Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-14 / 46. szám

1915 november 14.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

3

— Gyászmise az elesett katonákért. November 3 án az értényi plébánia templomban ünnepélyes gyászmise volt az elesett katonákért, melyet heller Gyula plébános celebrált. Megjelent a község elöljárósága, Bertics Pál főjegyzővel élükön ; az iskolás gyermekek tanítóikkal s a hivek szép számban. Ez alkalommal a Tiivek 10 koronát adományoztak az elesett kato nák özvegyei és árvái számára.

— Ügyészi helyettesítés. Dr. Zsigmond Ferenc városi helyettes ügyészt a belügyminisztérium a népfelkelői szolgálat alól felmentette és e minőségében a főjegyzői ügyek feldolgozásával is megbizatott. A helyettes ügyész irodáját már álhelyezte a városház épületébe.

— Eljegyzés Gály Lajos máv. állomásfelvigyázó Szekszárdön eljegyezte Manczéder Kálmán leányát, Etelkát.

— Pályázat. Benczerits János szekszárdi lakok, aki a katonaságnál mint szolgálatvezető őrmester öt évig szolgált, azonkívül igen előkelő uraságoknál mint kulcsár volt ' alkalmazva, a városnál megüresedett szállásmester és gazda állás elnyeréséért, a kérvényét szintén benyújtotta.

— A szekszárdi iskolaépületek kiürítése. A m. kir. vallás és közoktatásügyi miniszter tudatta Tolnavármegye közigazgatási bizottságé val, hogy a m. kir. honvédelmi miniszter a cs. és kir. 6-ik vadászezred pótzászlóalját eljáró katonai parancsnoksága utasította, hogy az általa igénybe vett szekszárdi iskolaépületeket ürítse ki és azokat a város közönségének rendelkezésére bocsássa.

— Őszinte részvét. Telnavármegye köz- igazgatási bizottsága folyó hó 10 én tartott ülésében őszinte részvétét fejezte ki a harctéren hősi halált szenvedett Rauch Antal cikói tanító fölött.

— A hadi kötvény magasabb ára. A kö zönség körében az a nézet terjedt el — és ez egyes lapokban utat is talált — hogy a harmadik hadikölcsön kötvényeinek ára november hó l-étől kezdve 30 fillérrel megdrágult, s igy azok, akik a jegyzési idő második felében jegyeznek, 30 fillér „büntetéspénzt“ kötelesek fizetni. Ismételten és nyomatékosan hangsúlyoznunk kell, hogy ez a nézet teljesen téves, mert a 30 filléres árkülönbözetnek az a természetes magyarázata, hogy a most kibocsátásra kerülő hadikötvények kivétel nélkül folyó november hó elsejétől kamatoznak, holott a november hó folyamán jegyzők túlnyomó része a jegyzett összeget november 1 je után bocsátja a kincstár rendelkezésére, tehát november fió l-étől a befizetés napjáig a kamatszelvény révén illetéktelen kamatot élvez. Ennek az időközi kamatnak a kincstár javára való megtérítésére szolgál a 30 filléres árkülönbözet a Dovem ;er 1 ét követő jegyzéseknél.

— Jegyzőválasztások. A koppányszántói képviselő-testület egyhangúlag főjegyzővé választotta Dely Gyula eddigi helyettes jegyzőt, volt ozorai adóügyi jegyzőt.

Szakály község képviselő testületé folyó hó 5-én Széuald Móric főszolgabíró elnöklésével tartott gyűlésében a nyugdijaitatás folytán megüresedett jegyzői állásra egyhangúlag Réber Ferenc helyettes jegyzőt választotta meg. — Ugyanezen gyűlésben búcsúztatta el a főszolga bíró Csukly Ignác nyugalmazott jegyzőt, aki 37 évig működött példás buzgósággal és ügyszeretettel a község javára.

