Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-03-15 / 11. szám
0 TOLNAMEGYEI KOZLONV 1914 március 15. gesnek tartjuk, ha a Kivándorlási Tanács a társadalmat úgy tudja megszervezni, hogy mindenki önkéntes, nemzeti munkára táborába áll. Egyről biztosíthattuk már eleve a Kivándorlási Tanácsot. Hogy nálunk lelkesebb és igazabb és önzetlenebb harcosát nem fogja találni. Két évtizede végtelen szomorúsággal látjuk nemzetünk gyöngülését s időnként a vészkiáltás elhangzott lapunk hasábjain. De mit ér, ha a perifeákon a jól kereső kivándorlási ügynökök büntetlenül garázdálkodhatnak, valóságos lélekkufár munkát végeznek I emellett a tengeren túlról integet a gyors meg gazdagodás óhajtott vágya, ami valóban ide oda csak | képzeletben van. Mert mi a helyzet ma is? Az osztrák-magyar konzul komoly intelemmel fordult az Ame rikában lévő kivándorlókhoz. Ne jöjjenek hozzá ingyen hajójegyért, mert nem adhat. Ami pénze erre a célra volt, azt már szétosztotta Ameriká ban ezidőszerint olyan nagy gazdasági pangás van, amilyen évek óta nem volt. Megszokott történni, hogy az elnökválasztás előtt a nagy vállalatok megszüntetik a munkát és igen sok ember marad kenyér nélkül; de ami most van Amerikában, arra nem volt még példa. Egyre több gyár zárja be ajtóit, locsolja el a gőzkazán parazsát, egyre több bánya vonja föl a lépcsőket és zárja be a tárna ajtaját. A nagyvárosokban százezrével vannak a munkanélküliek és az Európába igyekvő hajók mind telve vannak mene hűitekkel. Mostanában a Fiúméba érkező kivándorlóhajónak is kétezer fedélközi utasa volt s ez példátlan az amerikai kivándor ás történetében. Ebben a helyzetben ba bárki a füledbe olyasmit sugdos, felebarátom, hogy akkor változik sorsod rózsásra, ha itt hagyod hazádat, az vakmerőén hazudik és az neked halálos ellenséged, mert a világos romlásodat akarja. Amerikában most nem lehet munkát kapni, hiszen nap ról napra ezer és ezer ember marad' munka nélkül. A rendőrség emberfeletti erővel küzd, hogy a szükölködés nyomán támadt elégiiletlenséget elfojtsa. A közirgalom keserű kenyerét hej! de sok könnyező magyar eszi most Amerikában ! Ezeknek a számát kívánnád kedves felebarátom szaporítani ? Nem, nem ! El kell űzni, el kell verni azt a .gonosz embert, aki most Amerikába csábítana. Ha nálunk sem megy a dolog minden baj nélkül, de Amerikában még rettenetesebbek az állapotok. Valósággal botorság lenne ebben a nehéz időben elkótyavetyélni amink van, hogy a biztos romlásba, Amerikába menjünk. Sohasem voltunk szószólói annak, hogy az ember hazáját elhagyja, mert minket az iskolában még arra tanítottak, hogy : „Hazádnak rendületlenül légy kivé óh magyar gl De ha valakit a forró vére, a kába reménység vagy valami beteges vágy elcsavarogtat messze hazájától, a Esküszünk, hogy otthon tovább Nem ülünk. Otthon ültünk mindmostanig Veszekedtek asszonyaink. Kik szabadon pletyícázhatnak, Férfinépet szapulhatnak. Papucshősök istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy otthon tovább Nem leszünk. Sehonnai bitang ember, Ki most, ha kell, inni nem mer. Kinek drágább rongy élete. Mint a korcsma becsülete. Papucshősök istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy oithon tovább Nem ülünk. A korhely név megint szép lesz Méltó a hű férj híréhez, S mit rákentek az asszonyok, Leisszuk a gyalázatot. melynek szülőfaluja harangját sohasem fogja többé hallani : tegye azt akkor, mikor a józan ésszel mégis csak valahogy számot vethet, hogy vájjon odaát, a nagy idegenben mit csinál? De ma, mikor azok is csalódottén, minden vagyonuktól kipusztulva hazajönnek, akik elmentek jobb időkben és most keserves küzködös után sem bírtak kenyeret keresni: édes Istenem, mi keresni valója lehet annak, aki ma, vad idegenül kikötve Amerikában, ahol egy szót sem tud szólni, ahol százezrével csatangolnak tüntető körmenetekben az éhező munkanélküliek, mit kereshetne itt a tátottszáju idegen, akinek még jobb időkben is mennyit kell bugdácsolnia, nyűglődnie, mig az amerikai szokásokat valahogy megszokja és a maga lábán egyenesen meg tud állni! . . . Vasúti értekezlet. Körülbelül hatvan évvel ezelőtt történt, hogy mérnökök járták be a buda- pest—mohácsi tájat s az építendő vasútról tervet készítettek. Akkor mindenki bizonyosra vette, hogy vidékünk, nem; sok idő múlva részesül a vasúti összeköttetes áldásaiban. De a nagy garral készített terv csakhamar a lomtárba került s vármegyénknek óriási erőfeszítésébe került, hogy néhány lassan