Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-11-07 / 45. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1915 november 7. A harmadik hadikölcsön népszerű magyarázata. Azt halljak mindenünnen, hogy ha pénzün­ket hadikölcsönre adjuk oda, nemcsak hazafias kötelességét teljesítünk, hanem pénzünket a leg­biztosabb helyre, és jó kamatra helyeztük el. Lássuk tehát, hogy vehetünk részt a harmadik hadikölc8önben, milyenek a feltételek és egyéb módozatok ? Az alábbi kérdések és feleletekben részletesen megmagyarázzák a főbb tudnivalókat: 1. Hogyan vehetünk részt a hadikölcsön ben | A harmadik hadik ölesönben úgy vehetünk részt, hogy a most kibocsátott és hadikölcsön kötvénynek nevezett állampapírokat vásároljuk. A hadikötvény állami értékpapír, érte az állam, a nemzet egész*vagyonával felel, tehát oiyan biz­tos az értéke, mint a készpénzé. Emellett még jól kamatozik, rá olcsó kamat mellett a bankok­nál kölcsön szerezhető, sőt olyan értékes, hogy bármikor a bankoknak- eladható és igy könnyen pénzzé tehető. 2. Hol lehet ilyen értékpapírokat vásá­rolni 9 Valamennyi királyi állampénztárnál és királyi adóhivatalnál, valamennyi postahivatalnál (postatakarékpénztárnál) s csaknem valamennyi banknál, takaréknál és hitelszövetkezetnél. 3. Hogyan vásároljuk a hadikölcsön köt­vényeket f A hadikötvényeket a kölcsönre való jegyzés (aláirás) utján vásároljuk. A kölcsönre való jegyzés pedig akként történik, hogy a 2. pontban emliteit helyeken (aláírási, jegyzési he­lyek) az e célra nyomtatottac készen levő „Alá­írási nyilatkozat“ ot megfelelően kitöltjük, nevün­ket aláírjuk és a jegyzett kötvények árát, az alá­írási helynek nyugta (pénztári elismervény) elle­nében kifizetjük. 4. Mennui időnk van a vásárlásra (hadi- kölcsön-jegyzésre) 9 A kölcsön aláírásának (a hadikölcsön jegyzésének) ideje harmincegy napig tart: október )8-ától november 17-ig. 5 Milyen összegekről szólnak a kötvé­nyek 9 A kötvények 50, 100, 1000, 5000 és 10000 koronások. Ezt pénzügyi nyelven úgy mondjuk, hogy a kötvényeknek 50, 100, 100Ó, 5000 és 10000 korona a névértékűk. A 100 ko­rona „névérték“ kifejezés azt jelenti, hogy 100 korona érték van a kötvény szövegébe beleírva, vagyis a kötvény 100 koronáról szól. Ha 5000 korona van beleirva, akkor 5000 korona név­értékű. Ennyit fizet vissza az állam a kötvény- tulajdonosnak, ha a kölcsönt felmoudja. 6‘. Mi az ára a kötvényeknek 9 Egy 100 koronás hadi köl csön-kötvénynek az ára, ha azt ennek az évnek október 30-ig megvesszük és rögtön ki is fizetjük: 97 korona 10 fillér. Ha pedig október 31-étől november 17 éig terjedő időben vesszük ezt meg, akkor — az időközi kamatokra való tekintettel — 97 korona 40 I fillérbe kerül. De van 50 koronás kötvény is. Ez a legkisebb összeg, amellyel a hadikölesönben \ részt lehet venni. Az ilyen 50 koronás kötvény­nek az ára, ha azt október 18-ától október 30 áig terjedő^ időben vesszük meg: 48 korona 55 fillérbe kerül, ha pedig október 31-étől november 17 éig terjedő időben vesszük azt meg, akkor : 48 ko róna 70 fillér az ára. Ez igazán olyan pénz, a mellyel minden ember, még a szegényebbek is részt vehetnek a harmadik hadikölcsön jegy­zésében. Az 1000, 5000 és 10000 koronás kötvé nyék árát úgy számíthatjuk ki, hogy mindeniket felbontjuk 100 koronás kötvényekre s annyiszor vesszük egy 100 koronás kötvény árát, ahány­szor 100 korona összegű kötvényt akarunk vá sárolni. A jegyzéseknél semmiféle jutalékot nem kell fizetni. 