Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-08 / 45. szám
\-Ml- évfolyam. ____________45. szám. Szemzőin, 1914. november 8. um mm Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utca 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők. Telefon 11. Kiadóhivatal Telefon 11. Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére, mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők. Felelős szerkesztő Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, vasárnapon. Előfizetési ár: Egész évre 12 K, Vs évre 6 K, */* évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 korona, további sor 30 fillér. — Nyilttér: garmond soronként 40 fillér. Hivatalos helyről fel kérettünk a következő sorok közzétételé^: A téli háború borzalmai ellen katonáinknak prémre van szükségük, akinek van, küldje a következő cimre a Hadsegélyző hivatal Budapest, líáczi-utca 38« A posta ingyen szállítja. Lesipuskások. Midőn a Balkán háború kitört s a küzdő felek teljesen kimerültek, a harcolókat addig csak szemlélő Románia mozgósította hadseregét s kivette a maga részét az osztalékból. Hát ez lehet bölcs politika : véráldozat nélkül vagyont szerezni, de erkölcsi szempontból az ilyen eljárás annyira megrovásra méltó, hogy ismételése alighanem' elhárithatlan akadályokba fog ütközni. A mostani világháborúban Románia ismét erősen hangoztatja semlegességét s talán jól is teszi, mert igy elkerülheti a győző fél boszuját, de a legnagyobb valószínűség szerint olyan áldozat nélküli osztozkodásra alig kerül ismét a sor. Évtizedeken keresztül abban a hitben éltünk, mert a szerződés megújítása nagy garral hirdetve lett, hogy Olaszország olyan szövetségesünk, mint akár Németország s ínnak válságos körülmények közt való támogatására biztosán számíthatunk. S ime, midőn az entente hatalmai óriási háborúba kergettek bele bennünket, Olaszország a nagy harcnak puszta nézője s úgy látszik szerencsének tekinthetjük, ha ellenünk nem fordul. Vajon mit tartalmazhat a hármas szövetség szerződése s megfelel-e Olaszország mostani magatartásával ennek a szerződésnek, minthogy annak tartalma előttünk ismeretlen, nem tudjuk, de hogy Olaszország érdekében az lenne, ha bennünket egész erejével támogatna, az majdnem bizonyosnak vehető. Vagy talán az a szerződés csak a terület kölcsönös biztosítását foglalja magában -s igy Olaszország tényleges közbelépésének ideje még nem következett el. Erre a kérdésre csak az idő fogja a feleletet megadni. Hogy Bulgária jó szívvel van irántunk, abban egy pillanatig sem kételkedünk s ha a viszonyok megkövetelik s ha a kétszeres harcban megviselt erejét visz- szanyerheti, bizonyára nem fordul ellenünk. Hogy velünk szemben barátságos érzelmekkel viselkedik, megmutatta az által, hogy eddig minden orosz csábitgatásnak és fenyegetésnek ellent állt s igazi semlegességét hiven megőrizte. A bennünket legközvetlenebbül érdeklő országok közül, mint egy csimborászó, emelkedik ki Törökország bátor elhatárolásával és vitális érdekei' bölcs felismerésével. Jól tudják a törökök, hogy nekik egy halálos ellenségük van s ez Oroszország s két barátjuk és jóakarójuk s ez monarchiánk és Németország. Nem késtek tehát, hanem férfias nyíltsággal odaállottak barátaik oldalára, hogy megkezdjék halálos ellenségükkel az élet-halál harcot. Hogy igy megmenthessék hazájukat a fenyegető veszedelemtől s biztosíthatják annak jövőjét örök időkre. Hát én nem mondom, nem is állítom, hogy a cikkelyemben felsorolt országok egyik-másika a lesipuskásság semmit sem dicsőséges szerepére válalkozott s eljárásának indokát az képezi : bevárni, hogy melyik fél győz s akkor nem a megvert- hez, hanem ahhoz csatlakozni, ki képes lesz területeket osztogatni. De annyi bizonyos, hogy a legtisztább, a leglovagiasabb s az elismerésre legméltóbb szerep Törökországé. Baráti, testvéri érzelmeink egész özönét nyújtjuk feléjük s utolsó csepp vérünkig állunk oldala mellett. Boda Vilmos. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. A németek területet hódítanak. Berlin, november 6. Yprestől északnyugatra és délnyugatra támadásunk jól halad előre. Labassé mellett, Arrastól északra és az Argonnesekben is területet hódítottunk. Fontos támpontot vettek be csapataink Boisbrule-ben, Saint Michieltől délnyugatra, miközben a franciáknak súlyos veszteségeket okoztunk. A keleti hadszíntéren lényeges dolog nem történt. — A legfőbb hadvezetőség. Megvert kozák csapatok. Konstantinápoly, november 6. Az ,,Agence Ottomane'4 a következő hivatalos jelentést teszi közzé: Vitéz lovasságunk tegnap összeütközött orosz kozákokkal, megverte és visszavonulásra kényszeritette az oroszokat. Lovashadosztályaink az ellenséges hadsereg utóvédjét szorongatták. A Dardanellák bombázása. Berlin, november 6, A „Vossische Zeitung“ jelenti Athénből e hó 4-iki kelettel: Lemnosból érkező jelentések szerint az angol-francia hajóraj az elmnlt éjjel a Kum-Kale-ercdhöz közeledett a Dardanellák Kis- ázsia oldalán, de az erődből leadott vaklövések ntán visszavonult. Ma reggel 7 órakor megkezdték a hajók a bombázást, amely rövid megszakításokkal délig tartott. Itteni lapok ngy vélik, hogy nem a tengerszoros forszirozását célozták. A szoros előtt egyébként bárom nagy angol páncéloshajó, három cirkáló, 14 torpedóvadász és több kisebb bajé horgonyoz. Lefoglalt angol és francia hajók. Konstantinápoly, november 6. A főhadiszállás hivatalosan jelenti. Keleti határunkon csapataink az egész arcvo- nalon érintkezésben vannak az ellenséggel. Aszmirnai kikötőhon három mjgy angol hajót, valamint több kisebb angol és francia gőzöst lefoglaltak és a hajók személyzetét fogsába ejtették. Elsülyesztett orosz hadihajó. Konstantinápoly, november 6. Szófia távirat szerint a Sziope orosz páncélos hajót a török hadihajók a Feketetengeren elsfilycsztctték. Németek pusztítják az angol hadihajókat. Berlin, november 6. Hivatalos angol sajtóiroda jelentése szerint november elsején egy cirkáló Majárajuok kínai partok közelében Moumouth angol cirkáló gőzöst megsemmisítette és Good hepe cirkáló gőzöst súlyosan megrongálta, Glasgow ki? cirkálónak sikertilt elmenekülnie noha megsérült. Német hajók közül résztvettek e harcban Scharnhardt és Gucisenau cirkálók, Nürnberg, Leipzig és Dresden kis cirkálók, a mi hajóink nyilván nem szenvedtek kárt. — Belinek. Török-francia háború. Bardeau, november 6. Franciaország Törökországnak megüzente a háborút. Kedvező helyzetünk Galíciában. Budapest, november 6. Tegnap éjszaka a harc szünetelu Hadsere günk mozdulatai úgy Orosz-Lengyelországban, mint Galíciában tervszerűen folynak le, a nélkül, hogy az ellenség zavarná Helyzetünk helyi előnyei dacára, az arcvonal egész részein már nyert területet azonban átmenetileg ismét átengedtük. Ezt az általános helyzet indokolja. — Höfer vezérőrnagy. Bolgár hadihajók szabad közlekedése a Fekete-tengeren. Berlin, november 6. Berlini lapok jelentése szerint Törökország az összes bolgár hadi' és kereskedelmi hajóknak szabad közlekedést engedett a Fekete tengeren. Ezt a Szófiából érkezett jelentést felette nagy fontosságúnak tartják. Legújabb Az olasz flotta is beavatkozik. Róma, november 6. Augagneur francia miniszter Toulonba érkezett, állitólag a kikötői védelzm és egy megerősített tábor létesítése miatt. Olaszországban ez visszatetszést fog kelteni, mert ez az intézkedés nyilván csakis Olaszország ellen irányul. A Vita cimü lap már arról beszél, hogy az olasz, az osztrák magyar és a török flotta együttesen fog működni, hogy a Földközi tengeren megdöntse a franci-angol tengeri uralmat. Törökország beavatkozása mindenesetre elérte azt, hogy a hangulat a hármasszövetség javára fordult. Bulgária mozgósít Páris, november 6. Az ,.Echo de Paris44 jelentése szerint a bolgár kormány az ország kikötői között I megszüntette a forgalmat. A második kor- I osztályt behívták. Mindenütt élénk a mozgolódás. Honi o társadalom szivéből. Oly kevesen vagyunk magyarok, hogy ezekben a nehéz napokban teljeseu átérzem azt a mondást, hogy „még az apagyilkos iránt is elnó- zőnek kell lenni.“ Ennek előre bocsátása után azt hiszem, senki sem talál mellékgondolatot soraimban, ha az október 26 án a „Tolnavármegye és a Közérdek“ cimü lapban megjelent és a Vörös Kereszt kórház igazgatósága által aláirt közlemény néhány pontjára visszatérni kívánok. .Először is arra -kérem a fönt jelzett kórház igen tisztelt igazgatóságát, ne tételezzen föl bizalmatlanságot, vagy bármi mást abban, ha többen kész ételnemü beküldése által akarják a sebesült katonáink iránt érzett szeretetet és részvétet kimutatni. Magyar asszonyok sajátsága ez : ha valakit nagyon meg-
