Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-02-21 / 8. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1915 február 21. évközben kifizetett 1768 koronán felül 3000 kor. fordittatik, a jövő évi számlára pedig az átvitel 66,774 korona és az osztalékok 26 koronával fizettetnek ki. Ezután a tisztujitást ejtették meg. Elnökül báró Schell József indítványára újból megválasztották egyhangú lelkesedéssel gróf Apponyi Géza vbt. tanácsost. Az igazgató tanács kilépő tagjai: Sztan- kovánszky János, Horváth Elemér, Fördős Dezső és Wolf Henrik közfelkiáltással szintén újból megválasztattak, valamint az igazgatóság is, amelynek tagjai: dr. Leopold Kornél, Bodnár István, Ervin Kálmán, ifj. Leopold Lajos, dr, Mártin József és Szeghy Sándor. A felügyelő bizottság elnökéül Széchenyi Domonkos gróf és tagjaiul: Bogdán Jenő, Gál Arnold, Schneider János, Szekeres Emil és Szlan- kovánszky Imre választattak meg szintén köz- felkiáltással. A tárgysorozat letárgyalása után báró Je- szenszki István a részvényesek nevében elismeréssel adózik dr. Leopold Kornél vezérigazgató fáradhatatlan és kiváló szakavatott működésének, mely az intézet hasznos és közhasznú munkás ságának az alapja. Érdemeit jegyzőkönyvileg is megörökittetni kivánván, ily értelmű javaslatot tesz, mit a közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogad el. A vezérigazgató emberi egyéniségére jellemző tán inkább, de a nagy pénzintézet nagy részvényesei üzleti közgyűlésébe is emberi melegséget vitt be, mikor az éljenzett vezérigazgató szólásra állott fel és megemlékezve az intézet 30 éves fennállásáról Vciss Istvánnak, a*z intézet fennállása óta szorgalmas és kötelesség tudó hivatalszolgájának igénytelen alakját hivta a közgyűlés figyelme elé és a közgyűlés helyeslése között üdvözölte és emléktárggyal is megjutalmazta benne a bármily szerény körben, de becsületesen és hűen betöltött munkát. A közgyűlés az elnök éltetésével ért véget. — Igazgatótanács ülés. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank közgyűlése előtt és után igazgatótanácsa is ülésezett, mely üléseken Ervin Kálmán a Magyar Általános Hitelbank igazgatója különösen is kifejezte elismerését a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank mérlegei és az azokból kitűnő szilárd és szolid üzleti munkásság fölött, különösen is kiemelve a paksi fiók jótékony köz- gazdasági hatásait. Az igazgatótanács ülésében a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatójává újból dr. Leopold Kornélt választották meg. Ifi 'VILÁG” mozgókép-színház, szekszárd. m Wm m Szombat—vasárnap február 20. és 21-én Elsőrendű változatos műsor! ~ A szobacicus. JJI Kacagtató vígjáték 3 felvonásban. A prémvadász. Dráma 2 felvonásban. Ulabb hadi híradó. Aktuális. És még több szenzációs kép. Előadások kezdete: szombaton 6 és 9 órakor, vasárnap délután pont fél 3 órától folytatólagosan; utolsó előadás este 9 órakor. Katonáknak kedvezményes helyárak! Rendes helyárak. Bérletszelvények érvényesek. A színház fütve van. KÖZGAZDASÁG. — A rézgálicinség. A lapunkban közölt hirek a rézgálic piacon felmerült kalamitások körül az egész országban nagy megdöbbenést keltettek és a rézgálic forgalombahozatalával foglalkozó szövetkezeteket és kereskedőket a hét folyamán is megrohanták uj rendelésekkel és a régi rendelések leszállítása miatt. Ugyanígy áll a helyzet a rézgálictartalmu egyéb szerekre, különösen a rézkénporra nézve is, melyek gyártása és szállítása szintén attól függ, vájjon az e célra a rézgálicgyáraknál lekötött mennyiségeket a hadvezetőség a foglalás alól feloldja-e vagy sem. A rézgálickereslet természetesen újabb fellendülését idézte elő az árnak, úgy hogy ezidőszerint (a földmivelésügyi minisztérium által lekötött ihenpyiségen kivül) már 140 koronával jegyzik a kékkő, métermázsáját. Figyelmeztetjük azonban a tisztelt gazdákat, hogy rézgálic az idén legjobb esetben csak egyharmadrésznyi fog a közönség rendelkezésére állani, mely ha egyszer mind le lesz kötve, a további igényeket a gyárak egyáltalán nem lesznek képesek figyelembe venni. Azért, aki rézgálic vagy egyéb rézgálictartalmu permetező vagy rézkénporban egész évi szükségletét eddig még nem fedezte, annak foglaló által véglegesített megrendelésével már ne késlekedjék. Az utolsó napokban a hadvezetőség által requirált rézgálicnak és ilyennek gyártásához szükséges réznek a foglalás alól való felmentésére kedvezőbbek a kilátások. Adja Isten, hogy ezek be is váljanak. — A Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének elnöksége ez ügyben átiratot intézett az összes vármegyei és egyéb gazdasági és szőlészeti egyesületekhez, gazdakörökhöz stb. felhiva őket, hogy ők is sürgős felterjesztésekkel igyekezzenek a földmivelésügyi miniszternél oda hatni, miszerint az teljes befolyását érvényesítse abban az irány an, hogy a szőlőbirtokosság a rá nézve életszükségletet képező rézgálicot okvetlenül meg is kapja. — Sok kalászost, különösen sok árpát kell vetni. Közéig a tavasz nyílta, kezdődnek a tavaszi munkák, korán kell szántani, vetni, hogy a badbavonultak földjeit is megmunkálhassuk, s elvethessük, mieg azért is, mert az esetleges tavaszi szárazság a késői vetésben nagyobb kárt tesz. A világháború nagyarányú kenyérszükséglete nemhogy csökkenne, hanem folyton fokozódik. A szövetséges központi hatalmak kénytelenek kenyérszükségletüket ma saját területük termékeiből fedezni, mert a tengeri hajózás bizonytalansága miatt Amerikából, s egyebünnen a nyers anyagokat, s igy gabonafélét is behozni kockázatos. Miután pedig Ausztria, de még Németország sem juthat abba a kedvező helyzetbe, hogy kenyérszüks^gletét egymaga fedezhesse, Magyarország kénytelen, sőt köteles is .'szövetségesei szükségletét a maga termésfeleslegéből fedezni. Hogy ennek megfelelhessünk, sok olyan növényt kell termesztenünk, amelynek magva kenyér előállítására alkalmas ; ilyen, pedig a tavaszi búza, a tavaszi rozs, főként a tavaszi árpa. Utóbbiból igyekeznünk kell tehát legtöbbet vetni, mert az árpa a legkitűnőbb kenyérpótló anyagok közé tartozik, A drágaság miatt azonban az árpa- maggal is takarékosan és előrelátóan kell bánni. A talajt nemcsak j<51 kell megmivélni, de olyan előállapotba kell hozni, hogy az bőséges árpaterméseket adhasson, ezt pedig, ha már az őszi szántástól elmaradtunk, a még tarlóban fekvő árpaföldek kora felszántásával és ismételt boro- nálásával fogjuk elérni. A jól felaprózott föld a maga ezidei nedvbőségeivel, a talajban levő tápláló anyagokat hamar feloldja, az árpa gyökerei részére hozzáférhetővé teszi, s biztosan jó terméshozamot ad különösen abban az esetben, ha főleg a régebben nem trágyázott talajokra vetés előtt 150—200 kg. szuperfoszfátot is kiszórunk. Ez legkedvezőtlenebb esetben is megfelel 2 mm. árpatermés többletnek. Ha az 52—58 kor. értéket képviselő 2 mm.-nyi árpa többletből levonunk 20 koronát műtrágyára, még mindig marad holdanként 30 koronát meghaladó tiszta haszontöbbletünk. Ezzel az eljárással bő termés — nagy jövedelmet biztosíthatunk. NYILT-TÉR. E rovat alatt közöltekért nem vállal felelősséget a szerk.. Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, de különösen a tisztviselői karnak, kik felejthetetlen férjem elhunyta alkalmából a temetésen résztvettek, fájdalmainkat enyhítették, fogadják ez utón hálás köszönetünket. Szekszárd, 1915 február 20. LENGYEL CSALÁD. Kiszönetnyilvánitás. Fogadják mindazok hálás koszönetün- ket, akik felejthetetlen, kedves PISTIKA fiunk halála által érzett mélységes fájdalmunkat részvétökkel és a temetésen való megjelenésükkel enyhíteni kegyesek voltak. Decs, 1915 február hó 17-énKUTNYÁNSZKY ISTVÁN és neje S7ÜI. Czompó Jozefa. Bopgula Ede utóda Szv. Borgula A.-né, üzletv. Borgula F. V. fényképészeti és nagyítási műterme Szekszárd. Elvállalok mindennemű külső munkát egyleti, iskolai, gyári-csoportok, lakodalmi es családi felvételeket művészi kivitelben. ® Fénykép nagyítások bármily régi kép után is 10 .koronától feljebb. Kitüntetve a pécsi és berlini szakkiállításon. 0 «Meghívó. QJ Az ozorai kölcsönös népsegélyző-egylet, mint szövetkezet 1915. éyi március 9-én délután 2. orakor, határozatképtelenség esetén ugyanazon tárgysorozattal március 23-án délután 2 órakor tartja t 0 $ j? rendes évi közgyűlését J 0 (!) 0 0 0 0 0 saját helyiségében, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. T árgysorozat. 1. Az igazgatóság jelentése a lefolyt 1914. évi üzletmenetről. 2. A felügyelőbizottság jelentése és annak alapján az 1914 évi mérleg és számadás jóváhagyása és a felmentvé^y megadása. 3. Az igazgatóság jelentése a IX. csoport megalakulásáról. 4. Az igazgatóság javaslata, hogy a felszámoló VI. csoportnak betéten- kint 73 kor. 20 fill, fizettessék ki, a íenmaradó 36 kor. 90 fillérből adassék a szolga jutalmazására 20 kor., 16 kor. 90 fill, az ozorai önk. tüzoltótestületnek. 5. Molnár Mihály, Szekér János, Machalik Imre, Szóládi József kisor- » sóit igazgatótanács tagok helyett négy igazgatótanács tag választása és négy Q póttag választása. 6. Felügyelőbizottság választása. 7. Szabályszerű indítványok. Kelt Ozorán, 1915. évi február hó 15-én. * 0 (!) 0 Könyvelő hadba vonult, helyette: Raisz Károly. Klein Sámuel, elnök. Üzleti eredmény: bevétel 125678.58 kor., kiadás 125252.56 kor., vagyon 233632.38 korona, teher 224119.78 korona, 1914. évi tiszta nyeremény 9512.60 korona. 0 o 0 (!) (!) 0 (!) $ (!) (!) 0 (!) Szekszárd, 1915. Molnár-féle Nyomdai Műintézet és Szab. Iróalzatgyár Részvénytársaság nyomásai
