Tolnamegyei Közlöny, 1915 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1915-07-11 / 28. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1915- julius 11. hasson házi szükségletre tartott, vagy híilált ál­latai részére szemes takarmányt,r ­11. Ejtsék el a kiviteli tilalmat. 12. A cséplés alkalmával vétessék fel a ga­bonakészleteket, azután a tulajdonos változása a helyi hatóság által tartassák nyilván. 13. A városok részére megállapított vásár­lási határidőt 1915. szeptember hó 15 ről 1915. november hó 15-ig hosszabbítsák meg. 14. A haditermény részvénytársaság igaz­gatóságában a városoknak is adjanak képvi­seletet. 15. Biztosítsák azt, hogy mindazok a ke­reskedők, akik megfelelő minősítéssel bírnak, a gabonaszerzés műveletében a gabona haditermény r. t. részéről igénybe vétessenek. Ezen pontozatok között a legfontosabb az 1. alatti, melynek indokolása a memorandumban igy hangzik : „A gabonának a búzánál általában 40 50 koronától 36 50 koronáig, a többi gabonafélénél ennek megfelelően megállapított ára nem felel meg a termelési költségeknek még akkor sem, ha a legmesszebbmenöleg figyelembe vesszük a háborús termelési nehézségeket. De bármint áll is a maximális ár és a termelési költség viszonya, a fogyasztóközönsrget Ifgalább is adatokkal meg kellett volna győzni az igen magasan megállapí­tott maximális ár megokoltságáról. Eltekintve a magas maximális árnak önmagában való súlyos terhétől, az előbbinél nem kisebb jelentőségű a maximális qabona ár abb'm a hatásában, melyet a többi élelmi­cikk árának alakulására gyakorol. A qabona ár adja meg a standardját a kö-élelmezés egész áralakulásának ; az indokolatlanul ma­gas gabonaál a többi élelmicikk árát is indo kolatlanul felemeli és lehetetlenné teszi a helyi hatóságoknak, hogy még az országosan nem maximált élelmicikkek terén a fogyasztókra nézve előnyös áralakulást idézhessenek elő. A gabona árnak tulmagas mértékben törlént hatósági meg- állapitása annyiban is közérdekellenes, hogy fo kozza azt a kockázatot, melyet a városok a készleteknek hosszú időre való előrebiztositásával kétségtelenül vállalnak. A maxmális ár fokoza­tos csökkenésében, mely a valóságban premium a termelőknek, különösen az egy koroüás foko­zatok mellett a fogyasztóközönségre nézve a számbajövő előnyt nem látunk, mert a gyakor­latban előreláthatólag a legmagasabb árak fognak érvényesülni, nem is szólva arról, hogy ez a fo­kozatos ármegállapítás a beszerzés terén előre­láthatólag bonyodalmakat fog okozni. A legfontosabb követelés tehát, melyet a városok közélelmezése érdekében még ez órában is támasztani kell, az a maximális árak leszál­lítása,' melynek a kivihetőség szempontjából semmiféle akadálya nincs és amely leszállítás a termelőt sem fosztja meg ma még semmiféle szerzett jogtól“. Nem lehet eléggé sajnálni, hogy a városok kongresszusa még a maximális ármegállapitó ren­delet kibocsájtása előtt nem alarmirozta az összes városokat, hogy a kormány figyelmét a magas ármegállapítás veszélyeire felhívják. Mert, hogy minél több pénz jut az őster­melésnek, annál előnyösebb helyzetbe jutna az állampénztár pénzforgalma a kincstári bevételek, a hadikölcsönök sikere révén : ez nem áll, A legnehezebben mozdítható meg az a pénz, amely az őstermelés kezébe jut és minden pén­zét mozgásban tartja a kereskedelem, az ipar, a hivatalnoki társadalom. Tessék egy kis számítást csinálni pl. a hadikölcsön jegyzés adataiból. — S mindezen felül