— A hadbavonultak földje. Itt-ott. meglepő mobilizáció képét mutatja, ami arra birta a a belügyminisztériumot, hogy a megyék alispánjait körlevéllel figyelmeztesse a jelenség figyelemmel tartására. Az alispánok most készítik jelentésüket, a melyekből kiderül, hogy élelmes ügynökök biztatják és beszélik rá a katonák itthonmaradt hozzátartozóit, hogy pár holdas földjüket és kis házukat eladják. A belügyministerium most országszerte fogja íratni a háborús ingatlanváltozást, s ha a fő okot kifürkészte, ezt a folyamatot igyekezni fog a természetes mederbe terelni vissza. Jellemző és szomorú, hogy számos adat szerint a paraszt birtokot élelmiszer-uzsorások vásárolják össze, abból a pénzből, amit a háborús fogyasztáson sikerüli keresniük. Ezek a földesurak a határban szétszórt apró birtokokat tagosítás kiesz- közlésével remélik nagyobb birtoktestté egyesíthetni s aztán porcellázni.

— Szülök figyelmébe. Mint beszédhibások oktatására képesített tanító, beszédhibások részére tanfolyamot nyitok, velők külön, avagy csoportokba osztva, foglalkozom. Oktatásban részesülnek a beszédhibák miuden fajában (dadogás, hebegés, dörmögés, selypítés, orrhang, az ének -és beszédnél való hangzavarok) szenvedők. -— Polgári és elemi iskolába járó rendes és magán tanulók tanórákra és magánórákra való előkészi tését vállalom. Értekezhetni Kálmán Ferenc rk. népiskolai tanítónál.

— Hősi halál. Háry Ede, a kassai 9. honvédgyalogezred hős századosa, aki a 39. honvédhgdosztály távbeszélő osztagának parancsnoka volt, a harctéren hónapokig teljesített igen fontos és nehéz szolgálatot, mígnem annyira erőt vett rajta az idegesség, hogy a budapesti Schwar- tzer-féle gyógyintézetbe került, ahol folyó hó 5 én a halál megváltotta szenvedéseitől. Holtteatét a gyászbaborult család Szekszárdra hozatta és múlt vasárnap d. u. fél 4 órakor katonai gyászpompával temették el. Temetésén a helyben állomásozó 6. vadászgyalogezred tisztikara, egy disz- százada és zenekara is megjelent. A temetőben a katonaság sortüzet adott a hősi halált halt századosnak. A gyászbaborult család gyászjelentése igy szól : „Özv. Háry Edéné mint édesanya és Háry Béla mint testvér, az isteni gondviselésbe vetett hittel, fájdalomtól megtört szívvel tudatják, hogy a legjobb gyermek és testvér Háry Ede a kassai m. kir. 9. honvédgyalogezred századosa, a 39. honvéd hadosztály távbeszélő osztagának parancsnoka és a Signum laudis tulajdonosa hazájáért, királyáért egy éven át az orosz harctéren az ellenséggel küzdve, kötelességének hü teljesítése közben, a harctéren szerzett betegsége következtében, Budapesten, folyó évi november hó 5 én, életének 32 ik évében bősi halált halt. Kihűlt tetemét Szekszárdra hozzuk, ahol a felsővárosi uj temetőben levő családi sírboltban, a László-utcai gyászházból folyó évi november hó

7- én délután fél 4 órakor helyezzük el örök nyugalomra, a róm. kath. egyház szertartása szerint. Az engesztelő szentmise áldozatot a belvárosi plébánia templomban f é. november hó

8- án d. e. 10 órakor mutatjuk be az Urnák. —• Szekszárd, 1915 november hó 5-én. Álmodj tovább nyugodtan, álmodj dicsőséges harcokról, amelyeknek éltél és áldoztad ifjúi életed.“

Százötven éves főgimnázium. Batthyány Lajos nádor és Batthyány József kalocsai érsek 1765-ben alapitották a nagykanizsai piarista főgimnáziumot, melynek most ülték meg 150 éves jubileumát.

— A burgonya rekvirálása. A földmive- lésügyi miniszter megbízta a tolnavármegyei kir. gazdasági felügyelőséget, hogy az Orsz. Gazdasági Bizottság részére a vármegye területén burgonyát rekviráijon.

— Óvónői választás. A nyugdíjazás folytán üresedésbe jött őcsényi községi óvónői állásra e hó 7 én Nagy Béla választási elnök elnöklete alatt 11 pályázó közül * egyhangúlag Lukács Mária választatott meg.