járó, kényelmetlen helyi forgalmú vasutat tudott létesíteni. Közben megépült a budapest—dombóvár—fiumei vasúti vonal s mi Tolnavármegyeiek nagy részben elestünk a fővonalak által lebonyolított forgalomtól. Azóta szakadatlanul élt a vágy, meg volt a törekvés, hogy valamikép valámiféle fővonal száguldjon rajtunk keresztül, de vajmi kevés eredményt voltunk képesek felmutatni. Most ismét kisért a terv s mintha ezúttal konkrét alakot készülne felvenni, vármegyénk intézői vették kezükbe az ügyet s komolyan hozzáláttak a mohácsi összeköttetés létesítéséhez. Csak attól tartunk, hogy ennek a tiszteletre méltó törekvésnek. az eredménye ismét egy vicinális lesz, melyből van már elég részünk. Kovács Sebes tény,. Endre vármegyénk főispán ja múlt csütörtökre, törvényhatósági bizottsági tagokból népes értekezletet hivott össze, hogy az építendő bátaszék— mohács—pélmonostori vasúti összeköttetés Papucshősök istenére Esküszünk, Esküszünk, hogy otthon tovább Nem ülünk. Hói kontóink gyarapulnak Erszényeink lelapulnak És áldó kártyázás mellett Írják föl a neveinket. Papucshősök istenére - Esküszünk, Esküszünk, hogy otthon tovább Nem ülünk. A verset elküldtem az egyik jókedvű tani tónak, hogy olvassa fel. Minden szakaszt hangos kacagással fogadták, de a kártyához nem nyúlt senki. Vacsora után egy szép kis ünnepélyt rögtönöztünk, melyen ki mit tudott szavalt, beszélt. Közbe-közbe hazafias dalokat énekeltünk oly szent lelkesedéssel, mintha mi is láttuk volna Petőfi megdicsőült alakját ott fönn, a „Muzeum“ lépcsőpárkányán saját költeményét a „Talpra magyarét szavalni. létesítésével vasúti kellemetlenségein segíteni megkísérelje. Megjelent körülbelül 50 oszlopos tagja a bizottságnak s nagy szótöbbséggel elfogadta a nagyterjedelmü al- ispáni előterjesztés azon indítványát: hogy a vármegye vessen ki 2 százalékos pótadót ; létesítsen abból vasúti alapot s tiz éven keresztül fizessen a vasúti kiépítésre vállalkozónak évi tízezer koronát és igy összesen adjon e célra 100.000 koronát. A tárgyalás nem ment oly simán, mint várható volt, mert a megjelenő tagok hajlandók voltak ugyan tetemes áldozatot hozni, de azt részben feltételekhez kiván- ták kötni; részben pedig sokalták a hozzájárulást akkor, midőn a szomszédos Ba- ranyavármegye 150.000 koronát szavazott meg a vasútra, pedig 5z kilométer hosszban rajta megy keresztül, Tolnávármegyét pedig csak két kilométer hosszban szeli át. Az értekezleten kifejlődött élénk vitában résztvettek Kunffy Károly, Órffy Lajos, D'óry Frigyes, Bodnár István, báró Jeszenszky György (kinek nagy derültséget keltett azon nyilatkozata, hogy a gyönki járásbeli bizottsági tagok nem valami szívesen fogadják a pótadó kivetését). Schvetz Antal dr., báró Schell József, dr. Leopold Kornél, Wolf Henrik és Tóth Henrik. Miután az értekezlet, mint már fentebb említettük, nagy szótöbbséggel elfogadta, hogy a közgyűlés elé azon javaslattal járuljon az alispán, miszerint a vármegye közönsége 100.000 korona segélyt szavaz, meg a bátaszék—mohács—pélmonostori vasút létesítése érdekében. Hát helyes : ha ismét ily nagy áldozatra hajlandóknak mutatkozunk, de ha ebből a vasutból ismét helyi érdekű vasút lesz,, akkor nem éri meg az áldozatot. KÜLÖNFÉLÉK. Március 15» Immár hatvanhatodszor virrad ránk a márciusi nagy nap. Az 1848-iki március 15-íke óta minden évben leborult a magyar nemzet e napon a. nemzeteket támasztó és eltörlő mennyei Hatalmasság előtt, hogy lélekbeli áldozatát bemutassa a hazaszeretet vérszentelte oltárán. Minden évben leborult a hála érzetével, hogy erőtől és öntudattól duzzadva keljen fel ismét és folytassa tovább évezredes útját a soha 'rrem múló élet mesgyéjén. Ismét elértünk a naphoz, ismét előttünk a nagy Symbolum ! Symbolum, amely jelenti az önálló életre vágyó szabad mozgást irányitó szabad gondolat szárnya csattogását! S most elcsigázottan roskadunk oda a szent oltár elé! Csak egy-két év elvihar- zásai okozták, hogy a mai március 15-ike már nem az előző évek reményt fakasztó örömünnepe! Legújabb rendszerű amerikai ÍRÓGÉPEK látható írással! KÉT ÉVI JÓTÁLLÁS! »Weitblick.“ Ára 220 korona. Főelőnyei Az irás gyors elsajátítása. — Szalag nélküli berendezés. — Sokszorosítás. Több AAA darab van mint lUvóVvV forgalomban. Ára 220 korona 5. sz. 290 korona. Ugyanazt a munkát végzi, mint a 6—700 K-ás írógép. Árjegyzéket és leírást szívesen küld az amerikai Írógépek magyarországi képviselete: MOLNÁR-féle iróalzatgyár részvénytársaság SZEKSZÁRDON.
