Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-04-04 / 14. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Kényszerű lisztpazarlás. A helybeli hsztkereskedok csak 1:3:5 arányban árusítják a lisztféléket, vagyis ha 1 kiló nullás lisztet akarsz venni, akkor még 3 kiló főzőlisztet és 5 kiló ke­nyérlisztet is adnak ráadásul, természetesen jól megfizetve a maximális Óperenciás tengeren is túl. Már most igen sokan vannak, akik egész vagyonkájukat nem fektethetik be egyszerre 9 kiló lisztbe s ugyancsak nem kevés azok száma, akik nem sütnek otthon kenyeret, hanem a pé­keknél szerzik be. Ezek kényszerűségből egész felesleges lisztraktárt rendeznek be s a kevert kenyérliszttel nem tudnak mit 'csinálni, ott rom­lik a nyakukon. Pedig ma jobban kell a liszttel takarékoskodni, mint a puskaporral. Helyes, hogy meg akarják gátolni a finom és főzőlisztek egye­sek által való összevásárlását. Ma meg kell osz­toznunk azon a kévésén, a mi van. De nem ilyen módon kell azt elérni. Tessék a városnak az utalvány-rendszert behozni s ki milyeD lisztre kap hatósági utalványt, olyat adjon a lisztkeres­kedő az utalványra nyomtatott meghatározott tör­vényszerű árban. Hány szavazó van Tolnavármegyében ? ‘Tolnavármegye központi választmánya mo3t álla­pította meg a képviselőválasztók névjegyzékét, mely szerint vármegyénkben összesen 28,813 sza- “vazÓ van. Az egyes kerületekben a választók száma a következő: a paksiban 4624, a dombó­váriban 4510, a tamásiban 4322, a szekszárdiban 4295, a bonyhádiban 3986, a tolnaiban 3654 és a gyönkiben 3402. — 50 fillér 1 liter tej. A szekszárdi piacon az élelmicikkek ára nap-nap után óriási emelkedést mutat. Tegnap, például megtörtént, hogy a polgár asszonyok a tej literjét 50, a ku­koricalisztet pedig 40 fillérért mérték. Az ügye­letes polgári rendőr a kufárok neveit feljegyezte és büntetés végett beadta a kapitányi hivatalba. — Nemzeti hősük temetése. Tudjuk, a harcmezején a hősöket egy közös sírba dobják. Csak keveseknek jut ki a békés végtisztesség. Ezért az itthon, kórházban kiszenvedett hős ka­tonáink temetése nemcsak annak szól, akit igy temetünk. Rájuk is rakjuk minden részvétünket, minden fájdalmunkat. Az ilyen"itthoni temetésen siratja kiki a magáét, mert hisz alig van valaki, akinek ne legyen szive mélyén kit elsiratni. Az ilyen temetésre kivonul a katonazenekar, és a bajtársak serege. Az ilyen gyászmenetben ünne- pies és meghatott érzés ejti rabul mindenki lel­két és ez jól van igy, mert ebben enyhülést is talál az emberi lélek. A neve mellékes tehát, hogy kit kisért ki nálunk kedden délután az üunepies katonai gyászmenet. Hős volt, mint sok annyi más. Meghalt a hazáért. Kijárt neki a legszebb gyász szertartás. És épen ezért oly disz­harmonikus, annyira szívbe döfő kontraszt volt a menet közepén a fékete deszkákból összerótt kórházi halottas kocsi, mely egy a lómészárszék bői is kimustrált gebe által vontatva vitte a nemzeti hős holttetemét . . . Csak ennyit tud Szekszárd r. t. város nyújtani a kiszenvedett nemzeti hősnek. Szinte hangos szóval tört ki a fájó megbotránkozás a résztvevő közönségből, amint a menet a kórházból Szekszárd főutcáján végig vonult. Többen a Ferenc közkórház veze­tőségére gondoltak, fel is hívták telefonon. A vá­lasz az volt, hogy a kórháznak más kocsija nincs, örülnek, ha egy gebéhez jutnak, a városnak van­nak ugyan lovai is, meg vagy három, rangos, rangosabb és legrangosabb kocsija, de