Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-12-03 / 49. szám
1916. december 3. 2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY A népgyülési agitátió, az ott történő jegyzések Jpóldaadó hatása, az élő szó hatalma, a közvetlen felvilágosítás és tájékoztatást most, amidőn a termésnek nagy áron történt értékesi tése és gazdasági életünk pénzzel való telítettsége folytán nagy tőkék keresnek gyümölcsöző elhelyezést, bizonyára megmozgatja azokat is, akik tájékozatlanságból, közömbösségből, avagy oktalan bizalmatlanságból eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak kisebb összeggel vettek részt, a nemzetek újra, meg njra elkövetkező gazdasági fokozott erőfeszítésében. Ezeken a népgyülése- keD, a nemzeti együttérzés és összetartozandóság megannyi kohójában, bizonyára megértésre talál a hazafias érzéstől fogékony lelkekben az okos, lelkes, bnzditó szó és a magyar nemzet a maga helyes gazdasági belátásáról és kifogyhatatlan áldozatkészségéről az eddigieknél is fényesebb bizonyságot tesz. * A Szekszárdon történt jegyzésekről eddig értesítést kaptunk a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanktól, ahol a jegyzések meghaladták az 1 millió koronát, a Szekszárdi Takarékpénztárnál már közel 1 és fél millió jegyeztetett, a Szekszárdi Népbanktól, ahol a már feldolgozott jegyzési tételek összege 175.550 korona. A jegyzések egyébként a legteljesebb”siker jegyében folyamatban vannak s joggal remélhetjük, hogy nálunk az ötödik hadikölcsön eredménye nem fog az előbbiek mögött maradni. | Gyosz-istentlszteletek o királyéit I Istenben boldogult I. Ferenc József apostoli magyar királyunk halálával hazánkat ért mélysé- ges gyászban városunk közönsége is igaz rész véttel vett sfészt. Á gyászhir vétele után az összes középületekre, de számos magánépületre is felvonták a gyászlobogókat és több kereskedő kirakatában közszemlére tette az elhunyt felséges ur gyász fátyollal keretezett arcképét. A temetés napján — november 30 án — a kereskedők délelőtt 10 őrától kezdve délután 4 óráig zárva tartották üzleteiket, és az összes vallásfelekezetek templomaikban gyász-isteatiszteletet tartottak. A belvárosi róm. katb. templomban délelőtt 9 órakor dr. Fent Ferenc apát-plébános, Rafczy János plébános, Horváth Károly és Fehérváry Ferenc káplánok segédletével Ó Felsége lelki - üdvéért ünnepélyes gyászmisét mondott, amelyen megjelentek az összes helybeli közhivatalok vezetői a tisztikarral, a pénzintézetek és a „Ferenc“- közkórház igazgatósága, a m. kir. csendőrség parancsnoka, a Vöröskereszt-kórházban ápolt se besült, illetve beteg tisztek és legénység egy része, az ipsrtestület elnöksége zászlójuk alatt, a közép- és elem;-iskolák katholikus ifjúsága igazgatóik. vezetése mellett és nagyszámú közönség, úgy, hogy a templom zsúfolásig megtelt. H református templomban 10 órakor kezdődött a gyász-istentisztelet nagyszámú érdeklődő jelenlétében. Itt (}öde Lajos ref. lelkész mondott magas szárnyalásu, költői szóképekkel telt s nemes páthosszal előad.tt hatásos gyászbeszédet 1 utána megindító imát az elhunyt nagy király lelki üdvéért. A közhivatalok tisztikarai a református templomban is, és az izraelita templomban is a d. u 3 órakor tartott gyász istentiszteleten megjelentek, — amelynek keretébeu dr. Rubinstein Mátyás rabbi a tőle megszokott szónoki készséggel parentálta el a legliberálisabb magyar uralkodót, s a templomi énekkar művészi orgona- kiaéret mellett héber gyászdalokat adott elő. Lapunk olvasóihoz. Tekintettel a nehéz megpróbáltatásokkal teljes esztendő befejezésének közelségére, felhívjuk lapunk igen tisztelt előfizetőit, hogy hátralékos előfizetési dijaikat most már további késedelem nélkül szíveskedjenek lapunk kiadóhivatalához beküldeni. Nagyapák, fiák és unokák pártfogó támogatása segíti lapunkat már közel egy félszázada fenntartani, — mindenkor, nehéz idők súlyos megpróbáltatásai között küzdöttünk a magunk szerény körében a közjó érdekében, — szolgálataink megérdemlik talán azt, hogy az előfizetési dijak pontos beszolgáltatását igényeljük hazafias olvasóközönségünktől. Larunk előfizetési ára: Helyben és vidékre egész évre . . 12 kor. % évre . 0 kor. V4 évre .... 3 k°rHazafias üdvözlettel: a Tolnamegyei Közlöny kiadóhivatala. „Kaszinót a hölgyeknek.“ Ez volt a címe annak a cikknek, mit a T. K november 19 iki számában olvastam. Az igen tisztelt cikkíró ur megengedi talán, hogy egy két szót én is szóljak a dologhoz. Nem tudom hány asszony lelkében talált visszhangra a megpendített eszme, de azt hiszem vannak többen is, kik az én nézetemet osztják. A cikkíró ur szerint kaszinó kell a hölgyeknek, „hogy ott ismereteiket gyarapítsák, fesztelenül eltöltsék a délutánt, megbeszéljék a főzés művészetét, hol őszinte barátnőket szerezhessenek“ st.b. stb. Szerintem, hogy ezt elérjük, nincs szükségünk kaszinóra. Ha valaki igazán anya, igazán jó feleség és háziasszony, az sohasem fog unatkozni, az sohasem fog kaszinóba vágyódni, az meg fogja találni szórakozását otthon a családja körében is. 'Sokkal kedvesebb kép például az, ha ebéd után az édes mama odahaza ül oda a zongorához és vidítja fel a hivatalból fáradtan hazatért férje- ürát és az apróságokat, mintha veszi a kalapját, otthagyja a gyerekeket a cseléd társaságában és elmegy a — kaszinóba „zongorázni“. Vagy pedig előveszi otthon a napilapot és otthon olvassa el — mondjuk — „a napi háborus-hire • két“. Minek azt megvitatni a kaszinóban? Az nem fogja a világsorát megváltoztatni és a békét közelebb hozni. No és, látott már vitatkozó hölgyeket ? ? . . . „Ismereteiket gyarapítani“ ? — azt szeretném én tudni, hány hölgy fog kaszinóba menni azért, hogy ott tudományos ismereteit gyarapítsa ? Mert, akik tudományos pályán működnek, azoknak rendelkezésükre áll a saját-, egyesületi- és magán-könyvtáruk; akik szórakozva akarnak tanulni, azoknak ott van a férjük könyvtára, a jól megválasztott folyóiratok, na és a kaszinók és körök könyvtárai, melyekből mindig kaphatnak kölcsön-könyveket. És mennyi szórakoztató foglalkozás áll rendelkezésére egy nőnek! Ott van a sok, szép kézimunka, mindig újabb és újabb, melynek megtanulása maga is élvezet. A virágok tenyésztése és azok gondozása. A gyerekeknek meglepetést készíteni karácsonyra (aktuális), no és sok egyéb, melyre azt szokták sokan mondani : oh én erre sosem érek rá! Hát vájjon kaszinózni jobban ráérnek-e ? Aztán, ha a szórakoztató munkában kifáradt és üdülni óhajt, vagy társaságba menni, ott van a mindennél üdítőbb szórakozás: a séta, mely már egészségi szempontból is inkább megfelelő, mint a kaszinó dohány-füstös levegője. És ez még el sem szakítja a családjától, mert oda a gyerekeket is elviheti magával, akik bizonyára jobban fognak ennek örülni, mintha a mama kaszinózni megy. Minden asszonynak meg van a maga társasága. Jó barátnők, sokszor őszinték, igaziak. Keresse hát fel ezeknek a társaságát és „öntse ki bánatát“, mondja el nekik örömét, cserélje ki velük gondolatát; „őszinte, tiszta, önzetlen barátnőket“ nem a kaszinóban keli keresni. Azokat akkor találjuk meg leginkább, mikor bajban, bánatban vagyunk. S ebből, sajnos, most nagyon A nagy számadás lezárása.* A nyári harcok a kárpátokban befejeződtek. — Frigyes főherceg napiparancsa. — A sajtóhadi szállás által engedélyezett közlés. Orosz harctér, 1916. október. Frigyes főherceg napiparancsa: „A 7. hadsereg a Kárpátok magaslatain hetek óta nehéz harcokhan áll. Számtalanszor megtörött a tulerős orosz rohamo8zlopok iökeme a hü és tevékeny fegyverbarátságban egymást támogató magyar, orsztrák és német csapatok vasszilárd ellentállásán. Majdnem emberfeletti követelményeket támasztottak majdnem minden egyes harcossal szemben a hegyvidék és az idő viszontagságai és mig az ellenség mindig uj és újabb .tömegeket vetett bele a rohamba, addig a mi derék csapatainknak alig lehetett egyes napokat lélegzetvétel céljából juttatni. Számos hőst takar e vérrel és élettel győzelmesen megvédett föld. A 7. hadsereg 1916. szeptember havi tettei a történelemben örök időn át dicső lapot fognak kitölteni. ■Frigyes főherceg, tábornagy s. k.