jövedelméhez és társadalmi ' helyzetéhez képest minő aránytalansággal terheli minden jótékonysági és háborús társadalmi akció és hatósági ténykedés a városi lakosságot ! ? Avagy hogy a mindennap konstatálható ezüst váltópénz hiányra mutassunk rá, ennek is az oka ini más, minthogy az élelmiszer termelők, 'árusok a ládafiába, harisnya-zacskóba sülyesztik a bőséggel feléjük guruló ezüstpénzeket. így van ‘ ez a nagy pénzekkel is. Téves hit, hogy köz- ' érdekből jó hatása van annak a rendszernek, ' mely a túlterheltségig tömi pénzzel ma a gabonás- I zsákot, amikor ezek a pénzek a városi nagy fogyasztó közönségből kipréselt vér-fillérekből, j nem pedig a külföldnek is nyitott szabad piac j ról gyülemlenek össze. Ha gyökere hazánk lakosságának az ős­termelő, úgy a városi lakosság, a fogyasztók nagy tömege a leve'eit alkotják a fának, s ha a lehe tetten árakkal a leveleket letaroljuk, bizony az a gyökér egymagában nem tartja fenn azt a fát, amelyet a négy világtáj felől tépnek ciháinak a világháború zivatarai. Az O. M. Q-. E., mely a városok memo­randumának kivédésére sietett ellenmemorandumát a kormánynál benyújtani, úgy látszik, ezeket szem elől tévesztette és elfelejtett arra is rá­mutatni, hogy a 34-^30 koronára leszállítani kért buza-áx*ak mellett is hasonlíthatatlanul töb­bet nyer ipa a termelők egyeteme, mint a múlt évi 40 koronás legmagasabb ár mellett, mivel a tavalyi 40 korona már hem a termelőknek volt jó, hanem a közvetítőknek, mert a termelők nagy része a múlt évben a háború előtt 20—24 koro­nás átlag árban adta el fölöslegét, ma pedig a 34—40 koronás ár miden haszna az összes ter­melőké. Viszont, mint a városok memoranduma igen helyesen mondja, minden élelmi és szükség­leti cikk a kenyér drágasághoz igazodván, — a maximális árak leszállítása a termelőkre is vissza­hat a többi szükségleti cikkekben az egész vona­lon nyomában járó ármérsékléssel. C« !■ A törvényhatóságok ármegállapítás! joga. Félhivatalosan jelentik : Mind erősebben nyilvánul az a kívánság, hogy a kormány ne csak a gabonanemüeknek és lisztnek, hanem egyébb élelmicikkekuek, elsősorban a hús és zsiradékféléknek árát is maximálja Ilyen intézkedés nagyon kétélű fegyver volna. Az ármaximálásnak áltálában igen komoly hátrányai és veszélyei vannak ; különösen pedig a tényleges viszonynak teljesen meg nem felelő ármaximum nagyon könnyen idézhetné elő az illető árucikk tejes visszahúzódását és ezzel telje­sen lehetetlenné tenné a fogyasztók szükségleté­nek kielégítését. Az ármaximálást tehát csak az összes idevágó körülmények pontos figyelembe­vételével szabad oszközö ni s annak a változó helyi viszonyokhoz gondosan hozzá kell simulnia. Ennélfogva a kormány nem vállalkozik arra, hogy ezen cikkek maixmális árát is országosan megállapítsa, viszont azonban módot kíván a hely­hatóságoknak nyújtani reá, hogy ott, ahol egyes cikkek max;mális árának megállapítása a helyi körülményekből kifolyólag szükségesnek mutat kozik, ebben a tekintetben saját hatáskörükben eljárhassanak. Amennyiben tehát egyes törvényhatóságok felhatalmazást kérnek bizonyos fogyasztási cikkek maximális árának megállapítására, ezt a felhatal­mazást a belügyminiszter indokolt esetekben nem fogja megtagadni. A kormány a közvélemény általános kíván­ságának enged, amidőn ezen intézkedéssel olyan módalitások mellett nyújt módot a maximális árak megállapítására, amelyek leginkább mitigál- hatják az ilyen rendszabályok