Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-10-17 / 42. szám

1915 október 17. TOJLN AMEGY El KÖZLÖNY 3 hadapród. Nagy Viktor okleveles ianitó hadapróddá neveztetvén ki, mint szakasz­parancsnok beosztatott a menetszázadba. — Iskolalátogatás. Nagy Béla hivatal­vezető kir. segédtanfelügyelő e héten megvizs­gálta a szekszárdi polgári leányiskolát. Az ott tapasztalt kiváló jó eredmény, rend, tisztaság felett teljés megelégedésének adott kifejezést. — 0.000 koronás adomány. Kunffy Ká­roly nagybirtokos, aki már többször bebizonyí­totta nagy áldozatkészségét, 10 000 koronát kül­dött levéi kiséretében Beöthy Zsolt rektornak, hogy ezen összeg fakultás és felekezetre való te­kintet nélkül 20 oly egyetemi tanulónak legyen majdan —- egyenlő részekben — segitségül adva, kik egyetemi tanulmányaikban mindenkor komoly törekvésről, a harctéren kitartásról és férfias helytállni tudásról tettek példaadó tanúságot, — Evangélikus templom. A szekszárdi ág. hitv. ev. egyházközség templomot építtet, mely célra a várostól ingyen telket kér a fürdőház átellenében elterülő városi területből. — Hadifogságba esett. Tüske Béla dr., honvédgyalogezredbeli hadnagy, orosz fogságba esett. — A búza rekvirálása. A Haditermény Részvénytársaság, mint értesülünk, jövő hónap­ban a katonák részére országosan rekvirálja a búzát. A rekvirált búza métermázsájáért 32 koronát fizetnek, tehát 4 K 50 fillérrel keveseb bet, mint a mennyi most a búza maximális ára. — fernes gondolkodású község. Értény község képviselőtestülete folyó hó 1-én tartott gyűlésén Bertics Pál főjegyző kegyeletes szavak­kal parentálta el a szeptember hó elején elhunyt bíboros főpapot, Vaszary Kolos volt esztergomi hercegprímást, ki egyszerű szerzetesből, kiváló papi erényei és tudománya miatt, a legmagasabb magyar főpapi méltóságra emelkedett. — Majd indítványára a képviselő testület egyhangúlag megszavazta az oroszok által feldúlt falvak újra építéséhez egy katholikus, magyar nvelvü falu­ban egy háznak állami támogatásban való meg építéséhez szükséges 680 koronát. A hazafias, szép cselekedet önnönmagát dicséri. — Ünnepelt főhadnagy. Ritka szép ünne peltetésben volt része Weber János volt ország­gyűlési képviselő, tengelici nagybérlőnek, aki mint népförkelő főhadnagy a m. kir. 17/1. nép­fölkelő erőditm. munkásosztagr ak már egy éve parancsnoka, mindenki által ismert kedves és előzékeny modorával, igazán jóságos szivével, emberszeretetével hamarosan, megnyerte úgy tiszt­társainak becsülését, mint a vezetése alatt álló katonák határtalan ragaszkodását, síeretetét, bi­zalmát. Ennek az érzésnek adtak katonái Kami- anka (galíciai faluban) f. é. szept. 2 án igazán impozáns és megható alakban kifejezést, amikor is szerény zsoldjukból megtakarított filléreiken megvásárolt igen szép kiállítású ezüst babérko­szorút ezüst emléktáblával nyújtottak át neki egy rögtönzött ünnepség keretében. Adler Jenő számvivő őrmester tolmácsolta igen szép szavak­ban a katonák érzéseit a tiszttársaitól is körül­vett és a nem várt ünnepeltetéstől meglepett fő hadnagy előtt, kifejezvén előtte a katonák vég télén háláját, azért az atyai jósággal párosult szeretetteljes gondoskodásért, melyet az alája rendeltekkel szemben állandóan tanúsított. Sze retete, jósága — úgymond — sokszor elfelejtette és állandóan pótolni igyekezik az elhagyott ott hon melegségét, szeretteinek távollétét. ígéretet tett az egész legénység nevében, hogy soha el nem hagyják és készek őt tűzön vizen keresztül követni, csak az ő szeretett