Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-01-24 / 4. szám

XLII1. éutolgnm, 4. szám. Szekszárd. 1915. január 24. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Felelős szerkesztő Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. BODA VILMOS Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Főmunkatárs 1 Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 72 évre 6 K, V* évre 3 K ! Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. HORVÁTH IGNÁCZ Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 k«* róna, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond so­ronként 40 fillér. A béke. Nem dobban-e nagyot szived, midőn e ci met olvasod: „A béke“? Ugy-e hitvesedre, gyermekedre gondolsz,.» ki tőled táv I, idegen országban küzd, harcol s életét is feláldozza, ha kell, a hazáért Úgy e szivszorongva lesed, merre jár, hol van, él-e még ? Összeboizadaz, mikor arra gondolsz: hátha már meghalt. S most otthonodba képzeled, amint gyer­mekedet térdére ülteti és mesél neked nagy csa­tákról, dicsőségről, szenvedésről. Boldog vagy, mert közeledbe érzed szereteted tárgyát. Nemcsak te vagy igy, hanem sok sok mil­lióan, sok sok milliónak dobban a szive, ha e szót olvassa s mindegyik lelkében ugyanaz a kép tá­mad. Óriási hordereje van é szónak. A háború oly őrült irammal valósult meg, hogy nem is tudtuk mértékelni jelentőségét, de az óhajtott, az annyira óhajtott béke, mely oly soká késik, folyton előttünk vau, izgat, egyik extázisból a másikba ragad bennünket. Egyik aap oly közel van, a másik nap oly távol, egyi­ken örülünk, nevetünk, a másikon szomorko- dunk, sirunk. Nem de igy vagy ? ! Nem érzed, hogy bele­fájdul a fejed, hogy lüktet bennt valami, hogy szét akar pattanni e szélsőséges érzésektől, nem érzed-e, hogy igy meg kell bolondulni ? Ha az újságot a kezedbe veszed, végig futsz rajta fürge szemeiddel, nincs e hir a bé­kéről. Találsz is hangokat róla. Megtudod egy „igen előkelő diplomata“ szájából, hogy „a béke nincs messze“. Micsoda zseniális ember ez a te szemedben, pedig mondott-e valamit? Sem­mit úgyszólván. Megtudod, hogy itt meg itt diplomáciai tár­gyalások folytak s egyik „tekintélyes újság“ írója meginterjúvolta az ott résztvevő egyik „ki­váló politikust“ s oly messzi látta a békét, hogy nem is tartotta érdemesnek róla nyilatkozni. Most te töprengsz, melyiknek higyj. Istení­ted az elsőt, pokolba kívánod a másikat. Hiába töprengsz, nem tudsz eredményre jutni, csak gyötrőd magad. Ne tedd! Kár érted. Légy nyu­godt, türelmes, csak igy tudod elviselni a háború borzalmait. Hiszen te is érzed, hogy most békét kötni nem lehet — Érezned kell, mert érzik ezt a front lakói is. Ok Párisba, Szentpétervárra, Nisbe óhajtanak menni, ezekről ábrándoznak. Tudják, hogy- addig nem lehet béke, mig le nem alázzák az ellenséget. Tudják, hogy győzni kell, diktálni a békét. Te okosabb vagy. Tudod, hogy fölmun­kát nem lehet végezni, tudod, hogy csak akkor lesz tartós a béke, ha legyűrjük az ellenséget, ha mi adjuk elébe a békeföltételeket, ha azt mond­hatjuk : igy lesz, mert igy akarom. Tehát győz­nünk kell, döntő győzelmet kell kivívnunk, mert ha nem tisztítjuk ki a sebet, begyógyul, de ha­mar kifakad. Te okos vagy, te tudod, hogy a történelem­ben sokszor szerepe van a véletlennek is. A vé­letlen sokszor szédítő magasra emelte a karriere két, máskor ép oly széditően ejtette el. A vélet­len is döntötte már el a háború — a nemzetek sorsát. Te most féled ezt a véletlent, hátha tra­gikus lesz. De te okos vagy, erős és bátor. Ilyenek a frontok lakói is. Ne félj és ne feledd, hogy magyar vagy, hogy tehozzád ezek az eré­nyek illenek. Ne féld a véletlent, nem lehet az tragikus. Ahol az erői, a hazaszeretet, oly intenziven él, mint a frontunk lakóiban, ott nem lehet elbukni a létért való küzdelemben. Ott győzni kell. Értsd meg jól: győzni! A mi derék honvédetek ellent állhatatlan ereje, a 42-ős mozsaraink őrült bőm- bölése megadásra bírja a szláv kolosszust, a „gőz­hengert“ s ennek romjain építhetünk újat, nagyot; hatalmasat. Csak igy lehet hosszú és .