Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-06-13 / 24. szám

önérzettel tölthet el bennünket, hogy úgy absolute tekintve, mini más vármegyék jegyzéseihez viszonyítva, és egybevetve az illető megyek vagyonosságával, vármegyénk fényes tanujelét szolgáltatta szellemi és anyagi intelligenciájának a második hadi- kölcsönre jegyzett 9 milliói megközelítő jegyzésével, mert teljesen megértette a haza ielhivását, mert amit a kölcsön jegyzéssel nyújtott, azt tudatosan és nyitott szívvel adta, nem kicsinyes, a garasért reszkető kétkedéssel.

Mikor e sorokat a megyebeli hadi- kölcsön jegyzések méltatásának szenteljük, természetesen az elért eredmény körül varmegyénk közhivatali, pénzügyi és egyéb vezető körei előtt kell kalapot emelni.

Mert csakis az lehet magyarázója a mi fényes sikerünknek, hogy akadtak olyan köztekintélyben álló Önzetlen hazafiak megyénkben, úgy a pénzintézetekben, mint a jegyzői irodákban és a lelkészi lakokban, akik átérezve a hadikölcsön nemzeti jelentőségét, nem sajnálták a fáradtságot, heteken át agitálni, a sajtóban és szóval, felvilágosítani, buzdítani, példát mutatni, hogy aztán a legegyszerűbb polgári észjárás is megértse, hogy mit kiván a haza üdve, és hogy amit a haza kiván, az tulajdonképen nekem, magamnak is hasznot jelent a jegyzéssel.

Az a szellemi fölény munkált közre nálunk a hadikölcsön jegyzés sikerében, ami a harctéren a 44-eseket a számbeli túlsúlyban levő ellenséggel szemben is diadalra vezeti.

De hadd szóljanak a száraz számadatok, melyek a 9 milliót megközelítő második jegyzést létrehozták.

A posta- és a telefonközpont heteken át állandóan lekötve tartott használata, a folytonos, szinte emberfeletti munka, mely- lyel a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója dr. Leopold Kornél a kölcsön jegyzés körül tevékenykedett, egymagában közel 3 milliót pontosan 2 millió 909 ezer 600 korona jegyzést hozott össze a Hitelbanknál, hol ilyenformán az első kölcsönre történt 1 millió 949 ezer 150 kor jegyzéssel 5 milliót adtak kölcsön az államnak.

Ha tekintetbe vesszük, hogy a Hitelbank betéti tárcája 6 millió körül mozog, a legszebb képét nyerjük a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank munkájának.

A Szekszárdi Takarékpénztár vezér- igazgatója a decsiek meghívására még a helyszínen is készséggel járult hozzá a polgárság felvilágosításához, s az itt történt jegyzések második helyen állanak a vármegyében. Az első kölcsönre 1,324.100 koronát, a másodikra 1 millió 702 ezer korona körül jegyeztek nála.

És érdekes és jellemző, hogy e két intézetnél a jegyzések kétharmada a látszólag kisebb (de valójában nagyobb) jövedelmű 5 és tél százalékos tipusu kötvényekre történtek, tehát .pénzügyi tudással, kellőképen felvilágosítva jegyeztek.

A Dombóvári Takarékpénztárnál 680000 kor. körül jegyeztek.

Aztán következnek a Simontornyai Takarékpénztár 540 ezer kor., a Tolnai Polgári Takarékpénztár 330 ezer kor., a Bonyhádi Takarékpénztár 560 ezer kor., a Bonyhád vidéki Gazdasági Takarékpénztár 432 ezer kor., a Hőgyészi Takarék- pénztár 280 ezer kor., a Gyönki Takarék- pénztár 240 ezer korona körüli jegyzéssel, stb, hogy csak a nagyobbakat említsük.

Szép megértéssel dolgoztak a hitel- szövetkezetek, különösen a Szekszárdi Népbank-hol az első kölcsön 70900 korona jegyzésével szemben 218850 koronát jegyeztek.

És hogy csakugyan büszkék lehetünk a mi 9 milliós jegyzésünkre, annak dokumentálásául álljon itt egy pár szomszédos eredmény.

Kaposvárott az első zárlat terminusáig az Osztrák Magyar Bank fiókjánál, mint legnagyobb eredmény volt 860000 korona. Utána jöttek a Somogymegyei Takarékpénztár 840000 koronával, a Dunántúli Agrárbank 700000 kor., a Kaposvári Takarék 250000 kor., stb. az egész gazdag Somogyország székhelyén az első zárlati terminusig tehát 4' millió körül jegyeztek, s nálunk a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank pl. egymaga 3 milliót tud felmutatni.

