Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-01-23 / 4. szám
XLiU. évfolyam. 4 szóm. Szehszárd. 1916. január 23. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezeridj Istvia-utca 6. sju,hová a lap szellemi részét illető | minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. MMaiMfete nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzkűldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. I Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */s évre 6 K, V* évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 39 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. A világháború hatása a kőzer kölesükre. É b. lapok Január íö-iki számában közfebocsátott két fölötte szomorú hir adja kezembe a tollat. Valamelyik faluban 30 orosz fogoly van. Es ugyancsak 30 menyecske belemegy az okos orvos által nekik állított csapdába : kórusban megjelennek előtte s mindnyájan tollba mondják neveiket, mint olyanok, kik tavaszra várják — „a gólyák ajándékát. * Tehát mind a harminc muszka fogoly talált magának egy-egy fiatal, férjes asszonyt, ki minden erkölcsi érzés híján könnyű vérrel megcsalta urát, azt az urát, aki most a lővészárokban ténfereg, betegen vagy sebesülten valamely kórházban szenved, vagy eddig talán már el is vérzett hazájáért! Hol itt a szív, hol itt a becsületes érzés legparányibb nyoma is ?... Csendőrök kisérnek be a „ törvény elé“ egy 6 tagból álló csirkefogó bandát. Fiatal gyerkőcök hóna alatt ott gágog a lopott liba, jajveszékel a lopott csirke. Vasárna- ponkint korcsmák és éjjeli mulatók körül ólálkodnak ezek az ifjú hősök, cigarettáznak, szeszes itallal töltekeznek, sőt mindtöbben be is merészkednek a semmiképp sem nekik való, felnőttek erkölcseit is pusztító helységekbe. Jól jegyzi meg e szomorú hir megirója, hogy „ennek főoka az atyai fegyelem hiánya, az anyák gyengesége s gondatlansága.“ Azután mennyi s mily vérlázitó eseteket olvastunk már fővárosi lapokban a hadi élelem s egyéb hadi szükségletek szállítóinak hajmeresztő csalásairól, u. m. végképp élvezhetetlen, sőt használatukban életveszedelmes konzervekről, papirtaipu bakancsokról stb. ? A világháború tüntette fel azt a végtelenül gyászos tényt, hogy szerte e hazában akad akárhány oly üzletember, aki előtt a tisztesség teljesen ismeretlen fogalom s aki soha életében amúgy szive igaz meggyőződéséből még el nem mondta, hogy „hiszek egy Istenben“, hiszek az emberi tisztességben és becsületben, A világháború alatt igazolódott be az a visszataszitóan rút tény, hogy száz számra találkozik olyan üzletember, aki — csak az ő zsebe teljék. meg s ő harácsolhasson össze arcátlanul százezreket — mitsem törődik vele, ha holnap dől is az enyészet sírjába a magyar baka, mely — persze — a gazember előtt megint csak ismeretlen fogalom. Mi itt a teendő? Kérdem szeretettel azoktól, kik előtt a tiszta erkölcs, a tisztesség és becsület még szent, melyről lelkűk mélyén akként vannak meggyőződve, hogy ha ez elvész — „Róma ledől és rábigába görnyed!“ Azoknak a céda menyecskéknek, milyenek különben nem csupán faluhelyeken találkoznak, beszéljenek a lelkűkre a papok, tanítók s egyéb értelmes, jóakaratu emberek; fessék le előttük megkapó színezés- bén a háború borzalmait, melyeket szegény férjeiknek végig kell mártiroskodniok és minden elképzelhető módon keltsék föl a bennük szunnyadó lelkiismeret s becsület szavát! Hát hiszen igaz, hogy ezt sokkal könnyebb igy leírni, mint sikeresen meg is cselekedni. Ama magokra maradt anyáknak, kik uraik távollétében nem bírnak kamasz fiaikkal, siessenek segítségükre itthon levő férfirokonaik, sógor, koma, szomszéd. Ezeket kérjék meg és hatalmazzák fel a tehetetlen, gyenge anyák, hogy — ha a jó szó nem fog — verjék puhára rakoncátlan süvölvény fiaikat. No meg templom és iskola e téren is kövessen el mindent ilyen eltévelyedett gyermekemberek féken- tartására s a jó útra való visszatérítésére. Végül a hadi szállítások körül tapasztalt, arcpiritó visszaélések megszüntetésére leginkább s úgyszólván egyedül maga az állam van hivatva. Jövőben a hadi szállításokat ne adja ki válogatás nélkül mindenféle rongyszedőből nagyvállalkozóvá avancirozott s provízió-osztogatásra mindenkor hajlandó jöttmenteknek, hanem csupán 13 próbás becsületes, jellemes férfiaknak. Az eddigi grandiózus csalókat pedig ne egy pár száz vagy ezer koronában, vagy rövididejű szabadságvesztésben marasztalja el, hanem téríttesse meg velők az okozott kárt lehetően az utolsó fillérig, magokat a gaz elkövetőket pedig — a leggyökeresebb orvosságot alkalmazva — ajánlja fel faddi Báli Mihály uram diszkravátlijának! —rt— Távirataink. A miniszterclaökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, január 21. Orosz hadszíntér^ A