Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-09-24 / 39. szám
XLIU. éulomnm. . 39. szóm. Szekszórd, 1916. szeptember 24. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség: Fürdőház-utca 1129. szám, hová a lap szellemi részét illelŐ minden közlemények intézendők. Telelőn 11. Kiadóhivatal Telelőn 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő: HORVÁTH IGNÁCZ Megjelenik hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Va évre 6 K, Vi évre 3 K* Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. A delegáció összehívása tárgyában benyújtott Andrássy- féle javaslat formájában kívánt a kormányelnök a maga részéről is módot és alkalmat nyújtani a parlamentnek a hadügyi és külügyi helyzethez való hozzászólásra. Az ellenzéki bizalmi tanács lehetősége, pár hetes működési kísérletei és kudarca látható pozitívumok hiányában is tagadhatatlanul annak a n^unkapárti-kormányzati elzárkózottságnak és a saját csalhatatlan- ságban való hitnek* a megingását jelentette, amely az ellenzék részéről a nehéz időkben többször felajánlott közremiiködés- től és nagyértékü erkölcsi tőkék igénybevételétől is visszahúzódott. Ha nem tekintjük is frontáttörés jelentőségűnek a koncentrációs-kabinet körüli tárgyalások epizódjait, de hogy ilyenek a nyilvánosság előtt tényleg forgalomba kerülhettek és hogy az álláspontjaiban meg- ingathatlannak ismert kormány-el nők maga is úgy találta, hogy az ellenzéknek valamely formában, mint az Andrássy-féle és az Apponyi-féle javaslatok, módot és alkalmat kell nyújtani a parlament nyílt vagy zárt ülésein az ellenzéki kritikák elmondására: ez annak a megérezése, hogy az utóbbi időkben lefolyt események nem csak az ellenzék oppoziciós beszédeire szolgáltattak alkalmas anyagot, hanem pártkülönbség nélkül az egész magyarnemzet közvéleménye kívánja meg legalább és első sorban azt az erkölcsi kielégülést, mely bizonyos dolgok nem tetszésében és meg- kritizálásában nyer kifejezést. Hogy ezt a kormányelnök megérezte és ennek a kezében levő hatalmi eszközzel útját nem állta: annak a körülménynek is tudható tán be, hogy bizonyos körülmények megváltoztatásának, bizonyos dol- ’gok bekövetkeztetésének kérését, ha nem követelését is éppen ezek az ellenzéki felszólalások teszik könnyebbé a kormányelnök számára is. Vagyis, ha nem söpörhet is el irányzatokat az ellenzéki vihar, de levegő tisztitó hatása mindenkor volt, Tan és lesz. A most végét járó parlamenti vitáknak azonban minden- fájó és a nemzet testébe vágó tartalma mellett is egy a kormány és ellenzék részéről adott sarkpontja van, amely körül végeredményében a viták döntésre kerültek: a delegáció. Deák Ferenc alkotmányának ez a leg- kevéábbé népszerűséghez jutni tudott szerve, államformánk szekerének ez az ötödik kereke Andrássy pártjának pártprogrammjá- ból tudvalevőleg nem idegen, mig az ellenzék tulajdonképen elvi opponense annak. A közös költségek, a hadügyi és külügyi kiadások megállapitója az 1867. évi XII. törvénycikk 41. §-a szerint a delegáció és amikor az államháztartást mát harinadik éve a hadügyi, és külügyi kiadások dominálják: éppen az ezek megállapítására hivatott faktor nem működik, mert nem működhet, lévén Ausztriában, ^ dualisztikus államszövetség másik államában a parlamenti államformában interregnum. A delegáció szempontjából ma gyakorlati értéke nem lesz a parlamenti vitának, éppen azok szavaztak összehívása és működtetése ellen, akiknek pedig politikai ' dogmái között szerepel a delegáció ; de hogy ez az alkotmányszerv éppen a háború idején tétlenségre kényszerül és ez leszögeződött: kétségtelenül értékes tanulságul fog szolgálni a háború utáni alkotmányos életünkhöz mindenkinek, és abban, hogy Andrássy javaslatát a delegációk egy- behivásáról éppen 67-es részen leszavazták, látjuk az, Apponyi-féle javaslat jövő létjogosultságát: mely a külügyminiszternek az országgyűlés előtti felelősségéről intézkedik s amely a delegáció eddigi fogalmát önmagától lesz hivatva minden pártban átformálni s ezen nézetváltozás eredménye nem lehet más, mint a függetlenségi és 48-as párt álláspontjának álta- lánosulása. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, szeptember 22. Keleti hadszíntér: Román harcvonal : Nem volt különösebb esemény. A helyzet változatlan. Károly főherceg lovassági tábornok harcvonala: A Kárpátokban tegnap az oroszok támadási tét vékenysége valamivel csökkent. Dornavatrától északra, a lucsinai ménteleptől délnyugatra és Ludova vidékén ellenséges előretöréseket visszavertünk. Bisztrzicétől délre a tegnapelőtt Szomtrec- magaslatot újra elvesztettük. Máskülönben nincs nevezetesebb esemény. Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala: Böhm-Ermolli vezérezredes hadseregénél az ágyuharc erősbödött. Zvi- niuchytól keletre ellentámadásaink ellen az ellenség uj oszlopokat dobott, de mindenütt visszavertük őket. Olasz és délkeleti hadszíntér: Nincs nevezetesebb esemény. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese, Elsülyesztett francia buvárhajó.-Budapest, szeptember 22. Egy repülőgépünk, vezetője Zelesny fregatthadnagy, megfigyelője Klimburg fregatthadnagy, a déli Adrián a Foucault nevű francia tengeralattjárót bombatalálattal elsülyesztette. Az egész személyzetet, két tisztet és 27 főből álló legénységet, sokat közülök már fuldokló állapotban, ez valamint egy másik repülőgép, melynek vezetője Konyovits sorhajóhadnagy és megfigyelője Severa tengerészzászlós, megmentette és foglyul ejtette. Félórával később a foglyokat egy torpedóhajónk átvette és partra szállította két tiszt kivételével, akiket repülőgépen hoztak a kikötőbe. Flottaparancsnokság. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, szeptember 22.^ A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : A Somme- és Maas-területen folyt élénk tüzérségi és kézigránát harcoktól eltekintve nincs jelenteni való. Keleti hadszíntér. Lipót bajor herczeg vezértábornagy harcvonala: Lucktól nyugatra gyengébb orosz támadások balul végződtek. Ko- ritnicánál az ellenség állásunk egyes kis részeiben még tartja magát. A szeptember 20-iki harcokban 760 fogoly és több gépfegyver jutott kezünkre. A Szereth és a Sztripa közti harcvonai egy részén, Zborovtól északra heves tüzérségi harc folyt. Az ellenség támadásait zárótüzünkkel megakadályoztuk. Károly főherceg lovassági tábornok harcvonala: A Narajovkánál élénk tüzérségi és helyenként gyalogsági tevékenység. A Kárpátokban a Szmodresz-kupot ismét elvesztettük. A Baba-Ludova mentén az oroszok folytatták erőfeszítéseiket, amelyek — bála derék vadászaink szívósságának — ismét sikertelenek maradtak. A Tatárka-szakaszon és Dornaatrától- ’északra támadásokat visszavertünk. Erdélyvi harc tér: Nincs újság. Macedón-harcvonal: A harci tevékenység a florinai medencében élénk maradt s a Vardartól keletre ismét felujult. Balkáni hadszíntér. Mackensen vezértábornagy badcsoportja: Dobrudzsában Topraisi rtól délnyugatra nagy román erők támodásba mentek át. Német bolgár és török csapatoknak az ellenség szárnya és háta ellen intézett átkaroló ellentámadás következtében menekülésszerüen vonultak vissza. Ludendorf, első főszáliasmester. Események a tengeren. Berlin, szeptember 22. Wolff ügynökség jelenti: Egyik tengeralattjárónk szeptember hó 17-én a Földközi tengeren elsülyesztett egy zsúfolt ellenséges csapatszállító gőzöst. A hajó 43 ^másodperc alatt sülyedt el. A tengerészeti vezérkar fönöké. A magyar haza ellenségei. Mit csináltak és mit csinálnak most is a magyar haza ellenségei Magyarország északkeleti vármegyéiben a becsületes, de szegény és tudatlan tót és rutbén földnépével ? Kis szatócsüzlettel kezdik, aztán adnak-vesznek minden elkép- zelhetöt, uzsoráskodnak, váltókat iratnak alá azzal a szerencsétlen, tanulatlan néppel, kinek a váltó veszedelmes voltáról halvány fogalma sincs, utóbb lefoglalják soványka termésöket s addig csalafin- táskodnak, mig ki nem dobhatják őket a jog legjobb formái szerint szegényes kis ősiségökből és vándorbotot nem nyomnak kezébe.—Amerikába. És a magyar felföld siralomraméltó, földönfutóvá lett őslakói elkeseregbetik azután azt a búsmagyar nótát, hogy : „Letarolták már a rétet, nem hagytak rajt virágot 1“ . .. Avagy talán az a válasz erre, hogy legyen annak a parasztnak is esze ? De ha egyszer nincsen — úgy becsületes embernek azzal a maga javára ily lelketlenül visszaélni nem szabad. Mit müveitek továbbá ugyanazok a magyar haza ellenségei a született régi földesurakkal s hogyan lettek ők „uj földesurak“-ká, amazok pedig földnéiküli Jánosokká? Felhasználva fiatal grófocskák, bárécskák s egyéb dzsentrik léhaságát, kik komoly életcélt nem ismerve s csak lóversenyeket, agarászatot, hazárdjátékot s Venus szolgálatát hajszolva, könnyelműen szórták két kézzel a pénzt drága kedvteléseikre s hitelt nyitottak nekik a végtelenségig, de alaposan értették a módját, hogy ez a hitelnyújtás a saját részökre jó üzlet légyen és bőségesen meghozza nekik a maga kamatait is. Kisajátították egyik birtoktagot a másik után, a magok nevére ke- beleztették egyik ősi pusztát a másik után. mig végre nem maradt a történeti nevű eredeii birtokosok kezén egy taipalattnyi rög sem és megütötték a dobot a büszke, de fakó nemesi címerekkel ékes Kúriák falain is. S a százados ősnemesi telkeken az ütött-kopott udvarházak helyén sorjában emelkedtek pompásbuál pompásabb villák és kastélyok. A dzsentrik ellenben, mint utbiztosok, kataszteri földmérnök vagy nagy protekció esetén, mint szolgabirák tengették tovább Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük
