Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-12-26 / 52. szám

6

tun hozzá littak. Igen nehéz feladat előtt állottak, mert tolólétra hiányában ilyen vállalkozás nagyon is kockázatos. A parancanok nehéz feladatának komoly tudatában minden gondját arra fordította, hogy a mellette levő hatalmas gyárépületet megmenthesse, ami emberfeletti munka és fáradtság mellett sikerült- is. Reggel 9 órára a tűz teljesen eloltatott. A gépeket*iz megmentették úgy, hogy a veszedelem által előidézett kár 20— 5.000 koronára tehető. A tűz keletkezésének okára nézve a vizsgálat folyik.

— Póruljárt oroszok. A minap két orosz járkált Bogyiszíón s valószínűleg rossz iát tettek a tűzre, mert a sötétbén ismeretlen tettesek úgy elverték őket, hogy a kórházha kellett szállítani, hogy állítólag az egyik súlyoz sebével már meg is hallt* '

— A 44—46 évesek behívása Ausztriában. A „Fremdenblatt“ közli: Mint a „Tiroler Anzeiger“ illetékes helyen szerzett értesülés alapján jelenti, a hadi, illetőleg népfölkelő szolgálatra besorozott 44—46 éves népfölkelők behívása Ausztriában január derekára történik meg. Ennek megfelelően, az ugyanezen korosztályhoz tartozó volt tisztek és zászlósok számára, akik a négy heti tiszti kiképzésre jelentkeztek, december második felében kezdődnek a tanfolyamok. Az erre vo- natkosó behivási parancsokat már kiadták. Mivel az őrségi és menettápzászlóaljak létssámából meglehetősen nagyszámú, hadiszolgálatra képes legénység vonható el és mivel as egészségügyi és üdülő intézetek hetenkint jelentékeny mennyiségű tábori szolgálatra alkalmas legénységet állítanak ismét a táborban álló pótcsapattestek kötelékébe, lehetséges, hogy január közepére egyelőre csak nehány évjáratot hivnak be, de meglethetős biz tossággal számítani lehet arra, hogy a 44—50 éves katonai szolgálatra alkalmas besorozottak nagyrészét csak a mögöttes országrészekben őr- ségi, egészségügyi és helyőrségi szolgálatokra fogják használni, úgyszintén a katonai irodai szolgálatokra ssükséges munkaerőket is ezeknek sorából fogják venni. A délkeleten meghódított területeken nagy szükség van megfelelő menet- tápcsapattestekre, hadi munkásokra és más csa- atokra, amelyek ezekből az évjáratokból kerületnek ki. Erre az alkalmazásra a megfelelő létszámú legénységet utólagos szemléken és pót- fölülvizagálatokon fogják kiszemelni.

— A frhérnenitiáruk újabb drágítása. Az osztrák gyáriparosok országos szövetségében tömörült fehérnemügyárosok összes feleiknek körlevelet küldöttek, amelyben bejelentik, hogy a felárakat december 15-től kezdve 60, illetve 50 százalékra emelik és számot vetve a mostani áru- és hitelviszonyokkal, az eladási és szállítási feltételeket is szigorítják. Eddig nyílt tételeknél 30 nap, de hallgatólag és bevett szokás szerint 60 nap is volt a fizetési határidő 5°/0 engedménnyel. Most utánvétnél, vagy készpénzvásárlásnál 5°/° ot engednek, ha 30 napon belül fizet a vevő, 30 napon túl már csupán 3°/o az engedmény. Hitelre történt eladásnál eddig hat hónap ideje volt a kereskedőnek a kiegyenlítésre, most már csupán 4 hónap. Ha nem hitelre történt a vétel és a vevő az esedékesség napján nem fizet, akkor az egész tartozás azonnal esedékes és a vevő elveszti. számlaengedményre vonatkozó igényét. Fizetési hely csak egyetlenegy van az egész monarchiában és ez Becs. Baleset és vismajor, géptörés, sztrájk és robbanás az eladót mentesíti, ellenben a verő védelméről egy szó sincs a feltételekben. Minden költség, posta, vasút, csomagolás stb. a vevő terhére esik.

