Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-02-07 / 6. szám

1915 február 7. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 — Hősi halál. Gyarmati János szekszárdi lakos, katonai kürtös az északi harctéren elesett. A katonai parancsnokság a hős katona hozzátar­tozóinak megküldötte a nála talált pénzbeli hagyatékot. Filisz Ferenc dunaszentgyörgyi lakos, sza­kaszvezető a déli és Vodli' József közvitéz az -északi harctéren hősi halált haltak. Budai István szekszárdi legényke, aki ön­ként lépett a 44. gyalogezredbe és több csatában részt vett, az északi harctéren hősi halált halt a hazáért. — Államsegély. Scherer János mucsfai ág. hitv. ev. tanítónak évi 600 korona, Bayer Károly závodi róm. kath. tanítónak évi 800 K, Hábel Vince kocsolai róm. kath. tanítónak évi 457 korona államsegélyt és 43 korona személyi pótlékot utalványozott a közoktatásügyi miniszter. — Fiatal népfelkelők kedvezménye. A kultujsminiszter a Hivatalos Lap megállapítja a hadbavonuló fő , illetve középiskolai tanulóknak s a tanítóképzők hallgatóinak adandó tanulmányi kedvezményt. A minisztert az, az elv vezérli, hogy. senkise szenvedjen hátrányt tanulmányai behelyezésében. A rajztanárképző intézet,, az or szagos zeneakadémia, az iparművészeti, színmű­vészeti akadémja,-.-kereskedelmi akadémia növen­dékei valamennyién kedvezményben részesülnek mely vagy a vizsga -elengedésében, vagy a tanul mányi idő beszámításában á,ll. A középiskola nyolcadik osztályú tanulói részére külön érettségi bizottságokat fognak szervezni, hogy az ifjak bevonulásuk előtt a vizsgát letebessék. — „Világ“ mozgóképszínház. Szombat, és vasárnapi műsor egytől egyig érdekes, váloga­tott újdonságokból van összeállítva és bajos volna megállapítani, hogy a sok szép közül melyik a legszebb. Első helyen emlitjíik meg : „A táncosnő . szerelmét“, dráma 2 hosszú .felvonásban, szines felvétel és Princenek egy mulattató vígjátékét : „Móric és a Boleró család“. Ezeken kívül hu­moros és természetbeni felvételek gazdagítják a műsort. — Ahol a hatóság nem sajnálja a fáradt­ságot. A mai nehéz időkben a közigazgatási ha­tóságokra rendes munkakörükön jóval túl terjedő kötelességeket ró a közérdek szolgálata. Szép példáját szolgáltatják ennek a szomszédos Pécs' vár-os hatóságai, hol a polgármester a főispánnal -összefogva közbenjárt a belügy és fördmivelt-s- ügyi njiniszteriumban a város lisztszükséglete biztosítása érdekében és ennek következménye az, hogy Pécs fél évi lisztszükséglete, mintegy 250.000 mm. gabona biztosítva van. Halálozások. Élete tavaszán törte le a ■halál ifj. Tamaska Jánost, a szekszárdi Kerületi Munkásbiztositó Pénztár derék tisztviselőjét, aki vőlegénye volt Vitkovics Mariskának. Halála általános részvétet keltett. — Temetésén, mely folyó hó 4 én délután 3 órakor ment végbe, so­kan jelentek meg. Molnár Ignác 17. gyalogezredbeli honvéd, szekszárdi illetőségű, 38 éves korában a harc­téren szerzett betegségben a budapesti Szent László-kórházban jobblétre szenderült. Temetése folyó hó 4 én ment végbe, melyen neje és édes anyja is megjelentek. Heinrich Nándor sátoraljaújhelyi 22 éves jogász, a Szekszárdon állomásozó 34. gyalog­ezred önkéntese, a szekszárdi kórházban hasi hagymázban elhunyt. — Temetése folyó hó 1-én ment végbe katonai pompával. Ifjú Peszlen György tolnanémedií rkath. tanító január 29 én meghalt. — A hadiadó kivetése. Mindenki, akinek jövedelme 1914-ben több volt 20 000 koronánál, vallomási ivet tartozik kiállítani. Az ivek kiálli- tási .határideje február hó 28-ika. Adóköteles