Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)
1916-07-02 / 27. szám
\ XLlU. évfolyam, 21 szám. SzeKsznrd. 1916. lulius 2. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj Istvan-uica 6. sz., hová a lap szellemi részét illető _ minden közlemények intézendők. Felelős szerkesztő Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. BŐD A VILMOS Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemfl hirdetések és pénzküldemények intézendők. Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Főmunkatárs Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vz év re 6 K, */4 évre 3 K. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. HORVÁTH IGNÁCZ Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko1 róna, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Aratáskor. Az áldott magyar föld újra készül meghozni a legfőbb élelmiszert ember és állat számára. A hozamra nézve igen eltérők a vélemények, de talán legközelebb áll a valósághoz, hogy gyenge középtermésre számíthatunk, mert ’ a munkáskéz hiánya miatt jelentékeny földterület parlagon maradt. De még igy is elegendő lesz az a magyarság szükségletének fedezésére, ha a kormány kellő időben gondoskodik róla, hogy a kivitel ne öltsön oly arányokat, mely az ország lakóságának ellátását veszélyeztetné. A háború első évében ismerkedtünk meg a. kukorica-kenyérrel, mely a jó liszt által elkényeztetett magyar gyomornak nem volt valami kellemes, mig a lefolyt évben egész mostanig nem szorul- • tunk rá, mert búzaliszt állott kellő meny- nyiségben rendelkezésünkre — nem kis örömünkre. De a siker biztosításának egyik fő kelléke, hogy a termés betakarítására elegendő számú munkáskéz álljon rendelkezésünkre, mi csak a katonai szolgálatra bevonult fiatal erők tömeges szabadságolása által érhető el. A hadi helyzet megengedi-e az ilyen tömeges hazabocsájtást s általában mennyiben hajlandó a katonai hatóság a szükségletnek megfelelni, azt eldönteni nem a mi hivatásunk, de ha a leara- tásra hivatott munkáskéz hiánya folytán a katonaság élelmezése is nehézségekbe ütköznék, az már olyan öreg hiba volna, melynek bekövetkeztétől alig kell tartanunk. Elég az hozzá, az élelmezésre szükséges termény itt van,-csak be kell takarítani, hogy megint egy évre a táplálkozásra nézve biztosítása s minden szükséges tényező lássa, hogy a közös cél biztosítása érdekében legjobb erőit latba vesse. Annyival szükségesebb ez, mert mint a hadi helyzet mutatja a közeli békére vajmi kevés a kilátás. A harctéren-is lankadatlan erővel foly az aratás, de az eredmény ezer és ezer hős katonának gyászos halála. Mikor jön el annak ideje, , hogy a harcoló felek belássák, hogy ennek a kegyetlen emberirtásnak nincs semmi célja. A háborút addig folytatni, hogy egyik vagy másik fél teljesen legyőzessék, alig van kilátás, csupán dacból pedig ily gyilkolást folytatni, a legnagyobb bűn és embertelenség. Az entent hatalmak, különösen az angol király, ha még józan belátásának birtokában van, beláthatja, hogy a célt, melynek elérése végett szövetséges társakat toborzott össze: Németország letörését el nem érheti. Németország minden harctéren győzelmesen küzdött eddig s a legnagyobb valószínűség szerint győztes is fog maradni s leverésére irányuló minden terv szívós kitartásán hajótörést fog szenvedni. Azután Olaszország királya miben reménykedik, hogy a monarchia jelentékeny részét elrabolja, midőn eddig egyetlen lépést sem tudott a határon előbbre jutni. Nincs tehát semmi reménye, hogy kitűzött célját, melynek érdekében országát lángba borította s az anyagi zavarok és nélkülözések számára megnyitotta, csak meg is közelítse. A termény-aratás megkezdődött, szüntessék be a harctéren való ember-aratást. Ez lenne rájuk és ránk nézve a legjobb. Boda Vilmos. Felhívás Tolnavármegye közönségéhez 1 Arany kalász-tengerben fürdik a napsugár széles e hazában. Megfeszített, verejtékes munkánkat megjutalmazta az ég s az életünkkel és vérünkkel védelmezett, szeretett haza földje. Kasza alá érett az áldás. Nem hiába fohászkodtunk nap-nap után: „Uram, add meg a mi mindennapi kenyerünket!“ Szívtelen ellenségeink most arra számítanak, hogy ezt a bőséges Istenáldást, verejtékes munkánk méltó jutalmát a munkáskéz hiányában nem tudjuk majd betakarítani, hogy az aranyos kalászokból kipereg a szem, s madarak, egerek, pockok martalékává lesz s vitéz katonáinknál, derék szövetségeseinknél s itthon is felüti fejét a szükség, az éhség és akkor ránk törhetnek, letiporhatnak, szabadságunkat és javainkat elrabolhatják. De ellenségeinknek nem lehet igazuk! Unnék nem szabad megtörténni! Nem és ezérszer nem 1 Messze idegen földön küzdő katonáinknak szükségük van a hazai földben termett kenyérre, szüksége van erre hűséges szövetségeseinknek is. Drága éB áldott minden kalász, értékes minden szem, nem szabad semminek veszendőbe menni s az Isten, aki adta, meg fog segíteni a nehéz munkában, hogy azt a pusztulástól megmentsük. Nagy, majdnem lehetetlennek látszó feladatok előtt állunk, de nem szabad csüggedni! Gondoljunk derék katonáinkra, akik nem egyszer állottak már lehetetlennek látszó feladatok előtt, de égő honszerelmük nem ismert lehetetlenséget, hősiességük, kötelességtudásuk, szívós kitartásuk mindig meghozta a sikert, a diadalt. Most itthon folyik a világháború legnagyobb csatája: a vértelen, de nagy fontosságú gazdasági háború. A termés biztosítása, betakarítása, ennek a vértelen csatának a célja. Meg kell hiúsitani szívtelen ellenségeink kiéheztetési tervét! • .. Mutassuk meg, hogy méltók vagyunk a harctéren küzdő vitézeinkhez, hogy midőn a haza sorsa a mi kezünkbe van letéve, mi, az itthonmaradottak is félre tudjuk tenni az Önzést, le tudunk mondani a kényelemről, hogy az ösz- szesség, a haza érdekének alá tudjuk rendelni egyéni érdekeinket, hogy igazi bajtársi érzéssel, egymás megsegítésével, vállvetett küzdelemmel igyekszünk diadalra vinni hazánk szent ügyét, hogy zokszó nélkül, nemcsak a törvény szigorú parancsának, hanem 'igaz hazafiui érzésünknek engedelmeskedve, igyekszünk kivenni, méltó részünket a nagy küzdelemből és biztosítani a győzelmet. Mint a harctereken az óriás mozsaraktól a szuronyig minden fegyver jó és értékes, úgy az itthon folyó gazdasági küzdelemben is a hatalmas aratógépektől a szerény sarlóig minden eszköz jó és hasznos. Akinek gyenge karja nem bírja a kaszát, fogjon sarlót a kezébe s arasson azzal; értékes a gyenge kezek kevesebb munkája is: sok kicsi sokra megy — tartja a közmondás — s ma áldott minden kalász és drága minden szem, melyet a hazának, megmentünk. Meg vagyok győződve, hogy Tolnavármegye hazafias, derék lakossága, mint a háború folyamán mindig és mindenféle vonatkozásban, úgy most a gazdasági harc alatt is ékesen szóló tanúbizonyságot fog tenni hazafias érzelmeiről, állampolgári érettségéről s mindenki önként, kö- telességtudóan végzi majd a rábizott munkát -s nem kell senkit arra a törvény szigorával szorítani. A hatóságoknak, a községi intéző bizottságoknak és általában mindenkinek kötelessége ellenőrizni, hogy senki, aki aratási munkára képes, henyéléssel ne töltse az időt. Mint a harctereken, úgy az itthon folyó gazdasági küzdelemben is a helyes vezetéstől és irányítástól függ a győzelem sorsa. A községekben a rendelkezés, irányítás joga a községi intéző bizottságok kezébe van letéve. Felhívom a vármegye lakosságát, hogy feltétlen engedelmességgel teljesítse a községi intéző bizottságok rendelkezéseit, akik pártatlanul, az egyéni érdekek figyelmen kívül hagyásával, mindig a legsürgősebb munkák végzését tartoznak szem előtt tartani. Aki az intéző bizottság rendelkezéseit nem teljesiti, azt az elsőfokú köz- igazgatási hatóság az 1914. évi L. t.-c. és az 1915. évi XIII. t.-c. alapján fogja közmunkára kirendelni s az engedetlenkedőket a törvény teljes szigorával sújtani. Most nem az a fontos, hogy minden gazdaságban, háztartásban minden munkát a megszokott módon és sorrendben végezzünk, hanem mindig a sürgősebb munkáknak általában' meg kell előzniük az elhalasztható és kevésbbé sürgőseket. Céltudatos munkával, becsületes akarattal mindenütt meg lehet oldani azt a nagy feladatot, amely a termés biztosítása tekintetében reánk vár. A ^ormány, a hadvezetőség és a hatóságok minden lehetőt elkövettek a hiányzó munkáskéz pótlására. A hadvezetőség minden nélkülözhető katonát szabadságolt, s ezen felül katonai munkásosztagokat bocsátott rendelkezésre, akiket a Vármegyei Gazdasági Munkabizottság legjobb belátása szerint a vármegye területén már szétosztott, hasonlóképen már előbb nagyobb számú hadifogolymunkásokat helyeztünk el a vármegye területén. Több segítséget előreláthatólag a hatóságok már nem nyújthatnak, tehát mindenütt, hiábavaló reménykedés helyett, a rendelkezésre álló munkaerő céltudatos felhasználásával kell a termés betakarítását biztositani. A szabadságolt katonák, akár egyénileg, akár munkásosztagba osztva vannak szabadságolva, kötelesek a községi intéző-bizottságnál jelentkezni és annak rendelkezéseit betartva az aratási és cséplésí munkákból a harctereken tőlük megszokott kötelességtudással' részüket kivenni. Különösen elvárom és elvárhatja mindenki a fegyveres szolgálat alól í elmen tettektől, hogy saját, legsürgősebb munkájuknak elvégzése után a közérdekű munkákban, . különösen pedig a hadbavonultak termésének betakarításában telj as buzgalommal és kitartással fognak segédkezni. Aki akár nyíltan, akár saját munkájának felhúzásával (amerikázással) ki akarná magát vonni i a közérdekű munkákból, méltatlan a felmentésre. | Az ilyeneket az elsőfokú közigazgatási hatósá- ! goknál fel kell jelenteni, akik azonnali bevonul- I tatásuk iránt fognak intézkedni. A hadisegélyt élvezők, amennyiben családi körülményeik és egészségi állapotuk ezt lehetővé teszi, szintén kötelesek a termés biztosításának nagy munkájában segédkezni. Általában mindenki kora reggeltől késő estig köteles serényen dolgozni. Most nincs ünnep, nincs vasárnap. Aki az Isten áldását: a kenyeret embertársai, nemzete és hazája javára két keze szorgos munkájával a pusztulástól megmenti, bizonyára Istennek tetsző dolgot végez ! jw» Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