Baján a Bajai Takarékpénztár 1,719.000 kor., a Bajai Kér. és Iparbank 719.000 kor., a Bajavidéki Takarékpénztár 472.000 kor. körüli jegyzést kapott. Mig Baján a 6 pénzintézetnél összesen 3,459.000 koronát jegyeztek, addig Szekszárdon közel 5 milliót.

A gazdag Szabadkán a Magyar Általános Hitelbank fiókja 2 és fél milliót, a többi nagy betétü szabadkai pénzintézetek átlag 500000—800000 koronás jegyzésekkel dolgoztak. A székesfehérvári Fejérmegyei Takarékpénztárnák 1,200.000 kor., a Városi Takaréknál és a Kereskedelmi Banknál 1 — 1 millió körüli jegyzések történtek, szintén csak a legnagyobbakat említve. A Győri Városi és Megyei Takarékpénztár 16 millió, a Győri Ált. Takarékpénztár 3/4 millió, a szombathelyi Magyar Ált. Hitelbank fióknál 2 millió, a Szombathelyi Takarékpénztárnál 1 és \\ millió, a Veszprémi Takarékpénztárnál 1*5 millió, a Komáromi I. Takarékpénztárnál 1 és 3/4 millió, a nagykanizsai, pápai régi és tehetős pénzintézeteknél 1 és fél millió körüli összjegyzések szerepelnek.

Tolnavármegye tehát nemcsak katonát ad e habomban a hazának elsőrendűt, de pénzfölöslegét is készséggel bocsájtja a magyar állam rendelkezésére. e*

KÜLÖNFÉLÉK.

Álomjáték

(Szin : Éjsötét kárpitos ég, arany csillagos verettel.

Alatta gránát meg srapnell ütötte mély sebekkel Nyugszik a föld és lent ezren meg sok százan fekszenek Hörgő tüdővel, tört tagokkal. — Hősök vezeklenek.)

Ezer meg ezer lázas gondolat kergeti egymást És vágy szárnyakon pihenés nélkül repülnek folyvást Egymásba ütődve, szállva északnak avagy délnek,

Meg minden irányban ... — Lázas agyban születő képek.

És ezer halódó katonának lelke útra kel . . .

Egyik az anyját kutatja, — másik a fiára lel;

Sokan még hitvest ölelnek lágyan álom karukkal • • — A lelkeket angyalkák viszik az égbe magukkal.

És lent a földön mindenütt vonagló testek árnya . j S mint kialvó mécsnek utolsó, fellobanó lángja Még egyet rándít a kín s eltűnik a szemnek fénye . .,

— Agyon gyötört testek nyújtóznak hosszan, elterülve . ! .

(Színváltozás: Az éj bús palástja halkan leomlik;

Harsonák szólnak és a nap csókkal a földre hajlik.

És jő a Hajnal ezer pompával, milyet csak álmodunk...)

. . I Otthon sok özvegy, árva sírva vallja : Feltámadunk !

OLASZY GÁBOR.

— Kitüntetés. A király Fördős Mihály vármegyei aljegyző, népfelkelő huszárfőhadnagy nak a Signum laudist adományozta.

— Szabadságon. Forster Zoltán alispán egészségének helyreállítása végett 4 heti szabadságra ment, s távolléte alatt az alispáni hivatalt dr. Eri Márton főjegyző vezeti.

— Lemondás. Simontsits Elemér, bonyhádi kerületi országos képviselő, a Tolnavármegye közigazgatási bizottságában viselt tagsági tisztéről lemondott. »

— Berendelés. Az igazságügyminiszter dr. Czobor Miklós szekszárdi kir. ügyészt, a 1-udapesti kir. ügyészséghez szolgálattételre rendelte be.

— Né v magyarosi tás. Kiskorú Krausz D»zső szabályi születésű, budapesti lakos nevét

Károly“ ra magyarosította.

— Hadikölcsön és fémgyűjtés. A királyi tanfelügyelőhöz beérkezett jelentések szerint, a lolnavármegyei tanítók a második kadikölcsönre 13,348 K 25 fillért jegyeztek és a hadsereg szá1 mára 33J kilogramm fémet gyűjtöttek.

— Sebesülés. Schneider András dombóvári főgimnáziami tanár az északi harctéren megsebesült.

— Ipariskolai vizsga. A szekszárdi iparos tanonciskolában folyó hó 13 án délelőtt 9 órakor tartják meg az évzáró vizsgákat s ekkor osztják ki a szorgalmas és jó magaviseletü tanulók között a jutalmakat. A miniszter 50, a város 30 és az ipartestület 10 koronát adományoztak jutalmazásra.

