Tolnamegyei Közlöny, 1916 (44. évfolyam, 1-53. szám)

1916-06-11 / 24. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY , /“ ,Ké*imunka kiállítás. A szekszárdi polgári leányiskola, és az ezzel kapcsolatos tovább­képző növendékei remek kiállitást rendeztek a sok hasznos és szükséges kézimunkákból. __ Elis merés és dicséret illeti a tanító­nőket, hogy a növendékek ily szép sikert értek el a legegyszerűbb kézimunkáktól kezdve a leg­nagyobb ügyességet igénylők készitésében. Külö­nösen a továbbképzősök munkái tűntek ki. __ Úg y halljuk, hogy ezeknek száma megfogyott, aminek oka részben abban keresendő, hogy a továbbképzősök tanfolyama nagyszámú kézimun­káik révén költséges és igy abban a szegény szülők leányai nem is vehetnek részt. — Itt kell felemlítenünk a minden nemes ügyért áldozatra kész Wölf Henrik nagybirtokos követésre méltó tettét, aki egy szerényebb anyagi viszonyok kö­zött élő család leányának elvállalta jövő évi tan­dijának fizetését. — Az elhanyagolt Séd-patak. A városon keresztül folyó Séd-patakot évente a nyári zápor- járások idejére mélyíteni, kotorni, a mederből kikotort földanyaggal partjait feltöltögetni szok­ták. Tart erre a város hivatalt is, amelyiknek egyebek között erre is gondolni kellene. Köte­lessége is ez a városi adminisztrációnak, mert n^ári záporjárás, felhőszakadás idején a Sédmenti lakók élet és vagyonbiztonságát fenyegeti a hegyi vadvizekkel megáradt Sédpatak. Annál súlyosabb mulasztás, hogy az utóbbi időben a Séd medré­nek és töltéseinek gondozásával nem törődtek. Pedig már az első, majd a második zápor is ba­jokat csinált. Megjött a harmadik zápor, s most még jobban kiönthetett a beiszapoeodott medrii elhordott partu Séd. Egész uccákat öntött el a medréből kiöntött patak, lakásokat öntött el, lakó szobákba áradt be . a viz, jelentős kárt okozva a környékbeli lakosoknak, akik most a polgár- mesterhez akarnak deputációzni, kártérítéssel akarnak fellépni a város ellen. A város termé­szetesen nem tehet a már bekövetkezett bajok­kal szemben semmit, minthogy mulasztó közegét vonja felelősségre, és a további - hasonló bajok elejét veszi. Természetesen be .kell látni, hogy munkások nem igen vannak. De heteken át ka- pálgatták a gyöpöt a város munkásai egyes utcákban, s töltögették jó sárnak valóval a Séd körüli mellék utcákat, hát lehetett volna a Séd­del ja törődni, hogy a szegélyező fáktól meg­fosztott partjait el ne hordja a vizáradat és fel ne töltse az iszap a medrét. Talán a helybeli ▼sdászzászlóalj is adna eire a célra egy kisegítő munkás osztagot, meg aztán végszükség esetén közmunka erő is igónybevehctő ily célokra. — Müvésiestóly. 'A somogyi és tolnai 44. gyalogezred művészei folyó hó 17*én Budapesten a Városligeti-fasor 6. sz. a. monstre-hangversenyt rendez József főherceg és Auguszta főherceg- asszony fővédnöksége alatt. — Katonai szolgálat alól felmentett mezőgazdák figyelmébe, ismételten közöljük, hogy a honvédelmi miniszter elrendelte, hogy az általa meghatározott időpontig felmentett mező­gazdák, kiknek felmentése május 31. és augusz­tus 31-ike közti időben lejárna, szeptember 1-ig hivatalból felmentve maradnak. A katona ügy­osztály felhívja az ily módon felmentett katoná­kat, honvédeket és népfelkelőket, Jbogy saját ér­dekükben felmentési igazolványaikkal a katonai ügyosztálynál azonnal