főhadnagyuk mellett maradhassanak. A, kedves jelenettől mélyen meg­hatott főhadnagy megköszönte a legénység sze- retetének eme szép megnyilvánulását és kérte őket, hogy továbbra is tartsanak ki a haza iránti kötelességüknek eddig tapasztalt hűséges teljesítésében. Az emlékezetes és felemelő szép ünnepély lelkes hangulatban ért véget. — Adományok. Moudry Hugó szekszárdi polgári iskolai tanár a harctéren elhunyt szegény- sorsú katonák árvái és hozzátartozói részére 50 koronát, a szekszárdi postahivatal személyzete pedig a harctéren megvakult katonák segély alapjára 17 koronát adományoztak. Gödé Lajos szekszárdi ref. lelkész 100 koronát az oroszok által eípu8ztitott kárpáti községek újraépítésére, Majtány József pedig 10 koronát ugyanezen célra és 10 koronát a Vöröskereszt szekszárdi fiókjának adományozott. — Horváth Antal szek­szárdi postafelügyelő 20, Szabó Kálmán 20, Schlesinger Ignác 6, Weisz Evelin, Kalep Jakab, Pupp István Értény és dr. Bruder Józsefné 2—2 koronát küldöttek a szekszárdi Vöröskereszt Egyesületnek. — Oroszországban és Szerbiában lévő hadifoglyainkhoz leginkább a rövid szövésű, tisMán és világosén irt levelezőlapok számít­hatnak kézbe>itésre. Mikor nyílik meg már a fehér­áru forgalom 1 Szekszárd gazdasági, ipari és kereskedelmi fejlődésének átka, a rossz vasntl forgalom ma százszorosán érezteti hátrányáit. A következmények teljes tudatá­ban emeljük szavunkat a szabadkai ttzletve- zetőséghez, hogy a már hetek óta szünetelő teherárn forgalom felvétele iránt sürgősen intézkedjék mert miért szenvedjen a forga­lom akkor is, ha nem mnszáj! ? A személy- forgalom helyreállítható lévén, nem lehet elhárithaflan akadálya a fehéráru forga­lom megnyitásának sem. — A 18—42 évesek újabb összeírása és sorozása. A kormány az 1896—1873-ig bezá­rólag született és ez idő szerint katonai szolgá­latot még nem teljesítő népfelkelésre kötelezet­teknek újabb összeirását és újra sorozását ren­delte el. Összeírás végett a lakhelye szerinti városi katonai nyilvántartói hivatalban (községi jegyzői hivatalban) mindenkinek jelentkezni kell. A jelentkező-hez katonai ügyre vonatkozó Írásait is vigye magával. Ott majd azután meg­kapja a továbbiakra nézve a felvilágosítást. Je lentkezni kell a népfelkelési szolgálat alól sze­mélyükben felmentést nyert hivatalnokoknak, mezőgazdáknak, iparosoknak, kereskedelmi és pénzvállalati alkalmazottaknak is összeírásuk és annak igazolása végett, hogy felmentési jogcímük ma is fennáll. Jelentkezni tartoznak a háborúban megsebesült és felülvizsgálaton elbocsájtott volt katonák is. Az újra sórozás alá a jelzett kor­osztálybeliek közül általában azok kerülnek, akik a legutóbbi bemutató szemléken be nem váltak, vagy azokon bármi okból még meg nem jelentek. A sorozás 2 részletben lesz: az 1892, 1893 és 1894, valamint az 1878—1890-ik évfolyambeliék részére okt. 17 és november 30 között később megjelölendő napon, az 1891, 1895, 1896 és 1863—1877 eseknek pedig december 6 és 31 közti időben. Szekszárdon okt. 14. 15 és 16-án voltak az összeírásra való jelentkezési határidők, aki tehát még nem jelentkezett, azt el ne mu­lassza. — Megsebesüli a harctéren. Grószbauer Béla szekszárdi tekintélyes fodrász iparos, ki mint B. alosztályu népfelkelő március 15-én vo­nult be katonai szolgálatra, mint nejét a tábori kórház parancsnoka értesítette, az orosz harcté­ren megsebesült. — Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 29 én tartja meg Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésé vei őszi rendes közgyűlését. — Uj üzemek a Máv.