Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-15 / 11. szám
6 1914 március 15. akartam őt megsérteni, csak azt akartam meg tudni, hogy igazán olyan szent ember-e, mint amilyennek hallottam. Ez aztán tetszett neki, de nékem még inkább, mert azalatt a komám szépen átguritotta a vámon a két kávés hordót, én pedig újból bocsánatot kértem a szent finánctól s loholtam a koma után. Talán fölösleges mondanom, hogy a kávé árán úgy berúgtunk, hogy csak harmadnapon találtunk a hajónkra. A társaság nagyot, röhögött az elbeszélésen, az utón pedig éleset fütyült a bóra. Tán ő is végighallgatta a szent finánc esetét s örömében fütyölt akkorát, hogy az ablakok is belérezdültek. MULATSÁGOK. — A vendéglősök bálja. A Tolnamegyei vendéglősök és kávésok egyesülete által rendezett bál a folyó hó 12-én zajlott le, farsangba is be illő vidám hangulatban. Bár számra n zve nem is voltak túl sokan, megjelent a mulatságon vármegyei közéletünk vezetősége: Kovács Sebestény Endre főispán, Forster Zoltán alispán, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, Kurz Vil mos kir. tanácsos, dr. Pestty Pál és a többi. S ezeken kívül a megyebeli vendéglős-céh számos kiváló tagja. Többen táviratilag kívántak minél jobb kedélyt a mulatsághoz. A rendezőség Forster Zoltánnét, a bál védnöknőjét remek virágcsokor ral lepte meg. A tulajdonképeúi bálát kereken összeállított kabaré előzte meg, melyen a helyi műkedvelő színtársulat tagjaiból : Szabó Sándor, Tucsni Pál, Fleischer Erzsi, Vida Manci vettek részt ügyes monológ, ének és táncprodukciókkal "élénk tetszésnyilvánításokat váltva ki a publi kumból. Rutinnal leadott szerepszámaikból különösen Fleischer Erzsi ritka kellemes és tiszta hangon énekelt, ügyes és kedves mozgékonysággal eljátszott énekszámai váltak ki. A zenékisé- retet Krammer Zsófiba és Debulay I mre zongorajátéka szolgáltatta. A műkedvelő kabaré keretében fellépett Mátray Kálmán nyugalmazott színművész is, ki, a szekszárdi publikum régi kedvence, nyújtott ismét vidám élvezetet, hálás közönségének. Mátray sikerült kuplékat énekelt, melyekbe egy két helyi vonatkozást is ügyesen rántott bele. így pl —: zárjel között legyen mondva — hir szerint sokkal vitte előre a régen üres főkapitányi állás betöltésének ügyét is, sőt az állítólag kinevezett főkapitányok már ott a helyszínen alig győzték a gratulációkat fogadni. Kabaré után tánc és vidám mulatozás volt reg: gélig ;|s némelyeknek tovább is. Jegyeiket megváltották : Simon Rudolf 12, Salamon Ármin 5, dr. Miklós Sándor 4 K. Felülfizettek : Rác Pál 1, Rudnyánszky Ferenc 5, Gombor Rezső 3, Horváth József 3, Fusz Ferenc 2, özv. Mojzes Sándorné 1, Mutschenbacher Ödön 1, Dr. Pesthy Pál,20. Bartha Ede 5, Puly Iván 3, Fischhoff Mór 5, Friedmann Béla 10, Kovács Sebestény Endre 20, Forster Zoltán 50, Schodits Ferenc 5, N. N. 1, Yatzek László 2, Stohl Alajos 2, RÖth Ferenc 5, Fischhoff Kálmán 1, Novák József 1, Tóth Gyula 28, Schäffler Jakab 1, Schäfer gyógyszerész ], Predács Géza 3, Mátrai Mátyás 3, Mikecz Endre 1, Uj Ferenc 1, N. N. 1, Pirnit- zer J cég 5, Gauzer Áeám 2, Obernig Károly 5, Deuk Józsefi, Uj János 1, Molnár István (Tolnaj 10, Herczeg Mór 8, Bérdi József 8, Major Lajos 18 K. VIDÉK. Vendégszerető Tolnaiak. Köztudomású dolog, hogy a nemesi Kúriákra, gazdag tanyai házakra csak azért nem építettek kaput, hogy az idegen minél biztosabban bemehessen rajta és végig élvezhesse ételben-ital- ban