Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-02-22 / 8. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1914 február 22. tanulók rendszeres gondolkodásra szoktatása s ez utón az értelem fejlesztése, másfelől a mindennapi eleiben szükségesebb számítások és mérések begyakorlása“. A vezérkönyvek és módszertanok rendesen megismertetik vagy valamivel kibővítik a tanterv szavait, de ennek lényegén mit sem változtatnak. „Belátás és ügyesség — mondja Emerici — azon két kellék, amit a szám tanítás által ei kell érnünk“. Belátás alatt Emerici azt érti, hogy legyen a tanulónak képessége a számtani műveletekbe betekinteni. 0 tehát a cél szempontjából a számtan határait nem lépi túl. Madzsar és Er- dődi vezérkönyveikben meg sem kísérlik a szám és mértan tanításának céljának meghatározását. Dr. Kiss Áron szerint a tapasztalás bizonyítja, hogy számolni tudni a gyakorlati életben mindenkire nézve szükséges. Ezenkívül a jó szám tanítás az üzleti és ipari élet viszonyai felől oly sok tanulságos oktatást képes nyújtani, melyeket talán egy iskolai tantárgyban sem lehetne ily jól beszélni. Ehhez járul a számtani oktatásnak az általános alaki képzésre nagy jelentősége vagyis a Postalozzi- által csaknem kizárólag ápolt mozzanat. Dr. Kiss Áron a mértani még gyakorlatiasabb szempontból fogja fel, mint a számtant s részletesen fejtegeti az építész, iparos, mezőgazda stb. mértani ismereteinek hasznát. Még a mocsarak kiszárítását is mértani ismeretekhez köti. Az Erdély—Guzsvenics—Kiinda féle módszertan már részletesebben fejtegeti a mértan és számtan népiskolai jelentőségét s bár az alaki és anyagi haszon kereteit nem lépi át, ezeknek az egész lelki életre kiterjedő értelmezésével megközelíti az igazi cél kifejezését. Dr. Weszeli Ödön szerint: „Kétségtelen a számtan nagy formális képző ereje. A modern paedagógia azonban nem a formális, hanem a tárgyi célt helyezi kilátásba“. Már ugyanazon iró a mértan céljában közelebb áll hozzánk, amikor kimondja, hogy : „Az egész gondolkodásra nagy hatással van a méréstan exakt pontossága s tények szigorú következetessége, a formák változa tosságában nyilvánuló törvényszerűség. Ez fegyelmezi az elmét, segíti a tapasztalat tudatossá tételét és segíti a gondolkodásnak a konkrétből az absztraknak felé való haladását.“ Mi ugyanazt reméljük a számtanról is, amit Weszely mond a mértanról. Mi tudjuk, hogy minden pincér jobban számol, minta legnagyobb mennyiségtani felfedező, egy Deskartes vagy Bolyay, amikor közvetlenül a konkrét eset szempontjából kell valamit kiszámítani. Igaznak tartjuk az adomát Brassay Sámuelről, hogy öt szekér fának az áráról a számolás eredményét csak másnap reggel adta ár édesanyjának, amikor a fuva rosok már régen eltávoztak a fa araval. Szerintünk az életben szükséges számításokat sokszor önállóan feltalált és csodálatos módszerekkel a legegyszerűbb ember is megcsinálja. Itt nem arról van szó, hanem arról, hogy az egész társadalomban mindenki megszokja a mennyiségtani pontossággal végbemenő gondolkodást. Ne a költők, hanem a mathematikusok teremtsenek végre egy társadalmat, melyben ne az önzésre hajló képzelődés, hanem a kérlelhetetlen igazság legyen a vézető elv. Ne hozakodjanak elő azzal a felfogás ellenségei, hogy ez az élete elviselhetetlenné teszi. Van-e rútabb és az emberi szellemre lealá- zóbb tény, mint az, hogy mialatt milliók fordit- tatnak a költészet és művészet alkotta társadalom széppé tételére, azalatt felhangzik az éhező gyermekek kenyérért kiáltó jelszava ! Társadalomban, ahol a mennyiségtani igazság jut uralomra, amiként ez Zsidóországban közel állott a megvalósuláshoz, ilyen rut ellentéteket nem teremhetnek. A népiskolai mennyiségtan számára ez okból hatalmas ideális célt tüzünk ki : hogy egyeseket és társaduImát szigorú és föltétlenül igazságos gondolkodásra vezessen. Először is, sajnos, ez csak ideális cél. A reális élet, az ábrándozásra való hajlam, a képzelet szülte költői boldogság után való vágy úgy sem