Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)
1915-12-26 / 52. szám
1915 december 26. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY élet gyakorlati férfiai találkozni tudnak s kölcsönös . érdekeiket együttesen megbeszélhetik: Ahol ^gy kis hivatal lesz számukra berendezve, mely -r- mint otthon saját kamaráik, minden tájékoztatást megadni; képes, s amely hivatalnak őrtornyából jelezni tudnak mindent, ami szakba- vágó Őplog történik országban, világban. És ahol párhuzamosan a társas érintkezés megfelelő hjerend’ézkedése is nyitva áll a belépőnek. Bizonyára nagyon egyszerű dolog, de nagyon szükséges és csak az a csodálatos, hogy a vidéki (camáráknak ez az országos- házi bérén-- dezkedése mindeddig hiányzott. Hogy a testvér intézmények vezetői ritkán tartott közgyűlések későn tnegjelenő'jegyzőkönyveire -s véletlen találkozásra .'bízták érintkezéseiket. Az ekként szervezkedett vidéki kamarák majd nem. passzív., leltári függelékei, les'znek. a, budapesti kamarának,' hanem .legalább is véle. egyenrangú, egyén>u'yu társai, akik baráti kezet nyújthatnak neki vállvetett öZűV.etséges működésre. A kamarai központ létesítését. _ kívánó tizenhét Vidék* kamara az, értekezlet keretében elhatározta a vidéki kamarák központjának megalakítását,. - annak vézetesére a kezdeményező kamarák elnökeit,és titkárait mint igazg tóságot megválasztotta és a központ életbeleptetesével megbizía. , harcokban 1300 németet fogtak el, legalább is télében túlzás."A mi összveszteségiink, beleszámítva valamennyi halottat, sebesültet és eltüntet, — amennyire eddig át lehet tekinteni — mintegy 1.100 embert tesz Isi. Keleti és balkáni hadszíntér. Jelentős esemény nem történt. •* í. ' A legfelsőbb hadvezetőség BÜI3 Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, december 23. Szerb hadszíntér. Egy Tepia környékén még az északi Tara part szikláiban rejtve markát • kisebb montenegrói osztagot rövid harc után el fogtunk. E^yéb újság nincs. Olasz hadszíntér. A helyzet változatlan. A Judicariákban tegnap is hevesebb ágyuharc folyt. Á téDgermelléki arcvonalon, a Podgorán egy olasz zász'óalj támadását visszavertük. Orösz hadszíntér. Nincs különösebb esemény. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, december 23. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér: A 82. népfelkelő dandár bátor ezredei ’tegnap kemény küzdelemben visszafoglalták a ’Hartmannsweilerkopf, kúpját. Az ellenség rend- kivül súlyos, véres, veszteségeket szenvedett és 23 tisztet és . 1530 főnyi legénységet hágyott fogolyként kezünkön. Az északi lejtőn folyik egyes • árokdarabok megtisztítása, amelyeket a franciák még tartanak, A tegnap esti francia hivatalos jel entés adata amely szerint a december 2L-.en a csúcsért vívott 'Olvasóinkhoz. Lapunk megjélenése qta á negyvenharmadik karácsonyi ünnepen köszöntjük Szekszárd város és Tolnavármegye, hőn j -szeretett szükebb hazánk lakosságát, la- jpunk lelkes olvasó közönségét. Nehéz időkben, a szabadszó kinyit- I vánitására, a: szabad vélemény és kritika t kimondására,; a függetlenségi eszmék hir- <detésére még éppen nem alkalmas időben bontottuk ki zászlónkat 1873. év márciusában, akkor, amikor a magyar sajtó is úgyszólván a kezdet nehézségeinél állott s a vidéken országszerte alig volt egy-két magyar: nyelvű újság. Cenzor, ügyész, királyi komisszáriusok vigyáztak éberen" még akkor, nehogy túlságosan terebélyessé nőjjön a magyar sajtó, mely mindenkor nagy átalakulások csirájával volt tele. Lapunkkal is sok szunnyadó erőt sikerült már kezdetben ható életre kelteni s a. mögöttünk álló’ múlt tehet tanulságot mellettünk, hogy a lefolyt idő alatt a „ Tolnamegy6i Közlöny“ vármegyénk egyik mindenki által ismert tartozékává, ismertetőjévé, lakosságának kedvelt újságjává vált. A haladást választottuk jelszavunkká és emellett szívósan, de ahol kellett, megfontoltan, kitartottunk mindvégig. A Magyar nemzeti ideálok megvalósítását, a nemzeti állam kiépítését, a tiszta függetlenségi'eszmét irtuk lel zászlónkra s e zászlóhoz hűek maradtunk egész munkásságunk emberöltős, ideje alatt. Ezért van erkölcsi bátorságunk e zászló alá hívni és gyűjteni vármegyénk újabb és újabb generációit, mert lapunk a fiuknak, az apáknak és nagyapáknak egyformán újságja volt már. A mai negyvenharmadik karácsonyon I egy mindent felforgató világzivatar köz- | poontjában áll hazánk. És ime, már a delhetsz velem a rétre, a mezőre, el a mesz- szeségbe . . . Egyszer is, a második napon, ahogy ott voltunk, amint zongorázott nekem, hirtelen félben hagyja a játékot: — Kérem, nagyon kérem, valaki elvezette az én kedves paripámat, tudja meg merre van. Megfizetem, megveszem