Toporoutznál és Bo- jannál 19 én szenvedett nagy veszteségek hatása az ellenséget tegnap a harc szünetelésére kény- szeritette. Itt tehát, miként az északkeleti harcvonal valamennyi többi részén is, eltekintve az időközönként előfordult ágyuharcoktól, arány tagos nyugalom vari. Egy orosz repülőraj áthaladt a Brzezanytól délkeletre fekvő területen és bőm - bákat dobott le, amelyék azonban semmiféle kárt- nem okozták. Olasz hadszíntér. Tegnap délután a Col di Lana csúcsán és lejtőjén levő állásaink két órán át pergő tűz alatt állottak. San Pauses t (Peutelsteintól északra) szintén hevesen lőtték. Délkeleti hadszíntér. Nevezetesebb esemény nem történt. . Höfer altftboraagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, január 21. A Dagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Különös esemény nem történt. Keleti hadszíntér. Az arcvonalon Pinsk és Cartorijsk között gyenge osztagek előretörését könnyen visszavertük. Balkáni hadszíntér. Semmi újság. A legfelsőbb hadoezetöség. A kiegyezés kérdése. Batthyány Tivadar gróf, a szekszárdi választókerület nagynevű képviselője, folyó hó 19-én az alábbi interpellációt intézte a képviselőházba'» Tisza István miniszterelnökhöz: Utal arra, bogy a költségvetés tárgyalása nál nem volt alkalma részletesen foglalkozni az ország nagy gazdasági kérdéseivel, ügyeinknek Ausztriával és Németországgal való rendezésével. Pedig nagy szükség van erre, amikor a gyülekezési jog teljesen megszűnt, a sajtószabadságot pedig olyképen kezelik, hogy lehetetlen meggyőződésünk szerint a kérdéshez hozzászólni. Szóló megpróbálkozott már egyszer ezzel, amikor Sylvester dr. fölvetette a vámunió kérdését, hogy a függetlenségi párt programújának megfelelően állást foglaljon- ez irányzat-ellen. A cenzúra csak hamar véget vetett szakszerű fejtegetéseinek. Azt bizonyitja ezután, hogy a nagy világ események nem egy vonatkozásban a függetlenségi pártnak adtak igazat s a legidealistább tanok a világháború alatt megvalósítható dolgokká lettek. Nem az ellenzék követelte-e a honvédség fejlesztését, tüzérséggel való ellátását s 1914. őszén a magyar honvédek voltak azok, akik megállították az orosz gőzhengert. Szóló mindig a néphadsereg mellett agitált s az eredmény az, hogy a harctéren a polgári milicia az, amely győzelemről-győzelemre viszi zászlónkat. Evekig küzdött a magyar ágyagyár fölállítása mellett. Lássa be a kormány, hogy az ellenzéknek igaza van a nagy kérdésekben és helyezzen a jövő nagy gazdasági kérdésekben nagyobb súlyt az ellenzék követeléseire. Utal itt Wekerle Sándor föllépésére, aki ismételten a hossza kiegyezés mellett agitál. Nagyon veszedelmes tünetnek tartja, hogy éppen a 67 es kiegyezés hívei sürgetik a 67-iki kiegyezés megváltoztatását. Ez ellen a függetlenségi pártnak kell állást foglalnia. De lehetséges dolog-e, hogy a háború közepén végleges kiegyezést kössünk Ausztriával ? Hiszi-e valaki, hogy az Osztrák-Magyar Bank mai állapota arról győzött meg, hogy helytelenül jártam el, amikor az önálló nemzeti bank fölállítását követeltem ? Ha önálló bankunk lenne, a miniszterelnök [ maga buzditana mindenkit, hogy karikagyűrűjét vigye a bankba. Németországban ezzel 1 milliárd és kétszázmillióval fokozták a hadikölcsönt. Ha meggyőződnek arról, hogy a kormány csakugyan végleges kiegyezést akar, akkor a függetlenségi párt erélyesen sorompóba lép e terv ellen. Hogy állunk a kvótával ? Hogyan fogjuk: a kvótát előre megállapítani tiz esztendőre? Hiszen azt se tudjuk, hol lesznek Magyarország határai? Mint magyar ember kívánja Lengyelországnak egységes formában való fölélesztését. Bzt még is ígérték nekik, mikor Oroszlengyelországba bevonultunk. De ki garantálja ezt nekünk ? Kéri a kormányt, hogy a kiegyezés kérdését halassza el a háború utáni időre és tartózkodjék attól, hogy az országot befejezett tény elé állitsa. Adjon módot az ellenzéknek arra, hogy ezeket a kérdéseket alaposan megvitathassa. Áttér beszédének második részére és igazolja, hogy a há-' ború kezdete óta Németországban százszámra jelentek meg müvek, amelyek Németország, Ausztria és Magyarország között a vámuniót propagálják. Interpellációja a miniszterelnökhöz igy szól: „Tisztelettel kérdem, szándékozik-e a minisztérium az Ausztriával és Németországgal való kereskedelmi viszonyunknak ideiglenes rendezésére a törvényhozáz felhatalmazását kikérni ? Ha nem, szándékozik-e gondoskodni arról, hogy ezen ügyek tárgyalását illetőleg a teljes sajtó- és gyülekezési szabadság visszaállittassék ? Es szándékozik e a minisztérium a jövő költségvetési évre rendes költségvetést előterjeszteni, amelynek tárgyalása során a törvényhozás Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralék ososszeg mielőbbi beküldésére.