engedi e célt diadalmaskodni, de legalább mindig nyilván tartatik. De másodszor ez módszertanilag is legnehezebb tanítási feladat. A gyakorlati cél pedig annyira magától folyik az ideális cél foganatosításából s a módszeres számtan és mértau-tamtás is annyira maga után vonja, hogy e kérdésnek nem is itt e célról szóló fej tegetés keretében, hanem az egyes részietek és műveletek feldolgozásánál kell világításba kerülnie. Akit ugyanis arra nevelünk, hogy minden gondolatában, minden akaratában és minden érzésében mennyiségtani lelkiismeretességre törekedjék, az legalább akkor, amikor számolnia kell, ezt valószínűleg meg fogja tenni. Jelen munkánk minden izében úgy van kidolgozva, hogy aki keresztül viszi, az a kezére bízott ifjúságot a mennyiségtani gondolkodásra neveli. KÜLÖNFÉLÉK. — Pápai kitüntetés. X. Pius pápa Zichy Gyula gróf pécsi megyéspüspök előterjesztésére Angster Józsefné pécsi úrnőnek, a Mária kongregáció elnökének a hitéleti és emberbaráti intézmények fejlesztése körül szerzett érdemeinek elismeréséül a „Pro. Ecclesia et Pontifice“ disz- kereszttel tüntette ki. A kitüntetett vallásos úrnő édesanyja dr. Eri Márton vármegyei főjegyzőnk nejének, aki hasonló buzgósággal vezeti Szek- szardon az Oltáregyesületet. — Kinevezés. Az igazságügy miniszter Záb- l'ák Jenő budapesti ügyvédjelöltet a tamásii kir. járásbírósághoz jegyzővé nevezte ki. :— Előléptetett pénzügyőr. A m. kir. pénzügyigazgatóság Szajkó István pénzügyőri vigyázót a szekszárdi szakasznál pénzügyőri fővigyázóvá léptette élő. — Tanitóválasztás. Az izményi ág. ev. iskolaszék a megüresedett tanítói állásra Steller Ernő okleveles tanítót választotta meg. 3 — Áthelyezés )k. Az üzletvezetőség Páta László bátaszéki máv. hivatalnokot Ujverbászra helyezte át. Az igazságügy miniszter Vikovinszky Károly tamásii kir. járásbirósági jegyzőt a privigyei kir. járásbírósághoz helyezte át. — Kitüntetett szolgabiró. ő Felsége Reich Oszkár tolnavármegyei tiszteletbeli főszolgabírónak, a hadsereg és a hadvezetőséggel szemben tanúsított, hivatalos kötelességeit meghaladó figyelméért a Ferencz József rend lovagkeresztjét adományozta. Reich Oszkár már több éve tamásiban működik mint szolgabiró, illetőleg tb. fó' szolgabiró. A tavalyi tolnai lovassági gyakorlatoknál állandóan érintkezésben állt a hadvezetőséggel, mint tartalékos hadnagy értett is a katona dolgokhoz és ezen réven szerzett érdemet aki tüntetésre. — Egyházmegyei hírek. Zichy Gyula gróf megyéspüspök Csizmadia István baranyabáni és Thán Nándor dolnjimiholjáci káplánokat kölcsönösen áthelyezte. Fejes Jánost, aki betegsége • miatt ideiglenesen szabadságon volt, Nagy Kónyiba küldte a megyéspüspök káplánnak. — Uj pénzügyőri szemlész. A szekszárdi kir. pénzügyigazgatóság a Kaufmann József szekszárdi pénzügyőri szemlész nyugdíjazásával megüresedett állásba Wolf József szekszárdi pénzügyőri fővigyázót szemlésszé kinevezte és a szekszárdi pénzügyőri szakasz vezetésével megbizta. — Miniszteri köszönet. Özv. br. Jeszenszky Béláné 300 koronás alalapitványt tett a paksi áll. polgári fiúiskola tanulói javára. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ezen kulturális alapítványért özv. báró Jeszenszky Bélánénak elismerő köszönetét mondott. — Tanárból ügyvéd. Dr. Osvath János volt paksi állami polg. iskolai tanár, majd polg. isk. igazgató nyugalomba vonult és Marosvásárhelyen ügyvédi irodát nyitott. — Nagyböjti prédikációk. Kun Lajos szekszárdi segédlelkész, elismert egyházi jeles szónok a nagyböjti időszakban minden pénteken délután fél 6 órakor a belvárosi róm. kath. templomban prédikációt tart. — Népszövetségi gyűlés. A szekszárdi kath. Népszövetség folyó évi március elsején tartja meg a kath. Olvasókörben évi rendes közgyűlését dr. Fent Ferenc apát-plébáno3 elnöklésével, melyen Mayer Lajos hittanár, ügyvezető elnök fog beszédet tartani. — Eljegyzés. Dr. Telegdi Sándor apatini ügyvéd eljegyezte Szállás Margitot, Szállás János dombóvári gyógyszerész leányát. Uj vidéki