Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-09-17 / 38. szám

TOLN AMBOY El KÖZLÖNY 3 1916. szeptember 17. pesti Közlöny szerdai számából nem domborod­nak ki. A tömegkitüntetések között vagyunk képviselve 3 Ferenc József-rend lovag* keresztjével, mely kitüntetést kapta Kurz Vil* mos árvaszéki elnök, mert az árvák több száz­ezer koronás jegyzéseiben közremunkálkodott és dr. Leopold Kornél is, Hitelbank vezérigazgatója, mert tevékenységével a Hitelbanknál 15 milliós jegyzési eredményt tudott elérni és Leicht Lajos, a Szekszárdi Takarékpénztár vezér igazgatója, mert intézeténél 8 millió jegyzési eqpdményt pro­dukált. Megállapítjuk, hogy amint a bosszú nyári szárazság idején csak egy-két kis zuhany jutott a felüditő esőből erre mifelénk, úgy a hadi köl­csön rendjel-eső is csak pásztásan húzódott el fölöttünk, pár csepp csapadékkal. Ismé­teljük, hogy a kifejtett fáradozások legszebb és legigazabb jutalma az elért eredmény, mely az Ötödik kölcsönnél is, — ha sor kerül rá <— méltó lesz az eddigihez. — Esküvők. Farkas Pál bodvaszilasi ref. tanitó folyó hó 14 én kötött Szekszárdon házas­ságot Parragh Juliskával, Parragh János magánzó leányával. Bohus János tartalékos hadnagy, üzem­mérnök múlt szombaton esküdött a szekszárd- belvárosi templomban örök hűséget Janusek Terikének, Janusek Géza mechanikus leányának. — Helyettes tanítónő. Az őcsényi rkath. iskolaszék Windszauer ^Erzsébet oki. tanítónőt helyettes tanítónőnek választotta meg­— A menekültek segélyezése. JA hontalanná lett erdélyi menekültek vármegyénkben is se­gélyben részesülnek. A vármegye alispánja ebben a tárgyban rendeletet bocsátott ki, hogy a köz­ségekbe érkezett menekülteket az elöljáróság jelentse be. — Fogságba esett. Ifj. Lauschmann Ödön 44-es önkéntes tizedes, Lauschmann Ödön vár* megyei árvaszéki nyilváutartó fia; oláh fogságba esett. — Beteg ügyvéd. Sajnálattal értesülünk, hogy dr. Tamaska Lajos tamásii ügyvédnek el­méje elborult. A pécsi ügyvédi kamara választ­mánya ezért közhírré teszi, hogy az elmebeteg­ségben- szenvedő dr. Tamaska Lajos tamásii ügy­véd irodája részére ideiglenes gondnokul Hirsch Sándor dr. tamásii ügyvédet kirendelte. — A régi időszámítás. Október 1-én ismét életbe lép a régi időszámítás. Szeptember 30-áról október 1-ére virradó éjjelen éjfél után 1 órakor 12-re igazítják vissza a'z órákat. A régi időszá­mítás érvényesül a hivatalokban, a vasúton és mindenütt. — Újabb behívások. A legutóbb besorozott hadköteleseket behívják. Az 1866—1871. évek között született népfelkelőket október 2-ikára, az 1872—1884. évek között született és besorozott népfölkelőket pedig október 10-ikére behívják. — Dicsérő elismerés. A király megengedte, hogy Pirnitzer Jenő főhadnagynak, Pirnitzer Manó szekszárdi nagykereskedő fiának, az ellen­ség előtt teljesített kitűnő szolgálatai elismeréséül a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassék. — Önkéntesek az oláhok ellen. A honvédelmi miniszter hazafias felhívására az ország minden részéből tömegesen jelentkeznek az önkéntesek, hogy harcolhassanak az orvtámadó oláhok ellen, akik megfosztották székely véreinket békés ott­honuktól. Szekszárdról is jelentkeztek már az erdélyi önkéntes légióba. — Utalványforgalom berendezése és magán- pénzeslsvélforgalom megszüntetése a táborba. A folyó hó 15—tői kezdve a hadrakelt sereghez és hajóhadhoz irányuló, valamint e kettőnek részei közt váltott forgalomban postautalványszolgálat lép életbe, ellenben a magánpénzeslevelek for­galma megszűnik. A hivatalos (szolgálati) pénzes­levelek forgalma változatlanul fennmaradnak. A táborba küldhetők: a) hivatalos (szolgálati) posta- utalványok 1000 koronáig ; b) magánpostautalvá­nyok 100 koronáig. A hivatalos (szolgálati) posta- utalványok a belföldi portómentességi szabályok szerint a postai dijak alól mentesek, a hadrakelt seréghez és hajóhadhoz küldött magánpoBtautal­ványok a belföldi díjazás alá esnek. Távirati postautalványok a táborba nem küldketők; posta restante, express és saját kézhez való kézbesítés, úgyszintén kifizetési értesítés is ki van zárva. Az utalványhoz a belföldi forgalom számára ki­adott utalványlapokat kell használni. A feladásra nézve a belföldi szabályok irányadók. A tábori posták