mindazt a jót, amit a szeretet házigazda magyaros őszinteséggel elibe rakott az idegen utasnak,* vándor utasnak, szekerező színésznek. A kultúra, a vasul véget vetett a romantikának, ma már nincsenek kóborló diákok, szekerező színészek, . a zárt kapuk csengetyüje mellett ott fekszik a komondor, a kuvasz, hogy felugassa, figyelmeztesse gazdáját az érkező, idegenre. Sértett hiúság, politikai ellentétek, a megélhetés ezer gondjai, a mai nemzedék blazir- sága, önzése minden szépet, nemeset romba döntött. Nincs poezis, nincs illúzió, a nyers, üres, számitó próza irányítja manapság egész társadalmi érintkezésünket, küzdő életünket. Tegnapig én is azt hittem, hogy ez igy van, de erre a pesszimisztikus feltevésre alaposan rácáfolt a kis Tolna, ez a kis, élénk községecske, amely most harmad vagy negyed ízben tárjaki kapuját, hogy a gavallér házigazda gyanánt keblére ölelhessen bennünket a rájuk nézve teljesen idegent. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Csodálatos meleg, kedves közönség ez, amely nagyképüsködü allűrökkel és a „már mindent láttam“ jelszó blazirtságával megy szórakozni, hanem tiszta érzékkel, intelligens felfogással élvezi, tapsolja végig a prograrhmot, melyet pénzéért . cserébe kap. Nyílt tekintetű, hangos, szavú férfiak, mosolygó, tereferéző szép asszonyok, leányok adják meg az est színes keretét, amelyre mindig a legnagyobb szeretettel és boldogsággalfogunk visszagondolni. A vendéglátó, vendégszerető házak élén egy tekintélyes, jómódú vaskereskedő, Maixner János áll, aki talán haragudni sem tud sohasem, aki akkor a legboldogabb, ha hosszú, kihúzó asztala mellett minél többen fogyasztjátják a sok jót, melynek terhe alatt a megrakott asztal csaknem leroskad. Hü partnere az agyontrak- tálásban kedves hitestársa és szöszke, folyton kacagó leánya, akik az egész világot megvendégelnék, mindenkit szeretnek, csak azzal nincsenek kibékülve, hogy a kedélyes Maixner bácsi, akinek olyan sikerült anyagi vállalkozásai voltak, mint a gőzmalom, cipőgyár stb. stb., miért nem vezeti be lakásába a villanyt, mire Maixner' János bátyánk ravaszul mosolyogva csak ennyit jegyez meg: majd 10 év múlva, mikor 2 fillérrel olcsóbb lesz az áram. A fejedelmi ozsonna után gálába vágjuk magunkat, megkezdődik az est. Hangos kacaj, taps, újrázás jutalmazza fáradságos művészi munkánkat s mikor vége van az előadásnak, mindenki siet helyet szerezni magának az asztalok mellé, ahol csaknem reggelig együtt tartja az egész társaságot az egymás iránti szeretet, megbecsülés. Nincs itt kasztrendszer. A község ezüst- hajú, római arcú esperes plébánosa és többi papjai, kik közül az egyiknek áhitatos csendben, majd kitörő tapsban hallgatjuk végig virtuóz zongorajátékát, szeretetreméltó együttesben koccintják össze poharaikat a másvallásu- akkal es a délceg, gavallér tisztikarral, melynek élén egy tetőtől talpig úri katona, az alezredes áll. Görgey főhadnagy pedig, aki eleven, képmása Herczeg Ferenc, ’ Dolovai Nábob Tarján főhadnagyának (ha nő Tennék, belehabarodnékj, aki csodás eleganciával, hozzá értő nagy tudással kezébe kapja aj hegedűvonót és fülébe játsza a nagyszájuakatt-dicsőitő kapitány urnák a szebbnél-szebb magyar nótákat, aki Bécsi volta mellett is folyton azt énekli: Temetőben láttalak meg legelőbb ... Harmonia, szeretet, megértés honol mindenütt. Zajos, hosszú színész pályámon emlékezetes marad nekem a Maixner család, a