Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-30 / 5. szám
— A pécsi ügyvédi kamara köréből. A. pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Schwetz Antal dr. bonyhádi ügyvédet elhalálo zása folytán az ügyvédek lajstromából törölte s irodája részére gondnokai Vámosi Ernő dr. bonyhádi ügyvédet kirendelte. — Közgyűlés. A Nádorcsatorna Társulat folyó évi február hó 5-én délután fél 2 órakor Szekszárdon, a vármegyeház kistermében rendkívüli közgyűlést tart. —. Drágaság! pótlék. Simon tornya község képviselőtestülete 10 százalékos drágasági pótlékot szavazott meg tisztviselőinek. — A szekszárdi népkonyhára adakoztak: Kunffy Károly (Fácánkert) 100 K, Mádi Kovács István (Geijen) 10 K, Leicht Lajos (Szekszárd) 20 K, dr. Káldi Gyula (Szekszárd) 5 K, Leopold Lajos (Szilfamajor) 20 K, mely kegyes adományokért számos szegényeink nevében ez utón is hálás köszönetem fejezem ki. Bezerédj Pál. — Uj műsor. A „Világ“ mosgóképszinhás szombat és vasárnapi előadásának két nagy slágere lesz ezúttal. Az egyik „A meglopott tolvajok" cimü 2 felvonásos gyönyörű amerikai dráma. Érdek feszitő téma, kiváló amerikai színészek mesteri játéka jellemzik est a nagyszabású mozi-újdonságot. A másik sláger „A gyermektelen öz vegy“ cimü 3 felvonásos vígjáték. A hónapos szobák romantikájából való história ez. Bájos éB finom kacagtató a történet, amelynek főszereplője a legragyogóbb német filmkomika: Aana Müller Linekej akit már a mi közönségünk is ismér és általánosan kedvel. A műsor többi száma is mind egy egy külön szenzáció. A közönség kellemesen fog szórakozni mellette. Kedden és szerdán szenzációs ünnepi előadások. \ — Halálozások. Berényi Anna szekszárdi hir. törvényszéki dijnoknő hosszas szenvedés után életének 41 -ik évében elhunyt. Tiszttársai szép koszorút helyeztek koporsójára és a temetésén, mely folyó hó 23 án délután fél 4 órakor ment végbe, testületileg jelentek meg. Az elhunytban Jilk Károlyné és Brrényi Jenő alsónyéki főjegyző nővérüket, Krislofek Aladár kir. törvényszéki irodatiszt pedig anyósát gyászolja. Lorenz Gusztávné szül. kis és nagyseéi Sey Katalin cs. és kir. tábornok özvegye folyó hó 22-én hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének ájtatos felvétele után, életének 85 ik évében elhunyt Pécsett E hó 24 én délután 3 órakor r.agy részvéttel helyezték a központi te metőben levő családi sírboltban örök nyugalomra. Elhunytát gyászolják: Kirchner Hermanné szül. kis és nagyseéi Sey Leopoldina, özv. bonyhádi Perczel Rudolfné szül. simaházi Totth Elma, özv. rétszilasi és pilisi Máuyoky Kornélné szül. simaházi Totth Aranka, beckóvári Mikoss Gézáné szül. Gruber Hermina, Kovácsevich Simonué szül. Tipka Irma és dr. Kiasz Pál. — Vasutasok háboríts, segítsége. A máv. igazgatósága a nem évi fizetéses alkalmazottak részére is engedélyezett háborús segélyt. A segély kiosztásának módozatai a következőképen lettek megálapitva. a) A műszaki, fogalmasó és hiv. gyakornok, továbbá havidíjas mérnökök és egyéb havidíjasok 400 K, b) tisztviselői elöképs. biró napidijasok 300 K, c) egyéb képzettségi napidijasok e) az 1916. év január 1-én legalább egy évi jó szolgálattal biró napibéresek, f) azok a napibéresek, akiknek 1916. évi január hó 1-én még nincs ugyan egyévi jó szolgálatuk, de rend szeresitett állást töltenek be 330 K, vagy ennél nagyobb napibér után 2 40 kor., ezen alul 200 kor. A d) pont alá sorozott kezelőnők 200 korona segélyben részesülnek. A segély havi részletekben előre fizettetik ki. A magyar kir. áilamvas utak igazgatósága újból megmutatta, hogy értékeli a legutólsó munkásának a teljesítményét is, mert sok sok családnak és gyermeknek nyújt egy darab kenyérrel többet. Kétségtelen, hogy az összes magánvasutak is követni fogják a Máv. vasutak példáját. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet uek! Segítsük a hadbavouultak családjait és az elesettek hozzátartozóit! TOLN AMEGY El KÖZLÖNY 3 — Helyreigazítás és függelék. A Tolnamegyei Közlöny január ,23-iki számában vezetődkkfil napvilágot látott *A világháború hatása a közerkölcsökre« c. közleményem kiszedésénél a nyomdaipar ama bizonyos, szeszélyes gnómjának incselkedésébol á cikké* ltözepe táján á helyett: »a gaz hadiszállító mitsem törődik vele, ha holnap dől is sírjába a magyar haza*, ezt szedték ki: a magyar baka• ami csak azért sem állhat meg, mert utána ez következik *mely a gazember előtt ismeretlen fogalom.« A cikkely olvasói közül némelyek inhumánus felfogásról vádolnak meg amiatt, hogy én a csaló hadseregszállitókat a faddi h óhér diszkravátlijára, vagyis akasztófára ítélem méltóknak, holott a halálbüntetést ma-holnap talán végképp el fogják törölni. E humanista kritikusaimmal szemben az az álláspontom, hogy a halálbüntetés problémáját a jogtudósok még mindig sokat vitatják — pro és kontra. De a dolgok mai állásában a közvélemény és közérzés szerint a katonáknak (kik napjainkban a hazának valóságos vértanúi) egészségét, sőt életét piszkos haszonlesésből veszedelmeztető gazfickók sokkal inkább rászolgáltak az akasztófára, mintsem az a neveletlen, duhaj szegénylegény, kinek a nóta szerint »betyár volt az édesapja, öregapja nemkülönben« s aki nyomortól, iiségtől űzetve: »pusztít, raból a határban.« — rí.— — A szekszárdi Ferenc köikórházban létesített bábaképző-intézetnek 1916. évi tanfolyama február hó 1-én veszi kezdetét. A tanfolyamban résztvenni óhajtók 1916 január 30-ig jelentkezzenek személyesen vagy Írásban okmányaik beküldése mellett a kórbál igazgatóságánál. A felvételhez szükséges okmányok: 1. Keresztlevél. 2. Erkölcsi és illetőségi bizonyítvány. Húsz évnél fiatalabb nők semmi esetben, negyven évesnél idősebbek pedig csak azon esetben vehetők fel, ha mint községi vagy körbábák, illető hatóságaik által küldetnek be. A hallgatók kötelesek az intézetben lakni z ellátási költségeiket — havonként 20 koronát — a kórház gondnokságánál havonkint előre megfizetni. Ezen havi ellátási dij szerény és szorgalmas tanulók egy részének elengedtetik az első havi részlet kivételével, melyet a felvételkor minden tanuló köteles előre lefizetni. Vizsgadij 40 korona. Kötelesek ezenkívül a hallgatók a tankönyvet saját költségükön megszerezni. A tankönyv ára 4 kor. A tanfolyam tartama 5 hónap; az előadások ma gyár és aémet nyelven tartatnak. A tanfolyam bevégeztével vizsgálat tartatik s azok, kik annak sikeresen megfelelnek, az egész országban érvé nyes oklevelet nyernek ; az oklevél kiadása előtt azonban kötelesek az előirt bábaezzközöket magáknak beszerezni. 'Szekszárd, 1916 január 1. A szekszárdi Ferenc-közkórház igazgató-főorvosa. közgazdaság. A téli kardiát a gyűrnél esésben. A hazánkban gyakran uralkodó szelek és viharok a még ki nem fejlett fák gondos karózását mellőz- betetlenné teszik. Bárminő anyaggal erősítsék is a fát a karóhoz, ez utóbbi Boha sem legyen olyan közel a fák törzséhez, hogy azt dörzsölje. Ennek elkerülése végett a kötözőszert 8-as alakban kell a fa és a karó köré kötni. A fa növekedésével már feleslegessé vált karót, vagy a letört karóvéget sohasem ajánlatos a földben hagyni. Egyrészt a fejlődő gyökérzet útjait is sértheti ez, de másrészt a korhadásnak induló karóvégek sok olyan élősdi, penészgomba, stb. befészkelődésére nyitnak utat, amely élőadiek elszaporitásukkal egész gyümölcsösöket is veszélyeztethetnek. Em béri lakóhelyektől távolabb eső gyümölcsösökben a karókat keresztléccel szokták megerősíteni, ami tulajdonsfppen a karóknak könnyű szerrel való ellopását hivatott megakadályozni. Kötözőszerül szalmafonatokat, gúzst ue használjunk, inert az ilyezmi nem tartós, hamar rothad és megtellik