— Kántorválasztás. A dárdai róm. kath. iskolaszék folyó hó 7 én tartott gyűlésében a megüresedett kántortanitói állásra, öt pályázó köz,ül stralxb János nagymányoki kántortanitót választotta meg.

— Asszonyok háborús deputációja. A héten a vármegyén érdekes deputáció járt. Hadi menyecskék járták a vármegyét, de ezúttal nem hadi segélyt reklamáltak, hanem azt panaszolták, hogy a rendőrhatóság megfosztotta őket jótevő íródeákjuktól. A mostani hős katonák itthon maradott feleségei, bánatos mátkái ugyan maguk is ismerik már a betűvetést, nem úgy mint a magyar történelem régi szép idejének asszonyai, de mégis íródeákra van szükségük, hogy talián országba, . polyák-országba, meg a szerbeknél, muszkáknál, vagy a franciáknál fogoly rabság ban élő párjuknak üzenetet és pénzt küldözzenek. Az ő iródiákjuk ugyan nem a régi lovagkor diákja, ma azok is kardot forgatnak, hanem egy szekszárdi tisztás korú urinő Wolf Adolfné szül. Konrád Etel, aki a magyar nyelven kívül a német, román és az összes szláv nyelveknek is alapos ismerője, egyébként nyelvtanítással is foglalkozik ■ s akihez valósággal bnciut járnak a szekszárdi és a környékbeli falvak asszonyai s aki — mint az asszony-deputáció „polgári becsületszóval“ állította — tisztán humanitásból, önzetlenül írogatja levelüket, üzeneteiket orosz, szerb, olasz rabságban sínylődő élete párjuknak. Azt kérte az asszony deputáció, hogy ne tiltaná be a hatóság Wolfné jószivü iródeákoskodását, mert akkor ők nem tudnak tudatlanságukban hová fordulni. A nyelv tudós Wolfné különben igen érdekes múltú és előkelő származású idős urinő, aki tagja az Országos Vöröskereszt Egye sületnek, s ugylátszik hivatásának tartja a hábo rus levelezéseket, mert a szekszárdi Vöröskereszt beteg katonáinak is másf él éve önkéntes levelezője és mint mondja: „több rokonom ezreket adtak vagyonukból a katonák és családjaik nyomorának enyhítésére, én nekem a nyelvtudományomban van a legnagyobb értékem, — én ezt adom az itthon maradott asszonyoknak, hitveseknek, anyáknak segítségül, hogy fogságban lévő hozzátartozóikat megtalálják. Ezzel a lelki- nyomoruságukon enyhítek és ez nekem jól esik, mint valamely jótétemény“. Persze a rendőrség nem egészen ilyen oldalról látja az ügyet s azért járt az asszony-deputáció a vármegyén.

— Az önálló vámterületért. A szekszárdi ált. ipartestület kérvényt intézett a kormányhoz az önnálló vámterület érdekében. Jól megindokolt alapon a magyar vámterületnek 1917. évben való biztosítását kérik. André István, a szekszárdi ált. ipartestület elnöke személyesen vitte fel a kérelmet gróf Batthyány Tivadar képviselőnknek, hogy azt a kormány elé juttassa.

— Uj távírda állomás. A pécsi posta és távirdaigazgatÓság közli, hogy a kereskedelemügyi miniszter által Kocsola községben engedélyezett uj állami távirdahivatal folyó hó 1 én megnyílt.

— Halálozások. Részvéttel értesülünk, hogy Vaszary Béla, a veszprémi állami felsőkereskedelmi és polgári iskola igazgatója, hosszas szenvedés után, életének 55-ik évében Veszprémben elhunyt. A megboldogult unokaöccse volt néhai Vaszary Kolos hercegprímásnak, aki többször megfordult Szekszárdön Mirth Gyula beteg- segélyző igazgató sógoránál. Neje szül. Kamarás Etelka, két leánya és egy fia gyászolják.