min­den jogi személy is. A vallomási iv az elöljáró­ságnál, illetve a fővárosban az illető kerületi adó­hivatalnál nyújtandó be. A benyújtás zárt boríték­ban is történhetik. A vallomási iveket mindenki a községi elöljáróságtól, illetve a fővárosban a kerületi adóhivataltól tartozik ingyen beszerezni. Aki a vallomást február 28-ig be nem adja, a kivetés során megállapított adónak egy százalé­kát, ha pedig a pénzügyigazgatóság részéről a vallomás beadása végett hozzáintézett sürgetésnek sem felel meg, a megállapított adónak további négy százalékát fizeti büntetési pótlék fejében. Az 1914-ben élvezett jövedelmek közül be kell ^vallania mindazt, amit az illető mindennemű vagyona és egyéb keresete után szerzett. Be kell vallani a külföldről származó jövedelmet is. Be kell vallania még az olyan jövedelmet is, amely máskülönben nem esik adó alá. Például rokonok­tól kapott támogatást, tiszteletdijakat stb. Társa­ságoknál az iparfejlesztés céljából adott adómen­tes jövedelmeket, az egyházaknál és szerzetek­nél pedig az alapok és alapítványok nem adó­köteles jövedelmeit. Mindez azért kell, hogy meg­állapítható legyen, hogy az illető fél összes jőve delme meghaladja e és ha igen, mennyivel a 20.000 koronás adóalapot. Épp ezért egyes jöve­delmek nemeit külön külön kell a vallomási ivén feltüntetni. Külön kell feltüntetni a családfővel közös háztartásban élő személyek, feleség, gyer­mekek, rokonok külön vagyona és keresete után folyó jövedelmet. A rendelet külön részletes uta­sítással szolgál, hogy a földbirtokos és a ház- tulajdonos miként valja be a jövedelmét. Külön utasítás van az ipar, kereskedelem, bányászat, a tőkevagyonból és a szolgálati viszonyból származó jövedelmek mikénti bevallására. Épp azért cél­szerű, ha mindenki, akinek ilyen vallomási iv kitöltése lesz az kötelessége, íhegszerezni magát a rendeletet és annak alapos áttanulmányozása után tölti ki az ivet. — Változás a böjti rendeletben. Az idei évre kiadott böjti rendeletben az eddigi évek rendeletéihez képest az az újítás olvasható, hogy a tulajdonképpeni nagy böjt Nagyszombaton a déli böjti étkezéssel, mely alkalommal tehát húst enni még nem szabad, véget ét és a további ét­kezésnél sem a böjt, sem a hústól való megtar: tóztatás nem kötelező. Az egyházi rendelkezések szerint eddig husvét vasárnapjáig tartott a nagy­böjt, az újabb rendelkezés azonban a régi ma- . gyár szokásra való tekintetből adatott-ki, mely szerint a feltámadási körmenettel' — így értel­mezte a magyar nép — már megszűnt a böjt. — A nem koinbattans tisztek érdemjclei. A király elrendelte, hogy a nem kömbattausok, igazságügyi szolgálatbeli tisztek, katQoai (had­tengerészeti, honvédségi) orvosok és. katonai (had­tengerészeti, honvédségi) hivatalnokok, a háború­ban szerzett érdemeikért nékik adományozóit Ferenc József rend csillagos közé'pkerésztjét a katonai érderakereszt szalagján viseljék. Továbbá a háborúban szerzett érdemekéi’ adományozott. Ferenc József rend tiszti keresztié' az ékítmény-keresztje felett mérsékelten kiálló'^fehér-vörö szalagon viselendő a Rendeleti Közlönyben közölt minta szerint. A szalag leírása; Az élcUméúy. alatt egy 20mm. széles körösköcül ráncolt szalag van, amely hasonló a katonai érdemkerészt sza­lagjához és mérsékelten áll ki az érdemkereszt •felett. — Hadbavonuló ifjúság sziuielöadása. A dunaföldvári „Polgári Olvasókör Énekkarának“ hadbavonúlandó. ifjúsága 1915- február 7 én (va­sárnap) este 8 órakor a dunaföldvári „Vörös Kereszt“ egyesület javára Horváth Géza (Onodi- féle) dunaparti vendéglőjének nagytermében szini- előadást rendez. Színre kerül : Fáni orvossága, bohózat 1 felvonásban és Az elevenholt házaspár, bohózat 1 felvonásban. PÉNZINTÉZETEK. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 1914. évi zárszámadása. Még benne vagyunk az elmúlt esztendő jelenében s máris tudjuk és érezzük, hogy az 1914 ik év egy olyan dátummá lett, mely az emberiség világtörténelmében egy-egy korszakot jelző határkőre Klio által felvésett évszámok so­rozatában talán a legnagyobb világi államéleti, és gazdasági transzformálódás időpontját fogja jelezni. Egy ilyen óriási -jelentőségű esztendőről, mely a müveit világ eddig el uem ért ma­gaslatán ütköző világgazdasági erők mérkőzé sének megdöbbentő rázkódtatásai között folyt le, mérleget adni sokkal nagyobb jelentőség­gel bir, mint a szokásos évi zárszámadások. — És pedig annál nagyobb jelentőséggel, minél nagyobb anyagi erők működéséről vau mód jában egy pénzintézetnek beszámolni. Egy- egy nagyobb pénzintézet publikált számadása ma mint a hadban álló nemzet gazdasági erő­számadása jelentkezik, s minél inkább magán holdja a megingatlan szilárdság és indokolt ön­biztosság jellegét, annál inkább nézhetünk nyu­godt bizalommal a ránk nehezedett világbonyo dalom szerencsés kifejlődése elé. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank 1914. évi zárszámadása ezért fog majd a mai kor gazdasági viszonyainak búvárkodó megirója előtt is mint értékes kortörténeti adat szerepelni, mert az 1914. év minden összefüggő nevezetes eseményét pénz üzleti motívumaiban felölelő ritka szakavatottsággal megirt alapos igazgatósági je­lentés valóságos finánc gazdasági tanulmány, mely tárgyát az eddig átélt, kétségtelenül leg­nehezebb 1914 ik évből merítette, a maga való értékében mérlegelve az összes mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és pénzpiaci jelenségeket és eseményeket, melyek egy hivatása magaslatán álló nagy vidéki pénzintézet működését betétesei és adósköre érdekeinek szolgálatában mindenkor humánus szellemben irányították. A 2 millió alaptőkével és majdnem 1 mil­lió különféle tartalékalapvagyonnal biró pénz­intézet magában való ereje, hozzávéve az 1913. évben a Magyar Általános Hitelbankkal léte­sített közelebbi érdek kohnexust, az ‘ 1914. év elején nekilendült gazdasági erőknek bizonyára olyan működési teret tudott volna nyújtani és biztosítani, hogy vármegyénk gazdásági fejlődése rohamtépésben előrehaladott volna. A kiütött háború derékon törte az elmúlt év gazdasági terveit s a fejlődés helyett a megtar­tás nem kevésbbé jelentőségteljes feladatát állí­totta pénzintézeteink elé. — Közgazdaságunk status-quo-jÁt a háború zivataraiban, az elkövet­kező beke napjaiban felujuló alkotások részére megóvni . ez most az a suprema lex, mely a részvényesek, betétesek, adósok összekapcso­landó érdekeinek szolgálatában a hivatását meg­értő pénzintézet működését megszabja. Ilyen működésről ad számot a nyilvánosság’ előtt a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank az‘ 1914-ik év 198 millió 442 ezer 679 koronában’ lebonyolított üzleteiről- közzétett mérlegében és- számadásában, melyekből kitünőleg 14 milliót meghaladó évi betétállományát az év végén 57 millió 926 ezer 985 koronával zárta, mely körül­mény az előző évi eredménnyel szemben mutat­kozó emelkedésével legjobban mutatja, hogy. közönségünknek ezen pénzintézetünkhöz való, bi-:. zodalmát a háború egy pillanatra *sem zavarta, meg. A Szekszárdnál jóval nagyobb városokban,- elért eredményeket is túlszárnyaló hadi