Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-05-16 / 20. szám

2

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1915 május 16.

Az b1/2°/o-os typusu kötvények pedig 1915 junius 1-től kezdődőleg és minden év junius 1-én és december 1-én lejáró félévi utólagos részletekben kamatoznak. A kamatfizetés folyó évi junius 1-ével kezdődik, tehát az elkő szelvény folyó évi december 1-én esedékes.

Mindkét typusu kötvényre az aláirt összegek az aláírási helynél fizetendők be és az aláírási áron felül az aláíróval szemben sem folyókamat, sem jutalék felszámításának helye nincs.

Ha az aláirt összeg 100 koronát meg nem halad, az aláírás alkalmával az egész aláirt összeg befizetendő.

A 100 koronát meghaladó aláírásoknál a részletekben történő befizetés kedvezménye igénybe vehető, az aláírás alkalmával azonban az aláirt összeg 10°/o-a biztositékképen leteendő és pedig a kir. állampénztáraknál és adóhivataloknál, a m. kir. postatakarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1896 : XXIII. t.-c. alapján alakult Országos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláírási helynél pedig vagy készpénzben, vagy olyan értékpapírokban, amelyeket az aláírási hely elfogadhatóknak tart. A részletek pedig a következőkép fizetendők: a jegyzett összeg

25°/o-a legkésőbb 1915 junius 8-ig,

25%-a » 1915 junius 18-ig,

25%-a „ 1915 junius 28-ig,

25%-a . „ 1915 julius 8-ig.

A teljes befizetés megtörténte után az aláírási hely a letett biztosítékot elszámolja, illetőleg visszaadja.

A jegyzés céljaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláírás levélileg is eszközölhető.

A befizetés alkalmával az aláiró fél az aláirási helytől pénztári elismervényeket kap, amelyek a fél kivánatára 1915 junius 14-tőI kezdve a m. kir. pénzügyminisztérium részéről kiállított ideiglenes elismervényekre fognak kicseréltetni. A végleges kötvények kiadására nézve, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes dismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére nézve idejekorán hirdetmény utján fog a felhívás közzététetni. A végleges kötvények kiadása költségmentesen ugyanazon a helyen fog megtörténni, ahol a pénztári elismer- vények, illetve a fél kivánatára kiadott ideiglenes elismervények kiadattak.

Az 51/z°/ü-os kölcsönnél zárolásnak helye nincsen, a második hadi kölcsön 6%-kal kamatozó kötvényei azonban — ép úgy, mint az első hadi kölcsön kötvényei — zároltan is jegyezhetők lesznek és az aláiró, aki az általa jegyzett kötvényeket zárolja és a zárolást öt és fél éven át fel nem oldja, azt a jogot nyeri, hogy az 5% évi időszak utolsó évnegyedében, legkésőbb 1920 november 1-én a kötvényen alapuló követelését e naptól számított egy évre névértékben leendő visszafizetésre felmondhatja. A m. kir. kincstár köteles az ilykép felmondott kötvényeket legkésőbb 1921 november 1-én névértékben visszafizetni. A zárolásból kifolyólag az aláiró felet költség nem terheli.

Zárolásnak csak 1000 K-át meghaladó összegű jegyzéseknél van helye.

A m. kir. pénzügyminisztérium fentarija magának azt a jogot, hogy előre közzéteendő három havi előzetes felmondás mellett úgy a 6°/o-os, mint az 5%°/o-os kölcsönt egészben vagy részbe#, névértékben visszafizethesse, azonban az esetleges felmondás a 6%-kal kamatozó kötvényekre nézve 1921 május 1-jét megelőző időre, az 572°/o-kal kamatozó kötvényekre nézve pedig 1925 junius 1-ét megelőző időre nem fog eszközöltetni.

A kölcsönre történő befizetésekre a moratórium alá nem eső betétek — a felmondási határidő betartásával — korlátlanul igénybe- vehetők.

A betéti üzlettel foglalkozó intézeteknél s más ily cégeknél 1914. évi augusztus hó 1. előtt betéti könyvre vagy folyószámlára elhelyezett, egyébként moratórium alá eső betétek azonban a kibocsátásra kerülő járadékkölcsön- kötvényekre történő befizetések céljára a két kölcsönre együttesen a jegyzés idejében fennálló összegük 25%-a, de legfeljebb a betét tulajdonosa által jegyzett összeg 25%-a erejéig vehetők igénybe.

Azok, akik a befizetésekre ilyen, egyébként moratórium alá eső betétjüket kivánják igénybe venni, annál az intézetnél vagy cégnél, illetve annak az intézetnek vagy cégnek közvetítésével tartoznak jegyezni, amelynél a betét el van helyezve.

A kibocsátandó kötvényekre és pedig úgy a szabad, mint a zárolt darabokra, ‘ az Osztrákmagyar bank és a m. kir. hadi kölcsönpénztár e járadékkötvényeknek kézi zálogul lekötése mellett, a névérték 75%-áig a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújtanak

kölcsönt. Ez a kedvezmény legalább 1916. évi julius 8-ig marad érvényben. A nevezett két intézet ugyancsak a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatlábon nyújt náluk zálogul elfogadható értékpapírokra kölcsönt, ha a felveendő összeg igazoltan a jelen felhívás alapján aláirt összegek befizetésére szolgál. A meg- hosszafcbitott ily kölcsönök a mérsékelt kamatláb kedvezményében szintén részesülnek és pedig legalább 1916. évi július 8-ig. A fenti befizetési határidők alatt folyósított kölcsönök után a fél kívánságára a mindenkori hivatalos váltóleszámitolási kamatláb helyett 1916. évi julius 8-ig évi 5%-os állandó kamatláb biztosittatik.

Az aláírók kívánságára e járadékkölcsö- nök kötvényeit a szelvények beváltásával megbízott hivatalos beváltóhelyek és az Osztrákmagyar bank budapesti főintézete, valamint a magyar szent korona országai, továbbá Bosznia és Hercegovina területén levő fiókjai 1916 junius 30-ig költségmentesen fogják megőrizni és kezelni.

A második hadi kölcsön előnyös feltételei, a pénzpiac kedvező helyzete és annak felismerése, hogy a kölcsön jegyzésében minél nagyobb részvétel az aláírók magánérdekei mellett a közérdeket is nagy mértékben szolgálja, biztosítékai annak, hogy a kölcsön jegyzésének eredményében az ország közgazdasági ereje ép oly impozánsan fog megnyilvánulni, mint az első hadi kölcsön alkalmával.

A hussziikséglet biztosítása.

Mindjobban jelentkezik vármegyénkben, de különösen városunkban a hús hiány. Az általános élelmezési viszonyok is amúgy is oly ijesztően rosszak, hogy sürgős segítségre van szükség.

A városunkban állomásozó katonaság óriási és folytonos szükséglete mellett a polgári lakosságnak nincs mit ennie. A mi van is, a régi árak háromszorosát kérik érte.

Ma már az öszlövér marha húsa 4 korona kilogrammonkint. Hogy mit jelent ez egy olyan behozatallal nem rendelkező városban, mint Szekszárd, melynek lakossága jó részét mindent pénzért vásárló beamter társadalom teszi, azt el lehet képzelni.