áldásos a béke. De, hogy ez ma lesz e, vagy holnap, vagy hónapok múlva; ez fölösleges és veszedelmes fej­törés. Könnyen bele lehet szédülni, könnyen el­veszíthetjük fejünket. Lshet, hogy közel van a béke, hogy ezt senki sem tudhatja, mert a történetbe szerepe van a véletlennek ; lehet, hogy nagyon messzi. Ti, kik itthon vagytok, ne a békére, hanem | dúló hircokra koncentráljátok erőtöket, figyel­meteket, azokat támogassátok, kik ezernyi ve­szély között életűket áldozzák a hazáért. A hó­dolatra, imádatra méltó szürke sereget. így bol­dog is leszel, hogy egy aktiv paránya vagy az óriási küzdelemnek. Vedd öledbe gyermeked, tanitsd meg, hogy a féltett apa ő érte is harcil, hogy ő is azok közé tartozik, akik leszakítják ez-m küzdelem gyümölcseit, hogy ő már az uj hazában él, amely nagy lesz, hatalmas és boldog. Gyújtsd lángra szunnyadó hazaszeretetét, éleszd benne; meséld el vitézeink csodatetteit, addig, mig meg nem csodálja, mig nem imádja a szürke sereget. Addig oktasd, m;g kipirult arccal, izzó, remegő ajakkal, elkeseredetten ki nem fakad : „Hát anyám ! mért nem leh tik én is ott“ ? És ha igy megtanulta szeretni hazáját, imádni a szürke sereget, ha mír ég a vágytól, bár | is ott lehetne, akkor tedd össze kis kacsóit és mond neki: „Imádkozzál édes gyermekem.“ így várd a békét, igy hamarabb eljön 1915. január 15, M. J. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Tüzérségünk sikeres harca. Budapest, január 22. A főhadiszállásról jelentik. A Visztulától északra tegnap éléukebb tüzérségi harc fejlődött. Tüzérségünk különösen a legdélibb Nida szaka­szon és Checinynél működött kiváló sikerrel, a hol egy vasúti állomás ellen elért telitalálat az oroszok vasúti forgalmát érzékenyen megzavarta, A váltakozó erejű tüzérségi harc folyik a Visz tulától délre is, az arcvonal egyes részein. — A Kárpátokban a helyzet változatlan. — Höfer. Németek állandóan visszaverik a franciákat. Berlin, január 22. A nagy főhadiszállásról jelentik. A nyuga i hadszíntéren a tengerpart és s Labassái csatorna között tartós eső lehetetlenné tette a nagyobb harci tevékenységet. — Arrasüál tüzérségi harcok folytak. — A Barry au Bactól délnyugatra tegnap­előtt elfoglalt lövészárkok egyikét, mivel egy gyárnak beomló falai részben betemették, fel­adtuk és felrobbantottuk. — A franciáknak Ver- duntól északra ellenünk intézett támadását könnyű szerrel visszavertük. — St. Midiiéitől délre tegnap előtt lefolyt harcok óta kisebb francia osztagok még hadállásaink közelében vannak. Egy előre­törésünk az arcvonalunk előtti terepet a franciák régi hadállásáig megtisztította az ellenségtől. — Pont a Moussontól északnyugatra Croix des Car- mesért még folyik a harc. A franciáknak állá­sunknak általunk visszafoglalt része ellen intézett erős támadását az ellenség súlyos veszteségei mellett visszavertük. — A Vogézekben, Senn- heimtől északra csapataink az ellenséget a Hart- mannsweilerkopf magaslatáról visszavetette és két tisztet és százhuszonöt főnyi legénységet foglyul ejtettek. — Keleti hadszíntér: Kelet- poroszországban a helyzet változatlan. A Sucha szakaszon támadásaink lassan előbbre haladnak Pilicától keletre nincs semmi újság. A gabona és liszt árainak emelésével űzött visszaélések ellen. Budapest, január 19. A