Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-31 / 44. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1915 október 31. megkönnyíti a lelkünk, ha ezúton róhatják le a szeretet és elismerés adóját. Ti dicső hősök, méltók a dicső ősökhöz, legyen álldott a ti emléketek örökre | Bár sokan idegen hant alatt porladtok, nevetek élni fog nagy tetteitekben mig magyar lesz e földön. Csodálattal, hálával és szeretettel gondolnak rá­tok a késő unokák is, mert halálotok nyomán támad föl egy szebb jövő hajnala,‘ amelyben nagy és független lesz a magyar és hazája. T. J. Közérdekű felszólalás. A megélhetési viszonyok egyre nagyobb ne­hézsége, a helyi elárusitás körül tapasztalt visz- szaélések, valamint a fogyasztó közönségnek tel­jes fegyelmezetlen és szervezetlensége, szemben a -termelők összetartó szervezettségével indít engem a következő sorok Írására. Teljesen távol áll tőlem az egyesek meg- bántása, különösen ma nem volna ez helyes, mi­dőn egymás iránti elnézéssel és kölcsönös kíméléssel tehetjük csak könnyebben elviselhe­tővé nehéz napjainkat. így sajnálom, ha sorai­mat olvasva lesznek, kik találva érzik magukat. A hatóság által megállapított ármaximálás nem javitotta, sőt rontotta a helyzetet. Mert ár­maximálás eladási kényszer nélkül, céltalan in­tézkedés ; amely azt idézte fel, hogy az az áru, amely az eddiginél magasabb árban lett meg­állapítva, megdrágult. Az pedig amelynek ol­csóbbá kellett volna lenni, egyszerűen eltűnt a piacról. Mig 1 tejet még igen sok házhoz lite- reckint 28 fillérért hozták, az ár megállapításra hivatkozva, az eladók fölemelték az árát néhány fillérrel. Ez a napi néhány fillér azonban egy hónap alatt koronákat jelent, mint több kiadást a valósággal lavina módra emelkedő áraknál, a fix fizetésből élő tisztviselők egyformán szerény jövedelmével szemben. A hús és a zsir pedig valósággal ugrássze­rűen emelkednek árúkkal, ironizálva az ármeg- állapitó rendeletet közlő plakát befejezését, a büntető paragrafusról. Mig a termelők szerves összetartásban valóságos terrort fejtenek ki, addig a vásárló kösönség a legfegyelmezetlenebb mó dón egymásra ígér. Állításomat bizonyítja, midőn tanúja voltam a következőnek. A napokban, egy tanyai asszony egy kosár tojást hozott eladásra. Az asszony alighogy letette, már oda lép egy nő, minden kérdés nélkül 16 fillért igér a tojás darabjáért. Magától érthető, hogy megkapta, csak az eladó nem tudta csodálkozását elfojtani, és azt monota: „Azt hittem 12 fillér a tojás darabja, nem kértem volna többet: persze nekem jobb, ha többet kapok érte.“ A vevő kinézése után ítélve, iparos neje lehetett. így én mondhattam magamban, hja könnyű nekik, holnap egysze­rűen megint drágább lesz az ipari munkák ára, ■de hogyan segítsünk magunkon mi | Sajnos, hogy más téren is kellemetlen tapasztalatokat szerez­tem, és igy nem Ítélhetek enyhébben. Van tudo­másom háziasszonyokról, akik egész tömegét az élelmiszereknek vásároltatják a házaknál és vidé­ken össze és halmozzák föl. Van tudomásom olyanról, akinek saját sza­vait ismétlem, ha leirom, hogy 1600 ezerhatszáz drb. tojás és itt fel nem sorolható élelmicikk van j kamrájában felhalmozva. De hölgyeim egyiknek sem jut eszébe, hogy a közös érdek ellen vétenek, ha önök felhalmoz­zák az élelmiszereket, ha másnak mindjárt sem­mi sem marad is? Vagy azoknak a háziasszonyoknak, akik a mai rettenetesen szomorú időkben olyan szeren­csések, hogy asztaluknál nem hiányzik senki, hát nincs nagyobb gondjuk, mint hogy asztaluk­ról se hiányozzon semmi, ami jó és megszokott ? Nem rontja meg étvágyukat az a gondolat, hogy körülöttük sok családi asztalnál van üres hely, sőt helyek, kedves családtagok üresen ma­radt helye ? Vagy harmonikusabbnak tartják, ha ott az asztal is üres marad ? Ha mással nem, egy kis önmegtagadással, igényeik lefokozásával, önök is tartoznak e nehéz napok könnyebbé tételére. Eszükbe juthatna, hogy fiaink és véreink mind nyájunkért szenvednek és véresnek