Negyvennégyes Hadi Almanach. A magyar nép újjáéledt vitézi erényeinek Somogy és Tolna hős fiai lettek a legkiválóbb mintaképei. Ragyogó vitézségükről azonban nem’ adhatott plasztikus képet a napisajtó, amelynek szórványos híradásai amúgy is tiszavirág-életüek. Nemes és szép feladatul kínálkozik tehát, hogy a négyven - négyeseknek a nagy világháborúban anno 1914—16 kifejtett csudálatos hősiességét és a „rosszseb baka“ zivataros, kemény, de a mi szivünknek oly drága és kedves alakját monumen tális irodalmi emlékben méltóan megörökítsük. Biringer Gyula, százados, az ezred népszerű adjutánsa, dr. Gaueser Rezső, hadnagy és a tisztikar több érdemes tagja, továbbá Sági Nagy Lajos és Róbert Oszkár fővárosi hirlapirók, vala mint Gerő Manó kaposvári lapszerkesztő egyesültek Negyvennégyes Hadi Almanach megírására s abban legérdekesebb harctéri feljegyzéseiket, vagy háborús novelláik legjavát bocsátják közre. A 10 ívre tsrvezett kötet Rippi Rónai Józsefnek, a nagynevű festőművésznek, artiszti- kus címlapjával a tél folyamán jelenik ineg. Elő fizetési ára 3 K, bolti ára 4 K lesz. A hollandi Velin papirra nyomott diszkiadás 10 K-ba kerül. A mü jövedelméből az ezred elesett hőseinek öz- vegyei és árvái részesednek. Előfizetések e hó „végóig S. Nagy Lajos címére (Reichenberg, Fär- jbergasse 15.) küldendők be éé hirlapilag nyugtáztatnak.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

CSARNOK.

Etetett bajtársam emlékére.*

Könny«» »temekkel értesültem Halálodról te drága, jó.barát:

Az ellenség cudar golyója Kegyetlenül, hogy homlokon talált.

\Voihynia futó homokján Holtan fektdni prózai;

Viszont ahogy s amiért meghálál,

Az most a legszebb ideálEmlékszem még, amint tevéled Á harcba fel először indullak,

■ S a gondokat könnyen feledni,

Szolgálta azt nem egy víg éjszakánk.

A szép zenét te úgy szeretted,

Lett-légyen az vig, hallgató;

De most örökre vége annak f Nincsen zenéjük a holtaknak.

Képed szivemben őrzöm én is Azokkal, kik szerelnek S első helyen te vagy középatt,,'

Pedig van ott belőlük rengeteg. —

Előttem állsz a múlt időkből Kárpátóktól fel Bródyig ...

S ha képzeletben ott bolyongok,

Útjelzőim a hősi dombok.

Emlékszel rá a zord' hegyekben,

Hol csonttá dermedt száz orosz halott.

Mily* jól esett a napverőfény,

Ha néha-néha ránk mosolyghatott ?

Mily’ jól esett a meleg étel Fehérruhás fenyők alatt,

Hol, mig golyó repült felettBnk Otthonról hányszor elcsevegtünk!

Vagy ott, hol zúgva hömpölyögnek A jól megismert Búg hullámai,

Nem is tartottad háborúnak Az ellenséggel szemben állani.

Előre menni s vad csatába Akartad űzni az oroszt S mikor tényleg kivertBk őket,

Te vitted ott az üldözőket.

Hányszor mondtad, ha összejöttünk,

Hogy én meg te együtt megyünk haza I De én tagadtam, bár ha nézem,

Nem is tudom, kinek volt igaza ?

Baj nélkül én hazámba értem,

S te — óh szegény, — te merre jársz ?