azt csak pénzért lehet igénybe venni. Az elhunyt nemzeti hősnek pedig ritkán van pénze ... Ne bántsuk a várost, hisz ha eszébe jutott volna a városnak, hogy mi jár ki a disztemetésben részesített ka­tonának, bizonyára intézkedett volna is. Csak azt fájlalhatjuk, hogy eddig még nem jutott eszébe. Egyébként a szomorú esetből kifolyólag — mint halljuk, — dr. Leopold Kornél úgy a városi polgármesternél mint a közkórháznál beje­lentette, illetve felajánlotta, hogy a . kórházból temetendő hős katonák gyászkocsi költségeit, — a város díszkocsiját értve, — készséggel fogja fedezni. — Csökken a hús fogyasztás. A hús­uzsora fogalmát kitevő nagy húsdrágaságnak már mutatkozik a hatása. A szegény, többszörö­sen megvámolt fogyasztó közönség nem eszik húst, csak a legkisebb mértékben. Egyik mészá­ros — hogy az árjegyzék táblától már magától el ne szaladjon a publikum — egészen normális árakat irt ki: marhahús 120—T40, borjúhús: 1-40—1 60, sertéshús: T60— L80. Csak a mennyi­ségét szállította le, mert az árak félkilogrammok­ban értendők. Ezt a pékektől tanúlta, akik tudvalévőén szilárdan kitartanak a 2 krajcáros zsemlye ár mellett, — csak épen a zsemlye nagy­ságát szállították le a tizedrészig. — Ha most a város próba-vágásai sikerülnek s a közönség a hussztrájk mellett kitart, talán meggondolják húsosék is a dolgot. — Football-mérkőzés. A lapunk múlt számában hirdetett katonai football-mérkőzés a rossz idő miatt elmaradt, melyet husvét vasár­napján d. u. fél 3 órakor tartanak meg katonai zenekisérettel. — Elhalasztották az önkéntesek bevo­nulását. Az 1891., 1895. és 1896. évi születésű magyar honosságú egyéves önkéntesek, egyéves önkéntesjelöltek, valamint ezen és egyéb évfo-, lyamu, a háború tartomára belépett és még he nem vonult önkéntesek az eddigi rendelkezéstől eltérőleg nem folyó évi április hó 15-én, hanem csak a népfelkelési szolgálatra kötelezett egyének részére majd még közhírré teendő legközelebbi bevonulási hirdetményben megjelölt napon köte­lesek tényleges szolgálatra bevonulni. — Megjött a városi krumpli. Dr. Szent­királyi Mihály polgármester buzgólkodása foly­tán megérkezett a városi krumpli. Jóféle faddi krumpli, ára 10 korona 51 fillér. A rendelők által beküldött zsákokban megkezdődött a széthordása. — A hatósági husszéki árak. Az ünne­pekre marhából és borjúból lesznek próbavágások. Árak: marha eleje 2 korona, hátulja 2 korona 20 fillér, borjú 2 korona 40 fillér és 2’60, Senki 3 kilógrammnál többet nem vásárolhat. Városunk lakossága bizonyára osztatlan elismeréssel adózik dr. Szentkirályi Mihály polgármester élelmezési akciójának, ki, mint értesülünk, nagyobb meny- nyiségü birkaállomány beszerzésén is fáradozik, hogy a túlzott árak által szinte lehetetlen hely­zetbe hozott szekszárdi fogyasztó közönséget — kiknek jó részét a fix javadalmazásu beamter- osztály teszi — elviselhető viszonyok közé juttassa. — A selyemgubó beváltása. Az országos selyemtenyésztési felügyelőség a szorgalmi idő be fejeztével kezdetét vevő gubóbeváltásoknál meg­felelő díjazás mellett tanitókat kíván alkalmazni. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 1294/1915. számú rendeletével felhívja azon tanitókat és ta­nítónőket, kik a gubóbeváltásnál alkalmazásukat kívánják, hogy ezen szándékukat a kir. tanfel- ügyelőségnél mielőbb jelentsék be. Felhívjuk azokat az előfizetőinket, akik a folyó évi második évnegye­dére járó előfizetési díjtartozásu­kat be nem küldték, szíveskedje­nek most már a hátralékot bekül­deni, mert lapunk kiadóhivatala is csak úgy teljesítheti vállalt kö­telezettségeit. — A gabona- és llsztszállitás korláto­zása. A m. kir. miniszterelnök 952/1915. számú rendelete szerint búzát, rozsot, árpát, tengerit és burgonyát, valamint az ezekből előállitott lisztet és rizslisztet sem postai forgalomban vasúton, hajón vagy gépkocsin a község területén kívül eső helyre csak szállítási igazolvány mellett sza­bad szállítani folyó évi március 29-től kezdődő- leg. Az igazolványokat a járási hatóság állítja ki. — A „Yilág44-mozgó színház szombat, vasárnapi műsora. Az idény szenzációja : „Tilos­ban“, pikáns vígjáték, 4 felvonásban. —: A Víg­színházban óriási sikert aratott „A férj vadászni jár“ cimü vígjáték után. -r- Ezenkívül drámai, humoros és aktuális képek. — Hétfőn uj műsor. Viszontlátjuk Carl Alstrupot, a Nordisk-gyár legkiválóbb művészeinek egyikét. „Vigyázz a férjre“ cimü 3 felvonásos vígjátékban. Azután a „Rejtelmes idegen“, egy álom története, 2 fel­vonásban. A főszerepben Olaf Fönssel. — Ismét humoros és aktuális képekben végződik ez a kiváló műsor. _____——--------—Sebesült katonáink segítése. Sebesült ka tonáink részére a következő adományokat küld­ték be hozzám: Nőthling Katica (Mórágy) 8 ing, 4 vánkos, 8 vánkoshuzat, 1 lepedő, 1 doboz tojás. Pirnitzer Antalné 1 háziköpeny, 1 pár posztócipő, 5 ing, 3 drb alsónadrág, 1 üveg kina vasbor. N. N. (Kakasd) gyűjtött az iskolás gyer­mekek között 300 tojást sebesültjeink számára. A fenti adományok átvételét köszönettel nyugta­tom. A Vöröskereszt kórházba adtam. Kovács Dávidné. — Rendelet a {tengeri-, korpa- és liszt- árakról. A Hivotalos Lap közli a kormány rendeletét, amely szerint a tengeriért következő legmagasabb árat — a januárba közzétett ren­delet hatályon kívül helyezése mellett — meg­állapította és pedig az ország egész területére nézve métermázsánként (100. kilógram) tiszta súlyú huszonhat koronában, az augusztusi tenge­rire nézve méter mázsánként huszonnyolc koro­nába. A korpáért követelhető legmagasabb ár búza- és árpa korpáért tizenhét, tengeri korpáért tiz korona. Ez az ár magában foglalja a rakodó állomáshoz való szállítás költségét is és azt méter­mázsánként (100 kilogram) tiszta súlyra, zsák nélkül kell érteni. Egy másik rendelet a külön­böző tisztafajták előállítási módját szabályozza. A harmadik rendelet az egyes lisztfajták árát újra megállapítja. Az uj megállapítás szerint métermázsánként a búzából előállított finom tészta­lisztnél és daránál az az ár, amely 96®/0-kal, a a búzából előállitott főzőlisztnél az az ár, amely 61°/0-kal, a búzából előállitott kenyérlisztnél az az ár, amely 9°/0 kai, búzából előállitott egy- minőségü (simaőrlésü) lisztnél az az ár, amely 16°/0-kal, rozslisztnél az az ár, amely 30.5°/o kai, árpalisztnél az az ár, amely 48°/o kai, magasabb, mint a megfelelő nyersanyagnak az illető járás vagy város területére nézve métermázsánként megállapított legmagasabb ára. Mindennemű ten­geriből, tehát cinquantin tengeriből is előállitott őrleménynél — a korpát kivéve — a következő legmagasabb ár az az ár lesz, mely 1915. évi április hóban 34°/o kai, május hóban és a rá­következő hónapokban'pedig 28°/o-kal, magasabb, mint a tengerinek, de nem cinquantinnak, a föl­merülő szállítási költségeket is magában foglaló helyi beszerzési ára. A tengerilisztnek ezt a leg­magasabb árát