a harctere­ken azokért is, akiknek módjuk engedi a mai árak mellett 1606 drb tojást elrakni. Még valami van, ami kiélesiti, és teljesen elrontja a viszonyt vevő és eladó közt. Megfigyeltem egyesek köve­telő, erőszakos, minden csekély nézeteltérésnél, amit néhány jó szóval el lehetne intézni, rend­őri, és csendőri beavatkozást igénybe vevő visel­kedését. Ez is hozzá járul, hogy ma az eladó ellenségként áll a vevővel szemben, j Ezek mind olyan bajok és annyira el vannak mérgesedve, hogy itt hatóság nem segíthet. De egy kis fe­gyelmezettséggel, igényeink még nagyobb lefo­kozásával, mások iránti jó érzéssel, ha nem is segíthetünk rajta teljesen, de sok tekintetben enyhíthetjük. , M. Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága október hó 29 én tartotta meg őszi rendes köz­gyűlését Kovács Sebestény Endre főispán elnök­lésével, aki megnyitó beszédében meleg közvet­lenséggel mondotta el a folyó évi szeptember hó 2-án a királyi hódolaton szerzett benyomását. — Bécs város törvényhatósága és polgársága rend­kívül udvarias szívélyességgel fogadta a magyar hódoló küldöttséget. . A trón zsámolya előtt el hangzott beszédeket nem méltatja, mert azokat a lapokból mindenki olvasta. Csupán arra a kér­désre felel, mely minden magyar lelkében él: „Hogy van a király ?“ őfelségét öt évvel ezelőtt látta s mondhatja, hogy dacára az elmúlt évek­nek, erősebb és frissebb, mint volt. Lelki és testi erejének teljes birtokában van. A kormányelnök beszédét állva hallgatta meg és állva olvasta fel a beszédre adott feleletét. Hangja nem változott s a papír meg sem rezdült a kezében. Reá azt a benyomást tette a 85 éves ural­kodó megjelenése, hogy nagy lelki erővel bir. Szemmel látható volt, hogy meghatotta a lelkes tüntetés, de azért érzésén erőt vett és nyugodtan olvasta beszédét. Hálát adunk — úgymond — az Istennek, hogy magas kora dacára ily bölcsen tudja népe javait gondozni. Ezután kiemeli a király azon legmagasabb elhatározását, hogy a közös címer és zászló kér­dését a két független állam jogainak megfelelő- leg elintézte. Ezen fejedelmi tényért a törvény- hatóság az alisnáni előterjesztés alapján' hódoló és köszönő feliratot intéz őfelségéhez. (Hosszan tartó lelkes éljenzés ) A főispán beszédének ezen részét állva hallgatta meg a bizottság. A főispán további beszédében utalt a világ háború legújabb fejleményére, a vitéz bolgárok szövetségére és dicsőséges győzelmeinkre. Hang súlyozta, hogy minden hadviseléshez három fel­tétel kell: pénz, pénz és ismét pénz ; azért fel­hívja a törvényhatósági tagok figyelmét a har­madik hadi kölcsönre. Majd örömének ad kifejezést, hogy Forster Zoltán alispán súlyos műtét után teljesen meg­gyógyulva ismét a közgyűlésen megjelenhetett és melegen üdvözölte őt. Forster Zoltán szép sza­vakkal köszönte meg a főispán szavait és ígérte, hogy mindenkor lelkiismerettel fogja szolgálni szeretett vármegyéjét (Éljen !) A közgyűlés névszerinti szavazással egy­hangúlag a költségvetés rendes kiadásainak fe­dezésére 2°/o os pótadót szavazott meg Az orosz betörés által elpusztított falvak felsegélyezésére az 1916. és 1917. évekre fél fél százalékos pótadót szavaztak meg és az alis­pán erre a célra gyűjtést indított, mely már ed­dig is szép összeget eredményezett. Az alispán­nak erre vonatkozó jelentését örvendetes tudomá­sul vették. Ugyancsak névszerinti szavazással 21/* os pótadót szavaztak meg a vármegyei tiszti , se géd , kezelő és szolgaszemélyzet nyugdíjalapra. Az alispán nagy gonddal szerkesztett idő­szaki jelentését tudomásul vették a benne foglalt indítványok elfogadásával. A közigazgatási bizottság tagjaivá az 1916. és 1917. évekre megválasztattak : id. Bernrieder József, Török Béla, báró Schell József, Sass László és Förster István. A magyarositó bizottságban megüresedett helyet dr. Bitter Károly bonyhádi ügyvéddel töl­tötték be. , . A gyátnpénztár és egyéb megyei alapok pénzkészletéi ezentúl is az Órsz. Központi Hitel­bank, a Szekszárdi .-Takarékpénztár és a Tolna­megyei Takarék eb Hitelbanknál fogták elhe­lyezni. . ,';j A vármegyei- tiszti ügyész helyettesítésére az 19l6. évre:7örök Bélát jelölte ki a törvény­hatóság. v S.-"-AI Báró Schell József Írásban benyújtott indít­ványára a törvényhatósági bizottság elhatározta, bogy a vármegyei alkalmazottak helyzetének ja­vítása érdekében feliratot intéz a kormányhoz. A bizottsági előterjesztések, körlevelek és megkeresések, alispáni előterjesztések, vármegyei alapok, községi képviselőtestületi határozatok és az időközi tárgysorozat pontjainak elintezese után a közgyűlés délután 1 órakor a főispán éltetésé­vel véget ért. Heles ruhát a katonáknak. Itthou ragyogó napsugár köszönt reánk dél- előttönkint,’ de a messzi harctereken már beállott a rideg, esős őszi idő s a hegyek között a hó is lehullott. Aki itthon az eső elől meghúzódhat és a hideg ellen védekezhet, gondoljon csak az át­ázott és didergő harcosokra, akik érettünk, a hazáért küzdenek és szenvednek szeretettel és panasz nélkül. Ne is engedjük, hogy panaszra okuk legyen, hisz oly kis áldozattal lehetünk segítségükre Módunkban áll védeni a mi véreink : fiaink, testvéreink épségét, egészségét, megacéloz hatjuk elszántságukat, ébren tarthatjuk lelkese­désüket és harci szellemüket. Szeretetünk meg nyilatkozására itt van az alkalom: meleg ruhát kér a katonák számára a honvédelmi minisz­térium Hadsegélyző Hivatala. A kincstár ad ruhát minden katonának, de a sok víztől-sártól bizony az lassauként elpusz túl, meg is férgesedül Pótolni kell mással. Ez meg is történik. De sok más apróság van, ami megkönnyíti a nehéz szolgálatot, különösen a most következő erős ' téli időszakban. Mily jól esik például egy pár uj gyapju-kapcát felhúzni a régi helyett! A hazulról küldött jó meleg térd­védő és érmelegitő is kitűnő szolgálatot tesz! Ha minden család csak néhány darabot ad, el­láthatjuk az összes magyarországi csapatokat. Magyar asszonyok, magyar leányok! Hozzátok szól kérésünk elsősorban. Kössetek érmelegilőt, térdvédőt,,sálat. Aki jobban szeret varrni, mint kötni, az is hasznára leket a katonaságnak. Készítsenek víz­mentes szövetből lő'Jészkeztyüt, jó meleg bélés­sel, -vagy csináljanak olyan baslikol, amelyik nemcsak a fejet, hanem a vállakat is védi a hó, az eső, a szél ellen. Van a basliknak egy olyan fajtája is, amelyiket a sapka alatt viselnek, ez könnyebb csinálni, a. hozzávaló vékony flanel előkerül minden ruhaszekrényből. Kötött hósap kák most nem kellenek, részint, mert kevés gyapjú fonál van, résziut, mert még van belőle készlet. Most egy nagyon vékony, rugalmas sző vetü anyagból csinálják a hósapkákat; ennek olyan az alakja, mint egy zsák, mely mindkét végén nyitva van Egyszerű, de jó és hasznos darab. Az is becses adományt nyújt, aki kötött sál helyeit puha, vékony gyapjúból (gyapjú szövetből) készít sálat; elhasznált, megunt vagy divatját múlt selyem ruhadarabból is készíthető ilyen sál, a miradványból pedig egy pár kapca is kikerül. Hogy mit, hogyan és milyen anyagból kell készíteni, arra nézve minden felvilágosítást megad a honvédelmi minisztérium Hadsegélyző Hiva­tala. E hivatal tájékoztatót bocsájt ki, ebből mindent megtudhatnak azok, kik érdeklődnek katonáink sorsa iránt. Főispíai és főszolgabírói hivatalok, községi elöljáróságok fogják elsősor­ban megkapni ezt a rajzokkal ellátott tájékozta­tót, de szívesen megküldik mindenkinek, aki kéri. A Hadsegélyző Hivatal (Budapest, Képviselő- házi épület) különben is nagy készséggel vála­szol minden hozzá intézett érdeklődésre és szive­Kováid Péter é cs. és kir. szab. kelme és fonálfestő, vegytisztitó és gőzmosógyár képviselete Szekszárd és vidéke részére Fein Alfrédné Szekszárd Br.Auduszimre-u.602. A gyár rendes áraiban vállalja az úri, női- és gyermek öltönyök, díszítő- és bútorszövetek,' függönyök, kézimunkák, szőnyegek, csipke és végáruk-, szőrmék, fehérnemüek vegytisztitását festését és mosását. 0

Next

/
Thumbnails
Contents