Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-03-07 / 10. szám
XLin. évfolyam. _________10. ízúm. SzeRszórd, 1915. március I Fü ggetlenségi és 48-as politikai hetilap Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon.-- ----------Sz erkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Va évre 6 K, Vi évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 ko» róna, további sor 30 fillér. —Nyilttér: garmond so ronként 40 fillér. AKI nem dolgozik, ne is egyék. Ma minden perc, melyet átélünk, történelmi jelentőségű s az ezt megértők bizonyára már csak annak konstatálására is könnyebben vesznek lélekzetet, hogy a télnek háborús fáradalmain és borzalmain ott künn és nyomorgó nélkülözésein idehaza ma-holnap túl esünk s az idő kereke immár mégis csak a tavaszba fordul. A hadat viselő magyar államiság erejét mutatja, hogy a fél évnél régebben tartó háború meg nem gyöngíthette sem katonai, sem állampolitikai, sem közgazdasági erejét, mert az éveken át felhalmozódott javak mellett úgy a hivatalos államban, mint annak polgáraiban annyi nemzeti energia is nevelődött, mely alkalmas úgy a csatavonalban, mint az itthoni köz- gazdasági életben megtalálni a legjobb és leghathatósabb eszközöket a háború csapásainak ellensúlyozására, pótlására. Ez a nemzeti energia hozta létre' azt a köztudatba és közérzésbe ment gondolkodást és eszmélést, hogy ez a háború nem a dinasztia, de a nép háborúja, nem a katonák, de a polgárság háborúja a magyar történelni múlton. és jogrenden alapuló magyar államiságért; azért, hogy ennek kötelékébe tartozó minden nyelvű, vallásit, rendű és rangú polgár, férfi és nő békés és jólétre vezető munkás-életében rossz indulatu szomszéd nációk által meg ne zavartathassák. Ez a mélyen a lélekben, észben és szívben gyökerező érzés és tudat vitte a magyar államot arra, hogy hadba vonult katonái hozzátartozóiról segélyezés utján gondoskodjék, mert a kultúra mai színvonalán hadakozó magyar állam erkölcsi kötelességének tartotta, hogy amint polgárai szivvel-lélekkel, a cél biztos tudatában és nem zsoldért ragadnak fegyvert, úgy viszont a legterhesebb állampolgári kötelességét gyakorló férfi családja ne legyen odahaza a nélkülözésnek, nyomornak kitéve. A katona joggal mondhatja az államnak : „megvédtek, mert te is megvédsz engem és enyéimet! fi Ennek a magasztos elvnek minő visz- ? szataszitó kinövése az, hogy az itthon maradott és államilag segélyezett családok egy része — szerencsére a kisebb és selejtesebb — a here élet kényelmes dolog- talanságára használja fel az államsegélyt és rendes kenyérkereső foglalkozását nem folytatja, vagy talán éppen ezért kétszeres munkadijat szab- a munkást kereső elé, mert az államsegély munka nélkül is ki jár neki, abból kényelmesen megélhet. A magyar néplélek alapjában tiszta, erkölcsös és szorgalmas, munkás tulajdonokkal bir, mégis ez a here-felfogás nem szórványos jelenség lehet, amit mutat az is, hogy az 1914. évi XLIV. törvénycikk 7. szakaszába szükségesnek látta a törvényhozás olyan rendelkezés, felvételét, a mely szerint a bevonultnak segélyre egyébként igénnyel biró olyan családtagja, a kire a hatóság megállapítja, hogy megélhetését megfelelő munka vállalásával biztosíthatná, segélyre igényt nem tarthat. A törvény ezen rendelkezése is tisztán mutatja, hogy nem csak a segélyre anyagi [helyzeténél fogva rá nem szorultnak nem jár ilyen segély, hanem még annak sem, aki egészségi állapotánál, testi erejénél és családi viszonyainál fogva munkát vállalhat s a kiről beigazolást nyer, hogy megfelelő gazdasági munkára felhivatott, de azt visszautasította. Közeledik a tavaszi munka ideje, a mikor minden épkéz-láb ember dolgot találhat. Ennek a dolognak pedig ma nem csak a dolgozó megélhetésére van befolyása és jelentősége, hanem az egész ország érdeke, a háború kedvező eredménye, a hadban küzdő katonák élelmezésének biztosítása függ attól, hogy ma a tavasz minden ép-kéz láb embert kinnt találjon a földeken. Mert nemcsak a megfogyatkozott tisztviselői létszámú hivatalokban kell ma ag,. itthon maradottaknak kettő-három helyett dolgozni, de mindenkinek, szőlőhegyen, réten, szántóföldeken. • A hadbaszálltaknak a harcolást, az itthon maradottaknak a dolgozást szabta a haza föladatul. Amint a katona nemcsak magáért harcol, úgy az itthon levő ép-kéz- láb