törvényhatóságonként alkotott ármegállapitó bizottságok határozzák meg. A je­len rendelet következtében módosuló legmaga- gasabb árak törvényhatóságonként közhírré te­endők. Intézkedik még egy rendelet arról is, hogy minőén malomvállalat köteles takarmány- lisztből, korpából és őrlési hulladékból április 1-én meglevő készletét április 8-ig bejelenteni. — A Kapos-csatorna kibővítése. A Kapos- csatorna Társulat múlt szerdán Dombóváron köz­gyűlést tartott, melyben elhatározták, hogy a Kapos-csatornát 300.000 korona költséggel kibő- vitteiik és Sárközy Imre uagybajomi mérnökkel megiratják a csatorna 100 éves történetét. — A rézgálic bejelentése. A kormány rendeletet adott ki a rézgálic bejelentésére nézve. A rendelet idevágó szövege a következő : A sző­lőnek egyik legveszedelmesebb ellensége a Pero­nospora Viticola nevű penészgomba, amely ellen, az eddigi tapasztalatok szerint, csak a rézgálic- cal és a rézgálicból készített más védekező-sze­rekkel lehet sikeresen védekezni. Ezenkívül nagy szükség van a rézgálicra a gyümölcs-, zöldség-, burgonya- és lóhere termelésnél is, az ezeknek kárt okozó gombabetegségek ellen való védeke­zéshez, valamint a búzatermelésnél is, a vető­magnak üszők ellen való csávázásához stb. Mint­hogy azonban a rézgálic előállításához szükséges vörösréz mind Magyarországban, mind a legtöbb külföldi országban hadicélokra vétetett igénybe, ezidőszerint a rézgálic és a növényi gombabeteg­ségek ellen használt egyébb réztartalmu védekező- szerek készletei nagyon leapadtak s mind Ausz­tria-Magyarország, mind a legtöbb külföldi állam, kiviteli tilalmat léptetett életbe a rézgálicra. — Mindezeknél fogva azért, hogy a megfelelő kész­letekről pontos adataink legyenek, annak szük­sége merült fel, hogy a rézgálic és az említett egyéb réztartalmu védekező szerek előállításával foglalkozó egyéneknél és cégeknél levő készletek bejelentése az 1914. évi L. törvénycikk 2. §-a alapján elrendeltessék. — A vásár az elmúlt héten valóságos há­borús vásár volt. Nagy kereslet — kevés kínálat. Szaladt-rohant mindenki, erőszakkal fülelték le az eladókat. Különösen a baromfivásáron. Elis­merés illeti meg a városi rendőrséget, hogy a csendőrök ébersége sok visszaélést akadályozott meg s a nagy kosarakkal bevonult baromfi ke­reskedelmet meggátolta abban, hogy a fogyasz­tók elől összeszedje az árukat. Azonban a fogyasz­tók is rászolgáltak volna a megrendszabályozásra. „Mintha kopók közé nyulfiat löknének“, úgy kap­kodták egymás orra elől a jobb sorsra érdemes vén tyúkokat és efféléket. A jó falusiak először tisztességes árakat kértek, de az amerikai rálici- tállással történő ígéretektől nekilódultak. Ide kel­lett volna a városi rendőrség detektivje és nem aj passzus Írásra, mely passzus irás a városi réndőrség tengeri kígyója. így a vásárlók maguk kiabáltak, lármáztak a csirke-börzén. A marha­ss sertésvásáron a lanyha kínálattal megfelelő ke­reslet küzdött a túl magas árakkal. — Yizimnnkálat. A Dunakömlőd község „által tervezett mederszabályozási vizimunkálatok engedélyezését a kultúrmérnöki . hivatal vélemé­nyezte. A munkálatok a Grerő és König mérnöki iroda tervei szerint végeztetnek és a kömlődi (vörösmalmi) vízfolyás medrének áthelyezéséből és a Heisler-féle malomhoz tartozó vízmüvek át­alakításából állanak. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta­bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le.

Next

/
Thumbnails
Contents