hátrányait. De nyomatékosan figyelmeztetjük a törvényhatóságo­kat, hogy a megadandó felhatalmazással a leg- gondossabb körültekintéssel és csak olyan viszo­nyok között éljenek, amidőn azzal valóban mér sékelhetik a drágaságot és bitosithatják a fo­gyasztók szükségleteinek olcsóbb ellátását. KÜLÖNFÉLÉK. — Tanárnői vizsga. Major Mariska, Major Lajos szekszárdi kir. tanácsos, pénzügyigazgató leánya kitűnő sikerrel tette le Budapesten ,a polgári iskolai tanárnői vizsgát. — Akadémiát végzett színésznő. Wigand Janka, Wigand János szekszárdi állami főgimná ziumi igazgató leanya kitűnő sikerrel végezte be a Színművészeti Akadémiát. A kiváló tehetségű művésznőt a vallás- és közoktatásügyi miniszter 800 koronás ösztöndjban részesítette. — Tüzérségi szolgálat. Bajó János pa­rancsnok és Mautner Gyula szakaszparancsnok vezetése alatt a szekszárdi önkéntes tűzoltóság megkezdette a rendes tüzőrségi szolgálatot. — Evangélikus egyházmegyei gyűlés. A tolna—baranya—somogyi evangélikus egyház­megye Horváth Sándor pdcsi főesperes és be- lecskai Mechwarth Ernő egyházmegyei felügyelő elnöklete alatt julius 6. és 7-én Pécsett tartotta évi közgyűlését. — Távozó huszárok. A cs. és kir. 12. huszárezred pótkerete folyó hó 1-én távozott el Simontornyáról, ahol hót hónapig éltek békés egyetértésben a polgári lakossággal. Távozásuk előtt Szakm'áry Dezső kapitány és Bereczk István főjegyző tartottak beszédet. — Hadikölcsön eredménye. A második hadikölcsönre Magyarország területén egymilliárd szazhuzmiliió korona névértékű kölcsönkötvényt jegyeztek; — Megszűnt Pakson és Konyhádon a kolera. Dr. Eri Márton helyettes-alispán, vár­megyei főjegyző erélyes és lelkiismeretes intéz­kedései folytán, mint értesülünk, Bonyhádon és Pakson a kolera megszűntnek tekinthető, mert újabb megbetegedések nem történlek. Mind a két község a zár alól fel is oldatott. — Eljegyzés. Ernst Gotthárd prágai posta­tiszt, tartalékos főhadnagy eljegyezte Polgár Márta nagyszőllősi állami polgári iskolai tanárnőt, Polgár József szekszárdi polgári iskolai tanár leányát.. ' y ’ . *S! — Aratási szabadság. A honvédelem­ügyi miniszter a katonák aratási szabadságát julius hó 16 ig meghosszabbította. — Jönnek a katonák. A tiroli 6-os vadász­ezred egy zászlóalja, mintegy 1200 ember Szelt- szárdon nyer elhelyezést. A beszálláso'ások a polgári fiú és az elemi iskolákba már meg is történtek. Tekintve, hogy a 34-eseknél jóval ke­vesebben lesznek, elszállásolásuk is nem a lakos­ság saját helyiségeinek lefoglalásával történik s ha a piac rendszabályozása eredményesen tovább tart s hozzá még a vasúti teheráru forgalom a szükségletek , beszsrzésénél kellőképen rendelke­zésre áll, egy ily mérsékelt számú katonaság Szekszárd polgári lakosságát még csak észre­vehető módon sem fogja rontani. Fogadjuk őket olyan szeretettel, mintahogy a mi fiainkat fogad ták Tirolban. — Tanügyi hír. A bonyhádi iparostanonc- iskolai bizottság dr. Sc.hwetz Antal ügyvéd el­nöklésével tartott ülésében Schlenker Mihály igazgatónak, Filipp József és Lang Károly ipar­iskolai tanítóknak választattak meg. — Sztrájkolnak a piacon. Szekszárd vá­sárló közönsége nagy megelégedéssel és elisme­réssel honorálja Rácz József rendőrfőkapitánynak | piaci élelemuzsorísok, kofák ellen életbelépte- tett -piaci rendszabályait, melyeknek betartása nemcsak az eladókra, de a vevőkre is kötelezők. Ez az iutézkedés természetesen sehogy sem tet­szik a kofáknak és az élelmiszeruzsorásoknak. A