Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-10-01 / 40. szám

2 •

tüzérségi és aknavető tűs. — Flcims-völgyí arc* vonalon as ellenség tegnap délután sttrü köd védelme alatt megtámadta Gerd inéit és a Cím a Basa Altét. Visszavertük. A Cím a begy csúcs állandóan könnyű és nehéc tüzérségi tűz alatt áll, a mentési munkálatok ennek, dacára sikerrel jár* tak ; derék csapatainknak nagy nehézségek után sikerült még hét teljesen kimerült olasst kiásni és megmenteni.

Délkeleti hadszíntér: A helyset vél tosatlan.

Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese,

A német nagy főhadiszállás jelentése.

Berlin, szeptember 29.

A nagyféhadieaálláe jelenti. Nyugati hadszíntér : ltnpprecht trónörökös bsdceoportja: As ellenség szeptember 27-iki támadásainak vére* visszaverése után tegnap a Somnjo-csata heves* •égé lényegesen csökkent. Anconrcellese kösött a nyugoti szárnyon kis örökrészek feladása után közelharcban visszavertünk. Egy erős angol támadás szintén balul ütött ki.

Keleti hadszíntér. Lipót bajor berczeg barovonala: A Goduzioobtól északkeletre lefolyt sikertelen gyenge orosz előretörésektől és helyen« kint felélénkült tüsérségi tevékenységtől eltekintve, nincs esemény. A szeptember 27-én Korytnicá- nál elfogott orossok száma 41 tisstre, több mint 8000 főnyi legénységre, a zsákmány 2 ágyara és 88 géppuskára emelkedett. Károly főherceg harc- vonala: A Kárpátokban á harcok tartanak. Nincs különösebb esemény. Erdélyi harctér: A nagyszebeni szakaszon as ellenség ellenállása megbénult. Román erőket a hegység irányában visz« ssavetettük.

Balkán haidszintér. A helyset váltosatlsn.

Ludendorf, első főszállasmeater.

Venl Sande«..

Szekszárd, 1916 október 1.

Hosszú négy hónapi ssünidő után ismét megnyílnak n tudományok alapvető csarnokai, hogy befogadják a jövő nemzedék reményeit, a tanuló ifjúságot.

Megkezdődik a nagy közös munka, mely hivatva van as utódok boldogulásának, nemzetünk jövendő nagyságának bistos alapjait megvetni. De vájjon most a megpróbáltatások nehéz napjaiban, midőn a háború romboló szelleme a p nevelés és közoktatás nehéz munkája elé is annyi gáncsot vet, meggondolja-e, átérsi-e minden szülő annak az igazságát, hogy az ifjúság tanitása, képzése a tanító vagy tanárokkal! közös munka, mely együttesen jótékony, céltudatos eredményt biztosit, egyik a másika nélkül azonban csak gyatra, meddő munkát képes végezni. Mert boldog az a gyermek, aki hazulról az iskola iránti ■•rokonszenvot, tanítói iránti szeretetet és nagyrabecsülést, a felnőttek iránti tisztelettudást viszi magával utrnvalóul a akinek a tanulás mankóját a szülők jóakarata érdeklődése és a tanfórfink- kal való céltudatos érintkezése könnyíti meg. Es örömmel lépi át az iskola küszöbét, ahol nap- nap után újat ball, újat lát, mert érintetlen lel« két várakozással tölti el a kíváncsiság, az érdeklődés a mindinkább fejlődő ismeretek után.

De fájdalom, még n békossóges fejlődés napjaiban is, es a felfogás nagyon is ritkaság- számba megy a helytelen nevelés'és az úgynevezett ptulságos szeretet“ (a németek rmajom- szeretetnek mondják) folytán.