7. Mennui kamatot fizet az állam és hogyan fizetif A kötvények a névértéknek 6 percentjéi (százalékát) kamatozzák. Ez azt je- jenti, hogy a 100 koronás névértékű kötvény egy évi kamata 6 korona. Miután azonban a 6. pont szerint 100 koronás kötvényért például ke­vesebbet kell fizetni, mint 100 koronát, igy a kötvények tulajdonképen nem 6 percentet, ha­nem 6.18 percentet jövedelmeznek. Ezek után az értékpapírok után az állam a kamatokat ez évi november l étől kezdődőleg minden év május és november 1 én, tehát két részletben, utólagosan fizeti. Az első kamatot már 1916. évi május 1-én megkapja az ember. 'A kamatokért el kell menni, vagy el kell kül deni oda, ahol a kötvényeket vásárolta az ember, elvisszuk magunkkal a kötvényt s ott a félévi kamatokról kiállított és a kötvényhez előre mel­lékelt nyugták közül — amelyeket szelvények- I nek neveznek — azt, amelyik már lejárt kamat- J ról szól, levágják, kifizetik érte a kamatot s a I kötvényt visszaadják. Postán és levélileg is el lehet ezt intézni. 8. Kell e fizetni adót és illetéket a köt­vényekért 9 Az állam a hadikötvény kamatait, épugy mint felmondás esetén a hadikötvény tőke értékét, a kötvénytulajdonosnak minden fennálló I és a jövőb \n behozandó magyarországi adó, hé j lyeg és illeték levonása nélkül fizeti ki. 9. Felhasználhatjuk-e a takarékokban ' levő pénzünket hadikölcsön jegyzésre 9 A ta- i valy augusztus 1 -je után takarékba tett pénzün- I két, — a felmondási idők betartásával tét I szés szerint felhasználhatjuk kötvény vásárlásra. A korábbi takarékbetétnek csak a felét tartozik I a takarékpénztár a kölcsön jegyzésének céljára j kiadni, úgy* hogy a jegyzésre szánt összeg má­sik felét készpénzzel vagy kölcsön felvétele utján I kell pótolni. De a legtöbb takarék, ha megbe- I széljük vele a dolgot, annyi pénzt ad ki az ilyen , betétből is, amennyit jegyezni akarunk. 10. Lehet e kapni kölcsönt ezekri a köt­vényekre és hol, mily összeg erejéig 9 A köt­vényekre az Osztrák Magyar Bank és a magyar királyi Hadikölcsön pénztár (de más bank is) a kötvény névértékének 75 százaléka erejéig köl csont ad akkor, ha a hadikölcsön kötvényt náluk ; zálogba adjuk. Ezért a kölcsönért most csak öt percentes kamatot kell fizetnünk, mig a kötvé­nyekért, amint tudjuk, hat percentnél is többet kapunk. így tehát egy percent különbözet még I a javunkra esik. 11. Mit jelent a felmondás 9 A hadiköl- csön-kötvényeket az állam, ha majd neki tetszik, felmondhatja, ami azt jelenti, hogy a kötvény tulajdonosának azt az összeget, ami a kötvényre rá van Írva, visszafizetheti s a kötvényt akkor beszedi. Erre a felmondásra (visszafizetésre) azon­ban az államnak 1921, évi május 1 je előtti időre nincsen joga. Ebből a kötvény tulajdonos hasznára az következik, hogy kötvényeiért jóidéig okvet; lenül megkapja a hat percentes szép kamatot. 