Tolnai est és a Tolnai kedvás intelligencia, amelyet minden évben fel fogok egyszer keresni, ha utam ide hoz Szekszárd város közönsége körébe. Pintér Imre. Schiffer és Sfraub angol és francia női szabók Szekszárd, Molnár-féle ház. Széchenyi-utca 169 sz. e- legrjoToToEgyedül valódi a MAGGI névvel és a keresztcsillag ◄+► védjeggyel. minden összehasonlító próbánál megmondja Önnek, hogy a ■féle kocka (tiszta húsleves). Dbja 3 f KÖZGAZDASÁG. A takarmányrépa termés szaporításáról. A takarmányrépa termésének szaporítására ugy( a nagy, mint a kisbirtokon igen fontos dolog, mert nemcsak magában véve igen jó hizlaló és tejelő takarmány, hanem hozzákeverten igen sok polyva és tőzeg is feltakarmányozható. A takarmányrépa termést a jó talajmüveléSsel, erőteljes istálló és műtrágyázással kát. holdanként 400—500 méter-mázsára is szaporíthatjuk, holott a közönséges megművelés mellett > nálunk átlagosan nem igen ád több termést 200 mázsánál. Á .legnagyobb takarmányrépa termést úgy állíthatjuk elő, ha az arra alkalmas földet már nyáron istállótrágyázzuk, őszkor mélyen szántjuk s | szántásra őszkor vagy télén, február végéin 2—300 kilogramm Szuperfoszfátot vagy káliszu-. perfoszfátot szórunk el és azt mély fogasolással, extirpátorral avagy Gruberral a talajba jói belekeverjük, a jól megszikkadt földet vetés előtt' és után ismételten jól meghengérezzük, egészséges, jól csírázó magot vetünk és kikelés után a répavetést kézzel és fogatos eszközökkel sűrűn meg- kapáltatjuk, hogy' a föld állandóan gazmentes állapotban legyen, ánnak felszíne pedig jól meg- porhanyitva tartassák, mert igy a vetés a szárazságot jobban kibírja. Ezidőszérint fődolog a jó vetőmag meg választás és a műtrágyázás, mert hiszen az őszi szántás idején már tűi vagyunk, istálló trágyázni a tél után, vagy pedig kora tavaszkor a répa alá már nem ajánlatos. A náluftk leginkább elterjedt répaféleségek a sárga olajbogyó és az oberndorfi, de újabban az óvári „simbal“, a Gróf-Teléky-féle „Szubstancia“ és- számos külföldi, féleségek használata is elterjedt. Mindezek bőtermő féleségek, de a fődolog, hogy megbízható termelőtől, jó csira képes magot vásároljunk. A magkereskedők közönséjgesen az észak németországi hires fajtákat árusítják, holott újabb tapasztalatok szerint a hazai termésű mag sokkal csiraképesebb, mert mi a németországi árunak közönségesen csak a selejtesét kapjuk. Tehát vagy közvetlenül a nevesebb hazai termesztőktől, vagy pedig teljesen megbízható cégektől kell magot rendelnünk, mindig a bécsi norma kikötésével, hogy t. i. 100 mag gomolyból legalább is 80, 150 csirát hajtson. A vetőmag fajtisztaságát és csiraképességét az országos növénykór és élettani állomás (Budapest, Debrői ut) a hozzá beküldött hiteles minta alapján díjtalanul vizsgálja meg. Kisgazdák jó réparaagot legbiztosabban a szövetkezetek utján vásárolhatnak. — A szőlők műtrágyázása terén is határozottan az tapasztaltatott az utóbbi evekben, hogy a tőtött talajú szőlők épen. olyan hálásak, a műtrágyázás iránt, ha a műtrágyák helyen alkalmaztatnak, mint a hömoki szőlőkben. A szőlők műtrágyázásánál két dologra kell igen nagy súlyt fektetni; először arra, hogy-a műtrágya mennél közelebb kerüljön a szőlők gyökérzetéhez, másodszor arra, hogy nagy adagok alkalmaztassanak, mert k s adagok alkalmazása eredménytelen. A szőlő gyökeréhéz közel fektetett nagy adag műtrágya hatása azonban olyan feltűnő, hogy az