Nem is beszólok a falusi tanító szomorú helyzetéről, akinek ogy-egy esetét legsötétebb színeiben nem egyszer kénytelen a sajtó kicégé- rezni. A rakoncátlan falusi gyereket ha nem bír vele az anyja, azzal ijesztgeti: „Megállj beadlak az iskolába, majd elbánnak ott veled“; ezzel mi természetesebb, mint hogy a gyerek a tanítót valami inkvisitornak, ai iskolát pedig valóságos kínzó-kamrának gondolja gyermekes képzeletével kiszínezve.

De viszont jaj annak a tanítónak, aki az éppen ilyen szülő szerelmes magzatát csak egy kis ujja mozdulatával is megérinti, nem egysser esik meg, hogy az ilyen amazon-anyák tettleg is képesek a tanítót inzultáloi.

Ezért nehéz a tanító munkája, melynek terhe alatt sokszor a legnemesebb ambíció is ellaposodik, a lélek elfásul, mert bármennyire is meg kell tagadnia önmagát, de elvégre ö is csak halandó ember, akitől emberfelettit várni sem nem lehet, sem nem szabad. — Meggondolja-e minden szülő, bogy most tanító és tanár helyzete a háború borzalmaival teljesen egyenes arányban áll, ha a legtöbb esetben egyedül as anyára maradt gyermeket nem a jövőre gondoló anyai szív észszerű szigora, hanem csak a saeretete veiérli ? Most, midőn a tanerő fele a harctéren küzdő hősök sorait díszíti, másik fele pedig idehaza .degeinek százszoros m6jŐerőltetésével végzi, nemTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

csak a tanítás felelősségterhes munkáját, hanem a fegyelmezés és nevelés fáradságos kötelességét. Midőn a tanítás terhét majdnem félannyi idő alatt kell elvégezni, mint a békesség napjaiban • a háború esélyeinek nap-nap utáni hírei nem hagyják érintetlenül sem az ifjú tán apjáért remegő lelkét, sem a tanító vagy tanárnak harcoló gyér mekeiért aggódó szivét.

Nem pedagógus iija e sorokat, nem is a pedagógus tudományos fejtegetésével és érveléseivel, egy apa írja kérelemképen azokhoz a •sülökhöz, akik gyermekeik jövő sorsáért aggódva, a tanítás módszerében, rendszerében, anyagában és a tanférfiak minden csekély emberi hibáiban keresik gyermekük kárhozatát, csak saját mulass tásaikban nem, amellyel gyermekeiknek túlságos korai önállóságot és szabadságot biztosítanak.

Mennyivel könnyebb, mennyivel magasító- •abb volna ngy a tanító, mint a tanuló helyzete, mennyivel gondtalanabb a szülőké, ha a tanuló tanítójában feltétlen jóakaró mesterét, barátját látná, aki Útmutatója, eszköze ifjú lelke nemesítésének, művelésének, segítője jövő életének s megalapozója annak a szellemi műnek, melyet majd az életben önállóan kell kiépítenie, tökéletesítenie. Ily körülmények között kevesbednének a pályatévesztett egyének tömött sorai, ily körülmények közt kevés szülőnek kellene azon töprengeni, hogy mi legyen a fiából, mert a tanítóval való bosszú éveken keresztül fejlődött megértés sokszor a legbiztosabb Útmutatás lenne az ifjúnak pályája megválasztásában.

S a tanítóskodás tövisei sem lennének oly szúrósak, ha mindan év kezdetén azzal a tudattal nem kellene kezdenie, hogy hála és elismerés helyett legfeljebb éles kritika az osztályrészük azok részéről, akik egyedüli okai gyermekük elmaradásának és lelki romlottságának a — szülők.

Jöjj el Szentlélek ... a Te ihleted aaállja meg annyi aggodalommal nevelt gyermekeinket,

• nekünk is adjon erőt, hogy megértsük, átérez- zUk azt a kötös felelősséget, mellyel a jövő reményeinek boldogulásában egymásnak szülők és tanítók tartozunk.

Vizy Gyula.

Kérelem.

Hátralékos előfizetőink részére mai lapszámunkhoz postautalványt mellékelünk. Kérjük azon a hátralék szives beküldését.

Különösen kérjük az igen tisztelt községi jegyző urakat, kiknek községe előfizetőink közé tartozik, a hátralékos előfizetési dij beküldése iránt intézkedni szíveskedjenek.

A társas-egyes illetek, olvasókörök, kaszinók mélyen tisztelt vezetőségeit is különösen kell kérnünk, hogy a mai lapszámhoz csatolt postautalvány el ne kallódjék figyelembe vétel nélkül, mert a társastestületek előfizetési díjhátralékainak felszaporodását csakis ennek tudhatjuk be.

Végül azon tisztelt előfizetőinket, akik a hátralékról szóló utalványt megkapva, a lapot beszüntetik, kérjük, hogy a beszüntetéssel egyidejűleg a folyó év harmadik negyede végéig lejárt előfizetési dij tartozásaikat is küldjék be egyidejűleg, mert mi arról le nem mondhatunk.

Lapunk részére általánosságban kérve újólag és továbbra is vármegyénk hazafias magyar közönségének közel öt ven év óta tartó pártfogását, sajnálattal bár, a háborús viszonyok qriatt kénytelenek leszünk mindazoknak a lap beküldését beszüntetni, akik az előfizetési dijat a folyó ér végéig terjedöleg be nem küldik.

Szekszárd, 1916 szeptember 30.

Hazafias tisztelettel:

a „Tolnamegyei Közlöny“

kiadóhivatala.

Hit kíván a magyar nemzet?

Az orseággvülési függetlenségi és 48-as párt javaslatot tett a parlamentben, bogy felirat formájában terjessze az országgyűlés Őfelsége a magyar király elé azokat a nemzeti aspirációkat, melyeknek megvalósítására a trón és haza védelmére szinte korlátozatlanul felajánlott és rendelkezésre bocsájtott vér és pénzáldozatok ellenértékéül még most, a háború alatt tárgyi és személyi biztosítékot kér.

Az ellenzék felirati javaslatinak bevezető része azokat as indokokat hozza fel, amelyek a felirati jog igénybevételének szüksége mellett szólnak. A többi részében a legfelsőbb helyről reklamált nemzeti kívánalmakat a következekben adja elő:

A nemzet kívánsága az, hogy állíttassák vissza halladéktalanul az ország tiszta alkotmánya és az általános titkos választói jog behozatala mellet az eddig jógáiktól megfosztottak is politi kai jogokhoz jussanak s a nép széles rétegein

1916. október. 1.

nyugvó demokratikus kormányrendszer alkottassák meg. Lehetetlenség, hogy akik a lövészárokba életüket teszik kockára a hazáért, továbbra is a politikai jogoktól megfosztva maradjanak.

A nemzet kívánsága további, bogy a nemzet hadereje as önnálló magyar hadsereg felállításával, nemzeti alapra állítassák és addig is, míg ez intézményileg keresst ül vihető lesz, szüntessék meg a katonai szolgálat terén a nemzetet ért eddigi számos sérelem és igazságtalanság.

Végül szükséges, hogy az ország gazdasági önnállóságának elérésére az előkérzitő lépések már most haladéktalanul megtétessenek. A legnagyobb megütközéssel látjuk, bogy ezzel ellentétben a jelenlegi kormány még ma is az ország gazdasági lekötésének és gyarmati állapotának fen tartásán munkálkodik. Sőt olyan jelenségek is merülnek fel, mintha a kormány egy bosszú időre szóló gazdasági lekötésben is hajlandó lenne belemenni. Mindez méltán okoz a nemzőinél megdöbbenést. Ki kell jelentenünk, hogy Magyarország csakis állami önnálloságát és függetlenségét tekinti a" nemzet által hozott véres áldozatok 'Megfelelő ellenmértékének.