jelentkezzenek. — Ezen kedvezmény azonban nem vonatkozik azokra a katonákra, kik a honvéd kerületi parancsnokság, vagy a cs. és kir. katonai parancsnokság által lettek bizonyos meghatározott időre felmentve. — Hősök sírja. Az a munka, melyet a katonai parancsnokságok keretében alakított sir- felügyelŐségek és a Háborúban Feldúlt Tűz­helyeket Ujrafelépítő Országos Bizottság a magyar földön elesett és magyar földben eltemetett magyar, osztrák és német katonák tetemeinek méltó el­helyezésébe együttesen vállaltak, serényen folyik. Hőseink hamvait az elszórt sírokból összegyűjtik és a harcterek közelébe eső nagyobb községek határában katonai sirkerteket létesítenek, ahol az utókor kegyelete fog őrködni a hazájukért életü­ket áldozó fiaink felett. A katonai sirfelügyelő- ségeknek, amelyek erre a munkára vállalkoztak, még csak igen kevés esetben volt alkalmuk igénybe venni az országos bizottság közbenjárá sát abból a célból, hogy a létesítendő katonai sirkertek dolgában érdekelt községektől elvárható legyen a kegyelet, munkájában való megfelelő részvétel. A legtöbb szóban forgó város minden különösebb közbenjárás és felszólítás nélkül, igaz magyar szívvel felajánlja nemcsak azt, amit tőle kívánnak, hanem még azonfelül is szívesen vállal magára további terheket, csakhogy a határában létesülő hősi sirkert méltó módon hirdesse^ a város háláját és kegyeletét. Gyönyörű példát szolgálta­tott erre Szatmár-Németi szab. kir. város, mely a kassai katonai parancsnokság keretében létesült katonai sirfelügyelőségnek katonai temető céljaira díjtalanul engedett át egy 3 kát. holdnyi értékes területet. A város továbbá kötelezettséget vállalt arra, hogy a sirkert fenntartásához és díszítésé­hez szükséges anyagokat: homokot, kavicsot, cserjéket, díszfákat stb. mindenkor díjtalanul bo­csátja a katonai sirfelügyelőség rendelkezésére. Kijelentette továbbá a város, hogy ebben a teme­tőben Halottak napján Szatmár-Németi hatósága fog gondoskodni a sírok kivilágításáról, az ez alkalmakkor^tartandó gyászünnepélyeket pedig egy lelkészekből s a' városi hatóság tagjaiból álló bizottság rendezi. Minthogy pedig a temető a város belterületéből kb. 2 km. távolságra fek­szik, tervbe van véve egy megfelelő hozzájáró sétaút készítése, hogy a kegyeletnek áldozni kí­vánók könnyen megközelíthessék. Szatmár Németi ■ város továbbá középterén diszes emlékoszlopot fog állítani, melyről a városnak a katonai sir- felügyelőséghez intézett átirata azt mondjaj hogy méltó lesz a bősök emlékéhez. Hozzá lehet tenni, hogy a síremlék méltó lesz ahhoz a városhoz is, mely áldozatkészségében nem ismer határt ami­kor azoknak az emlékéről van szó, akik életüket Magyarország határainak védelmében, a magyar nemzet fennállásáért küzdve vesztették el. —1 Halálozások. Kökényessy Ödön vár­megyei árvaszéki iroda segédtiszt, életének leg­szebb évébeu, folyó kő 5-én elhunyt.