szigorú hatójági intézkedésekre ezeknek leg­nagyobb része azzal feleltek, hogy nem hozzák áruikat a piacra. Például tojást már alig lehet kapni a piacon. A hatóság helyesen jár el, ha a renitenskedő árusokat egyszersmindenkora ki­zárja a piacról. Ilyen eljárást követnek a többi városok hatóságai is. — Ke iden és pénteken nem szabad húst enni. A kormány rendeletet adott ki a hús­fogyasztás érdekében, megtiltva a marha , borju- es sertéshúsnak kedd és pénteki napokon váló forgalomba hozatalát és pedig úgy a husszékek- ben, mint a vendéglőkben. Ma már nem érint sokakat ez a rendelet, mert ma már a közönség 9/io ed része Kérődző Ábris vegetáriánus apostol hívéül szegődött kényszerűségből. A konok és mindenesetre nagy vagyonú húsevőknek okozhat csak fájdalmat a rendelet, mig a többiek, akik már a -reményét is feladták annak a hiú ábránd­nak, hogy valamikor egy darabban 1/a kiló húst vásárolhassanak, azok, még inkább azt kérnék, hogy terjessze ki a kormány a hustilalmat a hót mind a hét napjára, hogy legalább ha már igy élnünk halnunk kell, hát megnyugvást találjunk abban, hogy hát a háború mindenkit egyformán sújt, még azt a mészárost is, aki ma ötször- hatszor annyit akar 1 kilogramm húson nyerni, mint annak előtte. Mert hát ugyebár, ha már háború, akkor ne legyen senkinek sem lakodalom !? — Bevonulási hirdetmény. Szekszárdon is kiragasztották az uj bevonulási hirdetményt, mely szerint a népfölkelésre kötelezetteknek ál­talános behívása folytán mindazok az 1896. év­ben született, valamint az 1878. január 1. és 1890. december 31 ike közt az 1892., 1893. és 1894 évben született népfölkelésre kötelezett, nemkülönben a népfölkelésről, vagy a hadiszol­gáltatásokról szóló iörvény alapján kirendelt (igénybevett) de ebből a szolgálatból időközben elbocsátott egyének (muukások, kocsisok, haj­csárok sth.) --ha a folyó évben megtartott népjölkelési bemutató szemlén vizsgáltattak meg, illetőleg az elrendelt bemutató' szemlén újra megvizsgáltattak és népfölkelési fegyveres szolgá­latra alkalmasnak találtattak, amennyiben név- szerint fölmentve nincsenek, 1915 julius 15-én, a népfölkelési igazolványi lapm 'föltüntetett m. kir. honvédkiegészitő- illetőleg a cs. és kir. ki­egészítési kerületi parancsnokság székhelyére nép­fölkelési tényleges szolgálatra bevonulni tartoz­nak. Ez a rendelkezés a cs. és kir. osztrák nép­fölkelés behívása folytán kiterjed mindazokra az 1878 január 1-e. és 1890. december 31 ike és az 1892., 1893. és 1894. évben született osztrák állampolgárokra is, akik a magyar szent korona országai területén az idei junius 8 ika és julius 12-ike közti időben megtartott népfölkelési szem lén újra megvizsgáltattak és népfölkelési- szemlén újra megvizsgáltattak és népfölkelési fegyeres szolgálatra alkalmasoknak találtattak, Azok a magyar honosságú egyének, akik önkéntes belé­pés folytán a cs. és kir. közös hadseregbe, vagy a honvédségbe (akár mint egyévi önkéntesek is) már besoroztattak, tekintet nélkül születési év­folyamukra, 1915 julius lb-én tartoznak tény­leges szolgálatra bevonulni. A fent említett kor osztályokba tartozó azoknak a hivatásos gépé­szeknek és fűtőknek tényleges szolgálata, kik a mezőgazdasági (arató, cséplő, kaszáló stb.) gőz­vagy motorgépeknél alkalmazva vannak, beiga­zolt alkalmaztatásuk esetén saját kérelmükre az illetékes kiegészítő parancsnokság által 1915 évi. szeptember 15-ig elhalasztattak.

Next

/
Thumbnails
Contents