Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-24 / 4. szám

tolnameöYeí közlöny 3 1915 jamrär 24. — Helyesbítés. Az Első Magyar Általános Biztositó Társaság pécsi főügynöksége részéről lapunk e hó 10 iki számának napihirei közt „El­tűnt sikkasztó“ cim alatt közűitekre vonatkozó lag annak helyesbítésére kérettünk fel, hogy a társaság szekszárdi címzetes főügynökségét nem Kayser Lajos, hanem a Szekszárdi Takarékpénz­tár Részvénytársaság bírta és bírja jelenleg is a teljes anyagi felelősség viselésével s igy Kayser hűtlen pénzkezeléseiből kifolyólag az Első Magyar Általános Biztositó Társaságot anyagi károsodás nem éri. '— Kárpáti epizódok. A dandárparancsnok kedvelt küldönce, Jäger Márton várdombi szár mazásu 8 huszárezredbeli káplár, vágtat 1 pa­rancscsal rendeltetési helyére. Szembe jő vele Essig Ádám, szintén várdombi, sebesültápoló s figyelmezteti, hogy 56 oroszból álló csapatot lá­tott, ne menjen tovább. A huszár nem fordul vissza, hanem lassan mennek az oroszok irányá­ban, mig egy kis fedezéket találnak maguknak. A fegyvertelen sanitäts elrejtőzik, a huszár pedig támadásra készen várja az oroszokat. — A mint feltü nnek oly lövöldözést visz véghez, mintha 20 ad magával volna. 7-et megsebesít, mire az egész csapat megadja magát. Előállítja a csapatot s helyben őrmesterré léptették elő — 80 orosz elfogott 17 honvédet. Elvették fegyvereiket s kisérték őket mintegy 100 lépésre. Meggondolták azonban a, dolgot, eldobták fegyvereiket s jel - beszéddel mondogatták, hogy a „mágyárok“ hoz akarnak. Meg is telték nekik a barátságot és elkísérték őket a táborba. — Egy sebesültápoló orosz fogságba került. Már inditani akarták ötét Oroszországba, midőn sikerült megszöknie úgy, hogy egy házban polgárruhába öltözhetett. Telje sen lerongyolódva bujkált az ellenség között s ért a magyar csapatokhoz. Mindjárt jelentette a legközelebb fekvő orosz sereg állását. 12 gép­fegyverrel mögéjük kerültek, csapataink oldalba támadták s oly rohamot s lövöldözést intéztek ellenök, hogy rövidesen megadta magát a több ezer emberből álló sereg. Veszteségeink összegezése. Századik füzete is megjelent a legszomorubb sajtótermék­nek, mely valaha a monarchiában napvilágod átott, a veszteségi kimutatásnak s a száz füzet adatai­ból mostmár összegezni lehet eddig közzétett veszteségeinket. 293.750 katonája szerepel a monarchiának a kimutatásokban. Ezek legnagyobb- í’észé :. 24Q. 140 ember szebesült s ehhez a szám hoz hozzá kell tenni, hogy az eddig kimutatott sebesültek túlnyomó része már vissza ment a harctérre és sokan közülük már másodszor is visszatértek, mint sebesültek. Halottaink száma az eddigi kimutatásokban 43.480, a hadifoglyoké és az eltűnteké, kiket szintén a hadifoglyok közé lehet számítani, 10.130 ember. Magukba véve kétségtelenül nagy számok, de a köztudomású orosz veszteségekhez képest aránytalanul kis mennyiségek s minden esetre jellemzően mutatják a háború óriási méreteit. Figyelemre méltó az is, hogy a halottak száma körülbelül hatoda az el­esettekének. A veszteségkimuíatás főösszegében 8980 tiszt szerepel. — „Világi mozgóképszínház. Szombaton és vasárnap kitűnő ünnepi .műsor. „A zsilip“ társadalmi dráma 3 felvonásban. Bájos szerelmi történet a technika hatalmas világában. A fősze­replők között látni fogjuk „Heddor Vernoul“ ez időszerint a legnagyobb tragikai művésznőt. ,,Fél óráig özvegy“ cimü humoros kép és szép köritő műsor. Legközelebb: Rókámból II. rész. — A katonaság által megvásárolt állatok járlatleveleinek beszolgáltatása. A földmilési miniszter tudomására jutott, hogy a katonai célokra megvásárolt lovak marhaleveleit sok helyen nem vonták be s azok ennek folytán továbbra is a tulajdonosoknál maradtak. Ez a körülmény visszaélésekre ad alkalmat s az állam- kincstárt is megkárosítja. Felhívja tehát a miniszter a várost, hogy utasítsa a községi elöl­járóságokat, ezeknek a marhaleveleknek a bevo­nására. Mimhogy azonban a katonaság más állat fajokat (szamarat, öszvért, szarvasmarhát, juhot és sertést) is vásárolt, amelyeket szintén el kell látni marhalevéllel s az eladásnál a katonaságnak átadni, a netán visszamaradt egyéb marhalevelek is bevonandók. Aki az eladásnál ezentúl el­mulasztja átadni a marhalevelet, azt megbüntetik. — Hősi halál. Gáli Gyula nyomdász, Gáli Gyula szekszárdi magánzó fia, az északi harctéren múlt évi november 19 én egy ellenséges golyótól fejen találva, hősi. halált halt a hazáért és királyért. Silling István tartalékos zászlós, a polgári életben m. kir. adótiszt a szekszárdi kir. adó­hivatalnál, hazájáért küzdve meghalt. Mint egyik bajtársa irta, január 7 én temették el — A miskolci polgármester dolgozik. Hagy Ferenc dr. mickolci polgármester a háború folyama alatt is több olyan dolgot kezdeményezett, amely a közélelmezés terén mutatott föl kiváló eredményeket. A „M. T. I “ tudósítójának jelen tése szerint a bus és a kenyér az egész ország ban Miskolcon a legolcsóbb. — Hüvelyesekből, rizsből, stből oly nagy mennyiséget halmoztak föl I városi közraktárban, hogy azokat is nor mális áron fogja árusíthatni, de csakis kis meny- nyiségben. A múlt napokban Miskolcon rizshiány volt és a nagykereskedők a polgármestertől kér­ték hogy adjon el nekik rizst. ’Most újabban ismét országos fontosságú akciót kezdeményezett dr. Nagy Ferenc polgármester. Értekezletre hívta össza a miskolci mezőgazdákat és arra kérte őket, Írják össze a város határába bevetetlenül maradt területeket, mert azt óhajtja, hogy egy talpalatnyi miskolci föld se maradjon bevetetlenül. A polgármester biztosította a gazdákat a város jóindulatáról és támogatásáról és megígérte, hogyha vetőmagra van szükségük, akár későbbi fizetés ellnében is kaphatnak a várostól. A mező­gazdák örömmel fogadták a polgármester akci­óját és bizottságot küldtek ki, amely a bevetetlen területeket összeírja. — Ncmesszivü adomány. Vág Ferenc, lapunknak decsi hűséges előfizetője, az idei elő­fizetési díjjal egyidejűleg 10 koronát küldött ki adóhivatalunkba a szekszárdi Vöröskereszt kórház javára. Az önmagát dicsérő nemes adományt ren­deltetési helyére küldöttük. — Halálozás. Egy reményteljes ifjú, Sipos Gyula, a szekszárdi főgimnázium VII. osztályá­nak rokonszenves tanulója, folyó hó 20-án életének 18-ik évében . elhunyt. Múlt pénteken d. u. 3 órakor helyezték az alsóvárosi sirkert- ben örök nyugalomra tanulótársai és a nagy- közönség általános részvétele melleit. Tanulótársai szép szallagos koszorút helyeztek koporsójára. A korán elköltözött kedves fiú haláláról az alábbi gyászjelentést adta ki a család: Sipos György özv., Sípos irénke és özv. Bencsik Kálmánné, mint atya, nővér és nagyanya, valamint családja, mély fájdalommal jelentik, hogy kedves fia, fivére és unokája Sipos Gyula főgimnásium VII. osztályú tanulója életének 18 ik évében 1915 évi január hó 20-án d. u, fél hat órakor a halotti szentségek ájtatos felvétele mellett, hosszas es kínos szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogult földi maradványai 1915 évi január hó 22-én d. u. 3 órakor a Kossuth Lajos- utca 1006 sz. háznál fognak beszenteltetni, és az alsóvárosi sirkertben levő családi sírboltban örök nyugalomra helyeztetni Az engesztelő szentmise­áldozat 1915 évi január hó 25 én reggel 8 óra­kor a belvérosi róm. kath. templomban fog meg­tartatni. Áldás ék béke hamvaira. — A 44 esek köszöneté Az elsők közt is legelső 44 es bakáknak, kik közt a szekszárdi és megyebeli katonák is szolgálnak, tudvalévőleg karácsonyi ajándékot küldött a harctérre, az itt­hon maradottak szeretete. Katonáinknak nagy örömet szereztek a karácsonyi csomagok, ennek bizonysága az alábbi két levél, melyet lapunk nyomdája cimére hozott a harctérről, a dicső 44-esek lövészárkaiból a tábori posta: „1914. XII. 29. Hálás köszönetét küldenek az összes harctéren küzdő 44 es katonák, Szekszárd város és összes környékén lévő jószivü hölgyeknek a karácsonyi ajándékért. Mégegyszet hálás köszö netünket küldjük. Fábián János szekszárdi baka.“ „1915 I. 1. Boldog újévet. Dicsértessék a Jézus neve. Igen tisztelt Szerkesztő ur 1 Hálás köszö­nésünkét fejezzük ki a mi derék, jószivü szek­szárdi hölgyeink iránt, amiért voltak kegyesek a karácsonyi és újévi ajándékból részesíteni ben­nünket a messze harctéren. — Igen sokan szek­szárdiak vettünk is belőle részt. — Igen tisztelt Szerkesztő ur ! egy skatulán, amelyet én kaptam, ez a felirat volt: Tolnavármegye közönsége ada­kozásaiból, a mi hős katonáinknak készítették a szekszárdi hölgyek, 1914. évi karácsonyára, Molnár-nyomda részvénytársaság. — Kérnénk szépen az igen tisztelt Szerkesztő urat, ha kegyes­kedne a hírlapba kitenni ezen pír sórainkat, amit a dekungból köszönünk meg Köszönetün- ket ismételve, a jó Isteu legyen velük és mi- velüok is. Infanteristák : Márkvárt János Stei­ner és Baka Lajos öreg harcosok. — Mi már másodszor vagyunk a harctéren. Dicsértessék a Jézus Krisztus.“ — Kanyaró. Az alispáu a gyermekek között fellépett kanyaró miatt a szekszárdi Vargha-féle magán iskolát bezáratta. — Zongora kerestetik kölcsön, használatra, havi dijazásra. — Cim tudható a kiadóhivatalban. EGYESÜLETEK. — A szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó közgyűlése. A szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó folyó évi közgyűlését január hó 17-ére tűzte ki, melyen a megjelölt időre a tagok határozatképes számban nem jelentek meg s igy az uj köz­gyűlési határnapon, január 24-én a megjelenők számára való tekintet nélkül lesz határozatképes a közgyűlés. A gyűlésen a tagok anyagi érdekeit érintő fontos tárgyak is megvitatásra kerülnek s igy a tagok bizonyára a második közgyűlési terminust pontosan betartják. ’’VILÁG” mozgókép színház, szekszárd. Szombat—vasárnap január 23 és 24-én Legújabb háborús híradó. Elsőrendű újdonság ! A zsilip. Társadalmi dráma 3 fe vonásban. És még több szenzációs kép. Előadások kezdete: szombaton 6 és 9 órakor, vasárnap délután pont fél 3 órától folyta­tólagosan; utolsó előadás este 9 órakor. lön! Legközelebb. lön! Rohamból II. Katonáknak kedvezményes helyárak! Rendes helyárak. Bérletszelvények érvényesek. A színház fűtve van. 0 o $ Szekszárdi Állami Levéltár Meghívó. A Bátaszéki Kerületi Takarékpénztár 1915. hó 18-án délelőtt 10 orakor az intézet saját helyiségében tartja 0 évi február Q ^.0 0 0 0 42-ik évi rendes közgyűlését $ melyre a t. részvényesek meghivatnak. Ä Tárgysorozat; A 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére két részvényes kijelölése. ▼ 2. Igazgatósági jelentés az 1914-i üzletévről. A Nr 3. A felügyelőbizottság jelentése a zárszámadás és mérleg megviszgá- ▼ O lásáról és ezek alapján a megállapított mérleg jóváhagyása. pl 4. A nyereség felosztására és kifizetésére vonatkozó határozat hozatala. Vr pl A t. c. részvényesek kéretnek részvényeiknek a gyűlés megnyitása előtt pl V való letéteményezésére. ▼ ^ Bátaszék, 1915 január 22-én. Schwartz József vezérigazgató __ ....jjj 'r Az alapszályok 18. § a értelmében a közgyűlésen akár személyesen, akár mogba n\ talmazott által csak olyan részvényes gyakorolhatja szavazati jogát, kinek részvénye a köz- I|| gyűlést megelőzőleg legalább két hóval előbb Íratott nevére. uf

Next

/
Thumbnails
Contents