Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-11-26 / 48. szám
XLW. éofolyam. ________________i8. szám.__________SzeKszflrfl. 1916. nocember 26. If UiHBlt IMI Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség? FOrdőház-utca 1129. szán, hová a lap szellemi részét illelő minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/a évre 6 K, V* évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Meghalt a király! Megdöbbentően íutott szét az országban e hét szerdáján a hir * meghalt a király. Szerte az országban sokakat, mint máris gyászban járókat ért a gyászhir, melynek hallatára gyászt öltöttek lelkűkben azok is, akiket eddig még nem ért a huszonnyolc hónapja tartó élet-halál harc vérbeli gyásza. I. Ferencz József, a magyar szent koronának az 1867-iki kiegyezés óta alkotmányos viselője, az 1848 utáni helyzettel ma már megbékélt, kiengesztelődött és a trón és nép kölcsönös megértésében gyökerezett alkotmányos államreridnek élő sze- mélyesitője volt. Amikor V. Ferdinándtól, mint alig serdült ifjú átvette az osztrák császári trónt és a jogigényt Szent István koronájára, a magyar nemzet nemzeti önállóságában és jogokra törekvésében szembe találta magával azt az udvart, mely az iíju fejedelem hatalmi jogkörében a magyar érdekekkel ellentétesen igyekezett érvényre jutni az osztrák konzervatív., ma már reméljük, véglegesen a hajdani Kamarilla lomtárába, került Gesamm-monarchie szolgálatában. Ez az udvar azonban érvényesülési törekvéseiben a magyar nemzeti ellenálláson végtére is megtört, a nemzetek történetének legfőbb irányítója, a történelmi Igazság figyelmeztetései nem mentek el eredmény nélkül az uralkodói egyéni kvalitásokkal is felruházott ifjú fejedelem lelke fölött s amikor a kiegyezéssel s a meg- koronáztatással rálépett az évezredes magyar alkotmány talapzatára, király és nemzet egymásra találtak. A néphatalom és a királyi hatalom a legfőbb hatalmi felséget szimbolizáló magyar Szent Koronában* jelképileg, uralkodásának folyamatában, mint ható érzelem, királyban és népben a valóságban is ösz- szeforrott. Ennek az érzelemnek teljes, alkotmányos tisztaszerüségét mutatja, hogy a hatvanhét utáni alkotmányos élet, parlamenti küzdelmeiben, sőt politikai fölfordulásaiban is a pártszenvedélyek sem tudták a király és a magyar nép kölcsönös szeretetét kikezdeni. L Ferencz József magyar király egyéni élete éppúgy családi tragaediák jegyében folyt le, mint ahogy uralkodásának ideje kezdetében és befejezésében a magyar nemzetnek tragikus, de győzelmes befeje- zésü korszakára esik. Ezekben a históriai eseményekben forrt össze I. Ferencz József a magyar nép szivével. Ezért jelenti I. Ferencz József hazánk legújabb korszakában a múltat, a jelent és a jövőt. A múlt kiengesztelődött bölcs ural- kodásá jelenjének eseményeiben, az uralkodása alatt elért nemzeti fejlődésben. A még folyó jelen fokozta a megértés erejét, amikor nevének éneklésével szállottak hadba a magyar honvéd seregek. A jövő most | készül. I. Ferencz József megmutatta nem- : zetének az utat, amelyen haladnia kell. Ez a nemzet tudja értékelni I. Ferencz József hagyományát: hogy miképen találhatja meg a magyar nemzet az utat a trónhoz. Lehet, hogy halála sok olyan magyar nemzeti aspiráció megvalósításában akadályozta meg, amelyeknek teljesítését pedig éppen a mostani háborúban kifejtett áldozataink láttára magának már elhatározta- volt. De hisszük, hogy L Ferencz József nem csak a magyar nemzet számára hagyott értékes hagyományt a trónhoz vezető ut megmutatásában, hanem ugyanolyan becses hagyományt hagyott az uralkodó Ház számára is, hagyományul megjelölvén Szent István koronájának mindenkori viselője részére is az utat, mely a magyar nemzet szivéhez