-nál Dombóváron. Az uj államvasuti vizmü a dombóvári fütőház telepén megkezdte üzemét. Két hatalmas centri fugái szivattyú szállítja a vizet a Kapos folyó­ból a kémiai és mechanikai elveken alapuló szűrőberendezésen keresztül a 36 méter magas­ságban levő és 500 köbméter űrtartalom vastar­tályba. — Ugyancsak megkezdte üzemét az uj kocsi- és ruhafertőtlenitő telep, amely 80 mun­kást foglalkoztat és 300 kocsit képes naponta fertőtleníteni. — Pécs—Bátaszék közötti menetrend. Pécsről indul reggel 5 óra 50 p , Bátaszékre érkezik reggel 8 óra 58 p. Pécsről indul délután 1 óra 22 p., Bátaszékre érkezik délután 4 óra 47 p. ^Bátaszékről indul éjjel 3 óra 34 perckor, Pécsre érkezik reggel 7 óra 7 p., Bátaszékről indul d. u. 12 óra 46 p., Pécsre érkezik délután 6 óra 5 perckor. A tolnai „öregek" sorozása. A 43—50 évesek közül Tolnáról sorozásra kerültek között az alkalmasak között van Garay Ákos festőmű­vész is. Azonkívül egy egész sereg vezetőembert soroztak be. így a többi között (Virányi Károly főjegyző, Perler Mátyás kántortanitó, Molnár Sándor helyettes tkp. igazgatót Szily kereskedő, Müller másodbiró, Potyondi közgyám, Horváth Ferenc tanító, Molnár Pista magánzó, Léhmann György magánzó stb. — Mire jók a megállapított piaci árak ? Erre a kérdésre nálunk csak egy feleletet nyújt a tapasztalat, azért felesleges leirnunk. A piaci árusok csak úgy zsarolnak áruikkal Szekszárdon, mint azelőtt. Ha a megállapított árakért kérik áruikat, a felelet, hogy csak vakarják le a meg­szabott áru tojást, csirkét meg a többit onnan a plakátról és lakjanak azzal jól, de az én kosa­ramból én parancsolok ! És úgy is van. Haszta lan 26. kor. a kukorica és 9 kor. a burgonya, aki ily összegért akarna venni a szekszárdi piacon, azt kinevetnék a kedves termelő polgár­társak, akik 6 koronán alul szóba sem állanak 30—40 . kilós zsákonkint. De hát jól teszik, ha tehetik és hogy tehetik, azt láthatjuk minden szerdán és szombaton. Pedig hát volna ma már rendelet mindenre, csak ellenőrzés nincs. Pedig, hogy lehet ellenőrzést gyakorolni, arra beszédes gyakorlati példát közöl a „Makói Újság“ keddi száma, hol meg vagyon írva, Hogy a csanád megyei alispán a terménypiacra kisétált tapasz* tálatokat szerzendő és amikor látta, hogy a ten­gerit, a burgonyát nem a megszabott árban áru­sítják, lefoglalta a piaci készletet, és stante pede, a hatósági árban átadta az ott jelen volt vásár­lóknak. A rendőrfőkapitány pedig a baromfi­piacot szállotta meg és a nagy kasokban, a drága árak miatt elbizakodott baromfiakat mérte át a megállapított hatósági árban a fogyasztóknak. — A közönség természetesen vidáman és megelége­detten fogadta az alispán és rendőrfőkapitány piaci vendégszereplését, csak az eladók szítták az uzsora nyereségre éhes fogukat, de kénytele­nek voltak jó arcot vágni az üzlethez, mert a békétlenkedőnek súlyos bírságra is lett volna ki látása, a makói rendői’kapitány pedig épen a szi­gorú és erősen büntető kezéről nevezetes. Nálunk is lehetne valamit próbálni azon nótára. — Hősi halál, Erős Lajos, a 69 ik Hin- denburg gyalogezred közvitéze, Erős Mór duna- földvári kereskedő fia, az északi harctéren hősi halált balt. Klieber Ádám, a vitéz 34-es gyalogezred kapitánya, a szerbiai harctéren hősi küzdelem után elesett. — Hazafias hitközség. A kölesdi ág. hitv. ev. hitközség három harangja közül a két na­gyobbat hadi célra ajánlotta fel. — Szerkesztői üzenet a zsírról. Több helybeli előfizetőnk kérdést intézett