Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-01-30 / 5. szám

XUV. Évfolyam. 5. szóm. ....~ •______SzeKszard, 1916. Január 30.

Fü

ggetlenségi és 48-as politikai hetilap

Szerkesztőség

Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők.

Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11.

Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére tnindennemfi hirdetések és pénzküldemények Intézendők.

Sötét interpellációk.

A most folyó világháború tisztítótüzében megujhodik, megacélosodik úgy a nemzetek, mint egyesek lelki ereje, erkölcse és testi energiája. Ami salak, ami ülledék az most külön választódik és alászál, ami pedig érték és kincs, az felemelkedik és fennen ragyog mindenek látására.

A népmilliók mai borzalmas tusájá- ban ha van érték és megbecsülésre méltó, akkor a magyar nemzet áldozatkészsége, a magyar katona csodás vitézsége és páratlan kitartása csakugyan az.

Amikor elhangzott a magyar király hivó szava, a magyar nép fia habozás nélkül hagyta ott a csendes családi tűzhelyet, hogy erejét s vérét oda adhassa a hazáért, a királyért s bár köny csillogott a szemében, amikor bucsucsókot nyomott szerettei homlokára, lelkében ott lobogott a hűség és honszeretet lángja, amelynek melegéből fakadt az a sok-sok hősi tett, amelyen megtörött az ellenség ereje és minden gonosz akarata.

Az egész világ nyitott szemmel,' dobogó szívvel és visszafojtott lélekzettel nézi és lesi e titáni küzdelem minden mozzanatát, minden rejtett szándékát s úgy olvas abból, amit ott lát, mint egy nagy nyitott könyvből. És most, amikor a magyar névtől, a magyar katona vitézségétől áradozik a jó barát és remeg az ellenség, most, amikor az itthonlevők hazafias munkája és anyagi áldozatától ámulatba esik a világ, akadnak

Felelős szerkesztő Főmunkatárs

BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ

Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon.

Előfizetési ár: Egész évre 12 K, V2 évre 6 K, */< évre 3 K.

Számonként 24 fillér e lap nyomdájában.

Hirdetési árak: Árverési hirdetések: * 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér.*—Nyilttér: garmond soronként 40 fillér.

bántani merészelik a magyart

Az ellenzék férfiai

fölháborodva, a most folyó országgyűlésen élesen kikeltek a magyarfalók ellen

Hogyan, hát lehetséges ez? kérdik ezeren meg ezeren.

interpellációk után,

teljes megnyugvásunkra, jól esett gróf Tisza István miniszterelnök válasza s azon kijelentése, hogy tőletelhetőleg utána jár a dolgoknak s ahol sérelmet tapasztal, megtorlással is fog élni.

így is kell ennek lenni. Az a sérelem, ami a hadviselő magyar katonát éri az ő magyarságáért, nem csak a saját, hanem mindannyiónk, a magyar nemzet sérelme. Ezt pedig nem lehet hallgatagon tűrni.

Távirataink.

A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai.

Höfer mai jelentése.

Budapest, január 28.

Orosz hadszíntér. A besszarábiai határon Toporoucnál ma reggel a 10. középgaliciai gyalogezred osztagai megrohantak egy orosz előállást s azt kézi tusában elfoglalták, betemették az orosz árkokat és legénységük nagy részét foglyul ejtették. Egyébként semmi újság.

Olasz hadszíntér. A szokásos tüzérségi harcoktól és kisebb vállalkozásoktól eltekintve, a tegnapi nap esemény nélkül telt el.

Délkeleti hadszíntér. Csapataink most már Gusinje vidékét is megszállották. Itt sem akadtak sehol ellenállásra. A montenegrói hadsereg 1 lefegyverzése a befejezéshez közeledik.

Höfer altábornagy,

a vezérkar főnökének helyettese

A német nagy főhadiszállás jelentése.

Berlin, január 28.

A nagytőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : A neuvillei harcvonal-szakaszon a franciák kézigránáttámadásait nagy veszteségeik mellett visszavertük. Egyik robbantási tölcsér az el lenség kezén maradt. A január 26-iki zsákmá" nyunk 4 gépfegyverrel és 2 hajitógéppel szaporodott. Az ellenség többször ágyuzia az arcvonaTÁRCA.

Prolog.

Irta: OLASZY GÁBOR.

(Előadva a bonyhádi »Pilléregylet« az özvegyek és árvák javára rendezett háborús délutánján.)