12. Mikor kapjuk ineg a kötvényeket 9 Ha á 2. pontban megjelölt helyeken (úgyneve­zett aláírási helyeken) hadikölcsön-kötvényt vásá­roltunk, az aláírási helytől a pénz befizetéséről nyugtát (pénztári elismervényt) kapunk E nyugta ellenében rövid idő múltán ugyanazon a helyen, ahol a pénzt befizettük, meg fogjuk kapni ma­gát a valódi értékpapirost, az úgynevezett köt­vényt. * A Toluamegyei Takarék- és Hitelbank r.-t nál Szekszárdin, mely már az első és má sodik hadi kölcsön jegyzések alkalmával Magyar- ország vidéki pénzintézetei között a legelsők sorában állott, a III. hadi kölcsönnél is meg­tartja vezető állását. Az intézetnél eddigelé a jegyzések már elérték a 4 millió koronát és nap-nap után még mindig szaporodnak a jegyzé sek. Többek között a következők jegyeztek nála : Gróf Apponyi Géza v. b. t. t. 1,075.000, Tolna­vármegye gyámpénztára 200.000 (ebből másik két intézetnél 120.000), báró Jeszenszky István cs. és kir. kamarás 100.000. Forster Zoltán al ispán és neje 100.000, G. F. 100.000, I. A. M. 100.000, A. T. 80.000, Leopold Lajos és neje szilfamajor 60.000 (ebből a Magyar Leszámítoló és pénzváltó Banknál 30.000), Tolnavármegye magyarositási alapja 50 000, Ferenczy Sándor földbirtokos 50.000, Aczél Marcell mérnök 50.000, Rosenberg Mátyás földbirtokos 50.000, Weisz Gerson fiai cég . 0.000, Leopold Kornél dr. vezér- igazgató 40.000, Lemberger Rezső Baja-30.000, Öváry Ferenc 30.000, Schlesinger Ignác 30.000, Bonyhádi Segélyegylet 25.000, Vásárhelyi Ernő Alsó Leperd 25.000, Leopold Gusztáv Sárszent- ágota 25.000 (összes jegyzése a három kölcsönre 200.000), Szekszárd r. t. város 25.000, Berger Pál Simontornya 25.000. Szeghy Sándor hitel­banki igazgató 20.000, Dömötör Lajos és neje Somogyi Mária, Monor 20.000, Fekete .Testvérek 20.000, R D. 20.000, Dömök Péterné 12.000, Kardoss Kálmán v. b. t. t.. Baranyavármegye ny. főispánja 10 000, Községi Hitelszövetkezet Dunaszentgyörgy 10.000, a Vöröskereszt egylet dunaszentgyörgyi fiókja 10 000, Leopold Miháty 10.000, Perczel Dezső 10.000, Kovács Rezső 10.000, Aczél Armand Budapest 10 000, Wach­tel Fülöp földbirtokos Vágujhely 10.000, Deutsch Sándor 10.000, özv. Tomcsányi Lajosné 9000, Szekszárd-Tolnaraegyei Patronázs- és Rabsegélyző- Egylet 8000, Takácsi Mihály 8000, Mészáros István 6000, Török Ferenc 6000, Aradi János 6000, Müller Testvérek 5500, Bernrieder József 5000, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, népfelkelő főhadnagy 5000, Martin FerikeöOOO,Mariin Józsika 5000, Martin Ilonka 5000, Kátay Endre esperes 5000" Döry Frigyes 5000, Bencsik László 5000, Kecsegéi Gazdaság 50Ó0, Horváth Gizella- 5000, Horváth Sándor 5000, Grbiner Frigyes Szilfamajor 5000, Greiner Frigyesné 5000, Török János 4500, dr. Tanárky Árpád