hozzánk, hogy ha már a városi tanács ármegállapításait közöltük, üzennénk meg azt is, vájjon hol van az a bolt, ahol a megállapított árakon, jelesül, ahol például 4.40 K-ért zirnak valót lehet vásá­rolni Sajnos útbaigazítással nem szolgálhatunk, mert bejárva a szekszárdi henteseket, 5 kor. 60 fillérnél olcsóbb szalonna árat nem találtunk se­hol. A hentesek azt mondják, hogy 4 koronán felül kell fizetniük az élő sertés kilóját, tehát 4 kor. 40 fillérért nem adhatnak zsírnak valót. Igaz, hogy ezért 5 kor., 5 kor. 20 fillérrel is meg volnának fizetve, de az még igazabb, hogy amiq az élő állat árát nem állapítják meg, addig a mészárosok és hentesek részére meg­állapított eladási árak megtartását még csak ki­van ni is bajos. Tessék az élő állat árát meg­szabni és a megyéből való kivitelt engedély­hez kötve csak a fölös készletre korlátozni. — ELŐ magyar általános biztosító tár­saság. A mai napon megtartott igazgatósági ülés Ormody Vilmos vezérigazgató főrendiházi tag indítványára, e társaságnál hagyományos haza­fias érzéstől áthatva, elhatározta, hogy a har­madik hadikölcsönből ismét 25 millió koronát fog a magyar királyi Pénzügyminisztérium utján jegyezni. Az előző két hadikölcsönből a társa­ság 32Vj millió korona értékű címletet vett át és igy a ma határozatba ment jegyzés összegét is beszámítva, az „Első magyar“ összes jegyzé­sei — leányintézeteinek jegyzéseitől eltekintve — 57 Vg millió koronára, vagyis oly összegre rúgnak, melyet eddig Magyarországon és Ausztriában egyetlen pénzintézet sem jegyzett. Ezen fontos határozat meghozatalánál az intézet vezetőségét azon erkölcsi és hazafias szempont vezérelte, hogy a társaságnak, az utolsó évtizedekben követett szigorú tartalékolási elvének következraónyeké- peu hatalmassá vált anyagi erejét a legmesszebb menő mértékben az állam által kibocsájtott, tel­jes biztonságot nyújtó és előnyösen kamatozó címletek nagymérvű vásárlása által a haza szol­gálatába állítsa. Ezeu a társaság által eszközölt ujabbi impozáns összegű hadikölcsön jegyzés, mely a jövőbe vetett hit legfényesebb bizonyí­tékát nyújtja, mint példaadó hazafias cselekedet a legszélesebb körökben is bizonyára a legjobb hatást fogja kelteni. Ha eme nehéz időkben, ösz- szes gazdasági tényezőink és pénzügyi vállalata ink ugyanoly hazafias áldozatkészségtől áthatva, a harmadik hadikölcsön kibocsátását anyagi esz­közeik teljes igénybevételével hasonló mértékben mozdítják elő, a harmadik hadikölcsön sikere végeredményében minden bizonnyal az előzőket is messze túl jogja szárnyalni. — Az őrlemények maximális árának leszállítása. Julius hó 25-én, tehát több mint két hónapja jelent meg a magyar királyi kor­mánynak az a rendelete, a mely az őrlemények legmagasabb árhatárát az egész ország területére megállapította. A rendelet kibocsátásával kap­csolatban illetékes helyen kijelentették, hogy „a kormány, a mint a malomvállalatok a prémium mellett forgalomba került gabonát felőrölték, in­tézkedni fog, hogy a lisztárak a végleges, illetve a tulajdonképpeni maximális gabonaárakkal kellő összhangban hozassanak, azaz a prémium-átalány­összeggel mérsékeltessenek.“ Az itt jelzett állapot már hetetekkel ezelőtt bekövetkezett és a ma- loinvállalatok raktáraiban a prémiumos gabonából már egy szem sincsen és hosszabb idő óta a végleges, tehát a legolcsóbb áru gabonából ké­szülnek az őrlemények. A mostani rettenetes drágassági viszonyok között, a midőn a fogyasz­tóknak tujnyomó része a kenyérben és lisztben

Next

/
Thumbnails
Contents