Amerre lelked útját járja:

Az a hősök örök hazája 1

Karácsonylájba', hogyha újból Föl csatába visznek engemct,

Imát mondok hervadt sírodnál,

Ki téged itthon gyakran emleget.

S akkor felirom a fejfádra Emlékül én is a nevem; ’

Legyen társad zord éjszakákon .. .

Isten veled kedves Barátom I Reichenberg. XII 6. 915.

TARJÁN JENŐ.

Békés gondolatok háborús Ünnepen.

Hogy mi is a béke, azt a háború kitöréséig nem is tudtuk voltaképen. Most, amikor harmadik évszámhoz kapcsolódnak már a világháború borzalmai, nőtt meg előttünk a béke fogalma és tisztelete.

Az egész emberiség megváltási ünnepe a karácsony és ez > általános emberi ünnepen általános vágyódás száll az egek felé világszerte a háború előtt oly kevésre tartott, oly könnyelműen kockára vetett békéért.

Gondoljunk csak a világháború nyughatatlan üszkére: Szerbiára!

Mily nagy árt kgllett fizetnie a béke semmibe vételéért! ? Hogyan eséTt bele a nekünk szánt verembe!

Nemzeti tragédiája mindenkor intő például fog szolgálni a férhetetlen államoknak. Ott van Belgium s ott vannak a többi megsemmisítésünkre összeszövetkezett ellenségeink.

Országuk, jelentős része földönfutóként sírja vissza az eljátszott béke napjait.

Aligha tévedünk, mikor a karácsonynak elmélkedésre késztő munkaszünetében úgy látjuk, mintha az emberiséget megváltó Szeretet megszületésének fordulóján valamennyi nemzet Isten felé emelt tekintettel- csak a békét kéri égi adományul. Nem kell eltitkolnunk,- a tiszta lelkiismeret nyíltságával elismerjük mi is azt, a háború eddigi folyamatában győztesek, amit ellenségeink szégyenkezve, lesütött szemekkel és megalázott lelkűkben kénytelenek sóhajtani: hogy a békét mi is óhajtjuk. Óhajtjuk úgy, minthogy nem óhajtottuk e háborút. Mi felvettük az arcunkba dobott keztyüt, s az igazság önérzetével tesszük is vissza hüvelyébe kardunkat, ha kihívó ellenfelünk is úgy akarja.

Ésv amikor úgy mutatják a harctéri események, hogy ellenségeink kezdenek mindjobban puhulni, hogy a háború nehezén szerencsésen túlesve most már csak a mi győzelmeink nagysága fokozódhatik, visszatekintve a háború

* Farkas Vilmos egyenes önkénteshez, ki a harctéren halt hősi hálált, szólnak e sorok megemlékezésem jeléül.

1915 december 26.

nehéz megpróbáltatásaira, még a legelfásultabb, á legreálisabb lélek sem tudja becsukni lelk^- nek ajtaját az elmélyedésre késztő karácsonyi ünnep elgondolkodásai, előtt. Kell, hogy a megtisztult, jobb, nemesebb élet iránti erős vágyódás és törekvés szimbólumát lássa az emberiséig megváltására született gyermekben. Kell,' hogy áthassa valami abbjól az egész emberiségét átölelő széretetből, amely a karácsonynak életét adott s amely szeretet most vérbe tépázVa szenved a harcterekén. £jä

Kell, hogy megértőbb és fogékonyabb legyen az emberek lelke egymás szenvedései, nélkülözései iránt.

Kell, hogy amikor még saját vétkük meg- bünhődése folytán földönfutókká lett ellenségünkről is a szánalom érzetével emlékezünk, a szenvedések, tisztitó füzében forrjon össze lelkünk saját vérünkkel. — Hogy ne bánjunk itthon is egymással ellenség módjára.

Hogy ne legyünk az arany-borjú imádóivá, ne fojtsa el lelkűnkben a mérhetetlen pénztágy a honfitárs szeretetét és megbecsülését.