igazgató főorvos 4000,.Posz- tobányi Márton 4000, Fricsi Katalin 3500. Bé­kés Mihály 4000, Kirchner Ferenc 3200, dr. Müller Ferenc 3000, Klézli János 3000. Márkvárt István 3000, Ált. Temetk. Egylet Paks 2200, dr. Sztanó Sándor főorvos 2000, Bedő Gábor 2000, Simon Katalin 2000, K. Bogár István 2000, Parrag Károly New York 2000, Izr. Szent­egylet Paks 2000, Till József 2000, Gulyás Pé­terné 2000, Balogh Györgyné 2000, Bágyi Mihály 2000, dr. Z'pser Jakab főgimnáziumi tanár 200Ö, báró Jeszenszky János cs. és kir. főhadnagy, parancsőrtiszí 2000, Főglein Mária 1300, Prant ner Márton 1000, Nyéki József 1000, Csákvári Jánosné 1100, Csékó György 1000, Dömötör Sámuel 1000, K. Nagy István 1000, Oláh Jó- zsefué 1000, Horváth György 1000, Tolnai Ref. Egyházmegye tanítói Gyámpénztára 1500, Bódai János 1000, Tóth Anna szakácsnő Puszta-Kata lin 1000, Parragh Sándor 1000, dr. Bartal Kor­nél' főgimnáziumi tanár 1000, K. Tóth János 1000, Lengyel Sándorné 1000, K. Szanyó Lajos^ 1000, Radosevics András 1000, Kilián Mihály 1000, Koncz János 1000, Lovas Bálint 100Ó, Szilágyi Mihály 1000, Dunaszentgyörgyi ref. lel- készi földek Alapja 1000, Mező Lászlóné 1000, Békés Mihály 1000, dr. Vámos Adolf 1000, Tur­bán Henrik 1000, Horváth János 1000, Kalmár János 1000, Loboda István 1000, Zsigmond Fe rencné 1000, Zsigmond Dezsőné 1000, Hesz Lajos községi jegyző 500, Politzer Sándor 500, Korbonics Andor gimnáziumi tanuló 400, Abay Béla zászlós 400,. Csók István 500, Dobos Mi- hályné 600, Takács Gyula főjegyző 400, Varga János 300, Balog Mihály, Navreczky József 400, Apari Ilona 200, Vay Béla 200, Vay Géza 100, Vay Andor 100, Vay Ilonka 100, Zip3er Pisia gimnáziumi tanuló 1Ö0, Matzon Gábor és Andor főgimnáziumi taúulók 200, Kunszt András 300, Nyéki Sándor 100, Vink Jakab 100, R. D. 2Ó 000, Nyéki József gimnáziumi tanuló 100, ifj. Bede Sándor 100, Molnár Istvánná 400, Mészá ros László 600, Déry Sándor 200, Borgula Fü­löp 300, Zelenka Gyula főgimnáziumi tanár 100, Müller Konrád főgimnáziumi tanuló 100, Kertai Pál 400 koronát. A Szekszárdi Takarékpénztárnál is el­érik a jegyzések már eddig is az egy milliót, de ezen legrégibb és több milliós betét állományú pénzintézetünknél még bizonyára legalább ily ÖS'zegü további jegyzések várhatók. A Szekszárdi Népbanknál a jegyzések eredménye: 306.700 korona. Tolnavármegye úgy látszik, a harmadik hadikölcsönben még megfogja javítani azt a szép eredményt is, amit a másodiknál produkált. Kü­lönösen örvendetes, hogy megyebeli vidéki pénz­intézeteink is dicséretes buzgalmat fejtenek ki a harmadik kölcsön propagálása körül. Egyik Hovald Péter és Fia cs. és kir. szab. kelme és fonálfestő, vegytisztító és gőz mosógyár képviselete Szekszárd és vidéke részére Fein Alfréddé Szekszárd bt. au&usz imre-u. 602. A gyár rendes áraiban vállalja az úri, női- és gyermek öltönyök, diszitő- és bútorszövetek, függönyök, kézimunkák, szőnyegek csipke és végáruk-, szőrmék, fehérnemüek vegytisztitását festését és mosását.

Next

/
Thumbnails
Contents