“ Csak mi tudjuk igazán megérteni és felfogni, hagy mit jelentenek e szűkszavú sorok. Csak mi érezzük át igazán e katonásan szófukar megáll a- pittások mélységes értelmét, akik idehoztuk életünk alig látott tavaszát — sokan már az ősz felé hajló földi életünket, — idehoztuk testünk épségét, szivünk melegét, egész egzisztenciánkat, energiánkat, boldogságunkkal, szerelmünket mindenünket, hitvesünk, gyermekeink jövőjét, hogy mindent, ami drága, ami szent, ami becses, koc* E cikk közlését több mint egy hónapi késedelemmel engedélyezte a sajtó hadiszállás Ä Kárpáti harchelyzetet megvilágító e közlemény, valamint a következő humoros leírást is a szerző endedelmével, a „P. N.“-ből vettük át. I kára tegyünk s ha kell, meggondolás és ággo- j l dalom nélkül fel is áldozzunk a legdrágább, a I | legédesebb Hazáért. . . Mi, csak mi tudjuk iga- | zán§ hogy mennyi vér, menyi könny, mennyi hős önfeláldozás, mennyi vitéz bravúros cselekedet, mennyi elszórt csendes sirhant váltotta ki a hadsereg főparancsnokának megértő leikéből ezeketakatonásanrövid,elismerő szavakat, amelyek annyira eltérnek a sablantól, annyira komolyak és őszinték, hogy titáni küzdelmünkről a távol bél szemlélők lelkében sem hagyatnak kétséget aziránt, hogy olyan megmérhetlen, olyan fenséges erő lakozik a magyar és a szövetséges nemzetek szétszakithatatlan, egyesülésében, hogy semmiféle túlerő, semmiféle ármány nem győ- zedelmeskedhetik telettünk. „Majd emberfeletti.. . Mi tudjuk, hogy mit jelent ez!. .. A legnagyobb, a legelkesere- dettebb, a legvégső erőfeszítést, szenvedést, lemondást, türelmet, kitartást és bizalmat, amelynek fokozása már nincs. Ne csak szószerint vegyétek ezt, de gondolhattok alatta mindent, amit el tudtok képzelni, hiszen még akkor is távol álltok a valóságtól, mert nincsenek fogalmaitok, hogy e szavak jelentőségét megtudnátok érteni. .. Avagy talán van sejtelmetek arról, hogy mit tesz az : „a mi derék csapatainknak alig lehetett egyes napokat lélegzetvétel céljából - juttatni! V ... Már kis gyermek korodban azt tanultad az iskolába, hogy a Kárpátok Magyaroszág védőbástyái ... A te fiaid már úgy fogják tanulni, hogy a Kárpátok és a honvédek ... a honvédek és a germánok, akiknek együttes ércfalán poz- dorjává törött a robusztus, dromedár ellenség testének minden tagja és legerőssebbnek hitt fegyvere is, amellyel minket akar összetörni... Hűbb, kitartóbb és törhetetlenebb szövetséget még nem szentesitett a nemzetek istene, mint a miénket. Itt nincs pártoskodás, nincs érzékenykedés, nincs duzzogás ; itt nincsenek félreértések, intrikák és v irigykedések: itt csak egy közös szent cél, egy közös és megtörhetetlen akarat, a győzeieni és dicsőséges béke akarata van !.. . A honvéd vállvetve küzd a német érdekért és a német hősiesen vérzik el a Kárpátokban. Itt nem az a jelszó „ki ki magának,“ hanem „mindnyájan egyért és mindannyiért.“ Frigyes főherceg történelmi jeleatőségü napiparancsa alkalomszerű magállapitása annak a stratégiai ténynek, hogy az orosz kolosszusnak a Kárpátok ellen viselt nyári hadjárata a befejezése stádiumába jutott. Julius elejétől szakadatlanul, legfőképpen pedig szeptember hónapban a legőrületesebb tömegtámadásokkal ostromolta, állásainkat. Bruszilow vérpadra kergette hadait, de mi voltunk, mi maradtunk - az erősebbek s ha egyes szakaszon még fel is lobban a megvert ellenség tehetetlen erőfeszítéseinek dühe, gyorsan és fölényesen a torkára fojtjuk a vad csataorfiitást. .. Éhben a pillanatban is sűrűn, kövér pely- hekben hull a hó... Az orosz ismeri már a Kárpátok telét, amely már most is megtörte makacs, de tehetetlen erejét. Elvagyunk készülve arra, hogy ez az ellanyhulás csak időleges, de teljes a hitünk, hogy ez a tél sem lesz irgalma- sabb a „fehér cár“ igaztalan ügyért harcoló serege iránt, mint az első volt ? ... Ha az egész ország elledünk uszitott minden oroszlánjával, rókájával és patkányával szemben eddig mi voltunk az 'erősebbek, a tél viszontagságaival szemben is erősek maradunk !. . . Te fenséges magyar nemzet, aki a tengernyi viszontagságot, és megpróbáltatást eddig oly bámulatos nyugalommal, önmegadással viselted el, emeld fel könnyes szemeid bánatos tekintetét, a fehér lepelbe burkolt Kárpátok bércei fölé és onnan még magasabbra, az örök Isten menyholtozatára és adj hálát, hogy ezt a nagy számadást igy engedte lezárnunk... Bizva-biz- zál abban, hogy a végső, a legutolsó és - legutolsó és legnagyobb számadás is a mi javunkra fog lezárulni. Ketskés Győző.