Néha napokon át nincs liszt. Ha van, akkor sincs elegendő. Mivel táplálkozzék ez a városi szánalom-osztály, kiknek legtöbbje 100—150—200 vagy akár 300 korona havi fizetését szétosztja a tejesnek, a fakereskedőnek, a cipésznek, a lisztesnek stb. s vajon sátoros ünnepkor legalább megengedheti e magának azt a luxust, bogy negyed ötöd magával jóllakjék egyszer? Nem a természetrajzi tanulmányaiból, vagy éhség vezette álmaiból fog-e visszaemlékezni, hogy a világ nagy-nagy állatkertjében nemcsak agráriusok, de baromfi-féle szárnyasuk és egyéb emberi 'táplálkozásra is alkalmas hus-nemüek is találhatók, azonban ezeket épugy az agráriusok falják fel, mint ahogy felfalja a nagy drágaság azt a-híva talnoki középosztályt, melynek a békében is legtöbbször rövidre szabott állandó havi fizetése mellett a parlamentben elhangzott nyilatkozat szerint még előnye van a háború által sújtott egyéb foglalkozási ágak között, kik havi fizetést sem húznak : mivel ezeknek jut a hősiességnék az az uj fajtája, hogy éhezhetnek, sőt hősi éh- halált halhatnak a hazáért.

Igaz, a harctéren is éheznek és még tetejében a halál ezer féle veszedelmei röpködnek körülöttük. Azonban ott egyformán éhezik vagy nem ehezik a lövész-árokb m minden toglalkqzás- beli, az ezerholdas azzal, akinek csak egy van s az is a holdban. — Itthon azonban az éhezők falatjaiból raknak maguk ala aranypamlagot azok, akik a drágaság lehetetlenné tétele helyett azt uj ezrek és százezrek összehalmozása érdekében, még mesterségesen fokozzák.

Az itthoni éhezés tehát, amit a meggazdagodási vágyból drágitók kényszerítenek a gyér mekekre, a nőkre, a dolgozókra : bizony nem lehet semmiféle válfája annak az önfeláldozásnak, amit a haza kiván polgáraitól, aminthogy azt sem a haza üdoe kívánja meg, hogy Y. ezer holdas, vagy Kis János polgártárs egy 30 pengős rúgott borjúért 200 koronát vágjanak zsebre azzal az indokolással, mert ma háború van

Az egész vármegye területén haladék nélkii1 össze kell írni az állatállományt s elkülönítve a iengész állatokat a táplálkozásra felhasználhatóktól meg kell állapítani az élő hús maximális árait és a husiparos százalékos hasznát.

Meg kell tiltani a vármegye területéről az állat kivitelt. Talán még nem egészen késő. Szabályozni kell a hús vágást, hogy hetenkint legfeljebb kétszer vághassanak.

Ezt követeli úgy a vármegye polgári lakosságának, mint az itt állomásozó katonaságnak élelmezése. e.

KÜLÖNFÉLÉK.

Vasárnap a sáncon.

— Látod, pajtás a Göncöl-szekerét |

Rudja mutatja a hazai tájat.

— Szép kedvesem most Írja levelét.

|ó a csillagnak: az már oda láthat.

— A kis fiam most .ébredfel talán Első álmából az anyja ölében.

Századszor kérdi: hol van az apám |

— Jó asszonyod majd mesél neki szépen.

... A szobánk olyan kedves és meleg,

Irta utolszor drága levelében,

— Oiyan kedves már a csöppnyi gyerek Mikor föttérdel az anyja ölében.

— Pajtás, húzódj csak erre közelebb,

A golyó ott a.földet mind kivágta.

Jobb lesz nekem a te fekvőhelyed —

A kicsi fiad ne várjon hiába.

Nekem nincs fiam, aki hazavárjon . . .

... . Fönt a sápadt hold véresőt mulat.

Két magyar vitéz beszélget a sáncon —

Minden jólélek dicséri az urat.

GYÓNl (ÁCHIM) GÉZA.

