Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-22 / 8. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 február 22. A részvényesek nevében dr. Pesty Pál szép beszéddel búcsúzott el Órffy Lajostól, akinek eredményes működését kidomborítva, indítványozta, hogy el nem évülő érdemeit jegyzőkönyvbe iktassák és arcképét a közgyűlés díszterme részére festessék meg. Az indítvány .egyhangú helyesléssel elfogadtatott. ' Dr. Steiner Lajos indítványára • dr. Órffy Gyula ügyvédet igazgatósági taggá, dr. Fent Ferenc apát-plébánost pedig felügyelő bizottsági taggá választották meg. Dr. Orffy Gyula megköszönve a bizalmat, igéri, hogy mindenkor az intézet javára fog mű ködni. Ezzel a közgyűlés tárgysorozata kilévén me ritve, Boda Vilmos a közgyűlést berekeszti. Közgyűlés. A Tamási Takarékpénztár 41 ik üzletévéről e hó 2-án tartott közgyűlésén számolt be. Az 1913. évi mérleg eléggé kedvező. — Az aránylag csekély 375.000 korona részvénytőkével szemben 171.883 K 50 fillér tartalék tőkéje van^ ami a gondos és körültekintő vezetést mutatja. Betétje 1,596 099 korona 66 fillér, jelzálog köl- csönei 847.895 korona, vállótárcája 1,409 690 K 74 fillér, folyó számlája 118.007 korona 19 fillér, viszleszámitolás 262.124 korona. Összforgalom 16,793.833 K 94 fillér. Tiszta nyereség 76 318 korona 48 fillér. Ebből osztalékul jutott részvényenként 30 korona, 1500 darab részvény után fizet 45.000 koronát, 15 000 koronát pedig a tar talékalaphoz csatolt és az idei évre 15.918 korona 48 fillért vitt át a nyereség számlára. Az intézet élére az alapszabályszerü 3 évenkinti tiszt- ujitásnál immár nyolcadik Ízben elnökévé egyhangúlag szentandrási Szévald Móric választatott meg. ráidkiTfií ölesé, mór! kincsükből készéit J elige: „Ahol a szellem, ott a győzelem.“ Páfyakérdés: »Hogy a szorgalmas és kiváló néptanítók közhasznú szolgálataikért jutalmazva is legyenek, s bennök a munkásság még fokoztassék: miként lehetne a tanítói pályát a tanárival és tan- felügyelőivel fokozatosan úgy összekapcsolni, hogy azokra ők is feljuthassanak?«* Irta: Szalai Sándor, állami iskolai igazgató-tanító, Dunaföldvár.. Hpj n. ^ Ez nem zárja ki azonban azt a jogos és a tanfelügyelői állás jellegéből természetszerűleg folyó és annak teljesen megfelelő óhajt, hogy a tanfelügyelői pálya a néptanítói oklevél és a nép tanítói gyakorlathoz legyen elsősorban fűzve, mint az előléptetés foka és mint elismerése an- 1 nak, hogy a néptanítóból előlépett tanfelügyelő — ezen a téren — közvetlen szakismerettel bir. Analóg példák is támogatják ezt, ha orvosok felügyelője csak orvos, ha mérnökök felügyelője csak mérnök (folytathatnók az analógiát tovább is) lehet, semmi különös sincs abban, ha azt a tételt állítjuk fel, hogy népiskolai felügyelettel néptanító bízassák meg. Logikailag egészen helyes ez, de a kérdés mégsem oly egyszerű mint amilyennek látszik; mert hisz nyilvánvaló, hogy egyszerűen az a * A Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület által pályadijjal kitüntetett dolgozat. tény, hogy valaki jó tanító, még nem biztosítéka annak, hogy egyszersmint feltétlenül be tudja tölteni a sokkal szélesebb szellemi látókört igénylő tanfelügyelői pályát. Az a tudás mely a tanítói pálya betöltésére elég, még magában véve nem elég ennek a magasabb látkört igénylő pályának betöltésére. De viszont, hogy a néptanítói képzettség kétségtelenül elég arra, hogy törekvő egyén ezen az alapon a magasabb szellemi látó kört igénylő, és kibővült ismereteket igénylő tanfelügyelői pályát sikerrel betöltheti a tanfelügyelői pályán ez idő szerint tanítói oklevél és tanítói gyakorlat alapján előléptetett tanfelügye lök nyújtanak biztosítékot. Kitűnő