I

Az anya

Árva leányka

" I Árva fiú

1 Egy hang

I. JELENET.

(Szin: Szegényes szoba, kopott bútorok, a gyermekek ágyban, a kis fiú alszik, a kis leánykát anyja vetkőzted. A színen egy petróleumlámpa halványa fénye küzködik a sötétséggel.)

Az anya: (Vetkőzés közben.)

Úgy kicsi lányom, feküdj le szépen,

. Hisz már aludnod kellene, régen.

Kicsiny kis angyalkák várnak reád — Feküdj le édes, nézd, hogy biv az ágy.

(Gyengéden a kis fiú mellé fekteti.) Tente kis lányom, legyen szép álmod, ő is alszik most, szegény Apátok-.

(Betakarja és csókkal válik el tőle.) O is alszik most . . . örök az álma . . .

(Zokogva feljajjdul.)

Isten! Apát vár a két kis árva . . .

(Siri csend, csak az anya halk sírása tör fel néha. Majd a kis leányka felül az ágyában.)

Árva leányka:

Ányuskám, álom nem jő szememre.

Iga*; — látod most jut eszembe,

Ma még nem ettünk semmit, de semmit. Éhes vagyok, addj valamit enni.

(Visszadől.)

Az anya: (Térdre rogy, zokogva imát remeg.) Isten ! ki Úr vagy mindenek felett,

Mentsd meg ez árva csöpp kis lelkeket. Éheznek, fáznak, nincs mit enniök,

Isten segíts ! mert el kell veszniök.

(A- két kis árva hánykolódik, az éhségtől nyöszörög. Az anya felugrik és ágyukhoz rohan.)

Az anya:

Kicsikém mi bajod ?

Árva leányka:

Úgy félek

Árva fiú:

Ányuskám édes, kenyeret kérek.

U. JELENET.

Voltak, Egy hang.

(Az anya a fájdalomtól kimerültén borul az árvák fölé és mintha az álom hatalmaskodna felettük, elcsendesülnek. Közben megszólal kívülről a hang.)

Egy hang:

Na csüggedjetek ti néma hősök,

Ne hagyjon el bennetek erőtök.

Vannak még kik jajjotokat hallják,

Vannak még kik könyeteket látják.

Nem maradhat a haza adósa Annak, aki mindenét oda’dta.

Es a nyomor, a könyek, a bánat Ne fakasszon ajkatokon vádat,

Mert van Isten ! — óh hatalmas, nagy Úr Es annak, aki eléje borul Letörli a könyeit kezével,

S a szenvedőnek sebzett lelkére Balzsamot rak, hogy feledni tudjon . . . Kenyeret pedig a nemzet adjon,

Mert ezer hálával adós néktek.

Legyen a föld áldott merre léptek

Es a tövis válljon mind szirommá Mielőtt az utatokra szórná A kegyetlen sors s szeszélyes élet ... Megáldta az Isten ezt a népet,

S ezt az árva, elhagyott országot Érző, meleg szívvel. És reátok Megtölt szivü, csendes, néma hősök (Akik a nemzet szivéhez nőttök)

Gondolni fog s adakozni néktek Mindaz, kihez jobb volt ez az élet . . . Mutassátok bánatos orcátok,

Mosolyog-e a jó Isten rátok ?

S érzitek-e azt a meleget,

Amit forró szivünk szór felétek |

Mert tiétek lesz e napon minden Es akik most megjelentek itten Fillérükkel segítik jövőtök:

Megtört szivü, csendes, néma bősök . . .

Az anya: (Föleszmél, a közönség felett a lámpák kigyulnak.)

Mi volt ez, álom ? — vagy talán való ? Mintha a Menyből jött volna a szó.

Nem, ez valóság! — részvét szava ez,

(A kis árvákat keltegeti.) Kicsiny életim ébredezzetek 1 Lesz már kenyér és jó meleg szoba;

Nem fogtok éhezni többé soha. . .

Kis kacsotok összetéve szépen Imádjátok ki fennt van az Égben.

S köszönjétek meg azt a jóságot,

H°gy ily sokan gondolnak reátok . . .

(A két kis árvát megcsókolja.) Nó . . . Két kis éltem . . . Össze a kezek.

Árva leányka, árva fiú | (Összetett kézzel a közönség felé együtt mondva.)

A jóságos Isten fizesse meg . . .!

(Függöny.)