Budapesti Tudósitó illetékes helyről a következő közleményt kapta: Mind több oldalról hangzik fel a panasz, hogy egyrészt a termelők gabonájukat, másrészt a malomvállalatok a lisz­tet különböző cimü felszámításokkal, a hatósági­lag megállapított legmagasabb árnál drágábban árusítják. A legmagasabb áraknak ily módon való kijátszása veszélyezteti azt a célt, amelyet a kor­mány az ármegállapítással elérni szándékolt. Hogy gátat vessen a további áremelkedésnek, ennek folytán intézkedik a kormány, hogy a hatóságok a legszigorúbban járjahak el, nyomozzák ki a visszaéléseket és torolják meg azokat. A 44-esek karácsonya a harctéren. Biringer főhadnagy úrtól, ha ugyan kissé elmosódott aláírásit jól olvastuk, kapjuk az alábbi két levelet, melynek tartalma olvasó közönségün­ket bizonyára érdekelni fogja. Mint az olvasó közönség is tudja, a 44 esek karácsonyára úgy Somogy-, mint Tolnavármegye területén a karácsonyt megelőzőleg gyűjtések vol­tak. Ezen gyűjtések nem várt eredménnyel jár­tak, ami főképpen Széchenyi Mariette és Katinka grófnők, valamint Somsich Gyula gróf urnák az érdeme. Az ő fáradozásuknak volt köszönhető, hogy 3500 katona és 50 tiszt részére készíthet­tek „karácsonyi“ csomagot s ezen felül újabb 500 embert láthattak el téli meleg ruhával. Úgy a karácsonyi csomagok, mint az emlí­tett téli ruhát december hó közepén küldettek egyik menetszázaddal föl a harctérre s azok ép­pen Szilveszter napján érkeztek meg a harctéren küzdő katonáinkhoz, kiknek igazán rendkívüli örömet s meglepetést szerzett közönségünk a ne­mes szivü ajándékkal, amit leginkább bizonyita nak a csomagok továbbítójához : Biringer Gyula főhadnagyhoz intézett alábbi levelek is: „A 44. gyalogezred áll s marad is! Bátran és hősiesen küzdött és fog küzdeni tovább! — A transport ide a múlt hó 31 én érkezett meg s átadta a küldeményeket. Nagy öröm és meglepe­tés volt itt. Mindnyájan könnyekig voltunk meg­hatva a kedves gondoskodás által. Nagyon jól vagyunk. A köszönet Somogy és Tolna megyék­nek a harcban levőkrőli gondoskodásért holnap megy. Szívből üdvözlöm az összes somogyi és tolnaiakat! — - Hived: Kabina s. k., százados, ezred segédtiszt.“ A második levél igy hangzik: .. . 1915. 1/3. Kedves Barátom! Hálás köszönetemet küldöm a karácsonyi ajándékokért! Tudom, hogy nagy részben az. aranyos kaposvári hölgyeknek köszönhetjük ezen jól eső figyelmet, de azt is tudom, hogy Te is kivetted a részed ebből. Kérnélek, légy szives tolmácsolni őszinte szívből eredő hálás köszönetünket mindazoknak, kik oly kedvesek voltak s minket oly kellemesen megleptek. Deczember 31-én délután kaptuk kézhez a kriszkindlit. Láttad volna, mily jól esett ez mind-, nyájunknak! Mily lázas szorgalommal bontottuk fel azokat. El-el gondolkoztunk, hogy kinek az aranyos kacsói csinálhatták azokat a kis zacskó­kat, melyekben pl. a cukor volt. Vájjon 0 is úgy gondolkozott-e, amikor azokat elkészítette, mint mi: „Istenem ! kinek a kezéhez is jut ez?“ Vagy kinek a keze müve volt a cigarettatöltés? Kinek köszönhetjük meg azt a figyelmet, hogy még egy hazai fmyőágacskát is mellékelt a cso­maghoz? A nemzeti szalagot meg éppen végig csókoltuk; háthogyha ily módon küldték nekünk üdvözletüket. . . örültünk és elgondolkoztunk a csomag min­den egyes darabjánál. Szilveszter estéjén már az ajándékul küldött teából csináltunk magunknak fejedelmi rumos teát. 12 órakor megszólaltak hátunk megett az ágyuk, utána az egész vonalon gyalogsági sortüz. Az egész oly hatásos volt, hogy kiugrottam a fedezékbél annak tetejére s onnét kiáltottam át a 600—700 méternyire beásott ellenség félé : Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Thumbnails
Contents