos királyunk Első Ferenc József Ó Császári és Apostoli Királyi Felsége a Minden­ható akaratákól kilehelvén nemes lelkét, megtért őseihez, kimondhatatlan gyásszal boritá lelkünket és mélységes fájdalőmmal tölté el szivünket; s jól lehet pátriárkái kora miatt félve aggódtunk drága életéért és remegve gondoltunk a kikerül­hetetlen vég bekövetkezésére, mégis mélyen meg­rendített bennünkbt rajongásig szeretett királyunk elvesztése. Mert aki mint férfiú századok viharától ostromolt tölgyként töretlenül tudott megállani egy hoszu életen át a legsu'yosabb csapások és megpróbáltatások szülte gyötrő fájdalmak ára­datának golgotáján ; aki mint király letudta rázni magáról egy fájó múlt hagyományai lenyűgöző lidércének bék­lyóit, hogy hűségesen ragaszkodó nemzetének jogos óhajtását teljesitve s ezáltal egy uj ezred­évnek alapjait lerakva, országát a fejlődésnek, haladásnak és anyagi jólétnek soha nem képzelt madaslatára emelje ; s aki mint uralkodó, tényeiben, cselekede­teiben mindenkor az igazság utján haladt; aki példaadólag járt elől a komoly munkásságban ; aki szeretettel viszonozta az alattvalói hűséget, lovagiassággal a ragaszkodást; aki egynek érezte magát nemzetével, osztozva vele jó és balsorsban, az valóban rendkívüli egyéni tulajdonokkal bíró férfiú és a legragydgóbb fejedelmi erényekben gazdag uralkodó volt; ezért is oly fájó és lesújtó nekünk az ő elvesztése. De mivel véges lényünk sajátossága az el­múlás, a természet kérlelhetetlen törvényének rendelkezésében megnyugszunk és fájdalomtól sajgó lelkünkbep a vigasz enyhítő érzete fakad annak tudatában, hogy nagy királyunkból csak az emberi, a múlandó költözött el, szelleme azon­ban itt maradt, élni fog hosszú századokon át és hirdetni fogja annak igazságát, hogy a trónok biztonsága, uralkodók dicsősége, nemzetek és né­pek nagysága és boldogsága az uralkodó és nem­zet egymás kölcsönös megértésén alapszik. Amidőn tehát mai napon tartott közgyűlé­sünkben jóságos királyunk elhalálozása felett ér­zett mélységes gyászunknak és fájdalmunknak ki­fejezést adni egybegyültünk, egyúttal legmélyebb hódolattal arra kérjük Apostoli Királyi Felsége­det, miszerint legőszintébb részvétünket legke­gyelmesebben elfogadni méltóztassék, biztositváu egyidejűleg Császári és Apostoli Királyi Felsé­gedet tántoríthatatlan alatvalói hűségünkről és ragaszkodásunkról. Kelt Tolnavármegye törvényhatósági bi- | zottságának Szekszárdon, 1916. évi december hé | 9-én tartott rendkívüli közgyűléséből. A törvényhatóság nevében: Forster Zoltán, alispán. A főispán bejelentette, hogy a király teme­tésén a vármegyét ő és Sztankovánszky János képviselték és a ravatalra koszorút helyeztek ez­zel a felirással: „Tolnavármegye közönségé a halálban is nagy királyának*. Forster Zoltán alispán indítványára a köz­gyűlés kimondotta: 1. hogy a főispán beszédét egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatja; 2. hogy I. Ferenc Józsefnek a székesfővárosban emelendő szobrára 5000 koronát adományoz és erre megyei gyűjtést rendel el;, 3- hogy miniden tolnamegyei rokkant katona és a háborúban el­esettek özvegyei és árvái részére 150,000 koro­nás I. Ferenc József-alapot létesít: 4. Jhogy 1917. évi május végéig a vármegye kiadmányait gyászkeretben jelenteti meg; 5. hogy a vár­megyei tisztviselők 60 napig balkarjukon gyász-, fátyolt viselnek. Ezután a főispán a közgyűlést bezárta óa felhívta a jelenlevőket, hogy vezetése alatt vo­nuljanak a belvárosi róm. kath. templomba az elhunyt királyért tartandó gyászmisére. KÜLÖNFÉLÉK. ~ Cimatomáinyozis. A király Haeffler István földmivelésügyi miniszteri segédhivatalt igazgatónak, földinknek, saját kérelmére történt nyugdíjaztatása alkalmából, sok évi buzgó szol­gálatai elismeréséül, a miniszteri segédhivatali főigazgatói címet adományozta. — Miniszteri elismerés. A király felhatal­mazása folytán a pénzügyminiszter Marosi Lipót szekszárdi adóhivatali pénztárnokot ós Obermager András ugyanottani adóhivali ellenőrt a hadi- kölcsönök körül szerzett érdemeik elismeréséül dicsérő okmánnyal tüntette ki. — Egyházi kinevezés. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök Rajci János nagyvejkei plébánost Szigetvárra kórházi lelkészszé és hit-, oktatóvá nevezte ki. — Gyászmise a királyért. A szekszárdi bel­városi róm. kath. templomban folyó hó 9 én <L e. 10 óra után I. Ferenc József királyért dr. Fent Ferenc apátplébános kér. esperes segédlettel gyászmisét celebrált,. melyen a . vármegyei és a többi tisztviselők megyebizottsági tagok testü­letileg jelentek meg. — Kapi Béla püspök beiktatása. A dunán­túli ág. h. evang. püspöki hivatal most bocsá­totta ki a püspöki beiktatás meghívóit. Az egy­házkerület evégből december 13 és 14. napjain Szombathelyen rendkívüli közgyűlést tart. Dec. 13 án d. u. 4 órakor előértekezlet, d. u. 5 óra­kor a rendkívüli közgyűlés kezdete, Madár .Má­tyás imájával. Másnap d. e. 10 órakor folytató­dik a közgyűlés. Németh Pál esperes mond imát, utána beterjesztik a püspökválasztó szavazat- S2íedő bizottság jegyzőkönyvét és küldőttségileg meghívják az uj püspököt, akinek Varga Gyula esperes szolgáltatja ki az úri szent vacsorát, — Scboltz Gusztáv püspök mond beiktató beszédet; amely után az‘eskü következik, — az egyház­kerületi felügyelő beszéde után, Kapi Béla szék­foglaló beszéde következik. A rendkívüli köz­gyűlés tűzi ki a jövő évi reudes közgyűlés helyet. — A megyéspüspök felhívása. Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspük lelkes felhívást intézett egyházmegyéje papjaihoz, hogy | maguk köré­ben hazafias buzgalommal működjenek közre az ötödik magyar hadikölcsön sikerének biztosí­tása érdekében. A főpásztor buzdító felhívásának bizonyára most is még lesz az óhajtott eredménye, ép úgy, mint az előző hadikölcsönöknél is meg volt. — A hercaghalmi vasúti katasztrófa szék-1 SZárdi áldozata. A borzalmas herceghalmi vasúti katasztrófa szerencsétlen áldozatai között van Nagy János szekszárdi 28 éves polgár, népföl- kelő katona is, aki három hónappal ezelőtt vo­nult be és a Komáromban állomásozó szapőr- ezredhez osztották be. Nagy János két heti sza­badságtól utazott el Szekszárdról és Budapesten arra a vonatra szállt, amely Herceghalomuál összeütközött a bécsi gyorsvonattal. A mentők összeroncsolt testtel, halva húzták ki a romok alól. Felesége az újságokból értesült férje rette­netes haláláról és Kecskés Imrével, édesatyjával Herceghalomra utazott, hogy férje holttestét hazahozza.

Next

/
Thumbnails
Contents