kölcsön jegyzés is majd 2 millió erejéig az intézet betét- állományaiból került ki, az igazgatóságnak a jegyzés körül tanúsított igazán altruista fárado­zást folytán. Emelkedést mutat az intézet minden üzlet­ága, dacára, hogy a forgalom legnagyobb része, az év első 7 hónapjában bonyolitódott le tulaj-, donképen, mert a háború természetszerűleg az újabb üzletkötéseket lehetetlenné tette. Hitelélett• szempontból . nevezetes emelkedést 'tüntet fel az intézet váltótárcája 17 millió 136,718 kor. le­számítolási forgalommal 2 milliót'meghaladó sza­porulattal. A visszleszámitolási forgalom 3 mil­lió 24 ezer 500 korona összforgalommal l millió 135 461 korona, a jelzálogkölcsön tárca 2 mii-,, lió 375 580 kor. forgalommal 202.045 korona emelkedést tüntet fel. Értékpapirállomány’át az intézet 1,194432 kor.. értékben a kormányren­delet által megjelölt 1914. julius 25 iki tőzsdei árfolyamon alul is vette mérlegbe s a háború foly­tán előállott árfolyam veszteséget e célra már az előző években létesített külön tartalékalapból fe­dezte, miből is kitetszik, hogy a tartalékolások ellen a pénzintézeti életben itt-ott felmerült ki­fogások csak rövidlátásból eredhetnek. Az inté­zet múlt évi tiszta nyeresége az 5 hónapos há-,, borús forgalomkorlátozás dacára is 297 ezer'. 463 kor. 79 fül., vagyis 23,363 kor. 63 fill, na- • gyobb, mint az 1913 évben volt. A ma még befejezésének időpontjában és .;v végső eredményeiben nem látható háború miatt/ a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank az évi nyeresége hovaforditása tekintetében arra a kor­mány által, is helyesnek megjelölt, s valamennyi nagy fővárosi és legtöbb vidéki bankunk által is , követett iráayelvre helyezkedett, hogy az oszta­lékot mérsékelte az előző évinél magasabb tiszta nyereség ellenére is, azonban csak oly fokig hogy a részvényes az osztalékban is megkapja a pénzének megfelelő jövedelmét, de egyúttal a lovábbi tartalék-növelésben megkapja azt az erősebb védelmet is a holnapra, amely erősebb, védelmet a háború veszélyei a magán és az egye- . sületek vagyon kezelésében ma kötelezőleg és fokozottabb mértékben előírnak, mert a háború veszélye ma még a múlt év 5 hónapos üzletszü­netével nálunk például a tartalékok megállításá­nak vagy igénybevételének szükségét nem indo­kolják, de a beláthatlan végű és tartalmú ese­mények holnap már kényszerithetnek erre, s ha holnap nem, hát holnapután, mely időkre való bölcs előrelátás szintén egyik biztosítéka annak, hogy váratlan események hazánk közgazdaságát meg nem zavarják. A közérdek pedig csak örömmel látja, hogy a nagy bankok nagy rész­vényeseinek intelligens serege országszerte mér­sékelni tudja a tőke mai profit vágyát, még hí részben sajat hasznáért teszi is azt. A Hitelbank ■ 26 koronás idei osztalékai a február 16 iki köz­gyűlési naptól kezdve már felvehetők. Megemlékezik a zárszámadás ezen nagy ható területen a megfelelő koncepcióval működő pénzintézet többi pénzüzleti és ipari alapításairól: a Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank­ról, a t'addi Takarékpénztárról, a múlt évben közszükség gyanánt felállított Paksi fiókról, a Molnár-féle nyomdai müintézet rt.-ról, melynek révén, valamint a hitelszövetkezetek részére ala kult Dunántúli Hitelszövetkezetek Köteléke utján vármegyénk és a környék hitel és pénz- forgalmának egyik legfőbb ellátójává lett a Hi­telbank. Az 1914, évi számadások az intézet jubiláns számú 30 ik üzleti évéről számolnak be, s a számadásokhoz csatolt összehasonlító táblázat

Next

/
Thumbnails
Contents