az utalványösszegeket rendszerint az utal­ványszelvények alapján címzett csapatteste meg­hatalmazott tisztjének fizetik ki. Ezért szükséges, hogy a feladó az utalvány szelvényére az utal­ványozott összeget és a saját cimét, a szelvény hátsó lapjára pedig a cimzett teljes cimét fel­jegyezze ; ezenkívül odaírhat az utalványozás cél­ját jelző rövid megjegyzéseket is, pl. „. . .számú ügyirat szerint“, .............számadáshoz*, „............. na plótételszámhoz“. Más közlemény nincs meg­engedve. A posta a postautalványra befizetett összegért a feladóval szemben az átvételre jogo­sítottnak történt kifizetéséig szavatol. Jogosulat­lan egyénnek történt kifizetés miatt a feladást követő naptól számított 6 hónapon belül lehet felszólalni. A téves kifizetés miatt támasztható kártérítési igény a felszólalási határidő lejártával megszűnik. A tudakozványok a {feladást követő hónaptól számított 3 hónapon belül a tábori pos­tákhoz, azontúl a tábori posták kezelési okmá­nyainak megőrzésére kijelölt helyre küldendők. Azok a postautal vány összegek, melyeket a befize­tésükre következő naptól számított 3 éven belül nem reklamáltak, a kincstár javára elévülnek. — Hősi halál. A pécsi 8 as honvédhuszárok tisztikara fájdalmas büszkeséggel tudatja, hogy bajtársaik közül a Király és Haza hősi védelmé­ben a már jelentetteken kívül dicső halált haltak: felsőpulyai Madarász Bódog százados, Hegedűs Béla főhadnagy, Látrányi Jenő népfölkelő had­nagy, Szírt Kázmér tart. hadnagy és Ádám Géza tart. hadnagy. Tündöklőén fényes betűkkel írták be neveiket az ezred és a honvéd-huszárság törté­netébe ! Meghaltak, hogy halhatatlanokká válja­nak ! Béke a hősök poraira, melyekből a vitéz huszárok emlékét koszortfzó {örökzöld borostyán terem. Ónodi (Rull) János, néhai Rull Nándor bátaszéki földbirtokos fia, mint részvéttel értesü­lünk, az olasz harctéren szerzett j betegsége kö­vetkeztében a budapesti Mária Valéria barak- kórházban hősi halált halt. Temetése ugyanonnét történt augusztus hó 12-én ketonai pompával. Neiner János népfölkelő, szekszárdi jómódú gazda az oláhok ellen vívott harcokban hősi ha­lált halt. — Néhány szó a cukorról. /Bekűldetett.) A közönség köréből mind sűrűbben merül fel az a panasz, bogy Szekszárdon nem lehet cnkorhoz jutni. A vásárlót, helyesebben a vásárolni szándé­kozót a kereskedők egy része egyszerűen el­utasítja, hogy nincs cukor, a másik része ad ugyan cukrot, de csak akkor, ha a vevő egyben ugyan olyan mennyiségű törött borsot is vásárol aminek kilogrammja 20 korona. Ha valaki nyomozza, hogy milyen összefüggés van a cukor és a bors között, kapja a következő kérdést: az a helybeli nagykereskedő, aki a kiskereskedőt látja el cukorral, ennek szintén ilyen feltétel mellett adja el a keresett árucikkel. Álljunk meg itt egy szóra. Tudtunkal van egy miniszteri rendelet, amely szerint kihágást követ el és meg­lehetősen súlyos büntetései sújtandó az a keres­kedő, aki valamely közfogyasztás tárgyát képező árucikket csak oly feltétel mellett szolgáltat ki, ha a vevő egyúttal másnemű árut is vásáról. A cukor pedig nem nyalánkság, hanem élelmiszer s mint ilyen közfogyasztás tárgyát képezi. Az a vevő tehát, aki azért nem tud hozzá jutni, mert a velejáró borsért nem akarja kidobni a pénzét, a saját élhetetlensége miatt issza keserűen a kávéját, mert azzal az energiával, amit az összes szentek nem épen kegyeletes felsorolására pazarol, felsétálhatna a rendőrségre és ott meg tehetné a leleményes és rendesen szellemeskedő kereskedő ellen a büntető feljelentést, amivel nem csak azt érné el, hogy a következő alkalom­mal bors és szellemeskedés mentes cukrot kapna, hanem egyben a köznek is igen hasznos szolgá­latot tenne, mert bizonyára az ilyen feljelentés folytán súlyosan megbüntetett kereskedő meg­tanulná tisztelni a vásárlónak azt a jogát, hogy olyan árucikket vesz, a milyenre épen szüksége van és nem olyant is, aminek eladásából az eladó kereskedőnek igen nagy haszna van. A kereskedőnek az állítása pedig, hogy nincs cukor rendesen ast jelenti, hogy csak a protekoiós vevők siámára van, tehát egyszerűen nem igaz. Esen állítás igazolására szolgáljon a következő épületes kis eset: Az egyik helybeli közismert nagykereskedő részére a napokban nagy msny- nyiségü cukor érkezett. Az esetnek hamarosan hire futott és természetesen tódult a vevő- közönség a nagykereskedő üzletébe a rég óhajtott árucikk beszerezhetése végett. — A őség állandó vevői kaptak is cukrot, ki tiz kilót, ki osak ötöt, sőt e Borok írójának szava­hihető helyről nyert értesülése szerint, valaki egy métermázsát is. Az alkalmi vevők azonban el lettek utasítva azzal, hogy: „nincs cukor“ ugyan­akkor, amikor az üzletben minden alkalmazott ezt a cikket mérte. Es mivel az alkalmi vevők nagy számmal jelentkeztek, a nagykereskedő pénteken, 15-én este nyolc óra tájban egyszerűen be sem bocsátotta őket a boltjába, sőt az ajtót a redőny lehúzásával lezárta, bizonyára azért, hogy az üzlethelyiségben a nagy számmal jelen volt protekciós vevők részére cukrot mérő üzleti alkalmazottakat senki se zavarja. De hogy igaz­ságtalanság vádja ne érhessen, nem mulaszthatjuk el felemlíteni, miszerint az említett nagykereskedő némely alkalmi vevőnek is akart ám cukrot adni és pedig egészen csinos mennyiséget, tudniillik 8, írva is csak 8 fillér árát. Ily körülmények között persze természetes, hogy a közönség nagyobbik része nem jut cukorhoz. De az nemcsak nem termé­szetes, hanem egyenesen felháborító, hogy ilyesmi megtörténhetik, akkor, amikor egy másik minisz­teri rendelet a kereskedőknek súlyos büntetés terhe mellett kötelességévé teszi minden vevőnek, személyválogatás nélkül való kiszolgálását. — A vevő közönség nagyon rosszul teszi, ha birka- türelemmel tűri a jövőben a kereskedők önké­nyeskedését és csak sopánkodik, ahelyett, hogy a megtorlás folyamatba tétele végett illetékes helyre, a rendőrséghez fordulna panaszával. Sch. — Nemes adomány az erdélyi menekültek- neK. Adler N. János szekszárdi magánzó 100 koronát küldött be lapunk szerkesztőségéhez az erdélyi menekültek segélyalapja javára. A nemes szívre valló adományt rendeltetési helyére kül­döttük. — Halálozás. Strényer János, Strényer Fe­renc ipartestületi kézbesítő fia, aki mint főpincév Szekszárdon és több nagyobb városban előnyösen volt ismeretes, Budapesten vakbélgyuladásban meghalt 22 ik évében. Halála mély gyászba bo­rította szerető szüleit és testvéreit. Részvéttel értesülünk, hogy Leopold Gusz- távné szül. Honig Matild, Leopold Gusztáv szent- ágotai bérlő neje rövid szenvedés után fiatalon elhunyt. — Adományok. A szekszárdi postahivatal személyzete 16 K 20 fillért, N. N. 5 K és a dombóvári müvészestély rendezői, mint az elő­adás jövedelmét 845 korona 60 fillért adomá­nyoztak a harctéren megvakult és rokkant kato­nák részére. — A pénzintézetek az erdélyi menekültekért. A Pénzintézeti Központ igazgatósága a tagjai so­rába tartozó és a hadműveletek folytán székhe­lyüket elhagyni kényszerült pénzintézetek oly betevőinek,kik el vannak zárva annak lehetősé­geitől, hogy betéteikhez jussanak, hajlandó betét­könyveik letétbehelyezése* ellenébe a kellő iga­zolás után helyiségeiben (VIII., Szentkirályi-utca 3.) a szükséges megfelelő méltányos összeget folyósítani. A Pénzintézeti Központ igazgatósága egyszersmind felkéri a kötelékbe tartozó szék­helyüket elhagyni kényszerült intézetek vezetősé­gét, illetve tisztiviselőkarát, hogy Pénzintézeti Központtal tudatni szíveskedjenek, hol van inté­zetük ideiglenes székhelye és kik azok a sze­mélyek és hol találhatók, a kikkel nevükben ez idő szerint érintkezni lehet. — Országos vásár. Bátaszéken folyó {hó 25-én országos vásárt tartanak, melyre a sertése­ket kivéve, mindenféle állat felhajtható. — A menekültek levelezése és táviratozása. A belügyminiszter elrendelte, hogy a menekültek hatósági igazolvány mellett oly területekre és területekről ;is táviratozhatnak, ahol a magán­távirati forgalmat beszüntették s levelezéseik nyitva akkor is továbbitandók, ha a levelek visszatartása elrendeltetett. — Első román zsákmányunk. A hadüzenet napján jelentették a bajai rendőrségnél, hogy egy szénnel megrakott oláh uszályhajó érkezik Bajára a Sugovicába. A rendőrség nyomban értesítette a katonaságot is és a katonai parancsnokság, a csendőrség és a rendőrség lefoglalta a hajót, amelyet most személyzetével és rakományával a Sugovicán őriznek. Ilyenformán az első ölik zsákmányt Baján ejtették.

Next

/
Thumbnails
Contents