Fördős Géza paksi ügyvéd, megyebizottsági tag, mint részvéttel értesülünk, folyó hó 12-én elhunyt. A megboldogult a dunaföldvári járás főszolgabirája volt s halálára a vármegye székházára kitűzték a gyászlobogót.

Aparon folyó hó 3-án elhunyt özv. Treer Györgyné szül. Hemerli Margit, életének 77 éves korában- Az elhuoytban özv. dr. Treer Józsefné szül. Wosinsky Katalin úrnő anyósát gyászolja.

— Ingatlanok forgalma. Dr. Gulyás József szekszárdi ügyvéd 22.000 koronáért megvette özv. Ferdinánd Józsefnének a Bezerédj-utcában levő házát.

— Országos vásárok. Folyó hó 15-én Szekszárdön, folyó hó 22 én pedig Felsőiregen országos vásárt tartanak.

— Adományok. Horváth Katalin Uzdborjád- ról 20 koronát küldött a bolgár Vöröskereszt javára. — Bartal Bála 500, Gauzer Ádám 50, Dömök Péterné 20 és Széky Gézánó 2 koronát adományoztak a Vöröskereszt Egyletnek. — Oravszky László tolnanémedii jegyző 21 korona 46 fillért és Miltényi Béla bedegi jegyző pedig 6 K 71 fillért adományoztak a jegyzők árvaházi alapjára. — Msgyarkeszi község képviselő testületé 200 koronát szavazott meg az oroszok által elpusztított községek újraépítésére.

— A „Világ“ mozgóképszínházban egy rendkívül kacagtató bohózatban gyönyörködhetünk szombaton és vasárnap: A címe »Soh'se halunk meg*, e farsangi bohózat keretében egy pompás czirkusz-história zajlik le, amelyben egy rovarporgyáros játsza a főszerepet. Az egész filmen hamisítatlan jókedv vonul végig és a cirkusz eleven élete kitűnő keretet ad a kacagtató históriának, amelynek főszerepét Henry Bender, a hires német komikus kreálja, klasz- szikus alakítást nyújtva. A filmbohózatok sor- rában kétségkívül a legelsők között áll a »Soh’ se halunk meg*, úgy tartalma mind meg játszása révén. Ezenkívül egy gyönyörű társadalmi dráma »Niagara hulámaiban* és a legújabb háborús fölvétel egészítik ki ez a nagyszerű műsort.

— Halálos rúgás. A decsi határban, Bogra oldal nevű dűlőben Nagy János 13 éves fiút megrugta a ló s súlyos sebével a szekszárdi Ferenc-közkórházba szállították, ahol a szegény fiú meghalt.

— Zongora órát ad háznál: Gyüszü Jolán (Babi), kezdőknek és haladóknak. — Lakása; Major-utca 1117. szám.

— A hadifoglyok ruházatának beszerzése. A hidegebb időjárás beállta folytán gondoskodás történt, hogy a munkára kiadott hadifoglyok ott, ahol ez még nem történt volna meg, téli ruhával, fehérneművel és lábbelivel haladéktalanul elláttassanak, A szükséges ruházati cikkekről a munkaadó a kívánt ruhanemüek nagyságának hozzávetőleges megjelölésével pontos kimutatást készítsen, a kimutatáson a szükségletet a legközelebbi csendőrörssel igazoltassa s ezt a kimutatást annak a hadifogolytáborparancsnokságnak küldje el, melyből a hadifoglyok kiadattak és ettől a parancsnokságtól kérje a ruhi- nemüek elkészítését. A hadügyminiszter sürgősen utasította az összes hadifogolytáborparancsnokságokat, hogy a hadifoglyok ruházata iránt a munkaadók részéi’ől támasztott igényeket azonnal egészítsék ki. Amennyiben ez nem volna lehetséges, a hadügyminiszter a ruhanemüeket hala- déktalaunl elküldi, vagy akadályoztatás esetén intézkedik, hogy a ruházatnak a munkaadók által való beszerzésére megfelelő pénzösszeg utaltassák ki. A hadifoglyoknak polgári öltözet is adható, de ebben az esetben minden öltönydarab fehér olajfestékkel jelölendő meg, hogy a hadifoglyok könnyen felismerhetők legyenek.

— Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit!