Tolnamegyei Közlöny, 1914 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1914-11-01 / 44. szám

1914 november TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Csabai Rózsi 1 arany fülbevalót, Szabó Erzsi aranygyűrűt, Tóth Mártopné 1 ezüst óraláncot, Szabó Pálnó 2 koronát gyürümegváltásért, A. M. § koronát gyürümegváltásért, N. N. 1 arany ékszerdarabot. , ~ Uj jogakadémiai tanár. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök a pécsi jogakadémiához' clr. taluhelyi (Szövéuyi) Ferenc győri kir. törvény- széki jegyzőt jogtanárrá nevezte ki. — Egyházmegyei hírek. A megyéspüspök Baranyai János nagynyárádi segédlelkészt Zom- bára, Cserta János zoinbai káplánt Szászvárra helyezte át. Frost' Péter regölyi segédlelkészt NémetkéA’e rendelte kisegítőnek, Papp István szerpapot pedig Gyulajra küldte hitoktatónak. .— Az ünnepelt alispán. Forster Zoltán, vármegyénk közszeretetben álló alispánja, f. hó 22 én Dombóváron tiszti értekezletet tartott, mely alkalommal tiszteletére a Korona-szállóban .ban­kettet rendeztek. Az első felköszöntőt Nagy 1st ván főszolgabíró mondotta a vármegye első tiszt­viselőjére: Forster Zoltánra, a jegyzői kar névé b,en pedig Czéh Ferenc ujdombóvári jegyző üd­vözölte. — Az ünnepelt alispán a meleg ovációt szép beszéd kíséretében köszönte meg. — Nyugdíjazás. Halászné-Bubils Anna szekszárdi róm. kath. tanítónő beadta nyugdíjaz tatása iránt való kérvényét. A vallás- és közoktatásügyi miniszter T. Nyihay Lajos szekszárdi polgári iskolai rajz­tanárt folyó évi november 1 tői évi 4608 koroná­val és 840 korona lakbérrel nyugdíjazta. — Ankét a hatósági ármegállapításokról. A magyar honban még a háború alatt is elmarad­hatatlan ankét végre október 29 én meg volt a kereskedelemügyi minisztériumban. Az értekez­leten a kormányminiszterek nagyrésze s az összes mezőgazdasági, malomipari és kereskedelmi érde­keltségek voltak képviselve. S bár csaknem min­den jelenlevőnek érdeke a további áremelkedéssel függ össze, örömmel és jólesően jelenthetjük, hogy az értekezlet a maximális árak hatósági meg­állapításának szükségessége mellett foglalt állást, mert a magasabb közérdek és állami, különösen háborús érdek ma mindenek fölött való. Annál meglepőbb az a miniszteri kijelentés, mely­ből ezen égetően sürgős kérdésnek további nem kívánatos elhúzódása látszik egyrészt, másrészt épen nem vigvsztaló, hogy az esetleg megállapí­tandó maximális árak t em lesznek a mainál magasabbak. Igen ám, de a mai árak is ki- birhatlanok s hol van még a tél fokozottabb, egyéb szükséglete! A mai állapot teljes és fel­tétlenül egyenes s minden tekintetben a fogyasztó közönséget kielégítő szabályozást követel. Nem elég az, ha nem emelkedik tovább az élelmiszerek ára — de leszállítani kell az árakat a kibírható nívóra. Ma ez az ország érdeke. Miért legyen itthon drágább ismét a magyar búza, mint pl. Berlinben, hol a hatóságilag megállapított búzaár 31 korona 26 fillér, rozs ar 26 kor. 40 fill, és árpa ára 24 kor. 60 fi'lér. Ma a mi tejjel-mézzel folyó Kánaánunkban 10—11 koronával drágább a kenyér s ha ennél nem lesz drágáb, az még nem segít ; ennél olcsóbbnak kell lenni. Egy­öntetűnek legalább is a németországi árakkal. — A főispáni titkár nyugalomban. Szalag László dr., Tolnavármegye főispáni titkára, nyug­díjaztatását kérte. — Gyászmise az elesett katonákért. Gróf Zichy Gyula pécsi raegyéspüspök rendeletére, i hó 3-án d. e. 8 órakor a szekszárd belvárosi rk. templomban dr. kent Ferenc apát-plébános gyász misét tart az elesett katonákért, melyre a ható­ságokat is meghívta. — Özvegyi nyugdíj. Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága özv. Janosits Károlyné öz vegyi nyugdiját évi 1673 koronában állapította meg, ugyanennyit kap kiskorú gyermekei neve­lési járulékául is. — Névmagyarosítás. Schuck Ignác paksi lakos a maga és gyermekei Ilona és Andor nevét ISzilágyi“ ra magyarosította. — Esküvő Dr. Gaál Dezső szekszárdi kir. törvényszéki joggyakornok október hó 27-én es­küdött örök hűséget Diczenty Pannika tolnai áll. tanítónőnek, özv. Diczenty Érnőné szekszárdi kir. törvényszéki hivatalnoknő leányának. — A szekszárdi öreg regruták száma. A legközelebbi újonc-anyagot adó 24—36 évesek összeírását a kiadott rendelet szerint foganatosí­totta a városi katonaügyi osztály és dr. Paulo- vics Sándor katonaügyi előadó október hó 29 én táviratilag bejelentette a hadkiegészitő parancs nokságnak : 375 ember. Ennyit tesz ki a szek­szárdi 24—36 éves untauglichok száma, kidnek sorozási időpontját nov. 16—dec. 31. közt, a ké­sőbb megjelölendő időben fogják Kaposvárott megtartani. — Egy pár elkésve jelentkező vagy bujkáló egyénnel fog még ez a szám növekedni, mert annak szigorú ellenőrzése most indul majd meg az egyes helységekben és egyes helységek között, hogy dezentorok ne maradjanak. — A vidéki pénzintézetek ülése. A Magyar- országi Pénzintézetek Országos Szövetségének igazgatósága legutóbbi gyűlésében foglalkozott a vidéki pénzintézeteknek a háború teremtette hely­zetével. Az ülés legfontosabb tárgya az 1914. évi mérleg kész tésének a kérdése volt. Az igaz gatósági ülés egyhangúlag amellett foglalt állást, hogy 1. az 1914. üzletév december hó 31 én le- zárassék és a lezárásról készült mérleg az alap­szabályokban előirt közgyűlés elé terjesztessék; 2. hogy a vagyonrészek értékelése, fedezetük mivolta szerint osztályozva történjék ; 3. hogy a közgyűlési jelentés a lehető legnagyobb részle­tességgel számoljon be a mérlegkészítés alap­elveiről ; 4. Hogy a mennyiben más, hivatalos és a törvény rendelkezéseinek megfelelő árfolya­mok nem állnak rendelkezésre, az 1913. decem­ber 31-iki tőzsdei árfolyamok szerint értékeltes­senek a tőzsdén jegyzett értékpapírok ; 5. hogy 1 mennyiben már értékelés alapján az érték­papírokon nagyobb veszteségek mutatkoznának, engedje meg a kormány, hogy ez a veszteség több évre felosztva legyen elszámolható; 6. a mérleg nyereségei felett rendelkező közgyűlések osztalékok kiosztására csak azokat a nyeresége­ket használják fel, amelyek megfelelő leírások és tartalékolások után fenmaradnak. Igen helyes álláspontra helyezkedett az ülés az évi mérleg készítés és egyéb ezzel összefüggő kérdésben, mert a könnyen és sokszor ók ,nélkül is káros ijedelmekre hajló vidéki polgári kis és nagyobb tőkék tulajdonosai a mérlegadás elmaradásában könnyen kedvezőtlel körülményekre gondolhat nának, mig a megjelölt irányelvek szerinti mérleg adás nagy mértékben fogja megindokolni és erő siteni a közvéleményben azt a háború első nap jaiban megzavart, de ma már teljes bizalmat, mely arra méltó vidéki pénzintézeteink iránt megnyilvánul s mely bizalom lehetővé teszi vi­déki pénzintézeteinknek egyrészt a háborús hitel­igények kielégítését, másrészt a háború által meg­gyengülő közgazdasági életünknek a háború utáni nekilendüléseben a minél intenzivebb és eredmé­nyesebb részvételt. — Sebesült katona orvostudorrá avatása. A budapesti m. kir. tudományegyetem orvosi fakultásán folyó évi október hó 24 én avatták orvostudorrá dr. Lichtenberg Andor földinket, ki már a déli és északi harctéren hősi küzdel­mekben vett részt s mint, sebesült jelentkezett a doktorrá avatásra, melyDek megtörténtét eddig a júliusi hadbavonulás megakadályozta. Felgyógyu lása után az uj- diplomás orvosnak újra a karc térre kell vonulnia, hogy kardjával és diplomájá val egyszerre szolgálja hazáját. — Berendelés. A tolnavármegyei kir. tan felügyelői hivatalba Gabler Ödön pilisszentiváni állami tanító rendeltetett be. — Takarékoskodjunk a búzaliszttel! Az Or­szágos Hadsegélyző Bizottság népjóléti bizottsága vármegyénk főispánjához is kérelmet intézett, hogy takarékoskodjunk a búzaliszttel. Búza és rozs volna leginkább kímélendő, miért is a kö zönség a kenyeret ne tisztán búza- és rozsliszt­ből kf'szitse, hanem abba más lisztfélét is kever­jen. Sok helyen amúgy is szokásban van kuko­ricalisztnek belekeverése, burgonya is igen jól vegyíthető hozzá, újabban pedig kísérletek tétet­tek árpalisztnek e célra való felhasználásával, mely kísérletek minden tekintetben igen jól sikerültek. — .Megsebesüli városi számvevő. Mikecz Endre városi főszámvevő, tartalékos zászlós az északi harctéren a Stari—Sambor melletti csaták­ban, az oroszok ellen hősiesen küzdve, balkezén súlyosan megsebesült. Parancsnoksága engedélye folytán lakásán ápolják. — A kath. püspöki kar nagy áldozatkész­készsége. A kath. püspöki kar elhatározta, hogy nem kevesebb, mint 3 millió koronát bocsát a hadsegélyezési bizottság rendelkezésére. — Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök jó példával jár elől most is, hogy egyházmegyéje papságát adakozásra ösztönözze. A püspök eddig 22,000 koronát adott különböző hadicélokra, most pedig 70 000 koronát utalt át azon 3 millió segélyezési alapra, melyet a püspöki kar bocsát a hadsegé­ly ezósi bizottság részére. A pécsi székeskáptalan, mely már 10,000 koronát juttatott a pécsi segé­lyezési bizottsághoz, a három milliós főpapi alap hoz 52,006 koronával járul. A püspök felszólí­totta az alsó papságot is a hadsegélyezési és Vöröskereszt Egyesület céljaira való adakozásra. Ezen felszólításnak is fényes eredménye volt, mert az alsó papság, mely egyénenkint idáig is derekasan kivette részét a különböző címeken való segélyezésből, és még kisjövedelmű lelkészek is erejüket meghaladó összegeket juttattak a se gélyezésí bizottsághoz ezideig, ezen most kitűzött célra 12,000 koronával járultak. — Újra a tüzvonalba. Dr. Perler Ferenc a grodeki ütközetről sebesülten jött haza Tolnára s most, hogy karja begyógyult, ismét visszaté/t ezredéhez, hol mint tart. hadnagy harci babérait ^tovább gyűjti. — Halálozások. Sántha Ernő életének 42, boldog házasságának 11-ik évében rövid szenve­dés után október hó 25 én Budapesten elhunyt. A megboldogultban Sántha Károly ág. hit. ev. lelkész, neves költő fiát gyászolja. Krausz Mór szekszárdi borbizományos, ki már régóta szívbajban szenvedett, múlt szerdán hirtelen rosszul lett és életének 57 ik évében meghalt. Az elhunyt halálát szivszélhüdés okozta. — Értényi hírek. Értényben is megalakult a kolerajárvány elleni bizottság Szévald Móric tamásii főszolgabíró elnöklete alatt, egyelőre hat taggal. Az orvos mellé assistensnek Ács Ábrahám Sándor helyettes biró szemeltetett ki, ki ezt kész­séggel vállalta is. — Az értényi besorozott újonc népfölkelők, számra 11 en, mielőtt meggyóntak, megáldoztak, október hó 25 én vonultak be Kaposvárra, katonai kiképzésre; velük együtt bevonult az értényi osztálytanító is, igy most nincs kántor, miután a tanító bev múlván, helyet­tes tanítóra lett szükség. — A képviselő-testület október bó 24 én tartott gyűlésén {Bertics Pál főjegyző indítványára egyhangúlag, hazafias kész­séggel megajánlotta a helyettes tanító díjazására a törvény szerinti 800 koronát, egy szobás lakást fűtéssel s felhatalmazta az iskolaszéket, hogy ha- adéktalanui hirdessen erre az állásra pályázatot. — Hatósági péküzlet. A sokoldalú pana­szok folytán a szekszárdi rendőrhatóság vezetője maga elé idézte az összes péküzlet tulajdonosait és kijelentette nekik, hogyha a jelenlegi csekély- súlyú süteményekben és a sütési dijakban válto­zást nem tesznek, vagyis ha rendes nagyságú süteményeket nem sütnek és a felemelt sütési dijakat le nem szállítják, úgy a város polgár- • mesterének és a város tanácsának támogatásával hatósági péksütődét fog felállittalni. — Iskoláknak kórházzá való átengedése. A Ujj kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1914 október 10-én 4748. ein. szám alatt kelt rendelete szerint az iskolaépületek csak végső szükség esetén vonandók el eredeti rendelteté­süktől, a katonai hatóságoknak helyiségek iránt való igényét tehát, ha csak egyáltalában lehetsé­ges, másként elégítsék ki. — Gyökeres módszer a drágaság ellen. A rendőrkapitány hirdetményt tett közhírré, hogy aki 8 fillérnél drágábban árusítja a tojás darab­ját, azt élelmiszer uzsora miatt megbírságolja, mert a helyi viszonyok kellő ismeretében és mér­legelésével a fogyasztók szorult helyzetét akar­ják csak kihasználni azok, akik 10—12 fillért kérnek a tojás darabjáért. Erre az álláspontra helyezkedett a városi tauács, mint helyhatóság. S a hirdetménynek meg lett a hatása. Először egész csomó tojásos nénikét kellett megbírságolni. Nem egy megkíséreli természetesen, bogy feleb- bez a marasztalás ellen. De a felebbezés elinté­zéséig talán már a háború is elmúlik s a feleb­Lbezést bizony pénzért csinálja meg a fiskális s mivel a rendőrkapitány holnap megint bírságol s holnapután megint felebbezhet a tojásárus, tehát belátja mindenki, hogy legalább egyelőre nem fizeti ki magát 8 fillérnél drágábban adni a tojást. Ezt a módszert egyéb élelmi cikkeknél is szán­dékozik felhasználni a rendőrség s a jogosság szempontjából bármennyit is lehessen disputálni ezen eljárás felett, kétségtelenül helyes és célra­vezető az, mert a 8 filléres tojásár mellett pl. az eladó már nem károsodik, viszont végeredményé­ben a minden oldalról igénybe vett és agyon gyötört fogyasztó közönség jár jól. Es ez a fő. A drágaság elleni ezen radikális módszert a makói rendőrkapitány alkalmazza. — A szekszárdi Vöröskereszt Egyesületnek adományoztak. A szekszárdi Takarékpénztál által a Vöröskereszt kórházba felállított 10 ágy ellátási és fentartási költségeire a Takarékpénztár és az igazgatósági tagok adomáuya; Szekszárdi Taka­rékpénztár, Leicht Lajos vezérigazgató 500—500, dr. Steiner Lajos, Tóth Károly, Szondy István igazgatók 170—170, dr. Drágíts Imre felügyelő bizottsági elnök, Hayt Gábor, Sass László, dr. Fent Ferenc felügyelő bizottsági tagok, Török Béla ügyész 100—100 K. összesen 2010 korona, mely adományért hálás köszönetét fejezi ki az elnökség. — Megalakult a kaposvári polgárőrség. A budapestivel egy napon a kaposvári polgárőrség is vasárnap délelőtt 11 órakor tartotta alakuló ülését a városháza nagytermében Stecz László dr. rendőrfőkapitány elnöklésével. Az ülésen ki­mondották á megalakulást és azt, hogy az őrség „Kaposvár városi polgári őrség*4 címet viseli. Parancsnokul Papp Kálmán .árvaszéki ülnököt, segédtisztül Biró Sándor biztosító intézeti titkárt, helyettes parancsnokokul pedig Gehring István takarékpénztári titkárt, Wehofszky Béla tűzoltó főparancsnokot, Szilárd Sándor kereskedőt és Wagner József vasúti tisztviselőt választották meg. A polgárőrségnek jelenleg 67 tagja van. A megalakulásról felterjesztést tesznek a belügy­miniszternek, akinek intézkedéséhez képest a polgárőrség megfogja kezdeni működését.

Next

/
Thumbnails
Contents