vezet. Király és nemzet e két egymásba fonódó utón járva érheti el a jövőt: önálló nemzeti állami életünk megszilárdítását és népünk jövő békés fejlődésének biztosítását. e- l> Károly király proklamáciőja. Népeimhez! Hazámmal és hű népemmel együtt j mély megindulással, megrendülve állok ama i nemes uralkodó ravatalánál, aki közel 70 éven át viselte gondját a monarchia sorsának. A Mindenható kegyelme kora ifjúságában hívta a trónr% őt és erőt adott neki, hogy késő aggkoráig, súlyos emberi szenvedéstől meg nem ingatva és meg nem törve, kizárólag uralkodói tiszte és népeinek forró szeretete által eléje szabott kötelességeinek szentelje magát. Az ő bölesesége, belátása és atyai gondoskodása alkotta meg a békés együttélés és szabad fejlődés állandó alapjait; súlyos zavarok és veszélyek közül, jó és rossz időkön át ő vezette Ausztria-Magyar- országot a béke hosszú, áldásos idején keresztül a hatalomnak arra a magas polcára, amelyen ma, hű szövetségesekkel karöltve állja a harcot a mindenfelől reá törő ellenséggel szemben. Az ő művét kell folytatnom és befejeznem. Viharos időben lépek őseimnek fenkölt elődöm által teljes fényében Reám hagyott tisztes trónjára. A cél nincsen még elérve, nem tört még meg ellenségeimnek az a balhiedelme, hogy támadásaik folytatásával legyőzhetik, sót szétrombolhatják a monarchiát Egynek érzem Magam népeimmel abban a hajthatatlan elhatározásban, hogy végig- küzdjem a harcot olyan béke kiküzdéséig, amely biztosítja a monarchia fennállását és a zavartalan továbbfejlődés szilárd alapjait. Büszke bizalommal számitok reá, hogy hős véderőm, népeim áldozatkész hazaszeretetére támaszkodva, hű fegyverbarátságban a szövetséges haderőkkel, Isten segélyével vissza fogja verni az ellenség összes támadásait és győzelmes befejezéshez juttatja a háborút. Éppen olyan megingathatatlanul bízom abban, hogy monarchiám, amelynek hatalma a benne egyesült két államnak régi törvényekben megirt, harcban és veszély- i ben újra megpecsételt elválaszthatlan sorsközösségében rejlik, be- és kifelé megedzve és megerősödve fog ebből a háborúból kikerülni. És bízom abban is, hogy az össze- íartozandóság tudatától és mély hazaszeretettől áthatva, a külellenség leverésére áldozatkész elszántsággal egyesült népeim együtt fognak működni a békés erőpótlás és megújhodás munkájában is, hogy a belső virágzás, fejlődés és megerősödés korszakát biztosítsák a monarchia két állama s a hozzájukcsatolt tartományok: Bosznia és Hercegovina számára. Amidőn az ég kegyelmét és áldását kérném magamra, házamra és szeretett népeimre, a Mindenható színe előtt fogadom, hogy az őseim által reámhagyott örökségnek hű sáfárja leszek. Mindent meg akarok tenni, hogy mielőbb elmúljanak a háború áldozatai és borzalmai; újból meg kívánom népeimnek szerezni a béke áldásait, a mint ezt fegyvereink becsülete, államaimnak és hű szövetségeseimnek létérdeke és ellenségeink daca megengedi. Népeimnek igazságos, szeretetteljes fejedelme akarok lenni; alkotmányt és törvényt tiszteletben kívánom tartani. Gondosan fogok őrködni a jogegyenlőség fölött. Állandó törekvésemet népeim erkölcsi és szellemi javának előmozdítására, szabadság és jogrend oltalmára és arra irányítom, hogy a társadalom munkás tagjai számára becsületes munkájuk gyümölcsét biztosítsam. Elődömtől örökölt drága örökségem korona és nép kölcsönös ragaszkodása és bizalma is. Magasztos, de súlyos uralkodói hivatásom kötelességeinek teljesítéséhez ebből meritek erőt. Ausztria és Magyarország elpusztíthatatlan életerejébe vetett hittel, népeim iránt érzett mélységes szeretettől áthatva állítom életemet és minden erőmet e magasztos föladat szolgálatába. Bécs, 1916 november 21. Károly s. k. Tisza István gróf s. k.