- A Férenc- közkórházban súlyos operációt állott ki s utána tüdőgyulladást kapott, mely életét kioltotta. Múlt szerdán d. u. 5 órakor temették el általános részvét mellett. A gyászoló család a következő jelentést adta ki: Alulírottak úgy a maguk, va­lamint a kiterjedt rokonság nevében is mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy a jó fiú, test­vér, sógor illetve nagybátya Kökényessy Ödön Tolnavármegye árvaszékének segédtisztje élete 38-ik óvében, folyó évi junius hó 5 én reggeli fél 5 órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele után elhunyt. A boldogult hült tetemei folyó évi junius hó 7-én délután 5 órakor fog a Béri Balogh Ád ám-utca 30. számú halottas házból a róm. kath. vallás szertartása szerint az alsóvárosi sir- kertben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesz­telő szent mise áldozat a megboldogult lelkiüdvéért folyó hó 8-án délelőtt fél 8 órakor fog az egek Urának a belvárosi róm. kath. plébánia templom­ban bemutattatni. Szekszárd, 1916. évi junius bó 5 én. Áldás és béke lebegjen porai felett 1 Kökényessy József és neje Ferger Katalin mint szülők. Kökényessy Mária férj. Metzner Józsefné, Kökényessy Erzsébet férj. Gyenis Antalné, Kö­kényessy Józsa férj. Lévay Nándorné mint test­vérei. Metzner József, Gyenis Antal, Lévay Nán­dor mint sógorai. Metzner Katóka, Metzner Sán­dor, Gyenis Erzsiké, Gyenis Nelli, Gyenis Bandi, Gyenis János, Gyenis Pista, Lévay Zsuzsa, Lévay Béni, Lévay Leonka, Lévay Emuka mint húgai és unokaöcesei. Weisz Gerzson, a Weisz Gerzson és fia cég megalapítója hős szas szenvedés után életének 68 ik évében Pakson folyó hó 4 én elhunyt. Az elhtnytban Weisz Sámuel W. megyebizottsági tag, hitközségi elnök édesatyját gyászolja. Tengőd nagyközség elöljárósága mély meg- illetődéssel jelenti Balázsi János községi bírónak, Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága tagjá­nak áldásos élete 62-ik évében, 14 évet meg­haladó községi bírói működése és rövid szenvedés után, folyó hó 4-én váratlanul történt gyászos elhunytét. — Tüzhalil. Kákonyi Katalin 8 éves ten- gelici szőlőhegyi kisleány múlt hó 30-án, anyja távollétében tojást akart sütni, miközben ruhája tüzet fogott és súlyos égési sebeket kapott, me­lyekben a kórházban még az nap meghalt. — Halálos vérmérgezés. Szabó János 51 éves szekszárdi lakosnak munkaközben egy tüske a lábát felszurta, úgy, hogy vérmérgezést kapott és a kórházban meghalt. — Ujj György palánki béresnek vízlevezető árok ásása közben lába- talpát valami felszurta és szintén vérmérgezést kapott. Folyó hó 6-án meghalt. — Tengerit kér a Táros a kishizlalóknak. Nem Szekszárdon, hanem Pécsett a város felter­jesztést intézett a földmivelésügyi miniszterhez, amelyben a kis sertéshizlalók, tehát a magáno­sok részére tengeri kiutalását kéri. A városi la kosságnak a mostani nehéz viszonyok között kétszeresen fontos érdeke, hogy sertéseket hiz­lalhasson s télire zsírral és husnemüvel láthassa el magát. A fölterjesztést a polgármester szemé­lyesen adja át a földmivelésügyi minisztériumban. Újból hangsúlyozzak, hogy nem Szekszárdon, hanem Pécsett. Tanuló és munkósleány felvétetik a HOLHáR-Kle maintézet r.-t.-nnl JzekszMon. 3 — Villám csapás. Szászváron vasárnap este 7—8 óra közt a villám Tóth László szászvári polgár házába beütött. A nyitva álló szobaajtón át behatolva végig horzsolta és perzselte a me- nyezet gerendázatát. A belső szobának faláról letépte a fali órát s a szenteltviztartót megke­rülve a nyitott ajtón át eltűnt. Szerencsére a szo­bákban senki sem tartózkodott. Csodálatos azon­ban, hogy az ajtó küszöbén üldögélő két ki8 gyermek sértetlenül maradt noha a villám fejük felett hatolt be a szobába. A szekszárdi és többi vármegyei Vörös- kereszt kórházról. A hivatalos lap körülbelül egy év