— Eltüntetés a harctéren, elismerés az Akadémiában. Leopold Lajos ózsáki nagybérlőnek, hitelbanki igazgatónak egy ugyanazon időben két helyről is juttatott a sors, — igazabban saját egyéni jeles és általánosan becsült kvalitásai — kitüntetést. Az egyik kitüntetés szól a háborúban, a másik a békében kitűnt Leopold Lajosnak. Leopold Lajos még a múlt. év november havában saját autó felszerelésével önként jelentkezett hadi szolgálatra s azóta mint Vörös- kereszt Egyleti megbízott, a harctéren teljesített szolgálatával tette magát érdemessé az elnyert

II. oszt. Vöröskereszt Egyleti jelvényre és a hadi- ékitméryes kitüntetésre. — A békében kitűnt Leopold Lajosnak pedig hazánk legelső kultur faktora, a m kir. tudományos akadémia nyújtotta az elismerést legutóbbi nagygyűlésében, hol az évi jelentés nagy elismeréssel emlékezett meg a német és angol könyvpiacokon is feltűnést keltett „Presztizs“ eimü szociál filozófiai munkájáról.

— Katonai kinevezések. A király Szluha Pál képviselőt a pécsi 8, honvédhupzárezredben századossá és Gyöngyösi József 52 gyalogezredbeli hadnagyot főhadnaggyá nevezte ki.

— Kinevezések. A pénzügyminiszter Balog Gyulát a gyönki, Túlossy Józsefet a simontornyai és Gyulai] Gézát a paksi adóhivatalhoz a XI. fizetési osztályba ideiglenes minőségű adóhivatali tisztekké nevezte ki.

— Kitüntetés, őfelsége König Béla tart. hadi agyot, dr. Frühvirth Jenő tamási ügyvéd, vm. ib. tiszti ügyész vejét főhidnaggyá nevezte ki, Jenő nevű fiát pedig, ki mint századparancsnok a legnagyobb golyózáporban, hősies elszántsággal vezetvén rohamra századát I április hó 12 én a Kiesvölgy melletti Ceremcha községbeli hegyoldalt az oroszoktól — véres veszteséget okozva nekik — visszafoglalta, az ezred általános kitüntetése mellett az elsőosztályu ezüst vi- tézségi éremmel tüntették ki s soron kívül kadéttá lépett elő :

— Banglia Béla, J ézus Társasági atya, a nagynevű egyházi szónok, ki mintegy két évvel ezelőtt Szekszárdon is oly nagy hatást keltett szent beszédeivel, május 18 án ismét városunkba érkezik és a belvárosi temp ómban 3 napon át szentbeszédet tart Felhívjuk ezekre főképen a katholikus hívek figyelmét.

— Megsebesült anyakönyvvezető, üantz Ferenc szekszárdi anyakünyvvezető, kadét, aki mint önkéntesen jelentkezett népfelkelő, csak pár héttel ezelőtt vonult a harctérre, mint értesülünk, megsebesült.

— Hadi fogságban. Dr. Gyárfás Miklós dombóvári ügyvéd, 44. gyalogezredbeli hadnagy, az I oszt. vitézségl érem tulajdonosa a kárpáti harcokban megsebesült és hadi fogságba esett.

— A polgári leányiskola háborús délutánja. A gyermek, a zsenge ifjúság jövőjéért, boldogulhatásáért folyik ez a titáni küzdelem, melyet a harctéren harcol meg hazánk férfivirága. — Azért volt szép és nemes gondolat a polgári leányiskola fáradhatlan igazgatónőjétől az a gondolat, mely az elesett katonák árvái javára a továbbképző és polgárista leányok bájos kis gárdáját egy dús művészi programm keretében a legszentebb hazafias érzések lelkes hangjain megszólaltatta, annak jeléül, hogy megértették a mai küzdelmek és szenvedések célját. E szép és nemes gocdolathoz méltóképen párosult annak kivitele : az ambiciózus szorgalmat és lelkesedni tudást eláruló szép előadás, mellyel a szereplők múlt számunkban közzétett dús műsorukat a közönség folytonos tetszései és újrázásai között lejátszották. — A háborús délutánt pénteken délután ifjúsági előadás formájában meg is ismételték.