lap. Dr. Ahonyi Andor és dr. Marcali Márk dombóvári ügyvédek „A Dombóvári Hélu címen Dombóváron társadalmi lapot • indítanak meg. Ezzel a rohamosan fejlődő Dombóvárnak két lapja lesz. — A T. K. E. évkönyve. A T. K. E. múzeumi szakosztálya f. évi február 4-én tartott ülésében a kiadandó egyesületi évkönyv megszerkesztésével Bodnár István egyesületi titkár, lap- szerkesztőt bízta meg. kalauzoltak néhány szivarért szikláról-sziklára mig végre ide érkeztem. S ily szerencsésen mentem le a túlsó oldalon is, melyen most félig megfagyva a hü kutya segítségével megtaláltak. Kis városunkba érve megtudtam, hogy körülbelül egy évvel ezelőtt a kolera dühöngött ott nagyon s hogy anyám testvéreimmel meghalt, csupán atyám él még, de az is félig- meddig tehetetlen ember. Átvettem hát én az elhanyagolt üzletet. Kis batyumat gondosan elrejtve, olvasztgattam fel az aranyakat lassan- lassan, mely szép aranyból a szebbnél-szebb dolgokat készitgettem. Üzletem rövid idő múlva élénkült, hírem mindig messzebb és messzebb terjedt, úgy, hogy alig 2—3 év után mint tekintélyes egyén városunk első emberei közt állottam. Soha egy aranyat kezemből ki nem adtam, fyigrt féltem, hogy árulóm lehetne, hanem magam olvasztgattam azokat fel s igy adtam át segédeimnek munkába. A szerencse abban is kedvezett nekem, hogy gazdag polgármesterünk egyetlen és igen szép leánya lett a feleségem, ki tekintélyes vagyont örökölve, házam fényét és hi rét még jobban emelte. így elkényeztetve a sors által bűnömre soha sem gondoltam volna, ha egyetlen fiam, Antonio, azt eszembe nem juttatja. _____________________ A b eteget újból erős köhögés gyötörte, görcsösén levegő után kapkodott, mig homlokán és halántékán egészen kidagadtak az erek. A fiatal szerzetes egy darabka jeget nyomott a beteg szájába, ki szemmel láthatólag erősen gyöngült. — Sietnem kell, mert éltem hossza már csak percek kérdése. Egy augusztus huszonhe- tedikén raboltam ki a meggyilkolt 'asszonyt? s épen 37 évre rá egy augusztus 27-én lopott meg fiam is, aztán nyomtalanul eltűnt. Hogy hová ment ? mi történt vele ? nem tudom, de ez idő óta nem hagy nyugtot a lelkiismeretem. Félek minden kis zörrenéstől, néha még saját lépteim zajától is. Úgy csörög-zörög minden körülöttem, mintha most önteném a meggyilkolt mellett nadrágom összekötött száraiba a csengő aranyakat. Azt a batyut tehát, mely oldalamon függőt, midőn megtaláltak, küldjék abba a városba ahova címezve van. Aranyak vannak benne ugyanabba a nadrágba kötve, melyben a lopott aranyak voltak rejtve 40 év előtt. Ez tehát titka életemnek, ezért kell egyetlen fiamnak bujdosni. Az öreg ur fürkészve néz végig a szobán, mintha keresne valamit s midőn végre a szép kutyát ágya előtt meglátja, szeretettel simogatja annak fejét. — Ilyen szép és okos állat volt fiam kutyája is. Valahányszor ez bejön, mindig azt hiszem, most kell az ajtóban megjelenni erőteljes, vállas termetű fiamnak is. — És ha e kutya csakugyan Antonio kutyája lenne, sőt életben volna még *fia is, mit szólna ön ahhoz, signore Maccari ? — Lehetséges volna ez ? — kéri. tágra nyitott szemekkel, feszült figyelemmel a súlyos beteg. — Miért nem ? — válaszolta a fiatal szerzetes — hátha e sovány alak, e durva .; súlyába öltözött barát, ki ön előtt áll, nem más mint Antonio Maccari a tolvaj, ki saját apját opta meg? A váratlan öröm, vagy a hosszú beszé ártott-e meg a nehéz betegnek ? De, midőn hirt- telen felemelkedve, mindkét kezével nyúlt fia után mintha valamit mondani akarna még: száját hirtelen elöntötte a vér, erőtlenül esik vissza párnáira s csupán egy boldog pillantást vetve rövid pár perc után meghalt. Antonio Maccari pedig minekutánna mélyen, megrendülve, gyöngéden szorította le apja megtört szemeit, erőtlenül hanyatlott le egy székre s arcát kezeibe rejtve, sirt mint egy gyermek. Hü kutyája elébe ül és fejét szomorú gazdája térdeire hajtva, fájdalmasan nyöszörög NE FOGADJON El MAST MINT TUNGSRAM DRÓTLÁMPÁT HAZAI GYÁRTMÁNY.ÓVAKODJUNK UTÁNZATOKTÓL!