embernek, férfiúnak, nőnek, gyermeknek egyaránt nemcsak magáért, a saját megélhetéséért, de az egész ország boldo- gulhatásáért kell dolgozpi. Nem hisszük, hogy ezt hazánkban mindenki meg nem értené és oly rút hálátlanságot tanúsítana a harctéren küzdő katonák és a humánus eljárású állam ellen, hogy •kitartatni akarná magát az állammal, mint honfiúi és honleányi bánatba öltözött dologkerülő. A magyar sohasem volt kasza-kapa kerülő. . Ma sem lesz az! Harctérre vezényelt testvéreink, véreink harcolnak, vérüket hullajtják. Nekünk dolgoznunk kell és könnyeink mellett a munka verejtékcsöppjeit is hullatni az általuk védelmezett hazai rögökre, mert csak úgy lesz méltó a mi könnyezésünk az ő kifolyó drága vérükhöz. Akik ezt meg nem értik, azok eddig sem érdemelték meg az államsegélyt, amikor nem volt munkaalkalom. — A tavasz meghozta a munkaalkalmat s aki ép-kéz- láb itthon ma nem akar dolgozni: az ne is egyék. A hatóságokra hárul a nagy fontosságú feladat, hogy az ilyen heréket szemmel tartsák s ne csak az államsegélyt szüntessék be, mert hisz államsegély munkabíró embernek munkaidőben törvény szerint sem jár, de bélyegezzék meg azokat, hiszen a magyar államnak nem csak a hadsegélyezésre van törvénye, hanem hoztak törvényt a közveszélyes munkakerülők ellen is. — És vájjon nem közveszélyes munkakerülő-e ma minden munkabíró épkézláb férfi, nő, leány egyaránt, aki rendes gazdasági munkás foglalkozását teljesíteni nem akarja. Az ilyenekkel megkell éreztetni, hogy nem csak segély | nyújtó keze, de büntető karja is van a magyar államhatalomnak. Hogy pedig a munka aluli kibújásra ürügyül ne használhassák fel a lehetetlen magas munkadijak követelését, hatóságilag kell megállapítani a helyi kötelező munka — napszámokat. Ca la Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. A helyzet változatlan. Budapest, március 5. Orosz-LeDgyelországban és Nyugat Galíciában a barcvonalon tegnap általában nyugalom volt. — A Kárpátokban az egyes szakaszokon harcoltak. A helyzet nem változott. — Höfer. Németek állandó sikerei. Berlin, március 5. A nagy főhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Yperntől délre az angoloknak tüzelésünkkel jelentékeny veszteségeket okoztunk. A Moretto-magaslaton a franciáktól elragadott állásból az ellenségnek egy támadását tegnap éjjel visszavertük. A Champagneban a franciák tegnap és ma éjjel Le Mesniltől északra folytatták támadásaikat. Az összes támadásokat visszavertük és állásainkat megtartottuk. Az ellenségnek Vauquoisnál, az Argonneok- tól keletre és a consenvoyei erdőnél, a Maastól keletre ellenünk intézett támadásai meghiúsultak. Mindazok a kísérletek, amelyek arra irá-. nyúltak, hogy a Badonviller környékén a legutóbbi napokban általunk elfoglalt terepet visszafoglalják, kudarcot vallottak. Tegnap este mély lépcsőzetes tagozásban elhelyezett erőkkel a Cellestől északkeletre fekvő magaslat ellen intézett roham a franciák súlyos veszteségei mellett omlott össze. Több mint ezer halott fekszik akadályaink előtt. Keleti hadszíntér: Grodnó körül a helyzet változatlan. Az oroszok támadásait véresen visszavertük. Lomzától észak-keletre és északra az oroszok támadásai az ellenség súlyos veszteségei mellett meghiúsultak. Az I. és II. gárdahadosztály számos hadifoglya maradt kezeink között. Tovább nyugatra a Visztulától nem történt változás Az oroszoknak Plocktól keletre ellenünk intézett néhány előretörése sikerte’en volt. Skiernievicétől keletre az ellenségnek egy erős éjjeli támadása teljesen kudarcot vallott. A legfelső haduezetőség. Eredménytelen a Dardanellák ostroma. Konstantinápoly, március 5. A főhadiszállás jelenti: A kaukázusi arcvonalon egyes előőrsök harcaitól eltekintve, semmi sem változott. A többi arcvonalról sincs emlitésre- méltó jelenteni való. — Az ellenséges flotta ma egy ideig tüzelt a Dardanellák bejáratánál felállított ütegeinkre, de eredmény nélkül. Kiütéses tifusz Szerbiában. Szaloniki, március 5. Szerbiai híradás szerint a minap az angol vöröskereszt vezető orvosa és az amerikai vörös- kereszt egy osztályorvosa kiütéses tífuszban haltak meg. A járvány ijesztő módon terjed. A görög kormány intézkedéseket tett a kiütéses tifusz Ujgörögországba való beliurcolásának megakadályozására. A többi közt elrendelte valamennyi utas orvosi megfigyelését.