— A koronázás évfordulója. Múlt kedden, junius 8-án volt királyunk koronázásának negyvennyolcadik évfordulója, mely napon városunk középületeit fellobogózták és d. e. 9 órakor hálaadó nagymise volt a belvárosi rk. templomban.

A misét dr. Fent Ferenc apát-plébános végezte segédlettel, melyen a hivatalok és testületek is megjelentek.

— Évzáró vizsgálatok. A szekszárdi rk. népiskolákban folyó hó 14 én, a szekszárdi Bajó- féle magán elemi iskolában pedig 16-án tartják meg az évzáró vizsgákat.

— Akik lemondottak szabadságukról.

A szekszárdi kir. törvényszék dr. Pesthy Pál kir. törvényszéki elnök elnöklete alatt tartott ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy tekintettel a rendkivüli közállapotokra, lemondanak az idén szabadságukról. A jegyzői kar és a kezelő személyzet szintén elhatározta, hogy nem megy szabadságra.-— Kolera eset. Loczi Julianna, 17 éves leány négy napi betegség után, gyanús körülmények között Gyulajon meghalt. A bakterologiai intézett megállapította, hogy Lőczi Julianna ázsiai kolerának esett áldozatul. A vármegyei hatóság zár alá helyezte a községet és megtette a szükséges óvóintézkedéseket.

— Közigazgatási bizottsági ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága a folyó évi junius hó 9-én tartotta szokásos havi közgyűlését Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével.

— Hadikölesön jegyzések a Szekszárdi Népbanknál. A második hadikölesön jegyzésből szépen kivette a részét a Szekszárdi Népbank, hol a szövetkezeti eszme által táplált fokozottabb bizalom teljesen friss pénzforrásokat is nyitott fel a jegyzés számára. A mostani összes jegyzés* 218,850 korona volt, az első 70,900 korona jegyzéssel szemben tehát 147,950 koronával több. A jegyzések következőleg oszlanak meg: Intézet saját jegyzése 80,000 korona, más intézeti jegyzés 13,000, betéttel való jegyzés 49,400, készpénzzel való jegyzés 76,450 korona.| A készpénz jegyzésből kis emberek jegyzése 32,350 -korona, pap, birtokos, ügyvéd és kereskedő jegyzése 44,100 korona.

— Orosz hadi fogságban. Dr. Szörényi László szekszárdi pénzügyi titkár, földadó nyil vántartási biztos, ki még a múlt év november havában önként jelentkezett katonai szolgálatra s a tisztképző iskolából mint népfelkelő zászlós ment a múlt hónapokban a harctérre, hir szerint orosz hadi fogságba jutott.

— Begyulladt a városi krumpli. Nagy elismeréssel irtuk meg, hogy a város a közélelmezési bajok enyhítésére, burgonyát vásárolt s azt 11 korona métermázsánkénti árban bocsájtja a közönség rendelkezésére. Azonban a szervezési szabályrendeletben a burgonya-ügyi ügyosztály megszervezve nem lévén, a városi szállásmester bízatott-meg a. krumpli ügyek referálásával. A közönség járta is a várost, de ritkán értek ott rá a krumplit kiadni. A krumpli ügyosztály pe-, dig elmulasztotta szakvéleményt kérni a városi gazdasági tanácsnoki hivataltól arra nézve, hogy vájjon a pincébe behordott sok métermázsa burgonya nem kiván-e más kezelést, mint az akták, melyeknek tudvalévőén elegendő, ha a kisbiró évenkint nagytakarításkor leporolja. így történt, hogy a közönség úgy néha-néha, 50 százalékig megromlott, közegészségügyileg elkobzandó burgonyát kaphat, mert a szegény elhanyagolt krumplit ott a pincében elkeseredésében felve- telte a gáz, erjed, mint a hegy leve. Kedélyes eset, amivel lepipáltuk azt a bizonyos megénekelt csongorádi paszulyt, amely a nóta szerint: „a bíróban kicsirázott.“

— Rézgálic a városnak. A m. kir. föld- mivelésügyi miniszter dr. Szentkirályi Mihály polgármester kérelmére 100 q rézgálicot utalt a városhoz, melyet a város a kisebb rászorult szőlősgazdáknak nyomban ki is szolgáltatott, hogy az első permetezést teljesíthessék.

— Nem szabad a katonáknak alkoholtartalmú italt adni. A belügyminiszter megújította a tavaly kibocsátott rendeletét, melyben felhívja a törvényhatóságokat, hogy ellenőrizzék a rendőrség utján, hogy a harctérre menő katonáknak, valamint a katonavonatok továbbításával foglalkozó vasúti személyzet részére egyáltalában ne adjanak ki alkoholtartalmú italokat.