attól, akinél van. De hagyják meg nekem a paripámat, Maguk jók, maguk nem bántanak senkit, semmit,, maguk magyarok ! Meg is találtuk. Az ugyancsak ott kvár- télyozó ezredsegédtiszt egyik katonája délceg, új paripán lovagol ki: — Hát ezt hol vetted ? S’ pit khorsam: az én lovam tegnap le- sántult, azt’ i’ han gdacht esz iszt Krieg és elvezettem az istállóból ezt a szép paripát, de az enyémet bekötöttem helyébe. — Hát ma ezen mégy el az abfertigoláshoz. Vorsriftesen felnyergeled tartalék abrakkal, mindennel. Aztán elmégy vele. De ott lenyergelsz és gyalog jösz vissza, a nyerget meg magaddal hozod. Értek ? Majd adok é-i neked lovat »szerezni« ! Az a szép, sápadt arcú leány igen hálás volt, hogy megkerült a paripája. És este még szebben játszotta el az ő keserű-bus nótáját. Másnap odébb mentünk és a kis lány az üveges folyosóról soká intett felénk selyem zsebkendőjével. Azóta is sokat jártuk a lengyel mezőket, orosz síkságot, de több kastélyra nem akadtunk, ahol megszállottunk volna. És most, hogy a jégvirágos ablaknál nézem- nézem az esthajnali csillagot, eszembe jutnak azok az esték ott a sátraink körül. És fülembe cseng a jó barátom — akkori társam szava : ha már haza nem jutunk, valami szép lengyel kastélyba szeretnék lakni, amely körül nagy kert s amelynek bol ivei alatt leheletszerüen tipegnek finom vonásu lengyel kisasszonyok... És arra gondolok! mikor látjuk majd meg, hogy otthon is ily szépen — nem, még sokkal szebben ragyog az esthajnali csillag, mint . itt idegen tájon, messze-messze idegen országban! harmadik évszámhoz kapcsolódik maholnap a háború és szeretett hazánk áll szikla- szilárdan, sőt ellenségeink véres fővel és országuk területében megtépázottan tanulják meg a már-már elfelejtett ezer éves történelmi igazságot: ne bántsd a magyart! Nem csüggedő lélekkel álljuk a harcokat, szivünkben mcgkeményitve a felfel buzgó fájdalmakat várjuk a győzelmes békét, mert erős hittel hisszük, hogy ez a háború, ez a sok szenvedés, ez a győzelem közelebb visz bennünket a független, gazdaságilag erős, politikailag önálló uj Magyarország kiépítéséhez. . A mi 44-eseink, meg a többi vitéz magyar katonák vére nem ontatik ki hiába a világ 4 tája felé levő harctereken. Most kiviláglik, mennyi nemzeti erő van a magyarságban. Ezért szükséges, hogy most még erősebben tömörüljünk a 48-as zászló alá, hogy közönségünk még jobban kitartson mellettünk. Kérjük tehát e háborús év bevégez- tével az előfizetések megújítását, s a netán még fennálló hátralékok beküldését is. A nyomdai anyagok és munkabérek, s a papíráruk megdrágulása csaknem lebirhatat- lan nehézségek elé állítják lapunkat is anyagiakban, azért a jövőben csak azoknak küldhetjük lapunkat, kik az előfizetési dijat, fogalmi jelentésének megfelelőleg, csakugyan előre fizetik is. Lapunk előfizetési ára: Helyben és vidékre egész évre . 12 kor. Vt évre ... 0 kor. m ■ évre ... 3 k°r* Hazafias üdvözlettel: a Tolnamegyei Közlöny szerkesztősége és kiadóhivatala. KÜLÖNFÉLÉK. Lapunk előfizetőinek, olvasóinak és munkatársainak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. — Katonai kitüntetéaek. A király Rezs- nyák Ferenc 19. honvédgyalogezredbeli hadnagyot, az ellenség előtt tannsitott kiválóan vitéz magatartásának elismeréséül as arany vitézségi éremmel tüntette ki. —• Pápay Gyula zászlós, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője, öav. Pápay Gyulánó fia arany vitésségi éremmel lett kitüntetve. — Band Fritz 34 ik gyalogezredbeli hadnagyotrki az év elején Szekszárdon állomásozott, az ellenség előtt tanúsított bátor magatartásáért Vilmos császár a II. osztályú vaskereszttel tüntette ki. — Miniszteri elismerés. A vallás- és kö- oktatasügyi mininisztér Jakab Fülöp püspök- nádas fii róm. kath. tanítónak negyven évet meghaladó busgó és eredményes működéséért elismerését és köszönetét nyilvánította. — Áthelyezés. A zágrábi máv. üzletvezető Mikii lasik Béla dombóvári máv. irodakezelőt Zágrábba helyezte át. — A közmunkák újra felvétele. A kor mány rendeletileg utasította a vármegyéket, hogy Írják össze és jelentsék be azokat a közmunkákat, amiket a háború kiütésekor félbe kellett szakítani. Remény van tehál rá, hogy különösen az útjavítási munkálatok, amikre égetően szükség van, újból meg fognak indulni. Hovald Péter és Pia cs. és kir. szab. keime és fonálfestő, vegytisztító és gőzmosógyár képviselete Szekszárd és vidéke részére Fein Alf rédné Szekszárd Br. Augusz lmre-u. 602. A'gyár "rendes áraiban vállalja az úri, női- és gyermek öltönyök, dis'zitő- és bútorszövetek, függönyök, kézimunkák, szőnyegek csipke és végáruk-, szőrmék, fehérnemüek vegytisztítását festését és mosását. \