biztosítékot, mert ezek a magyar tanfelügyelői karnak kiváló tagjai. Felismerték ennek az igazságát és nagy horderejét több cultur államban is. Tekintsünk egy kissé körül ! Francziaországban az ^úgynevezett „Isu- specteurus de 1’ insiegDement primaire“ ek a mi tanfelügyelőinknek megfelelő hivatalnokok. Erre az állásra ott egy tanfelügyelői vizsga képesít, melyre csak oly férfiak bocsájtatnak, akik legalább 5—10 évig népiskolai tanítói gyakorlatot folytattak s népiskolai, vagy esetleg ennél magasabb tanügyi oklevéllel bírnak. Ez utóbbiak is kezdő éveikben többnyire néptanítók voltak, csak később szereztek felsőbb tanfolyamra szóló okle velet. így nagyon sok tanító jutott be a tan felügyelői karba; Nézetünk szerint ebben nem az a fontos, hogy hányán jutottak be, hanem annak törvényileg való kimondása, hogy csupán tanítói gyakorlattal bírók lehetnek tanfelügyelők. Pedig a francia tanítók képzettsége nem áll semmivel sem magasabb fokon, mint a magyar tanítóké, s a francia tanfelügyelői kar hatásköre sem kisebb mint a magyar tanfelügyelőké, hanem nagyobb. Angliában szintén sok a tanítóból lett tanfelügyelő — egy közelebbi adatunk szerint 161. Nídcs ugyan kategorice kimondva, hogy tanító neveztessék ki tanfelügyelőyé, de az idézett szám mutatja, hogy a tanfelügyelői pálya nincs elzárva a törekvő néptanító előtt. Németországban sok a lelkészből lett tanfelügyelő, — kik hivatalukat csak mint mellékest viselik — de az ily lelkészekből lett tanfelügyelőktől is egy bizonyos mérvű paedagógiai vizsgát követelnek. Ez, és azon körülmény, hogy az állam által specifice tanfelügyelőül kinevezett világi egyének mind a tanügyi pályáról kerülnek ki, bizonyítja, hogy a paedagógiai szakképzettséget és a tanítói gyakorlatot itt is fontosnak tartják. A tanfelügyelet reformja különben ebben az országban ma nyilt kérdés, mely hogy a tanügyi pályán működők javára fog eldőlni-, az előre is bizonyos, mint a jelek mutatják. Szinte jól esik argumentum gyanánt felhozni ezeket a tényeket a mellett az óhaj mellett, hogy nálunk is határozott alakban nyittassák meg az elemi tanítóság előtt a tanfelügyelői pálya. Különösen a francia álláspont az, melyre nagy súlyt kell fektetnünk, mert nagy meggyőző erő fekszik abban, hogy egy oly magas kultúrái fokon álló nemzet, mint a francia törvényileg ismeri el a tanítói oklevélnek a tanfelügyelői pályára képesítő erejét. Ezt az álláspontot óhajtanánk mi is, hogy a mi tanügyi kormányunk elfogadja. De nem úgy, hogy csupán elvileg legyen ez kimondva, — hiszen elvi akadálya ma sincs annak, hogy a tanítóból tanfelügyelő lehessen — hanem, hogy közoktatásügyi törvényünkben novelláris utón legyen kimondva az, hogy tanfelügyelőkül elsősorban népiskolai tanítói oklevéllel és bizonyos számú évi, tanítói gyakorlattal biró néptanítók legyenek kinevezve. Ha valami, úgy ez az irány adna nagy lendületet a népoktatás ügyének. Két okból is, az egyik az, hogy a szaktanfelügyeletet a mostaninál is intensivebbi tenné, a másik az, hogy a tanítói karban eddig nem ismert fokra emelné ambitiót, (mely a további önképzésre sarkalná) mely utóbbi végeredményében ismét csak a tanügynek lenne nyeresége. (Folyt, köv.) Fogorvos. Kovács l. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat; Foghúzás érzéstelenítéssel I Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. Schiffer és Straub angol és francia női szabók Szekszárd, Molnár-féle ház. Széchenyi-utca 169 sz. MULATSÁGOK. — A Szekszárdi Kereskedelmi Alkalmazottak Egyesülete táncestélye szép és közvetlen melegség mulatságává lett a folyó hó 14 én az idei farsangnak. A művészi műsorral bevezetett estélyen Kovács Sebestény Endre főispán, védnök is megjelent. A pécsi 69. cs. és kir. gyalogezred zenekara nyitotta meg az estét. Balfe i „Cigánynő“ nyitányával, s fegyelmezett, művészi játékukkal elragadták a közönséget. — Azután Benau Lipót énekelt két dalt a „Katonadolog“ - bél. Benau izraelita főkántor hatalmas és mégis szívbe férkőző baritonja ezúttal is trappirozta a publikumot. Mint köztudomású, izraelita polgártársaink istentiszteleteit sokszor keresik fel más vallásuak azért, hogy Benau ritka szép művészi éneklésében gyönyörködjenek. Utánna a katona- zenekar karmestere Dörfler Norbert művészi* kürt szólót produkált, majd Fischhof Sárika játszotta kifogástalan könnyedségü zongorakezeléssel Reinhold Es moll Impromtu-jét. A műsor utolsó pontjául a katonazenekar Weber : „Bűvös vadászából játszott s utánna megkezdődött az idei farsang táncmulatságain még nem tapasztalt, kitartással és odaadással végig táncolt bál. A fiatalság valósággal „remekbe“ táncolt a reggeli órákig s a lelkes rendezőség meg lehet elégedve a sikernek úgy anyagi, mint erkölcsi részével. Farsangi mulatság. A szekszárdi rk. iparos- és iparoslegényegyesület folyó hó 23-án, farsang hétfőjén farsangzáró mulatságot rendez. — Garai Lajos szolgáltatja a zenét. A legényegylet műkedvelő előadása. A szekszárd rk. iparos- és iparoslegényegylet folyó-hó 15-én, vasárnap tartotta a kath. Olvasókörben műkedvelő előadással egybekötött farsangi nagy bálját. A kör nagytermének zsúfolásig megtelt közönsége Tóth Ede: „A tolonc“ cimü népszínművének előadásában igazán gyönyörködött, mert az egyesület műkedvelői dbrekas munkát végeztek. Ördög Géza nehéz szerepét Nopper Mariska adta oly közvetlenséggel, finom komikummal s a végső jelenetben megrázó drámai erővel, mintha nem műkedvelő, hanem hivatásos művésznő játszott volna. Angyal Liszka bájos, de nehéz szerepét Nagy Mariska játszotta mindvégig uralkodva érzelmein, kidomborítva a hatásos drámai részeket. Különösen nagy tetszést keltett gyönyörű szép éneke, mely a méla szomorúság és a csapongó jókedv árnyalatait egyaránt kifejezte. — Mrawcsák bohókás szerepét ki is játszhatta volna más, mint a jól ismert, színpadon oly dédelgetve szeretett Bencze János, aki újból bebizonyította kiváló, minden túlzás nélküli alakitó képességét. Vesztergombi Margit és Kreskay Mihály hűen játszották a civakodó házaspár szerepét. —Varga János, Miklós hálátlan, nehéz szerepét sikerrel oldotta meg; énekével, szabatos játékával Nagy Mariska méltó partnerjének bizonyult. — A két zsidófiu Götz János és Belasits Gyula sokszor megkacagtatták a közönséget. — A zsidólányok : Dravitz K., Prantner M., Horváth M. sikeresen helyezkedtek bele a II. felvonás derűs jelenetébe. A kisebb szerepekben feltűnő gondosságot tanúsítottak a szereplők s méltóan megérdemelték a tapsokat, újrázást, mellyel a közönség ügyes játékukat honorálta. — A rendezést Szent- iványi József egyesületi elnök végezte ; ő is tanította be a darabot. — A siker oroszlányrésze- Szentiványi József fáradhatatlan elnököt illeti, akit a lelkes közönség a darab végén elismerésül a lámpák elé hivott. A műkedvelői előadás után táncra perdült az ifjúság; a négyest 45 pár táncolta. (több nem fért el.) Az ifjúság csak a reggeli érákban széledt el egy kedves, jól sikerült estélynek emlékeivel. — Farsangi estély- A szekszárdi Polgári Olvasókör az idén is megtartja folyó hó 23:án farsangi táncestélyét, mely az Olvasókör mulatságai között minden évben a legnépesebb szokott lenni. A zenét Garai zenekara szolgáltatja. — Tűzoltók táncmulatságá Faddon. A faddi önk. tüzoltó-testület által rendezett táncmulatság ez idén is a legnagyobb sikerrel folyt le a Korona vendéglő összes helyiségeiben. Megjelent mindenki