óta nap­nap után közli, az ország legkülönbözőbb kato­nai és Vöröskeresztes kórházai orvosairól, fentar- tóiról, ápolónőiről, tisztviselőiről stb. szóló úgy­nevezett Vöröskeresztes kitüntetéseket. Nemcsak a szomszédos Somogy, Baranya és Fejér vár­megyékben már hónapok előtt megtörténtek ezek., a kitüntetések, amelyek már az egész országban meghaladják az ezreket, hanem Csik, Huny ad, Csanád stb. vármegyékben is már régen túl estek ezen, sőt most már a Horvátországiak is folyamatban vannak. Egyenesen érthetetlen tehát és alig elkép­zelhető, hogy mi lehat az oka annak, hogy ép­pen Szekszárdon és Tolnavármegyeben nem történt semmi ezen a téren, holott, amint köztu­domású, a szekszárdi Vöröskereszt-kórház mind­járt a bábom első napjaiban megalakult s azóta szakadatlanul a legkiválóbb elismerésre méltó mó­don teljesíti nemes emberbaráti hivatását. Nap-nap után elnézem, amint ezen kórház­nak buzgó és lelkes főorvosa és a város urbölgyei mint ápolónők már 22-.k hónapja végzik önfel-.v áldozó munkájukat. Nagyon jól tudom, hogy ezen. nemeslelkü urhölgyek és urak a maguk lelki gyönyörűségére és nemes szivük sugallatára tel- . jesen önzetlenül és igaz lélekből végzik állandóan ezt a nagy és terhes munkát, teszik ezt magá ért a nemes célért egész önfeláldozással, min­den utógondolat nélkül. Mindazonáltal érthetetlen, bogy hol és miért késik az általánosan szokásos és a legtöbb helyen már rég alkalmazott kitünte­tés éppen azokkal szemben, akik a legelső perc­től fogna ernyedetlen hazafias és émberbaráti munkát végeznek és a kiknek működéséről a kórházban megfordult legilletékesebb férfiak a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak. Mért kell nekünk ezen a téren is mások után hátul kullogni ? Egy vöröskereszt egyleti tag és a vöröskereszt kórháznak egy. veit súlyos betege, aki nem tag­NYILT-TER. E rovat alatt közeitekért nem vállal felelősséget a szerit. Másolat. B. 1585./2. 1916. sz. A szekszárdi kir. járásbiróságtól. Jegyzőkönyv. Készült a becsületsértés vétsége miatt Kovács János ellen indított bűnügyben a szekszárdi kir. járásbíróságnál 1916. évi junius bó 5-ik napján. Jelen voltak: Luczáti Ignác Jkir. járásbiró és Szabó Károly. A kir. járásbíróság megállapítja, hogy* a megidézettek közül Magyari János tanú meg nem jelent. Kovács János vádlott Müller József községi biró, Kliegl Béla községi jegyző fő- magánvádlók, továbbá Ezer János, Guld Antal, Ezer Ádám és Tornóczki Vendel tanuk előtt bocsánatot kórt a sértő kifejezésért, kéri azt meg nem történtnek tekinteni és sajnálatát fejezi ki a megtörténtek felett; hajlandó az utánjárási és a tanuköltségeket megfizetni és kijelenti hogy ezen jegyzőkönyv másolata a „Tolnamegyei Közlöny“ szekszárdi helyi lapban való közzétételét meg­engedi, e közzététel költségét szintén megfizeti. A főmagánvádlók ezt a bocsánatkéróst tu­domásul veszik és vádjukat visszavonják. A kir. járásbíróság kihirdette a következő végzésts A kir. járásbiróéág az eljárást a Bp. 323. § a értékűében megszünteti, mert a főmagán­vádlók a vádjukat visszavonták. Ezzel a jegyző­könyv berekesztetett azzal, hogy főmagánvádlók a jegyzőkönyv hiteles másolata kiadását kérték. Kmft. Szabó Károly s. k. Luczáti Ignác s. k. jegyzőkönyvvezető. kir. járásbiró. A másolat hiteléül: Untermüller Lajos, (P. H) kezelő.

Next

/
Thumbnails
Contents