Hogy ne akarja vérét venni a termelő birtokos a nem termelő fogyasztónak, a kereskedő a nem kereskedőnek.

Hogy ne használjuk ki egymás rászorultságát, de érezzük az egymásra utaltság becsületes kötelességeit. * ,

Érezzük a háború rpegpróbáltatásait, mint közös sorsot,mint közős vezeklést a múltért, a jelenért! Mint közös váltságdíját az óhajtott békének.

A karácsony elgondolkodásai talán megnyitják lelkünk önvizsgálódó szerveit és beláttatják velünk, a békére vágyókkal, hogy a békére meg kell érni, elő kell készülni.

Hogy addig, amíg kapzsi uzsora szenvedéllyel egymás vérét vesszük, addig nem következhető el a béke. Mert a béke a szeretet, az igazság műve s csak olyan levegőben élhet, ahol az emberek érzik emberi összétartozősá- gukat és a megélhetéshez való egyforma jogukat.

Ma sokan vetik kérő szemeiket lelkűkben békevágggyal az ég felé.

A magyar katona a Golgóthát járt Megváltó lelki nyugalmával emelt fővel teheti ezt. A hadat viselő magyar állam a1 legteljesebb lelkiismeret biztonságával teheti ezt. De hát a magyar népnek az a része, kik itt a front mögött most a harácsónyt ünnepelik, akik ellen a hadseregszállitási visszaélésekről, a közélelmezést veszélyeztető árdrágítások utján való uzsoráskodásokról kellett uj törvényeket hozni, rendeleteket gyártani, — vájjon a nemzetnek ez a része tiszta tekintettel emelheti-e fel lelkét ma a világok sorsát intéző Mindenhatóhoz! ? Van-e joga békét óhajtani olyan embereknek, akik tűzveszély idején a vizhordás helyett tol- vajlásra gondolnak !v

A karácsonyi ünnepek vallásos, magunkba mélyedésre késztő lelki érzelmei ezeket a gondolatokat, kell, hogy felébresszék bennünk.

Amire a törvények, a rendeletek oly nehezen tudnak megtanítani bennünket, arra oly szépen elvezethetnek bennünket a karácsonyi elmélkedések.

Hogy az emberben könnyen feltámadó nyereség vágyat le kell bírnunk magunkban, hogy a legnagyobb önfegyelmezettséggel kell minden munkánkat a béke eljövetele érdekében és semmi más édekében odaadni a hazának és erőnk feleslegét rendelkezésére bocsájtani honfitársainknak.

Mert csak igy készíthetjük elő a béke útját és igy el is jön az bizonyossággal minél előbb. e.,1.

Kléheztetés.

Angolország, tudvalevőleg ellenünk nem fiatalsága vérével, hanem kiéheztetési szándékkal harcol, azért indokoltnak tartjuk közgazdasági dolgokra vonatkozó szakvéleményeket közölni.

A fíojdisz-/éle vetési mód. Torontál- és Krassószörvénymegyében egy uj vetési mód van terjedőben, amelynek előnye, hogy sokkalta ke vesebb vetőmagot igényel az* eddigi vetésmódnál a ennek dacára." kétsserte nagyobb termést ad. BojdiBz Miklós karácsonyifalvi plébános létesítette ezen rendszert, mely abból áll, hogy saját maga által konstruált vetőgép segélyével, 15—20 cm. sortávolságra | vetőgép által mélyített barázdákba a vetőmagot a gép szemenként rakja le s igy csupán 10—15 kg. ot yet kát. holdan ként. Ä mag kikelése után két héttel hengerézi a, vetést, újabb két hét elteltével megboronálja azt. A hengerezés és boronáláe által a barázdák befedetnek, maga a növényke feltöltetik s ezáltal újabb gyökérképsődéare serkentetik, a dusabb gyökérzet pedig — jól megtrágyázott földben — biztosítéka á nagyobb termésnek. Éppen gzért