Egy igazi nemzeti akaratot képviselő kormány Felséged trónjának megszilárdításán ,is sikeresebben munkálkodhatik, mint a jelenlegi, melynek semmi alkotmányos gyökere a nemzetben nincs. Egy ilyen kormány^ lenne csak képes előkéssiteni az nj szociális alakulást is, < mely a háború után kell, hogy bekövetkezzék. A jelen kormány érdekszálaival ma is össze van kötve azokkal a gazdasági tényezőkkel, amelyekből jórészben hatalmának eszközeit merítette. Se akarata, sem képessége nincs tehát, hogy szembe- száljon azokkal a nagyarányú kinövésekkel, ■melyek gazdasági téren ma tapasztalhatók.

A közélelmezés súlyos bajai, a társadalom támaszra szoruló elemeinek jogos panaszai azárt nem találnak kellő orvoslásra. Az ekörüli szervezetlenség már magát a hadiérdekeket is veszélyezteti. Az elviselhetetlen drágaság, az özvegyek és árvák elhsgyatottságs, a rokkantak ezreinek kívánalmai, a kereső osztályok súlyos küzdelmei mind azt követelik, (hogy a jelenlegi kormány eltávolításával egy olyan kormány vegye át a központi hatalom kezelését, mely kellő szociális érzékkel bir, mely a milliók szenvedéseit gondos körültekintéssel enyhíteni képes és amely már a ma feladatai közé sorozza egy aj egészségesebb gazdasági jövőnek előkészítését.

És végezetül a nemzet valódi érzelmeivel összeforrott kormány nem mulasztja el a kellő alkalmat megragadni arra, hogy egy tisztes béke megkötésére a szükséges lépéseket megtegye. Ma is az a nemzet bő kívánsága, hogy az erdélyi betörés visszaverése után ragadjak meg az alkalmat a béke megkötésére. Egy olyan béke megkötésére, mely az ország területi épségét helyreállítja, és Európa népei között a béke állandó fentartását igazságos alapon, szilárdan biztosítja és amely az állandósult fegyveres békének gazdaságilag elviselhetetlen terheit megszünteti és az általános lefegyverzés behozatalával a népek életében a kívánatos megkönnyebbülést végre létrehozza.

Oly nemzeti ideák megszólal tatója a felirati javaslat és oly minden magyar szivében gyökérrel bíró kívánságokat tartalmaz, begy politikai sekciókra való tekintet nélkül nevezhetjük azokat a magyar nemzet kívánságainak.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Királyi dicsérő szavak. A király elrendelte, hogy Kovács Sebeslény Miklós honvéd- huszár főhadnagynak, a 3. osztályú katonai érdemkereszt tulajdonosának, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért legfelsőbb dicsérő elismerése tudtál adsssék.

— Kitüntetett főhadnagy. A király Fördős Mihály huszárfőhadnagyot, varmegyei jegyzőt, az elienseg előtt tanúsított vitéz magatartásáért, a badidiszitményes 3. osztályú katonai érdemkereszttel tüntette ki.

— Közjegyzői kinevezés. Az igazságügy- miniszter dr. Zechmeister Alajos erzsébetfalvi közjegysőhelyettest, aki Szekszárdon is volt köz- jegysóhelyettes, Szakolczára kir. közjegyzővé nevezte ki.

— Hittanári kinevezés. Gróf Zichy Gyula dr. pécsi megyéspüspök Piliván Mihály dr. faddi káplánt a szekszárdi állami főgimnázium hittanárává nevezte ki.

— Kegyeletes püspök. Gróf Zichy Gyula pécsi megyespüspök elhatározta, hogy néhai Spies* Nép. János pécsi kanonok, volt paksi apát siija fölé emléket állíttat, melynek kivitelével Kiss György szászvári származású jeles szobrászművészt bízta meg.

— Kitüntetett tanító. A király ifj. Árpási János adai rk. tanítót a koronás arany érdem- kereszttel tüntette ki.