élősdifélével, a drót és sodrony sem ajánlatos, mert a hol az a fa törzsét éri, ott bevágódik idő vei és sebet ejthet a törssön. Füzvessző, kókuszkötél és az erdei szalagina bizonyultuk legalkalmasabb karó és fakötöaő szerekül. Görögország termelési viszonyai. A világháború oly annyira előtérbe tolta Görögországot is, hogy termelési állapotával legalább röviden foglalkoznunk kell. Görögország területe alig valamivel több, mint Magyarország V* része. Ennek is alig 22 százaléka szerepel gazdaságilag I inegmivelt területként; vissont aztán elég tekintélyes a hegyvidéki legelők és rétek kiterjedése. Állati takarmányban tehát nincs hiány, ellenben 1 i szt szűk sógl étének több, mint 80 százalékát kénytelen külföldről, még pedig elsősorban balkán- szomszédaitól, nevezetesen Romániától és Bulgáriától beszerezni. Kapásnövényekben hiányt szenved, de azért sok és jó minőségű exportképes korazöldségfélét termeszt. Főtermékei egyebekben : a dohány, a bor, az olajbogyó ét legkivált a mazsolaszőlő, amellyel békés időben úgyszólván az egész világpiacot ellátja. Ugartar tás, külterjes gazdálkodás, gazdasági géperő és a mft trágyázásnak teljes hiánya teszik azt, hogy az a 22 százaláknyi megmivelt terület sem ad kielégítő hozamokat. Az országnak egyébként legtermékenyebb része Tatszália ■ annak a háborús forgatag központjába került fővárosa szaloniki, a szomszédos völgyekkel. Háborít baromflhlilalás. A baromfite- uyéztíő a mai háborús piacok részére hatzouual csak akkor dolgtshatik, ha állományát mielőbb piacra hozná, hisóba fogja. A hizlalt áru értékesítésével, a súlytöbblet révén nem, csupán az eladó kassna kétssereződik meg, hanem a vevő is jobban jár, mert hús és zsirszükségleteit köny- nyebben kielégítheti. Hízóba fogott baromfifélénél is mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy a baromfiak eltartására és etetésére szánt helyiségek és eszközök tiszták legyenek. Mozgási tért azért csak annyit engednek e hízóba vett állatnak, amennyire egészségi állapotának veszélyeztetése nélkül szüksége van. Tágasabb helyeken sokat sürgölődő szárnyas, a hizlalásra szánt s ma oly drága eleséget mohon fogyasztani a nélkül, bogy a hízás szembeötlő nyomait mutatná, baromfifélét hizlalás közben tolláitól megfosztani, elevenen koppasztgatni nem ajánlatos, mert a tápanyagokat ily esetekben a teleképződés használja ki a maga javára. Tulhideg, avagy túlfűtött levegőjű helyiségek semmikép sem alkalmasak az eredményes baromfihizlalás céljaira. Lapkiadó: Molnár Mór. j Pályázat. I A szekszárdi m. kir. adóhivatalnál 2'10 fillér napidij és 10 korona hadisegély- I javadalmazással járó dijnoki állásra pályá- I zók sürgősen jelentkezzek az adóhivatalnál. 0 0 $ 0 Q .0 0 MSeghivd. (j| A Bátaszéki Kerületi Takarékpénztár 1916. évi február hó ok 18-án délelőtt 10 Órakor az intézet saját helyiségeiben tartja i|| XLIII. évi rendes közgyűlését, 5 melyre a t. részvényesek meghivatnak. Tárgysorozat: Q 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kijelölése. íh 2. Igazgatósági jelentés az 1915-ik üzletév eredményéről. Hf 3. A felügyelő-bizottság jelentése a zárszámadás és mérleg megvizsgá- A lásáról és ezek alapján a megállapított mérleg jóváhagyása. Hr 4. A nyereség felosztására és kifizetésére vonatkozó határozathozatala, m 5. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság tagjainak 3 évre leendő vá- V lasztása. líT A t.-c. részvényesek kéretnek részvényeiknek a gyűlés megnyitása előtt (3 való letéteményezésére. X Bátaszék, 1916 január hó 22. Q Schwartz József, vezérigazgató. T Az alapszabályok 17. § a értelmében a közgyűlésen akár személyesen, akár meg- 'r hatalmazott által csak oly részvényes gyakorolhatja szavasati jogát, kinek részvénye a #k közgyűlést megelőzőleg legalább két hóvM előbb iratett nevére. uJ
